Új Szó, 1990. március (43. évfolyam, 51-77. szám)
1990-03-23 / 70. szám, péntek
Elzárva a külvilágtól Információk nélkül a piacgazdaság felé Nemrégiben hazánkban járt a nyugatnémet Moser cég két képviselője. Rövid itt tartózkodásuk ránk nézve egyik legszomorúbb tapasztalata, hogy nálunk roppant nehéz információkhoz jutni. A külföldi cégek jóformán semmit sem tudnak vállalatainkról és nincs is lehetőségük arra, hogy valamit megtudjanak. Az érdeklődök idejük legnagyobb részét azzal töltik, hogy adatok után kutatnak. Információéhségüket nem könnyű kielégíteni, mert még nem létezik olyan nyilvántartásunk, amely útbaigazítást adna arról, hogy az ipar vagy a szolgáltatások egy-egy szakterületén milyen vállalatok, vállalkozók működnek. Olyan katalógusunk sincs, amelyből kiolvashatnák, milyen termékeket kínálunk. Persze, az éremnek másik oldala is van: mi sem tudunk a külföldi cégekről semmit. A vállalatok legtöbbjének fogalma sincs arról, miként lehetne egy-egy potenciális partnerről információt szerezni. S ez bizony nagy baj. Hiszen mindaddig, amíg az információk nem áramlanak ki s be az országhatárokon, a „nyitunk a világ felé" jelmondatunk csak ür?s szólam marad. Meg óhaj, mert a piacgazdaság információk nélkül életképtelen. Levonhatjuk tehát azt az egyszerű, ám meglehetősen kedvezőtlen következtetést, hogy könnyen hozzáférhető, megfelelő adatok hiányában nem nyitunk, hanem inkább elzárjuk magunkat a külvilágtól. Ezt a végzetessé válható ballépést azonban nem engedhetjük meg magunknak. Vajon mit tehetnénk az „ügy" érdekében? Mennyi időbe telik legalább egy szerény lista összeállítása önmagunkról? S vajon miként szerezhetnénk információkat az együttműködni, vállalkozni szándékozó külföldiekről? Ezekkel és hasonló kérdésekkel kerestem fel Peter Oravec mérnököt, a pozsonyi Alkalmazott Kibernetikai Intézet igazgatóját. - Képzelje csak el mi történne, ha az ember érzékszervei fokozatosan megszűnnének működni. Információk nélkül ugyanez történne a társadalommal. Ma az az alapvető kérdés, hogy legyenek adataink, funkcionáljon a tájékoztatás, és mindehhez adva legyen a műszaki infrastruktúra. Kiindulópontként az információk forrásai szolgálnak és az is lényeges, hogy az adatokat fel tudjuk dolgozni. Szomorú tény, hogy a felsoroltakban bizony meglehetősen elmaradtunk a nagyvilágtól. Az egyes országokban működő piacgazdaságnak „köszönhetően" az információk nagyon fontos helyet foglalnak el. Nálunk a tervutasításos irányítás következtében nem kaptak különösebben fontos szerepet, ezáltal a forrásaink is szegényesek. Amire szükségünk volt, azt az Állami Tudományos-Műszaki Fejlesztési Bizottság licencek behozatalával biztosította. Ezenkívül szerződéses alapon a világ mintegy 700 adatbankjától kérhetünk információkat deviza" ellenében. Példaként megemlíthetném az INSPEC vagy a PREDICAST adatbázisokat. Az előbbi az elektrotechnikáról, a gépiparról, a számítástechnikáról, az utóbbi pedig a jövőkutatás eredményeiről tartalmaz adatokat. - Ezek szerint nem egészen igaz, hogy nem juthatunk hozzá külföldi információkhoz... - Ezt valóban nem állíthatjuk. Az viszont már más kérdés, hogy a különféle adminisztratív intézkedések csaknem lehetetlenné teszik, hogy adatokhoz jussanak az érdeklődők. Meg sok esetben ezekre a célokra nem jut deviza. Persze, azt sem hallgathatjuk el, hogy a vállalatok, kutatóintézetek részéről nem nagy az érdeklődés. Az adminisztratív gazdaságirányítás ugyanis nem ösztönözte a szubjektumokat arra, hogy adatbázisokkal dolgozzanak. - Az utóbbi időben viszont jelentősen megváltozott a helyzet, s a vállalatok felsőbb utasítás nélkül jönnek rá igazán, hogy az idő,ben érkező jó információ ,,életet menthet". -Tény, hogy gyorsan változnak a körülmények, s velük együtt az igények. Ezzel összefüggésben nem feledkezhetünk meg arról, hogy maga az információ csupán egy része annak, amire szükségünk van. A másik nagyon lényeges dolog az adatfeldolgozás, s benne a marketing és a szaktanácsadás. A világban már ezt a kérdést is nagyrészt megoldották. Méghozzá általában a kormányok. S hogy miért éppen ők? A piaci mechanizmus számtalan kis- és közepes vállalatot hív életre. Ezek léte minden gazdaság számára meglehetősen fontos. Épp ezért a kormányok anyagilag támogatták és támogatják a vállalkozók számára szervezett marketinget és a tanácsadói szolgáltatást, kedvezően befolyásolva ezzel azok gazdasági eredményeit. Rájöttek ugyanis arra, hogy ezek a kiadások adók és elvonások formájában sokszorosan megtérülnek. Egyébként a statisztikák azt mutatják, hogy a kisvállalatok az említett állami támogatás hiányában általában két évig működnek, az előrelátó politika eredményeként viszont 6-7; évig is sikeresen gazdálkodnak. - Sajnos, pillanatnyilag még csak az információk beszerzésénél tartunk. Remélhetőleg már nem sokáig ... -Ahhoz, hogy a külföldi adatokhoz hozzájuthassunk, megfelelő műszaki berendezésekre van szükség, amelyekért kemény valutában kell fizetni - méghozzá nem kis összegeket. Ezért nem lenne logikus és gazdaságos, ha mindenki igyekezne adatközpontot kiépíteni magának. A prágai TudományosMűszaki Információs Központban és intézetünkben már működik egy-egy ilyen centrum, amely összeköttetésben van a külföldi bázisokkal és a beszerzett adatokat fel tudja dolgozni. Egyébként a Szlovák Terv- és Tudományos-Műszaki Fejlesztési Bizottság ötletéből1<iindulva javaslatot teszünk a kormánynak egy nemzeti központi adatbank létrehozására, s ezzel egyidejűleg szaktanácsadással is foglalkoznánk. Ez azt jelenti, hogy aki hozzánk fordul nemcsak „nyers" információkhoz juthat, hanem ha kéri, elemzésekkel, prognózisokkal, szakvéleményekkel is szolgálunk. Úgy véljük, hogy az információk beszerzése és feldolgozása szempontjából két területre kell összpontosítani. Szolgáltatásaink az iskolák, a könyvtárak és egyéb, közéleti szempontból fontos intézmények számára lehetnek hasznosak. Minden bizonnyal a vállalatoknak és a vállalkozóknak, a kutatóintézeteknek. - Bizonyára nincs már messze az az idő, amikor az önök segítségével bárki információhoz juthat. De vajon rólunk mikor és mit tudhat meg a nagyvilág? - Egyelőre sajnos nagy fába vágja fejszéjét az, aki rólunk szeretne információt kapni. A Csehszlovák Kereskedelmi és Iparkamara adatszerzés céljából nemrég kérdőiveket küldött a vállalatoknak. Ha mindenki nagyon akarja, akkor három hónapon belül összeállíthatunk egy szerény listát, amelyen csak a legalapvetőbb dolgok szerepelnek majd. Később a komplettizált információk az adatbázisba kerülnek. Úgy látszik, mégsem vagyunk elzárva a külvilágtól. Csak az a baj, hogy ezt kevesen tudják. Az előző gazdaságirányítási rendszerben privilégiumnak számított egy-egy külföldi információ megszerzése. Mára ez létszükségletté vált. Legalábbis reméljük. A majdani nemzeti központi adatbankon eljutni a nagyvilágba, nem kis dolog, és nyilván minden vállalatnak, vállalkozónak érdeke. Persze, ez a „nyilvánosság" kicsit kényelmetlen is, mert mindig résen kell lenni, mivel minden információban ott leselkedik a konkurencia a piacgazdaság egyik alapvető feltétele. KOVÁCS EDIT A sztrájk véget ért, a problémák maradtak Nemrég rövid tudósításban adtunk hírt arról, hogy a múlt hét végén másfél napig sztrájkoltak a galántai Zelenina szállítási részlegének dolgozói. A tudósításból kitűnt, elsősorban béremelést, illetve bérrendezést követeltek. Hosszú huzavona, tanácstalanság, majd többórás heves, de korrekt vita után megegyezés született. A vezetés elfogadta az érveket, s egy pont kivételével szentesítette a dolgozók követeléseit. - A követelések jogosak voltak, ezért is jött létre a megegyezés - állította Ladislav Šemelák, a vállalat szakszervezeti bizottságának elnöke. A sztrájkbizottság nevében Tkáč Marian, Čeleda Tibor és Krivošík Peter elmondta, azért választották ezt a szélsőséges formát követeléseik érvényre juttatására, mert a január közepén megfogalmazott tízpontos követelésük teljesítése helyett a vezetőség a halogatás és az ígérgetés taktikáját választotta. A szállítási tarifákat tekintve, a galántaiak valóban hátrányos helyzetben voltak pozsonyi kollégáikkal szemben. Míg Galántán 1 tonna áru elszállításáért 5,60 korona járt, addig Pozsonyban ugyanennyiért (állítólag jóval kedvezőbb munkakörülmények mellett) 6,50 koronát fizettek. Nem beszélve arról, hogy minden megtett kilométer Galántán csak 18, Pozsonyban viszont 25 fillért ért. Ezt a jogtalan megkülönböztetést eddig általában úgy ellensúlyozták, hogy az elszámolásnál kissé „vastagabban fogott" a sofőrök ceruzája, s ezt mindenki elnézte. Ez a hallgatólagos egyezség azonban csak addig volt érvényben, amíg a sofőrök és raktárosok ki nem ásták a csatabárdot. A raktárosok egy ideje csak a valós teljesítményt hajlandók aláírni a sofőröknek, akik persze így jóval kevesebbet keresnek. ' A sofőrök azt mondják, Knapp Tibor raktáros az egyik okozója kálváriájuknak. Szó ami szó, nem felhőtlen közöttük a kapcsolat. Egyesek úgy vélik, ő az úr az üzemben. Meglepetésemre a véleménye mégis megegyezik a sztrájkolókéval. Már ami a tarifaköveteléseket illeti. Elismerte, az eddigi rendszer valóban hátrányosan érintette a galántaiakat, s ezen változtatni kell. Viszont nem nézhetik tovább, hogy hamis adatokat írjanak a munkalapokra. Szendrődi Zoltán az igazgatói tisztség betöltésére kiírt pályázat elbírálásáig vállalta az üzem vezetését, s mint mondta, nem indul a pályázaton. Most két tűz közé került. Támogatta a követeléseket, de nem sokat tehetett. Ezért is fordultak ellene a sofőrök. -A bérkövetelés kritikus helyzetbe hozta az üzemet - mondta egyebek között. - Az idei évre előirányzott bérkeret az előző évinél 900 ezer koronával szűkebb. A vállalat vezetése ugyan beleegyezett a követelések teljesítésébe, pénzt azonban nem ad rá. A bérköltség növekedését csak a teljesítmények növelésével biztosíthatjuk. Az átmeneti iőszakban, amikor sokak szerint a Zelenina léte is kockán forog, úgy tűnik, nem lesz könnyű a szükséges plusznyereséget kigazdálkodni. S ha nem sikerül, hozzá kell nyúlnunk a többiek fizetéséhez. A hogyan tovább kérdésére nem találtam egyértelmű választ. A szállítási részleg dolgozói váltig hajtogatták, bármikor és bármilyen munkát elvégeznek, ha megfizetik őket. Ez szép, csakhogy ma még senki nem látja tisztán, hogyan alakul az üzem, a vállalat sorsa. A vállalat vezetőinek nem titkolt célja, hogy az üzemeket önelszámolási egységekké alakítják. Ebben az esetben mindenütt saját zsebre megy majd a játék, s természetesen a béremelési követelések teljesítése is. A sztrájk véget ért, menjetek békével, fogalmazhatnánk kissé ironizálva. A sztrájkolok követeléseit alapjában véve teljesítették, tehát elérték a céljukat. Úgy véljük azonban, hogy a Zeleninában meglévő feszültségek, ellentétek nemcsak Galántán, de az ország más részein is még számtalan álmatlan éjszakát okoznak az érintetteknek. Vajon mindegyikre a munkabeszüntetés lesz a legmegfelelőbb válasz? T. SZILVÁSSY LÁSZLÓ Egészséges konkurenciával párosuló vállalkozásokat A Csehszlovák Mezőgazdasági Párt programnyilatkozat-tervezetéből kiindulva, a CSMP Komáromi Járási Bizottságán kidolgoztuk a saját programunkat. A dokumentum összeállításánál figyelmünk a következő fő problémakörökre összpontosult. Mindenekelőtt kérjük, hogy értékeljék újra és módosítsák a bér- és jövedelmi adóról szóló törvényeket, mert meglátásunk szerint más népgazdasági ágazatokhoz mérten a mezőgazdaságban aránytalanul nagy az elvonás. Szorgalmazni fogjuk a mezőgazdasági üzemek, háztáji, kertészkedők, kistenyésztők, egyéni gazdálkodók, méhészek, horgászok, erdészek és szolgáltató vállalatok kapcsolatainak javítását a kereskedelmi és feldolgozóipari vállalatokkal, valamint az állami biztosítóval, továbbá kezdeményezni fogjuk a munka- és tűzbiztonsági szabványok, előírások, és hirdetmények novellizálását. A párt programjával összhangban, támogatunk minden olyan javaslatot, amely az adminisztráció és a bürokrácia csökkentését szolgálja, hogy a feleslegessé vált vagy ráfizetéses intézmények helyett ne. jöhessenek létre más néven újak. Kompromisszum nélkül síkra szállunk azért, hogy az anyagi-műszaki ellátás ne limitek és bilanciók, hanem gazdasági szabályozók függvénye legyen. S ha alapanyag- vagy energiagondok miatt egyes esetekben mégis meg kell tartani a központilag ellenőrzött kereteket, akkor ;;;Íij!ÍÍ;p;Íi;i:iiii;iji: I P :::i*-.tí i lliÉÉIiÉ i|!lÍÍÍÍÍÍÍ|ÍÍÍÍÍÍÍH?UHI ::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::: I^^PI^ilPffiffiffiilllii A B vitamincsoport tagjainak kémiai szerkezete változatos, de ennek ellenére van néhány közös vonásuk. Ezek közül a legfontosabb az, hogy a B vitaminok nélkül az anyagcsere égyes enzimjei nem képesek ellátni feladatukat. Ezek az anyagok a szervezetbe jutva hozzákapcsolódnak a félig kész enzimmolekulákhoz (fehérjékhez) és az így teljessé vált enzimek megkezdhetik működésüket a sejtekben. Gyakorlati szempontból az a közös a B vitaminokban, hogy a változatos étrenden élő embereknek nem kell félniük e vitaminok hiányától. Majdnem mindegyik képviselőjük megtalálható a barna kenyérben, a májban és más belsőségekben, a tejtermékekben és az élesztőben. Jói oldódnak vízben és ez sajnos azt is jelenti, hogy a főtt ételekről leöntött vízzel nagy részük kárbavész. Az alábbiakban a csoport legfontosabb tagjait ismertetjük: B 1 vitamin. A tiamin a karboxyláz enzim része és ennek működése nélkül a sejtek anyagcseréje leáll. Hiánya, amely régen a beri-beri betegség formájában jelentkezett, minden szövetet és szervet érint, de a legérzékenyebbek a szívizom és az idegrendszer- sejtjei, valamint a bél hámsejtjei. Ezzel magyarázható a beri-beri tünetei közül a szívgyengeség és az ideggyulladás. Az emésztőrendszer károsodása tovább súlyosbítja a vitaminhiányt, ORVOSI TANÁCSADÓ Vitamin ABC 3mert a táplálékkal bevitt kevés vitamin sem szívódik fel a vérbe. Jól táplált világunkban azoknál léphet fel enyhe hipovitaminózis, akik túl sok szénhidrátot, fehér kenyeret és kalácsot fogyasztanak.. Egyes szakemberek szerint az idült alkoholistáknál fellépő idegrendszeri tünetek egy része (gyakori ideggyulladások, feledékenység) is tiaminhiánnyal magyarázható, nem pedig közvetlenül az alkoholfogyasztással. B 2 vitamin. A riboflavin a sejtlégzést irányító és a zsírsavakat lebontó enzimek alkotórésze. Hiányát, amely rendszerint az általános B vitaminhiány része, elsősorban a bőr és a nyálkahártyák sínylik meg. Jellegzetes tünetei a szájzugok, a nyelv és az ajkak nyálkahártyájának repedései. A sérült helyek könnyen fertőződnek és nehezen gyógyuló gyulladások keletkeznek. B 6 vitamin. A piridoxin hiánya ritka. Ez a vitamin az aminosavak és fehérjék anyagcseréjében játszik fontos szerepet. Nikotinsavamid. Ez az anyag a többi vitaminnal ellentétben az emberi szervezetben is keletkezhet a triptofán nevű aminosavból. A kukoricaliszt fehérjéi kevés triptofánt tartalmaznak, ezért azokon a vidékeken, ahol az emberek fő tápláléka a kukorica volt, súlyos betegséghez vezetett a nikotinsavamid hiánya. A betegség első tünete a bőr érdéssége, innen kapta a nevét (pelagra = érdes bőr). A bőrelváltozásokat súlyos esetben hasfájás, étvágytalanság és hasmenés követi, majd idegrendszeri tünetek és izombénulás lép fel. Nálunk ez a betegség még enyhe formájában sem fordul elő. Pantoténsav. Állatkísérletekben a pantoténsav hiánya a szőrzet színének elvesztéséhez vezet. Hiánya rendes táplálkozás esetében nagyon valószínűtlen, de a bőrgyógyászok gyakran használják, mert a pantoténsav tartalmú kenőcs jó hatással van a bőrgyulladásokra. Gyógyszertárban kapható pantoténsavas hab is (Pantenol spray), amelynek nyáron vehetjük hasznát túlzott napozás után. Biotin. Ebből az anyagból a felnőtt embernek mindössze negyed milligrammra van szüksége naponta és ezt táplálékunk bőven fedezi. Hiánya előfordulhat olyan esetben, ha valaki sok nyers tojásfehérjét' fogyaszt, mert ez olyan anyagot tartalmaz, amely a biotin antivitaminja. Fólsav. A B 1 2 vitaminnal szorosan együttműködve a vörös vérsejtek képzésében játszik fontos szerepet, hiánya vérszegénységhez vezet. A B 1 2 vitamin több szempontból is kirí társai közül, elsősorban azzal, hogy szerkezete nagyon bonyolult. Azt a néhány mikrogrammot, amelyre szervezetünknek naponta szüksége van, még a legszigorúbb fogyókúrás diéta is bőven tartalmazza. Ennek ellenére hiánya és az abból származó súlyos vérszegénység nem ritkaság. Ennek az az oka, hogy a kobalamin egyedül nem képes átjutni a bél falán a szervezet belsejébe. Ehhez szüksége van egy anyagra, amelyet a gyomor nyálkahártyája termel. A két anyag, a külvilágból származó vitamin és a gyomorban termelt úgynevezett belső faktor összekapcsolódik és ezt az együttest már fel tudják venni a bél hámsejtjei. A belső faktor hiánya elsősorban azoknál fordul elő, akiknél a gyomor nyálkahártyája beteg (idült gyulladás, súlyos savhiány), vagy pedig a gyomorfekélyüket operációval, a gyomor majdnem teljes eltávolításával gyógyították meg. Ezeknél az embereknél hiába tartalmaz a táplálék nagy mennyiségű B 1 2 vitamint, csontvelőjük képtelen elegendő számú vörös vérsejt előállítására. Az egyedüli megoldás az, ha a vitamint az emésztőrendszer megkerülésével, injekció formájában juttatják be a szervezetbe. Dr. RÁCZ OLIVÉR a mezőgazdasági-élelmiszeripari ágazat az elbírálásnál ne az utolsó helyen, hanem a legfontosabb népgazdasági ága : zatok között szerepeljen. Ennek az igénynek a megfogalmazásakor abból indultunk ki, hogy a közellátás javítása a népgazdaság legfontosabb feladatai közé tartozik. A társadalmi igénynek megfelelően, támogatjuk az egyének vagy csoportok önálló vállalkozását. Egyebek között azzal, hogy igyekszünk lehetővé tenni számukra a mezőgazdasági vállalatok felesleges vagy kevésbé kihasznált gépi eszközeinek megvásárlását vagy meghatározott időre való bérlését. Ezzel ellentétben nem támogatunk semmilyen konkurencia nélküli monopolt. Az egészséges konkurenciával párosuló vállalkozás hívei vagyunk, támogatjuk a mezőgazdasági termékek minőségére alapozott, progresszív árképzést, miközben a minőség fogalma alatt főleg az egészségre ártalmas, idegen anyagoktól való mentességet értjük. A mezőgazdasági üzemek és a háztáji szerződéses árutermelők, illetve egyéni gazdálkodók értékesítési gondjainak csökkentése érdekében szeretnénk elérni, hogy amikor nálunk is van elég zöldségféle és gyümölcs, korlátozzák vagy teljesen szüneteltessék a behozatalt. A háztáji állattenyésztés iránti érdeklődés serkentése érdekében javasoljuk, hogy évi 25 ezer korona bevételig adjanak adómentességet a kistenyésztőknek. Továbbá szeretnénk elérni, hogy a kertbarátok és háztáji kertészkedők ugyanolyan feltételek között köthessenek termésbiztosítást, mint a nagyüzemek. Tudatában vagyunk annak, hogy programunk koránt sem teljes és végleges, éppen ezért szívesen vesszük, ha minél többen megírják, elmondják véleményüket és ötleteiket (Címünk: OV ČSSP, nám. K. Marxa 4, 945 01 Komárno). Búkor József mérnök, a CSMP Komáromi Járási Bizottságának elnöke ÚJ SZÚ 4 1990. III. 21.
