Új Szó, 1990. március (43. évfolyam, 51-77. szám)

1990-03-21 / 68. szám, szerda

Párizs főleg gazdaságilag segíti Csehszlovákia visszatérését Európába Igazolhatatlan magyarellenes erőszak Marosvásárhelyen (Folytatás az 1. oldalról) tek dolga. Ö és a kormány is vár a véleménnyel, majd meglátja, mit tesz az új keletnémet vezetés. Lehet, hogy egészen mást, mint amit a választások előtt ígértek. Elmondta, jól megértették egymást Mitterrand elnökkel, az európai egyesítés kérdéseiben. Csehszlovákia javasolta a konföderáció gondolatán alapuló európai változások naptárának pontosítását. Az újságírók utolsó kérdése arra vonatkozott, miért tagja Csehszlovákia továbbra is a Varsói Szerződésnek. Az elnök rámutatott: az új európai biztonsági rendszerben meg fognak változni a szövetségek, s hogy ezt a változást meggyorsítsuk, meg kell őrizni VSZ-tagságunkat. Ha kilépnénk a szervezetből, elveszítenénk befolyásunkat ezekre az eseményekre. Hétfő este a francia államfő vacsorát adott a csehszlovák vendég tiszteletére, ezen mindkét elnök pohárköszöntőt mondott. Mitterrand emlékeztetett 1988 decemberi prágai látogatására és az Európábanazóta bekövetkezett óriási változásokra. Nagyra értékelte a csehszlovákiai változásokat és Havel szerepét ebben a mozgalomban.. Szólt a német újraegyesítésről és az európai konföderáció megteremtésére tett javaslatáról. Václav Havel pohárköszöntőjében szintén emlékeztetett prágai találkozójára a francia államfővel, s akkori látogatását úgy értékelte, mint a csehszlovákiai forradalomhoz vezető lánc egy szemét. Emlékeztetett a két országot összekötő történelmi mozzanatokra, a hagyományos kulturális kapcsolatokra. Végezetül reményét fejezte ki, hogy ezeknek a hagyományoknak lesz folytatásuk és valóban baráti viszony alakul ki Csehszlovákia és Franciaország között. Milan Kňažko, a csehszlovák államfő tanácsadója a tegnapi tárgyalásokról a Csehszlovák Sajtóiroda tudósítójának elmondta: Havel a francia kormányfővel a gazdasági együttműködés konkrét kérdéseit tekintette át. Párizs készen áll az együttműködés minden olyan formájára amely hozzájárul az utóbbi hónapokban beindult folyamatok felgyorsításához Csehszlovákiában. Azon az ebéden, amelyet Michel Rocárd kormányfő adott Václav Havel tiszteletére, a vendéglátó kijelentette: Václav Havel személyében annak a nemzetnek a szimbólumát üdvözölhetik Franciaországban, amely nemzet képes volt szabadságának kivívására s így szorosan kötődik Husz János mester örökségéhez. Hangsúlyozta: a csehszlovákiai események és tapasztalatok egész Európára nézve fontosak. Pohárköszöntőjének további részében kifejtette, szerinte Csehszlovákia kész arra, hogy Európa egyik szellemi központjává váljon, s Franciaország ebben támogatni fogja. Václav Havel elmondta: teljesült az a reménye, hogy ismét felfedezze Franciaországot, mint Csehszlovákia régi barátját. Majd arról beszélt, mi az oka annak, hogy megnövekedett az érdeklődés a csehszlovák külpolitika iránt. Ez egyebek között földrajzi helyzetünkből is fakad: Európa közepén vagyunk. Ami arra kötelez bennünket, hogy még jobban elkötelezzük magunkat ebben az irányban. Leszögezte: Európának most óriási lehetősége van arra, olyan kontinenssé váljon, amely nem világháborúkat ad az emberiségnek, hanem épp ellenkezőleg, a béke sugarai indulnak ki innen, s olyan kontinensé válhat, ahol a kicsiknek nem kell félniük a nagyoktól, a nagyoknak pedig egymástól. Francois Mitterrand és Václav Havel tegnap közös sajtóértekezletet tartott. Mindkét államfőtől megkérdezték az újságírók, mi a véleményük a szovjet balti köztársaságokban kialakult helyzetről. Mitterrand válasza: Franciaország nem kíván beavatkozni e térség belügyeibe. A litván válságot nem szabad erő alkalmazásával megoldani. Franciaország nem tesz semmi olyat, ami kedvezőtlenül befolyásolná Mihail Gorbacsov és a litván vezetők konstruktív párbeszédét. Havel azt felelte, a nemzetközi dokumentumok rögzítik az önrendelkezés jogát, beleértve a saját állami indentitásra való jogot. Ezt a Szovjetunió alkotmánya is tartalmazza. Franciaországhoz hasonlóan mi is reméljük, hogy Moszkva és Vilniusz viszonya békés úton rendeződik. Mindketten kifejtették a német kérdéssel kapcsolatban álláspontjukat, ezt olvasóink a korábbi nyilatkozataikból jól ismerhetik. Viszont arra a kérdésre, hogy a nacionalizmus, amely most tapasztalható néhány volt kommunista országban, nem fenyeget-e a fegyveres konfliktusok veszélyével, Havel elnök kijelentette: Az egész probléma szunnyadni látszott az úgynevezett szocialista országok látszólagos harmóniájának leple alatt, s logikus, hogy most az előtérbe került. Kifejezte reményét, hogy az érintett országok megtalálják a békés megoldást, amely minden érintett nemzet számára elfogadható lesz. Csehszlovákia ezt elő kívánja segíteni. A Külügyminisztérium közleménye Kubáról Új alapokon nyugvó kapcsolatok (ČSTK) - Prágában tegnap a Külügyminisztérium szóvivője a Kubához fűzödö kapcsolatokról közleményt tett közzé, amelyben többek között az alábbiakat hangsúlyozza: „Csehszlovákiának érdeke, hogy a kubai néppel, a Kubai Köztársasággal fennmaradjanak baráti kapcsolatai. Ha azonban a kölcsönös együttműködésnek a kor követelményeinek kell megfelelniük, és valóban mindkét nép érdekeit kell'szolgálniuk, akkor azoknak tükrözniük kell a világban tapasztalható jelenlegi fejlődést, Kelet- és Közép-Európa országaiban, valamint a Latin-Amerika számos országában végbemenő demokratikus változásokat. A két ország közötti kapcsolatokat feltétlenül új alapokra kell helyezni, ezeknek teljesen nyíltnak, demokratikusnak kell lenniük. Mindez megköveteli, hogy kiküszöbölődjenek az eddigi deformációk, különösen azok ideológiai jellege, s ki kell őket terjeszteni az egész közvéleményre, a legszélesebb társadalmi rétegekre, a politikai nézetek teljes skálájában. A Csehszlovákiában végbemenő demokratikus változások megkövetelik, hogy a külpolitikában is érvényesüljenek az emberi és állampolgári jogok betartásának követelményei. Ezért Csehszlovákia minden esetben felhívja a figyelmet az olyan helyzetekre, amikor véleménye szerint megsértik az emberi jogokat, tekintet nélkül arra, hogy az ilyen sajnálatos jelenségekre hol kerül sor." Bős - Nagymaros Megalakult a Pártolók Fóruma (ČSTK) - „A dunai vízműnek a szlovák műszaki fejlettség dicséretének kellene lennie. Befejezését logikusnak és szükségszerűnek tartjuk" - ezek a szavak jellemzik a legmarkánsabban azt a vitát, amely tegnap lezajlott Pozsonyban a Bős -Nagymarosi Vízlépcsőrendszer befejezését Pártolók Fórumának alakuló gyűlésén. Ezen több mint 200 résztvevő mondta el véleményét a vízlépcsőrendszer tervezői és építői közül, köztük főiskolai tanárok és különböző intézmények tudományos dolgozói. Programjuk célja, hogy olyan fórumot alakítsanak ki, amelyben képviselve lesznek a különböző szakmák és érdekcsoportok. A fórum tagjai határozottan elítélik azokat a nézeteket, hogy a vízlépcsőrendszer építésének hívei az eddigi ideológia, sőt a sztálinizmus, a gigantománia hatása alatt lennének. Éppen ellenkezőleg magukat a környezet javítása híveinek tartják. Elutasítják a közvélemény félreinformálását, az egyoldalú, hamis nézetek terjesztését, amelyek nem kívánt nézeteltérést váltanak ki a környék és az egész ország lakossága között. A,gyűlés résztvevői megválasztották a fórum vezetőségét, és jóváhagyták a nyilvánossághoz és a kormány képviselőihez intézett nyilatkozatuk szövegét. Prágában a dél-koreai külügyminiszter (ČSTK) - Jirí Dienstbier külügyminiszter meghívására tegnap kétnapos hivatalos látogatásra érkezett Prágába a dél-koreai külügyminiszter és felesége. Cse Ho Dzsungot, aki a két ország közötti diplomáciai kapcsolatok felvételéről szóló jegyzőkönyvet írja alá, a ruzynéi repülőtéren Véra Bartošková külügyminiszter-helyettes fogadta. (Folytatás az 1. oldalról) ti katonai kórházba szállították. A délelőtt folyamán Sütő Andrást meglátogatta Ion Iliescu, a Nemzeti Egység Ideiglenes Tanácsának elnöke is, Király Károly alelnök kíséretében. Iliescu sajnálatát fejezte ki a történtek miatt. Diplomáciai úton megegyezés született arról, hogy további kezelésre Sütő Andrást valószínűleg Budapestre szállítják. A hétfői események rövid krónikája Délelőtt Marosvásárhely központjában mintegy 4-5 ezer fős tömeg gyűlt egybe, amely az önálló magyar nyelvű oktatás visszaállítása, valamint az ellen tiltakozott, hogy a románok és magyarok által vegyesen lakott területeken a román mellett a magyart is használni lehessen a közéletben. A tüntetők nyomására a Nemzeti Egység Maros Megyei Ideiglenes Tanácsának Irodája antidemokratikus úton lemondásra kényszerítette Kincses Előd alelnököt. Míg délelőtt súlyosabb garázdálkodásra nem került sor, addig a délután folyamán már elszabadult a pokol. Úgy egy óra tájban 13 zsúfolt autóbusz erősítést hozott a románoknak Görgényvölgyéből, Libánfal várói, Hodákról és Dévabisztráról. Ezt követően még további autókaravánokon, nyitott teherkocsikon érkeztek a falusiak Marosvásárhelyre, sokan ittasak voltak. A tömeg módszeresen átfésülte a belvárost és tört-zúzott mindent, ahol magyar utcanévtáblák, üzletfeliratok stb. voltak. Megostromolták a helyi rádió épületét is, ahol behatolásukat az épületbe a román szerkesztők akadályozták meg, nagy erőfeszítések árán. A feldühödött tömeg követelte, hogy azonnal állítsák le a magyar nyelvű helyi adásokat, mert az ország egyetlen hivatalos nyelve a román. Megrohanták a színház épületét is, de oda végül is nem hatoltak be. Marosi Barnának, a Bukarestben megjelenő Romániai Magyar Szó helyszínen lévő tudósítójának információi szerint délután négy óra előtt pár perccel vette kezdetét a Romániai Magyar Demokrata Szövetség székházának az ostroma. Az egykori Kendeffy-palotát középkori módszerekkel próbálta bevenni a tüntető, magyarellenes jelszavakat kiabáló tömeg: fejszével, doronggal, szekercével, láncokkal, hu-* sángokkal, hosszú nyelű villákkal támadtak. A székháznál lévő mintegy 300 magyar nagy részének még időben sikerült elmenekülnie, vagy 70 ember azonban beszorult az épületbe. Amikor a súlyos fejszecsapásoknak engedett az ajtó, felszorultak az emeletre, onnan egészen a padlásra. Megpróbálták őket tűzzel kifüstölni, de ez már nem sikerült. A padlásról este 9 óra előtt mintegy 10 perccel jöttek le az első emberek, miután a katonaság és a rendőrség hosszú tétlenség után közbelépett - akkor is igen erőtlenül - és szabad elvonulást garantált nekik. Nem egészen volt azonban az elvonulás szabad. A lejövő embereket a feldühödött tömeg azonnal láncokkal, gumicsövekkel, botokkal összeverte, s csak aztán vitték el őket csapatszállító katonai járművek. A hadsereg és a rendőrség ismét csődött mondott, akárcsak február közepén a bukaresti kormányépület védelme esetében. Marosvásárhelyen így diadalmaskodhatott a szélsőséges soviniszta indulatoktól fűtött tömeg. Azt is meg kell mondani, hogy a magyarok mellett több jóérzésű románt is bántalmaztak, mert a magyarok védelmére mertek kelni, vagy egyszerűen csak ellenezték a garázdálkodást - esetleg magyarnak nézték őket. Polgárháborús állapotok A marosvásárhelyi erőszakos cselekmények következtében székelyföldön, de majdnem egész Erdélyben tegnap polgárháborús hangulat alakult ki. Mindenütt megmozdultak a románok is, magyarok is, nagyon sok városban, faluban tömegtüntetés van, s fennáll az összecsapások veszélye. A rend megőrzése végett sok helyütt kivonult a katonaság és a rendőrség is az utcára, védik a középületeket és ellenőrzik a városok közti közlekedést. Több helyről ugyanis az a hír érkezett Bukarestbe, hogy mind a magyarok, mind a románok nagyobb csoportjai az erdélyi városokba akarnak indulni. Marosvásárhely központjában már kora reggel több tízezer magyar gyűlt össze, hogy békés tüntetéssel tiltakozzon a durva erőszak ellen. A tömeg követelte, hogy jöjjön Marosvásárhelyre Ion Iliescu, Király Károly, Petre Roman és a helyszínen győződjenek meg a valós állapotokról. Az emberek követelik a történtek következetes kivizsgálását és a felelősök bíróság elé állítását. Erdély-szerte nagy tömegek sürgetik, hogy a román vezetés végre foglalkozzon komolyan a nemzetiségi kérdéssel és oldja meg - az új rendszer kinyilatkoztatott elveivel összhangban - a problémákat. Az esti órákig incidensekről, összecsapásokról nem érkezett jelentés, azonban mindenütt feszült a hangulat, s ez érezhető a román fővárosban is A délután folyamán Bukarestben összeült a Nemzeti Egység Ideiglenes Tanácsa, hogy a kialakult súlyos válságról tárgyaljon. Erről lapzártáig nem adtak ki tájékoztatást. Iliescu tévébeszéde Ion Iliescu elnök egyébként még hét. főn késő éjjel közvetített televíziós beszédében fejezte ki aggodalmait az erdélyi nemzetiségi konfliktusok kiéleződése miatt. Sajnos nyíltan és konkrétan nem ítélte el a marosvásárhelyi eseményeket, csak általánosságban bírálta az ottani soviniszta megnyilvánulásokat. Ugyanakkor aggodalmát fejezte ki amiatt is,* hogy a helyi katonai és rendőri szervek nem voltak képesek biztosítani a város nyugalmát, megőrizni a rendet és megvédeni az emberek testi épségét. Beszédében felhívta a románokat és a magyarokat egyaránt, hogy tartózkodjanak mindenféle erőszaktól, s tegyenek meg mindent a nyugalom helyreállítása érdekében. Kedden délelőtt az elnök fogadta az RMDSZ vezetőségének küldöttségét, amely tájékoztatta a Marosvásárhelyt kialakult helyzetről, valamint dokumentációt „Ellenőrizzük a kecerovcei atomerőmű építését" NYILATKOZTA A KELET-SZLOVÁKIAI KERÜLETI NEMZETI BIZOTTSÁG ELNÖKE (Munkatársunktól) - A kassaiakat és a Kassa környékieket az utóbbi időben - főleg a csernobili katasztrófát követően - egyre jobban foglalkoztatja a Hernádparti város közelében építendő atomerőmű terve. Mi tagadás, a lakosság eddigi megnyilatkozásaiból úgy tűnik, hogy többen vannak ellene, mint mellette. Igaz, népszavazás ez ügyben nem volt, ám a tiltakozó levelek november 17-e óta rohamosan szaporodnak - már tízezrekre tehető az aláírások száma, s amint arról lapunk is beszámolt, a tervbe vett építkezés ellenőrzői a közelmúltban Kassán tiltakozó felvonulást is szerveztek. A minap a kerületi nemzeti bizottság ülésén is szóba került az erőmű. Beszámolójában Martin Hvozdík elnök a következőket mondotta róla: - Nyíltan meg kell mondani, hogy lényegében ellenezzük az atomerőmű felépítését. Ha netán valaha mégis engedélyezzük egy ilyen létesítmény létrehozását, akkor is csak egy kisebb teljesítményű jöhet számításba. A kecerovceit elsősorban azért ellenőrizzük, mert nem tudjuk mennyire biztonságos az atomreaktor. A 30 km-es „halálzónában", amelyről semmiféle előírásban nem történik említés, viszont a csernobili katasztrófa igazolja létét, a lakosság biztonsága kétséges. Ugyanakkor sokunkat aggaszt, milyen hatással lesz az atomerőmű építése, majd üzemelése a környezetre, s miképp oldják meg a radioaktív hulladék tárolását. Ilyen tekintetben figyelembe kell venni a közvéleményt is. Mivel az említett térségben nincs elegendő víz hűtésre, ezt a kérdést talán csak a Poprádi folyó egyes ágainak elterelésével lehetne megoldani. Annak ellenére, hogy a szakemberek szerint ez nem lenne különösebb hatással a folyó vízhozamára, ez ügyben nem hagyhatjuk figyelmen kívül a lengyel fél állásfoglalását sem. Ezeket a kérdéseket előbb egyértelműen tisztázni kell, ne hogy hasonló helyzet álljon elő itt is, mint Bős-Nagymaros esetében. Természetesen, nem hallgathatjuk el, hogy a kerület ipara eléggé energiaigényes, tehát a villamos energiára szükségünk van, és szükségünk lesz később is... , „ (gazdag) adott neki át a Vatra Romaneasca eddigi tevékenységéről. Az RMDSZ bukaresti központjában Bitay ödön, aki Domokos Géza távollétében a szervezetet irányítja, arról is tájékoztatott, hogy az elnök a videofelvételek láttán megdöbbenését fejezte ki. Megjegyezte: nem gondolta, hogy ilyen súlyos a helyzet. Ezek alapján kifejezte készségét, hogy Marosvásár^ helyre látogasson. Az RMDSZ nyilatkozata Az RMDSZ tegnapi nyilatkozata egyebek között megállapítja: „A magát művelődési egyesületnek tituláló Vatra Romaneasca alig egy hónapja hallat magáról, ám minden egyes közéleti szereplése fokozódó vadságról tanúskodott, nyíltan a világ elé tárta sovén, nacionalista, idegengyűlölettől áthatott törekvéseit. A kisebbségi bizottság jelentésekben tájékoztatta a vezető fórumokat, sajtószemlék összeállításával igazolva észrevételeinek helytállóságát. Jelzéseinket azonban nem vették figyelembe. A békésnek induló marosvásárhelyi tüntetés mihamar tobzódássá fajult... szervezetünk vezetőségének, közöttük Sütő Andrásnak a súlyos testi bántalmazása a karhatlami szervek jelenlétében olyan nehezen minősíthető cselekedet, amely miatt a romániai magyarságot méltán tölti el növekvő aggodalom, a megfélemlítettség érzése, amely a diktatúra éveiben életünk állandó kísérője volt. Holnapunkat bizonytalannak és a román nép demokratikus jövőjét emiatt távolodónak látjuk." A dokumentum, követeli továbbá a Vatra Romaneasca feloszlatását, mert megszentségtelenítette a forradalmat. Lapzártakor kaptuk a hírt, hogy Sütő Andrást egy Budapesti kórházba szállították. Ugyanekkor jelentkezett be bukaresti munkatársunk, közölve, még mindig nem fejezheti be tudósítását, mert Marosvásárhelyen tegnap este újabb összecsapások voltak. Ismét őt idézzük: A nap folyamán békésen tüntető több tízezernyi magyar közül a délutáni-esti órákban is a téren maradt mintegy ötezer ember, hogy megvárja a Nemzeti Egység Ideiglenes Tanácsa Erdéllyel foglalkozó rendkívüli bukaresti ülésének eredményét. A városból telefonon szerzett értesüléseim szerint este több autóbuszon, teherautón mintegy hat-hétszáz román érkezett a környékbeli falvakból. A helyiek közül is sokan csatlakoztak hozzájuk, s együttesen rátámadtak a központban tüntető magyarokra. Hatalmas verekedés tört ki, dolgoztak a husángok, szálltak a kövek, villanták a kések. A sebesültek száma több tízre tehető, legalábbis akiket kórházba kellett szállítani. Időközben nyolc tank is a térre érkezett, de a hadsereg ezúttal sem avatkozott közbe. Az esti kép: a teret két részre osztották, mindkét fél barikádokat emelt. A feszültség rendkívüli, még senki sem tudta, hogy mit hoz az éjszaka. Sajnálatos, hogy a magát objektívnak mondó román sajtó többé-kevésbé elhallgatja az eseményeket, illetve félrevezető, tendenciózus információkat közöl. KOKES JÁNOS Budapesti tiltakozás Horn Gyula magyar külügyminiszter kedden magához kérette Románia budapesti nagykövetét, s figyelmeztette őt arra, hogy hétfőn Marosvásárhelyen pogrom jellegű akciókat hajtottak végre a magyarok ellen. Tolmácsolta neki Németh Miklós miniszterelnök szóbeli üzenetét Petre Roman kormányfőhöz. A magyar külügyminiszter üzenetet intézett az ENSZ főtitkárához, az ENSZ Emberjogi Bizottságának elnökéhez, segítségüket kérve a kisebbségek jogainak szavatolásához Romániában. Hasonló felhívással fordult a bécsi utótalálkozó 34 országának kormányaihoz. Németh Miklós kormányfő kijelentette: a Románia által is aláírt nemzetközi kötelezettségek értelmében nemcsak tájékoztatót vár a román kormánytól, hanem elvárja azt is, hogy a tragikus eseményekért felelős személyeket megbüntetik, (ve) .SZNT-bizottsági ülések Márciusban hagyják jóvá a vállalkozásokra vonatkozó törvényt (Munkatársunktól) - Sokakat érdeklő, érintő törvényjavaslatokról tárgyalt tegnap együttes ülésén Pozsonyban a Szlovák Nemzeti Tanács kereskedelmi, szolgáltatási, közlekedési, valamint ipari és építőipari bizottsága. Ladislav Košťa, a Szlovák Köztársaság igazságügyi minisztere terjesztette a képviselők elé a vállalkozásról, valamint a részvénytársaságokról szóló törvényjavaslatot, továbbá a Szö1 vetségi Gyűlés képviselőcsoportjának az 1960/100 és az 1968/143 számú alkotmánytörvény módosítására tett javaslatát. A Szövetségi Gyűlés előreláthatólag március 27-én hagyja jóvá a vállalkozásokra vonatkozó törvényt, mely az év végéig lesz hatályban. Ezalatt bizonyára több gyakorlati probléma „megoldódik", és azokra a kérdésekre is választ kapunk, melyek a tegnapi tanácskozáson is felmerültek. Például hogy mely tevékenységek végzését zárják ki a magánvállalkozók lehetőségei közül, és milyen módszerekkel fékezzük majd meg a nem tiszta s'zándékú vállalkozókat. A képviselők hangsúlyozták, hogy további törvények mielőbbi módosítására is szükség van ahhoz, hogy a magánvállalkozók valóban egyenrangú partnerei legyenek az állami vállalatoknak és szövetkezeteknek, tehát azonos feltételek közepette termelhessenek és végezzenek szolgáltatótevékenységet. D. T. ÚJ SZÚ 538, 1990. III. 16.