Új Szó, 1990. március (43. évfolyam, 51-77. szám)

1990-03-26 / 72. szám, hétfő

Politikai nagyüzem a hét végén (Folytatás az 1. oldalról) a párt önálló politikai erőként indul­jon a választásokon, és a külföldön élő szociáldemokraták tanácsadó szervet alakítsanak. A küldöttek jó­váhagyták, hogy az új központi bi­zottságban a szlovák szociáldemok­ratáknak negyven képviselője le­gyen. A kongresszus táviratot küldött Václav Havelnak, amelyben kötelez­ték magukat, hogy Csehországban és Szlovákiában működő pártként támogatni fogják a két nemzet és a Csehszlovákia területén élő nem­zeti kisebbségek egyenjogúságát és együttműködését. Felelősség a múltért Amennyiben pártunk korszerű baloldali párt lett, támogatni fogja mindazt, ami a társadalom fejlődéséhez vezet, ami a piacgazdálkodásban arra kényszeríti a munkáltatókat, hogy együttműködjenek alkalmazottaikkal és bevonják őket az életükre és munkájukra vonatkozó dönté­sekbe - mondotta szombaton Prágában a CSKP KB 3. ülésén Vasil Mohorita, a központi bizottság első titkára. Hangsú­lyozta, hogy a CSKP elleni támadások új kísérletet jelentenek a párt elleni megtor­lásokra, de egyúttal arra is, hogy a nép nagy részét kizárják a politikából és fel­számolják a baloldalt - mondotta. A Központi Bizottság megtárgyalta a pártban és a társadalomban keletkezett válság politikai felelősségének megállapí­tására létesített bizottság jelentését is. František Adámek, a központi bizottság Befejeződtek a Kazinczy Nyelvművelő Napok (Folytatás az 1. oldalról) léséről. Lanstyák István, a pozso­nyi Komenský Egyetem tanára nyelvjárásgyűjtésünk eredményeiről és tennivalóinkról számolt be. A XXI. Kazinczy Nyelvművelő Na­pok résztvevői a háromnapos ta­nácskozás zárórészében - a vitában elhangzott javaslatok alapján - leve­let intéztek Románia csehszlovákiai nagykövetéhez, melyben elítélik a marosvásárhelyi tragikus esemé­nyeket. Levelet intéztek továbbá a szlovák kormány oktatásügyi-mi­niszteréhez is, melyben más egyéb mellett az iskolák önrendelkezési jo­gának, a szülők akaratának tisztelet­ben tartását kérik. (-szák) titkára újságíróknak többek között elmon­dotta, hogy a CSKP volt vezetőségét közvetve politikai felelősség terheli azért, hogy keményen leszámolt azokkal az em­berekkel, akik 1968 után részt vettek a megújhodási folyamatban. Ez a vezető­ség nem reagált idejében a Szovjetunió­ban végbemenő átalakításra. Mindez a hatalmi eszközökkeUaló visszaéléshez­vezetett. A legreakciósabb álláspontra az a csoport helyezkedett, amely Vasil Bi­ľak körül alakult ki. A CSKP KB kizárta a pártból Bohus­lav Chňoupeket és Vratislav Vajnart, és feladatul adta, hogy a bizottság foglal­kozzon Otta Ömölik felfüggesztett párt­tagságával. Szakítás a Polgári Fórummal A Kereszténydemokrata Párt a júniusi választásokban önálló jelöltlistával vesz részt, ami azt jelenti, hogy a keresztény­demokraták szakítanak a Polgári Fórum platformjával. Erről a Kereszténydemok­rata Párt első kongresszusának küldöttei döntöttek. A kongresszus határozata értelmében a párt koalícióra léphet más rokon pártok­kal. Ezzel kapcsolatban a leggyakrabban a szlovák Kereszténydemokrata Mozga­lom kerüít szóba. Azok a küldöttek, akik a vitában a Polgári Fórumtól való külön­válást szorgalmazták, rámutattak, hogy a Polgári Fórum mostohán viszonyul a kis pártokhoz, bírálták kabinetpoiitikáját, és totalitárius megközelítéseit. Ezzel szem­ben többen amellett foglaltak állást, hogy ne szakítsanak a Polgári Fórummal, mivel ez felaprózza a demokratikus mozgalom erőit, és ezzel a kommunisták malmára hajtja a vizet. A kongresszus jóváhagyta a Keresz­ténydemokrata Párt programnyilatkoza­tát, amely hitet tesz Cseh- és Morvaor­szág demokratikus és keresztény hagyo­mányai mellett. Megválasztották a párt végrehajtó bizottságát, amelynek elnöke Václav Benda lett. Romák Integrációs Pártja (Munkatársunktól) - Szombaton Ho­monnán megtartotta alakuló kongresszu­sát a Romák Integrációs Pártja. A kong­resszus 150 küldöttje élénk vita után elfo­gadta a párt alapszabályzatát, jóváhagyta programját és megválasztotta a 31 tagú központi bizottságot. A párt elnökévé Gu­nár Koloman mérnököt választották. A Romák Integrációs Pártja - homon­nai központtal - a Szlovákia egész terüle­tén élő roma munkások, a tanulóifjúság, a szellemi réteg, a rokkantak és a nyugdí­jasok összefogására vállalkozik, ezek ér­dekeit akarja képviselni. Programjukban mindenekelőtt a romák életkörülményei­nek javítását ós az eléggé alacsony mű­veltségi szint emelését jelölték meg a leg­fontosabbnak. Sz. Gy. XXX Más tanácskozásokról: nevet változ­tatott első kongresszusán a Demokratikus Szocializmus Pártja, ezentúl Demokrati­kus Szocialisták Pártja lesz. Rendkívüli országos kongresszusán a Honvédelmi Szövetség is megvált előző nevétől, szombattól Műszaki Sportok és Tevé­kenységek Társulása néven jegyzik. Kar­vinában rendkívüli konferencián értékelte eddigi tevékenységét a Lengyel Kulturális Népművelési Szövetség. Bukaresti munkatársunk telexjelentése Törékeny nyugalom Marosvásárhelyen Legnagyobb érték: a szabadság Milan Čič tévébeszéde (ČSTK) - Milan Čič beszéde be­vezető részében tájékoztatott a kor­mány legutóbbi üléséről, majd el­mondta, hogy a szövetségi és a nemzeti kormányok intézkedése­ket hoztak a hazai áru külföldre száll ításának megakadályozására. A piaci helyzet ennek nyomán rész­ben javult. Továbbra is érkeznek azonban hazánkba olyan „turisták", akik különféle cikkeket csempész­nek át hozzánk, ezeket többszörös haszonnal eladják, majd külföldre szállítják a nálunk is hiánycikknek számító árufajtákat. Sajnos, az ilyen kereskedelemben sok polgártársunk A Fenség Pozsonyban Habsburgok: e név hallatán csá­szári koronás fők, hadgyakorlatok, diplomáciai tárgyalások és az udvari etikett előírásait szigorúan betartó, reprezentatív kötelességek jutnak az ember eszébe... A hírlapíró vi­szont most arról tudósíthat, hogy szombaton egy bölcs és rokonszen­ves úr, dr. Habsburg Ottó volt ven­dége Pozsonynak. Személyesen a Fenség, aki a történelem viharait átvészelve századunk tanújának számít. Aki egy birodalom trónörö­kösének született és trónigényét egy ideig nem is óhajtotta feladni - ám ma egy köztársasági választókörze­tet képvisel demokratikusan megvá­lasztott képviselőként, tizenkét pol­gári demokrácia nemzetek feletti parlamentjében. Gondolom, éppen ez a legfontosabb, amit eltanulha­tunk tőle. Nevezetesen azt, hogy mindenki belenőhet a demokráciá­ba. S azt is, hogy egy igazi demok­ráciában mindenki számára van hely, és a demokrácia ott kezdődik, ahol a társadalom mentes a kire­kesztő előítéletektől, az egyén pedig a félelemtől és a feleslegesség szo­rongásától. Dr. Habsburg Ottó a minap egyébként Prágában is járt, ahol a Károly Egyetemen tartott előadá­sában nemcsak azt hangoztatta, hogy Németország egyesítésének az összeurópai folyamat keretében kell végbemennie, hanem a Páneu­rópai Unió nevében azt is javasolta, hogy töröljék el Európában a vízu­mot! Az Európa Házba csakis így lehet majd belépni. A hajdani trónörökös - akiről szin­te pillanatok alatt kiderül, mennyire derűs egyéniség és minő lelemé­nyes diplomáciai érzékkel bír -, po­zsonyi tartózkodását azzal kezdte, hogy a koronázási templomban gyászmisén vett részt az éppen egy esztendővel ezelőtt elhunyt Zita csá­szárnő emlékére. A Dómból kijövet rövid időre a Káptalan utcai papi szemináriumba látogatott, majd rö­vid sétát tett az óvárosban. Szomba­ton délután a pozsonyi várban a Páneurópai Unió szlovákiai szek­ciójának tagjai előtt tartott előadást. Mind a hivatalos eszmecseréken, mind a magánbeszélgetéseken dr. Habsburg Ottó több ízben is ki­emelte annak fontosságát, hogy ha­zánkban a korábbi diktatúra békés és vértelen fejlődéssel változik de­mokráciává. Elegáns és diplomati­kus módon szólt arról is, tiogy az ál­lamformánál fontosabbnak tartja az állam tartalmát, és dr. Habsburg Ot­tó e finom szójáték által úgy tud szólni a monarchiáról, hogy nem válik annak agitátorává, de persze megtagadnia sem kell. Pozsonyban tett látogatásával kapcsolatos be­nyomásaimat összegezve azt mondhatom: nagyon könnyű a Fen­ség vonzó személyiségének hatása alá kerülni. (miklósi) is részt vesz, ami tovább nem tűrhe­tő meg. A közbiztonsági szerveknek jogrendünkkel összhangban követ­kezetesebben kell fellépniük. Megemlítette, hogy a múlt héten több jelentős egyházi esemény szín­helye volt Szlovákia. Személyesen is részt vett három püspök felszen­telésén. Az egyházak képviselőivel megegyezett abban, hogy társadal­munk felújítása során nemcsak a gazdaságról van szó, szükség van a szellem, a kultúra és az életmód megújítására is. Csakis az erkölcsi egység, a megértés, az együttélés forradalmi eszméinek és alapelvei­nek azonos megítélése teszi lehető­vé a nemzetek és nemzetiségek szellemi fellendülését. Hangsúlyoz­ta, hogy a társadalom számára a-szabadság jelenti a legnagyobb értéket. Az államnak kötelessége megteremteni a feltételeket ahhoz, hogy minden egyén teljes mérték­ben érvényesíthesse szabadságjo­gait, de soha sem más kárára. Ez az erkölcsi és jogi alapelv a nemzetek­re, nemzetiségekre és az államokra is vonatkozik. Megjegyezte, hogy a szabadság a jogrend respektálását is feltételezi. A bűnözés alakulása az utóbbi hó­napokban megköveteli, hogy foko­zott figyelmet szenteljünk a megelő­zésnek, a nevelésnek és a felelős­ségre vonásnak. Befejezésül leszö­gezte, azért beszélt ezekről a kérdé­sekről, mert elvárja, hogy a papság nagyobb mértékben vegyen részt a nacionalista és az egyházi konflik­tusok megoldásában Dél- és Kelet­Szlovákiában, valamint az állampol­gárok tudatának formálásában. Választások Magyarországon (Folytatás az 1. oldalról) (Budapesti tudósítónk, V. Paizs Gá­bor jelentése.) - A parlamenti demokráci­ákat jellemző arányban, azaz - a vasár­nap délutáni előzetes adatok szerint - a választópolgárok kb. háromnegyede szavazott Magyarországon. A szavazó­körök elnökségét az adott választókerü­letben induló pártok delegátusaiból és a Hazafias Népfront független aktivistái­ból állították össze. A választás titkossága ellenére szép számmal voltak, akik a többi választó előtt, mintegy demonstratívan húzogatták be a két x-et. -13 + 1 mint a totóban? - élcelődött egy nyugdíjas villanyszerelő a lepedőnyi listás szavazólap láttán az állami balettin­tézetben berendezett szavazókörben. Beszédes kedve a fülkében ragadta el. - MSZP? az nem jó. MDF? No igen... -Az emberek maguktól szeretnének szavazni - szóltak rá kívülről. Amint vég­zett megállítottam. - Az MSZP biztos nem győz. Amikor egy mosópor 36 forint?! Én 6400 forinttal 1 mentem nyugdíjba. Akkor azzal elégedett voltam. Most a 7000-em helyett a 10 ezer is kevés lenne - mondta kérdést sem (/árva. Egy idősebb asszony virággal érke­zett. - Melyik pártnak adná a csokrát? - Ne tessék érte megharagudni, az SZDSZ-nek. Mert olyan szépen beszélt az az ember (Székhelyi József színész) a nyugdíjas klubunkban a szabadságról, hogy békében élhetünk, nem úgy mint az erdélyiek. Tudja kedvesem én is székely vagyok... - és elsírta magát. Estére a nemzetközi megfigyelők, akik között ott találtuk Ján Čarnogurský mi­niszterelnök-helyettest is, elégedetten je­lenthették ki az öt földrészről összesereg­lett újságíróknak: Ez szabad, demokrati­kus választás volt. Úgy tűnik, hogy a véres összecsapá­sok után fokozatosan kialakul a párbe­széd a felek között. Ez alapvetően szük­séges ahhoz, hogy a felgyülemlett gondo­kat a jövőben - elméleti és gyakorlati síkon is - meg tudják oldani. Szombati számunkban már utaltunk arra, a kor­mány a tények súlya alatt visszakozni kényszerült, elhatárolta magát a Kovász­na és Hargita megye magyar nemzetisé­gű lakossága elleni - főleg a tömegtájé­koztató eszközökben hangoztatott - vá­daktól. A magyarokat szeparatizmussal, nacionalizmussal és Románia területi egysége elleni támadásokkal vádolták. De mint kiderült, mindez nem igaz. A kormánynyilatkozat több más fontos területre is kitér: 1. Az oktatásügyi minisz­tériumnak gyorsított ütemben úgy kell végrehajtania az iskolák átszervezését, hogy az új tanévtől kezdődően magyarul lehessen tanítani. 2. Garanciákat kell adni a nemzeti kisebbségeknek anyanyelvük használatára azokon a területeken, ame­lyeken a hozzájuk tartozó lakosság él. 3. Biztosítani fogják a nemzeti kisebbségek nyelvén megjelenő külföldi kiadványok beérkezését és terjesztését, elutasítva vi­szont az ellenséges, nacionalista jellegű­eket. 4. A távközlési minisztérium biztosít­ja a műszaki feltételeket a román televízió * 2. műsorának és a Magyar Televízió mű­sorának vételéhez Kovászna és Hargita megyében is. 5. A két megye hatóságai minden intézkedést megtesznek, hogy egyenlő munka- és életfeltételeket bizto­sítsanak az övezet román lakosságának. Észrevehető, hogy ez már egészen más hangnem, mint a néhány nappal korábbi. Reméljük, hogy az adott problé­makör egyéb vonatkozásaiban, s főleg a mostani marosvásárhelyi válsággal kapcsolatban is fokozatosan ez jut majd érvényre. Sajnos, még nem tartunk itt, ez a hosszúnak ígérkező út kezdete. Ami a román sajtót illeti: hangvétele enyhült, itt-ott már reálisabb, de alapjaiban véve nem változott meg, s az ellenőrizhető, hiteles tények helyett továbbra is a román nemzeti érzelmekre kíván hatni. A Romániai Magyar Szó vasárnapi száma szatmárnémeti egyházi személyi­ségek nyilatkozatát közölte, akik egyértel­műen leszögezték: a helyi katolikus szé­kesegyházra március 15-én nem tűztek ki magyar zászlót. Szováta polgármestere is tiltakozott egy hasonlóan hamis vád ellen. Több szovátai politikai párt, társadalmi szervezet - köztük a Vatra Romaneasca is - közös nyilatkozatban utasította vissza azt az állítást, hogy e fürdővárosban nem­zetiségi villongásokra került sor és romá­nok lakásaiba törtek volna be. Tehát a magyarellenes akciókat igazolni hivatott „románellenes cselekmények" sorra megalapozatlan vádaknak bizonyulnak. Most már csak tájékoztatni kellene erről a román népet is - ami eddig nem történt meg. Marosvásárhelyen továbbra is feszült a légkör, bár az élet lassan normalizáló­dik. Szombaton 3-4 ezer román tüntetett a városközpontban, magyarellenes jel­szavakat kiabáltak, s követelték az egy nappal korábban megválasztott helyi és megyei szervek magyar tagjainak a le­mondását. Erélyesen tiltakoztak az előbb ismertetett kormánynyilatkozat által kilá­tásba helyezett kisebbségi jogok mega­dása ellen. A város lakossága a rendkívüli helyzetre hivatkozva továbbra is kéri, hogy Iliescu elnök jöjjön a helyszínre, személyesen győződjön meg a valóság­ról. A lakosság véleménye és a romániai sajtó szerint nem lehet kizárni az újabb nemzetiségi villongások kirobbanását sem. Ezért sokan azt szeretnék, ha a me­gyében átmenetileg katonák vennék át a közigazgatást. Iliescu ezt a megoldást " bukaresti sajtóértekezletén elutasította. Petre Roman kormányfő pedig levelet intézett több európai ország miniszterel­nökéhez, néhány nemzetközi szervezet­hez, s ismertette velük a hivatalos román álláspontot. Ebben ismét bírálta a magyar vezetést. KOKES JÁNOS Moszkva lélektani háborúja a litvánok ellen (Folytatás az 1. oldalról) tés kerül minden olyan akciót, amely összetűzésekhez vezethetne, okot adna a szovjet katonák beavatkozá­sára. A moszkvai erődemonstrációt egyértelműen elítéli, ezt példázza az a döntés is, hogy esetleg Litvánia washingtoni képviseletét ruházzák fel „rendkívüli jogkörökkel, amelyek a Szentszékre is vonatkoznának. Litvániát Washingtonban jelenleg Stasis Lozoraitis képviseli, akit fel­hatalmaztak arra, szükség esetén évente akár többször is felkeresheti a Vatikánt. Az AFP hírügynökség közölte: Lozoraitis annak a litván diplomatának a fia, aki nagykövet­ként képviselte Vilniuszt Washing­tonban egészen 1940-ig, tehát a szovjet megszállásig. Két moszkvai rendelkezés váltott ki nagy visszhangot. A Szovjetunió pénteken arra utasított két amerikai diplomatát, hogy 12 órán belül hagy­ják el Litvániát. Mindketten az USA leningrádi képviseletének a munka­társai. Mariin Fitzwater, a Fehér Ház sajtószóvivője azt mondta, nem lát semmi okot a diplomaták kiutasí­tására, hiszen nem folytattak kém­tevékenységet. Ez ügyben a moszk­vai amerikai nagykövetség is be­nyújtotta tiltakozását. A másik intéz­kedés az a rendelet volt, amely sze­rint külföldi tudósítók nem utazhát­nak Litvániába. Ez érthetően az új­ságírók körében váltott ki nagy ellenérzést. Ingvar Carlsson, svéd kormány­fő szombaton felszólította a szovjet vezetést, hogy a litván problémát ne erővel oldja meg. Edward Kennedy amerikai szenátor a hétvégén beje­lentette, négynapos látogatásra a Szovjetunióba utazik, és találkozni kíván Mihail Gorbacsowal is. A sze­nátor pénteken George Bush el­nökkel konzultált a litván kérdésről, de azt mondta, nem visz magával semmilyen üzenetet Bushtól Gorba­csovnak. Uffe Ellemann-Jensen dán külügyminiszter bejelentette, több nyugat-európai kormány tilta­kozni fog a Szovjetunió litvániai ak­ciói ellen. Vitautas Landsbergis az ETA észt hírügynökségének adott nyilatkoza­tában lényegében bírálta azt az észt ' szándékot, hogy el akarják kerülni azokat a veszélyeket, amelyek előtt most a független Litvánia áll. A dolog hátterében az van, hogy az észtek nem akarják elsietni a függetlenségi nyilatkozatot, lényegében meg akar­ják várni az ezzel kapcsolatos moszkvai törvényeket. Landsberg szerint az észt óvatosság bonyolít­hatja a litván helyzetet. Igaz, az észtek joga, hogy miként fognak eljárni. De ha az észtek és a lettek is azt az utat választanák mint Litvá­nia, akkor a három balti köztársaság legyőzhetetlen lenne - - mondta Landsbergis. Szombaton tették közzé Moszk­vában Mihail Gorbacsov döntését a tíztagú elnöki tanács kinevezésé­ről. Mint ismeretes, az új testület felállításáról a márciusi képviselő­kongresszus döntött. Az elnöki ta­nács tagjai: Eduard Sevardnadze külügyminiszter, Jurij Maszljukov, a kormány első alelnöke, Vlagyimir Krjucskov, a KGB elnöke, Dmitrij Jazov honvédelmi miniszter, Alek­szandr Jakovlev, az SZKP KB tit­kára, Sztaniszlav Satalin akadémi­kus, továbbá Albert Kauls és Ven­jamin Jarin, mindketten népi képvi­selők, valamint két író - Valentym Raszputyín és Csingiz Ajtmatov. AZ ÉSZT PÁRT IS ELSZAKADT AZ SZKP-TÓL (ČSTK) - Tegnap, az Észt Kommunis­ta Párt XX. kongresszusának harmadik napján a küldöttek úgy döntöttek, hogy elszakadnak az SZKP-tól és független pártot alakítanak - mondotta Henri Soo­va, a párt sajtószóvivője a Reuter hírügy­nökség tudósítójának. Az elszakadás mellett 432-en szavaztak, hárman voltak ellene, hatan pedig tartózkodtak a szava­zástól. 250-en, többnyire orosz nemzeti­ségűek, egyáltalán nem vettek részt a szavazáson. Litvánia után Észtország a második olyan szovjet köztársaság, ahol úgy döntöttek, hogy független kom­munista pártot alakítanak. Döntés született a pártelnöki tisztség létrehozásáról is. Ebbe a funkcióba jelen­tős szótöbbséggel Vajno Vjaljast, az ed­digi első titkárt választották. A pártelnök nem tagja sem a központi bizottságnak, sem az irodának. Fő feladata a párt képviselete a hatalmi szervekben, a kap­csolatok kiépítése és ápolása más politi­kai pártokkal. ÚJ SZÚ 2 1990. III. 28.

Next

/
Thumbnails
Contents