Új Szó, 1990. március (43. évfolyam, 51-77. szám)

1990-03-26 / 72. szám, hétfő

A Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom alapszabálya I. i. Március 15-én jegyezték be a Belügyminisztériumunkban a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalmat, amely azóta önálló jogi személy. Két nappal később a múlt hét szombatján a Dél-Szlovákiából összegyűlt 101 szóvivő pedig előbb megvitatta az alapszabálytervezetet, majd azt módosításokkal jóváhagyta. Az alábbiakban az alapszabály végleges szövegét közöljük. Általános rendelkezések 1. A politikai szervezet neve: Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom (röv: MKDM), szlovákul: ..Maďarské kresťansko-demokratické hnutie (röv: MKDM). 2. Az MKDM országos székhelye: Pozsony - Bratislava. 3. Az MKDM hatásköre egész Csehszlovákiára kiterjed. 4. Az MKDM hivatalos pecsétje kör alakú, a kör peremén a mozgalom teljes magyar és szlovák neve van föltüntetve, a kör közepén a mozgalom eszmeiségét jelképező kereszt látható, a kereszt alatt pedig a pecsét használatára jogosult mozgalmi szerv (klub, központ) székhelyének szlovák és magyar nyelvű megjelölése olvasható. -Az MKDM programja 1. A kereszténydemokrácia politikai koncepciója szerint az állam nem öncélú intézmény, hanem demokratikusan választott parlament révén a nép akaratának megvalósítója a közjó, a haladás és a béke érdekében. Az MKDM a keresztény eszmeiségtől indíttatva a szabadság, az emberiesség és az igazságosság alapján kíván munkálkodni. Vallja a jogállamiság és a pluralizmus szükségességét, a nemzetek és a nemzetiségek egyenjogúságát, elutasítja a faji hovatartozás, a világnézet vagy a vallásos meggyőződés miatti megkülönböztetést. 2. Az MKDM szükségesnek tartSzlovákia első búcsújáróhelye A Pozsony közelében fekvő Máriavölgy (Mariatal) község, amely kedvenc úti célja a turistáknak, kirándulóknak és a hívőknek, Szlovákia első búcsújáróhelye. Azt beszélik, hogy 750 évvel ezelőtt egy remete élt itt, aki kifaragta Szűz Mária szobrát, hogy megjelenítse őt imáihoz. Később a lakosok megtalálták a Szűzanya szobrát egy kidőlt fa alatt. Most ezen a helyen egy kápolna áll, szent kúttal, melynek vize állítólag gyógyít. 1372. pünkösdje előtt a falu templomának alapkövét Lajos magyar király tette le. Az említett szobrot és a templomot a pálos rendi szerzetesekre bízták. Ők kolostort építettek, és 400 éven keresztül tevékenykedtek. A rendet 1786-ban II. József feloszlatta. Évszázadokon keresztül jártak a zarándokok Máriavölgybe, a Szűzanya szobrához. Megfordult itt számos főpap és egyházi méltóság. A búcsújárást általában évente kétszer tartják, rendszerint pünkösdkor és szeptember nyolcadika körül, Mária születésnapja alkalmából. Sokan járnak ide rendszeresen, minden vasárnap. Mivel a máriavölgyi templom aránylag kicsi, misét tartanak a Lurdi-barlangban is. Ivan Rýchlo (ČSTK) felvételén a Szűz Máriának ajánlott fogadalmi táblák láthatók. telmetlen pusztítással. Kötelességünk védekezni a környezetszennyezés és a zajártalom ellen, védenünk kell mind az élő, mind az élettelen természetet, állandóan ügyelnünk kell a talaj, a víz, a levegő minél jobb állapotára, állandó ellenőrzés alatt kell tartanunk az atomerőműveket, meg az egyéb veszélygócokat, minél több nemzeti parkot és más természeti rezervátumot kell létrehozni. Célunk az egyénnek önmagával, a társadalommal és a természeti környezetével való harmóniája. 5. A gazdaságban szükségesnek tartjuk a szabad kezdeményezés jogát és a piaci gazdálkodás megteremtését. A munka lehetőség és eszköz legyen arra, hogy az ember kiteljesíthesse képességeit, értelmének és erkölcsi normáinak megfelelően. Fölfogásunk szerint a munka erkölcsi érték, ezért elsőbbsége van a tőkével szemben. III. » Tagság 1. Mozgalmunknak tagja lehet Csehszlovákia bármely állampolgára, aki betöltötte tizennyolcadik életévét, egyetért mozgalmunk alapszabályával, célkitűzéseivel és feladataival, az imént ismertetett program szellemében tevékenykedik, és rendesen kitöltött, aláírt jelentkezési lapot (belépési nyilatkozatot) nyújt be. 2. A tagság megszűnik, ha az illető írásban bejelenti kiválását a mozgalomból. IV. Az MKDM szervezeti felépítése 1. Az MKDM háromszintű szervezet. A három szint: klub, körzeti választmány, országos küldöttgyűlés. 2. A klub a mozgalom alapsejtje, önálló jogi személyként képviseli tagjainak az érdekeit, önrendelkezési joga van, független a mozgalom fölsőbb szintjeitől. a) Klubot legkevesebb hét tag hozhat létre. A klub a mozgalom országos titkárságán, valamint az államigazgatás helyi illetékes szervénél való bejegyzés (regisztrálás) után kezdheti meg nyilvános működését. b) A klub élén demokratikusan megválasztott háromhét tagú klubtanács áll. A klubtanács tagjai elnököt, alelnököt, vagyonkezelőt és más tisztségviselőket választanak maguk közül. A klubot kifelé a klubtanács elnöke vagy a klubtanács által megbízott más személy képviseli, aláírási és pecséthasználati joggal. c) A klub legfelsőbb fóruma a taggyűlés. Ezt a klubtanács évente legkevesebb négyszer hívja össze. Ha a klubtagoknak legalább egyharmada igényli, a klubtanács köteles rendkívüli taggyűlést összehívni az igény bejelentésétől számított tizenöt napon belül. d) A klubtanács évente egyszer értékelő taggyűlést hív össze: ez értékeli a klub gazdasági tevékenységét és ez a taggyűlés választja meg a következő egyéves időszakra a klubtanácsot, e) A klub megszűnik önálló klubként létezni, ha tagjainak a száma hét alá csökken. A megszűnt klubot törlik az országos titkárság nyilvántartásából. 3. Az MKDM szervezetének középső szintje a körzeti választmány. Ez hét-tizenegy tagú testület, amelyet a klubok képviselőinek körzeti tanácskozásán választanak meg. Egy-egy körzet egy-egy járásnak felel meg, Pozsony és Kassa külön körzetet alkothat. A körzeti választmány nem önálló jogi személy, nincs önrendelkezési joga, csupán koordinálja a klubok egymás közti és más szervezetekkel, intézményekkel, valamint a közigazgatás középszintű szerveivel való kap- csolatát. 4. Az MKDM legmagasabb szintű szerve az országos küldöttgyűlés. A küldötteket az egyes klubok a maguk köréből választják előre meghatározott kulcs szerint. Az országos küldöttgyűlést az országos elnökség hívja össze, évente legalább egyszer. a) Az országos küldöttgyűlés titkos szavazással megválasztja a tizenegy-tizenöt tagú országos elnökséget és annak elnökét, alelnökét, valamint szervezőtitkárát. Az országos elnökséget a tagság felé és kifelé az országos elnök (vagy az országos alelnök, vagy az országos elnökség által megbízott más országos elnökségi tag) képviseli, aláírási és pecséthasználati joggal: b) Az országos elnökséget az országos elnök évente legalább négyszer hívja össze. Ha az országos elnökség tagjainak legkevesebb egyharmada igényli, az országos elnök köteles az országos elnökséget rendkívüli ülésre összehívni, mégpedig az igény bejelentésétől számított tizenöt napon belül. c) Az országos elnökség végrehajtó szerve az országos titkárság. Ez biztosítja a választott szervek határozatainak a végrehajtását. Az országos titkárság munkáját a szervezőtitkár irányítja. 5. Az MKDM választott szervei akkor határozatképesek, ha a választott tagoknak legkevesebb kétharmada jelen van. Határozathozatalhoz a jelenlévők több mint ötven százalékának az egyetértése szükséges. V. Az MKDM egyes szerveinek feladatai 1. A mozgalom szervei mindhárom szervezeti szinten a mozgalom programjaival összhangban fejtik ki tevékenységüket. 2. A klubok gondoskodnak tagjaik érdekeinek a képviseletéről, előkészítik a helyi képviseleti szervekbe jelöltek névsorát, titkos szavazással eldöntik a jelöltek sorrendjét, kapcsolatokat építenek ki más politikai és egyéb szervezetek helyi csoportjaival, valamint a helyi közigazgatási szervekkel, ily módon igyekezve érvényre juttatni az MKDM programjának elveit és célkitűzéseit. 3. A körzeti választmány koordinálja a klubok tevékenységét, az adott körzetben védi a klubtagok érdekeit, előkészíti a körzeti képviseleti testületekbe jelöltek névsorát, titkos szavazással eldönti a jelöltség sorrendjét, kiépíti a kapcsolatot más politikai és egyéb szervezetek járási, városi, kerületi szerveivel, valamint az államigazgatás középszintű szerveivel, így törekedve érvényre juttatni az MKDM programjának elveit és célkitűzéseit. 4. Az országos elnökség a klubok tevékenységét országos viszonylatban koordinálja, előkészíti a legmagasabb szintű képviseleti testületekbe jelöltek listáját, titkos szavazással eldönti a jelöltek sorrendjét, kapcsolatokat létesít és tart fenn más politikai és egyéb szervezetek országos központjával,, országos hatósugarú intézményekkel, az államigazgatás központi szerveivel, valamint más országok hasonló gócaival, ily módon igyekezve érvényt szerezni az MKDM programjában foglalt elveknek és célkitűzéseknek. 5. Az országos küldöttgyűlés hagyja jóvá a mozgalom alapszabályát, felügyel az elnökség munkájára és a mozgalom gazdálkodására, választja az országos elnökséget, valamint az országos elnököt, országos alelnököt és szervezőtitkárt, s az országos küldöttgyűlés dönt a mozgalom megszűnéséről, valamint a mozgalom vagyonának a felszámolásáról. VI. Az MKDM gazdálkodása és vagyona 1. A klubok és országos elnökség saját ingatlan és ingó vagyonnal rendelkezhetnek. 2. A tevékenységükhöz szükséges anyagi eszközöket mind a klubok, mind az országos elnökség egyrészt olyan különféle juttatásokból, adományokból, felajánlásokból szerzik, amelyekben közületek, intézmények, állami szervek és magánemberek részesítik őket, másrészt saját gazdasági tevékenységgel teremtik elő. 3. A programjában az MKDM saját termelői-kereskedelmi tevékenységet is folytathat. VII. Az MKDM megszűnése 1. Az MKDM megszűnik létezni, ha az országos küldöttgyűlés határozatban rögzíti, hogy az országos küldötteknek legalább a kétharmada a megszüntetés mellett foglalt állást. 2. A mozgalom megszűnése esetén az országos küldöttgyűlés az érvényben levő törvényes rendelkezések értelmében dönt a mozgalom vagyonának további sorsa felől. 3. Egy-egy klub megszűnése esetén a klub vagyonának további sorsa felől a területileg illetékes körzeti választmánynak kell döntenie. VIII Záró rendelkezés Ez az alapszabály, amelyet a szervezőbizottság tagjai készítettek elő, az 1990. március 17-i országos küldöttgyűlés által jóváhagyva lép érvénybe. ÚJ SZÚ 4 1990. III. 572. ja a fiatalság nevelésének szilárd erkölcsi alapokra való helyezését, a vallásos szellemű nevelés és oktatás lehetővé tételét, felekezeti nevelő és oktatási intézmények működésének engedélyezését és állami támogatását. Szükségesnek tartja továbbá, hogy a nevelés és oktatás a neveltek és oktatottak anyanyelvén folyjon. Ugyancsak szükségesnek tartja a nemzeti kisebbségek (nemzetiségek) jogainak alkotmányos rögzítését, hogy megvalósíthassák kulturális önigazgatásukat, az államhatalomban való arányos részesedésüket, a létszámuk szerinti képviseletüket a választott szervekben. El kell mélyíteni a teljes megértést a különféle nemzetiségű személyek és ideológiai csoportok között, ezért valljuk az emberközpontú társadalom létrehozásának szükségét. Az ember célja személyiségének optimális kibontakoztatása, hogy a tudományban, művészetben, kultúrában, művelődésben mindenki szabadon fejthesse ki képességeit. 3. Az emberiesség és igazságosság jegyében védeni kell minden ember személyi érdekeit - ebben a kérdésben a társadalmi szolidaritás ál. láspontjára helyezkedünk. 4. A jelen és jövő nemzedékek érdeke megkívánja, hogy hathatósan védjük környezetünket a társadalmi lét és a természet minden érintkezési területén. A természet leigázása helyett valljuk a természetre is tekintettel levő megoldás keresésének a szükségességét, mert minden élőlénynek joga van az egészséges környezethez, létének biztonságához, ezeket a jo^gokat nem korlátozhatjuk ér-