Új Szó, 1990. február (43. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-14 / 38. szám, szerda

A mi pártunk ne legyen ágazati Nagy érdeklődéssel olvastam Kö­nözsi László mérnöknek, a muzslai Béke Efsz főagronómusának az Új Szó 1989. december 21 -i számában Kell-e nekünk Csehszlovák Mező­gazdasági Párt? címmel közölt írá­sát. Most, hogy'szabadabban léle­gezhetünk, sokakat foglalkoztatnak a szerző által felvetett kérdések és gondolatok, mégha nyíltan egyelőre csak kevesen merik is elmondani a véleményüket. Nem akarok ismétlésekbe bo­csátkozni, hisz Könözsi úr és a té­mával kapcsolatban megjelent írá­sok szerzői többé-kevésbé részlete­sen kifejtették az erőszakos szövet­kezetesítéssel, a paraszti réteg fel­számolásával kapcsolatos nézetü­ket. Meg kell azonban jegyezni, hogy a föld önkényes kisajátításával nem csupán az egyéni gazdálko­dóknak okozott a rendszer anyagi kárt és erkölcsi megrázkódtatást, de azoknak is, akik soha nem foglal­koztak földműveléssel, viszont örö­költek kisebb-nagyobb földterületet, amit 42 éven át minden ellenszolgál­tatás nélkül mások használtak. Ezt az eljárást az uralkodó párt és a törvényhozó testületek furcsamód természetesnek találták. Az egykori parasztok eleget tettek a régi alap­elvnek, mely szerint azé a föld, aki megműveli, mégis bekényszerítet­ték őket a szövetkezetbe. És azok­nak a földjét is bekebelezték, akik maguk nem voltak földművesek. Ugyan miféle erkölcsi elvek alapján? Ezen az alapon a szocialista állam szolgáltatásaiért-sem szabadna térí­tést követelni. Amikor a feudális kor­szakot idéző bérmunkára kénysze­rült, kiöregedett parasztság negyven év után végre elfelejtette a múlt „gyönyöreit" s az erőszakos szövet­kezetesítés okozta keserűségről megfeledkezve bizakodni kezdett, 1984-ben megismétlődtek a tulaj­donjogot sárba tipró módszerek. Egy Ipoly menti kis községben a szőlőskertek jelentették az utolsó szálat, amely a földhöz kötötte az egykori tulajdonosokat. Azért ma­radhattak meg évtizedeken át, mert a szövetkezet nagyüzemi módsze­rekkel nem művelhette meg a terüle­tet. Csakhogy a szövetkezet állator­vos elnöke nem tűrhette ezt az álla­potot. Hogy fedezze magát, különbi­zottságot alakított, s ennek határo­zata alapján 1984-ben a szőlőhegy nagy részéről egyszerűen „lesöpör­te" a jogos tulajdonosokat. (I ill llllllill Az állami építkezések számára kisajátított földterület felértékelése szintén felháborító volt. Nálunk a Chemopetrol kőolajipari vállalat 40 fillért fizetett az elsőosztályú szántó­föld négyzetméteréért. Hiába tilta­koztak a tulajdonosok, nem akadt pártfogójuk. Egyetértek Könözsi vei, a történel­mi igazságtalanságokat meg kell szüntetni, jóvá kell tenni. Valószínű­leg kevesen lesznek, akik visszaké­rik a földjeiket, viszont a föld értékét - a tulajdonjognak megfelelően - vagy pénzben, vagy tulajdonosi részvény formájában meg kell kap­niuk. Természetesen akkor is, ha történetesen nem dolgoznak a me­zőgazdaságban. A tulajdonosi reha­bilitációt segíthetné, ha a lehető leg­többen mondanának véleményt eb­ben az ügyben s az összegyűlt anyag feldolgozására polgári fórum alakulna, amely javaslataival hozzá­járulhatna egy komplex törvényter­vezet kidolgozásához. Én legszíve­sebben Könözsi László mérnököt látnám e mozgalom élén. A Csehszlovák Mezőgazdasági EGY LEVÉL NYOMÁBAN Meghallani a dolgozók szavát Minapi levelében Vörös Tibor, a Nagymegyeri Állami Gazdaság füzesi részlegének dolgozója azt panaszolta, hogy nehezen boldogul, mert keveset keres. „Naponta 49 tehenet etetek, a fizetésem mégsem több havi 3500 koronánál. Többször kértem, adjanak kimutatást a teljesít­ményről és a keresetről, de a részlegünk vezetője azzal fizetett ki, hogy ugyan mihez kezdenék vele. Hát való vezetőnek az olyan, aki nem hallgat meg senkit, nem becsüli a beosztottjait?" - írta egyebek között olvasónk. A részlegvezető visszautasította a vádakat Épp akkor érkeztünk meg a gaz­daságba, amikor Bohus Károly mérnököt beiktatták az igazgatói tisztségbe. Megtudtuk, hogy a titkos választásokon az érvényes szava­zatok 66,94 százalékát kapta. Kez­detben öt jelöltről beszéltek, de a vé­gén csak kettő közül választhattak az állami gazdaság dolgozói. Töb­ben úgy nyilatkoztak, nem biztosak benne, de remélik, hogy végül is a legmegfelelőbb kezekbe adták a gazdaság sorsának irányítását. Bozsaky Imre mérnök, a gazda­ság ellenőrzési osztályának vezető­je meglepődve olvasta panaszosunk levelét. Mint mondta, az egyik leg­eredményesebben működő részle­gükről hasonló jelzést soha nem kaptak. Bödök Károly, a füzesi részleg vezetője így reagált a vádakra: - Őszintén szólva nem értem Vö­rös Tibort. Az egyik legjobb dolgo­zónk, és igazán jól keres. Az sem helytálló, hogy a vezetők nem hall­gatják meg a dolgozókat, hisz a részlegeken havi rendszeresség­gel tartunk termelési értekezleteket. Nálunk 76 dolgozó van, s az érte­kezleteken mindenki elmondhatja az észrevételeit, javaslatait, és a feltett kérdésekre is nyíltan válaszolunk. A termelési értekezleteket éppen a mi részlegünkön rendszeresítettük elsőként. Kereseti lehetőségek? Szerintem elég jók, de erről talán inkább a számítóközpontunkban kellene érdeklődni. Jól keres, elégedett lehetne Ervin Laškovič mérnök, a gaz­daság munka- és bérügyi osztályá­nak vezetője, a dolgozók tanácsá­nak alelnöke szavak helyett konkrét tényekkel érvelt. Kimutatásokkal igazolta - levélírónk annak ellenére, hogy 1988-ban összesen 32 napot betegszabadságon töltött s csak 11 hónapot dolgozott le, összesítve 56 823 koronát keresett. Ebben a természetbeni juttatás értéke nincs benne. Olvasónk munkahelyén, a gazda­ság füzesi részlegén Presinszky Józsefné szintén csodálkozott, hogy épp az egyik legjobban kereső dolgozójuk panaszkodik. Itt frissebb dokumentumok kerültek elő, me­lyekből kitűnt, hogy Vörös Tibor ta­valy 36 napot betegeskedett, de még így is 60 123 koronát vihetett haza fizetés gyanánt. Csikász Tibor telepvezetőtől megtudtuk, hogy levélírónk mindig rendesen elvégzi a munkáját. Elége­dett is lehetne, hisz a gazdaságtól összkomfortos vállalati lakást ka­pott. Sőt, mint később Ábrahám Kálmán szakszervezeti műhely­bizalmi elmondta, Vörös Tibornak 20 ezer korona kölcsönt is folyósítottak. Később panaszosunk feleségé­nek a jelenlétében folytattuk a be­szélgetést. A könyvelőség dolgozói türelmesen elmagyarázták, hogy Vörös Tibortól havonta kétezer koro­nát vonnak le. Ezerhatszázat a köl­csön törlesztésére, 400 koronát pe­dig takarékosságra. Ezek után ha­vonta 4204 koronát vihet haza fize­tésként. Nem tudni, véletlen volt-e, de újabb elégedetlenkedő is jelentke­zett. Kiss András nehezményezte, hogy csupán 2600 korona a havi keresete. A kimutatás ebben az esetben is mást bizonyított. Konkré­tan 75 ezer korona évi keresetet. Közvetlen kapcsolat helyett - gyűlés? Reméltük, vége a meglepetések­nek, de tévedtünk. Alig léptünk ki a gazdaság székházából, Néveri András a kezünkbe nyomott egy sűrűn teleírt papírlapot. A 24 aláíró 14 pontban foglalta össze az állami gazdaság vezetőségével szembeni követelését. Egyebek között köve­telték, hogy a vezetés még többet Párt létét érintő kérdésben egyetér­tek az említett cikk szerzőjével. Én is úgy látom, a nagyüzemi „elit" hata­lomátmentési kísérletéről van szó. Az első Csehszlovák Köztársaság­ban létezett egy ún. agrárpárt. Létjo­gosultsága indokolt volt, hisz a léte­ző kis- és középparaszti réteg érde­keit képviselte, s meghatározó sze­repe volt a mezőgazdasági termé­nyek árának kialakításában, a pa­rasztságnak nyújtott állami támoga­tás kieszközlésében stb. Szerintem a nagyüzemi gazdálkodás védelmé­re és összetartására ilyen értelem­ben nincs szükség érdekképviselet­re. Ezen az alapon valamennyi nép­gazdasági ágazat saját pártot alakít­hatna, ami a politika területén az erők felaprózásához vezetne. A poli­tikai pártoknak szerintem társadal­mi, nemzeti és nemzetiségi érdeke­ket kell képviselniük, a népgazdasá­gi ágazatok érdekképviseletét pedig a szakszervezetekre kell bízni. Számunkra olyan politikai párt je­lenthet biztos érdekvédelmet, amely a létünkkel összefüggő mindennapi problémáink megoldását vállalja fel. A mi pártunk ne legyen ágazati párt! Ideje volna megtanulni politizálni. E tekintetben jó tanítómester volt az első Csehszlovák Köztársaság de­mokráciája, a Masaryk-féle huma­nista politika. Személy szerint bízom abban, hogy a formálódó demokratikus rendszer fokozatosan megszünteti azt a jogtiprást, amely a mezőgaz­daság eltorzításához vezetett. 1919­ben az a mondás járta, ami a tied, az az enyém is, ami az enyém, ahhoz semmi közöd. így történhetett meg, hogy nem volt és még ma sincs köze a parasztnak a saját földjéhez. Igaz, mondják, én mégsem hiszem, hogy pont a Csehszlovák Mezőgazdasági Párt akarna ezen változtatni. id. SZKLADÁNYI ENDRE, Ipolyság tegyen az élet- és munkafeltételek javításáért, s az állattenyésztésben dolgozóknak havonta legalább há­rom szabadnapot biztosítson. To­vábbá: vezessenek pontos nyilván­tartást az abrakfogyasztásról, te­gyék áttekinthetőbbé a havi teljesít­mény és a kereset kimutatását. Szerepelt a követelések között egy nagy figyelmet érdemlő pont: Töltsük meg a közös kosarat és mindenkinek annyit adjunk belőle, amennyit megérdemel. Ábrahám Kálmán szakszervezeti műhelybi­zalmi egy szóval sem cáfolta a köve­telés jogosságát, tehát ezen a téren bizonyára akad még javítani való. Mi tagadás, sok ellentmondással találkoztunk az országos hírű gaz­daságban. Úgymond világszinten termelnek és a szociális juttatások­ról sem feledkeznek meg. Konkrétan a füzesi részlegen a mezőgazdasági bruttó termelés értéke eléri a hektá­ronkénti 40 ezer koronát, amire nem sok példa akad az országban. Tehe­neik évente 5500 liter tejet termel­nek, s az eladott tejnek a 99 száza­lékát az első minőségi osztályban veszik át tőlük. A telepen épült szo­ciális létesítményeket sok ipari üzem dolgozói is megirigyelhetnék. Ám a kollektíva mégis elégedetlen. Gya­nítom azért, mert egyes vezetők nem mindig hallják meg a dolgozók szavát. Búcsúzóul Bödök Károly részleg­vezető egykedvűen mondta: - Maguk elmennek, de nekünk itt kell maradnunk. Ez a munkahe­lyünk, akármilyenek is a feltételek. Úgy túnt, valahogy magára hagya­tott a részleg, két tűz között vergőd­nek a vezetői. Egyrészt minőséget és fegyelmet kell követelniük, hogy teljesíthessék a tervet, másrészt maguk is látják, hogy az emberek elégedetlenek a keresettel, de főleg a munkafeltételekkel. Nem szívesen mondom, de néhányan talán nem is alkalmasak a munkára, amit vállal­tak. Most, hogy a társadalmi-politikai változások felszabadítanak bizo­nyos munkaerőt, ezen talán köny­nyen lehet segíteni. Viszont az em­beri kapcsolatokon, az alsóbb-fel­sőbb rangú vezetőknek a dolgozók­hoz fűződő viszonyán csak a belátás és a szemléletváltás javíthat. Az új vezetés remélhetőleg tudatosítani fogja, hogy a termelési értekezletek, bármilyen rendszeresek is, nem pó­tolhatják a vezetők és a dolgozók sokak által hiányolt, közvetlen kap­csolatát. BALLA JÓZSEF APRÓHIRDETÉS B KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS • Fájdalmas gyászunkban hálás köszö­netet mondunk minden kedves rokonnak, ismerősnek, szomszédnak, az efsz tagjai­nak, vezetőinek, volt munkatársaknak, a PS VB kollektívájának, valamint a csa­ládtagok munkatársainak, barátainak és mindazoknak, akik 1990. január 25-éri elkísérték utolsó útjára a.hodosi temetőbe a drága, jó férjet, gondos édesapát, apóst, nagyapát és dédapát, id. László Józsefet, aki 63. életévében, hosszan tartó beteg­ség után hirtelen elhunyt. Külön köszön­jük a sok koszorút, virágot, megható bú­csúszavakat és részvétnyilvánításokat, melyekkel enyhíteni igyekeztek mély fáj­dalmunkat. A gyászoló család. Ú-490 • Fájdalmas gyá­szunkban hálás szívvel mondunk kö­szönetet minden kedves rokonnak, is­K JjgB merősnek, az efsz Txflfjl vezetőségének és jlff ijjgÉ tagságának,' a falu JÉhmK lakosainak, akik 1990. január 23-án elkísérték utolsó útjára a deáki temetőbe a drága, jó édesapát, nagyapát, dédapát, Szabó Istvánt, akit a halál 86 éves korában ragadott ki szerettei köréből. Külön köszönjük a meg­ható búcsúbeszédet, a sok virágot, ko­szorút és az őszinte szavakat, melyekkel enyhíteni igyekeztek mély fájdalmunkat. Drága emlékét örökké szívünkben őrizzük: a gyászoló család. Ú-520 Rajj Margitnak Somorja. Akik ismerték és szerették, szenteljenek emlékének egy néma pillanatot e szá­munkra oly szomorú, első évfordulón. Férje, lányai, unokái és vejei. Ú-434 PÁLYÁZAT • A Komáromi Járási Nemzeti Bizott­ság pályázatot hirdet a járási építőipari vállalat igazgatói munkakörének betölté­sére. Feltételek: - felsőfokú iskolai végzettség, legalább 6 évi szakmai gyakorlat, vagy középis­kolai végzettség, 12 évi gyakorlat; - szlovák és magyar nyelvtudás A pályázatnak tartalmaznia kell a pályázó életrajzát és a szakmai gyakorlatot iga­zoló okmányokat. A pályázatot február 23-áig kérjük eljuttatni a következő címre: Okresný národný výbor, odbor výstavby a územného plánovania 945 36 Komárno. ÚF-32 MEGEMLÉKEZÉS vy • Kegyelettel és végtelen szomorú­sággal emlékezünk 1989. február 14-re, amikor utolsót dob­bant szerető szíve a drága, jó feleség­nek, édesanyának, anyósnak, Rajj Ferencné • Állatorvos által ellenőrzött állományból származó háromnapos csirkéket kínálunk fel március és július között eladásra - da­rabonként 5 korona 50 fillérért - fehér Ply­mouth és Hampshire fajtából. Ezer darab feletti szállítmány esetében 100 kilométer távolságon . belül járművet biztosítunk. Kérjük, megrendelésüket a következő címre küldjék (itt felvilágosítás is kap­ható): Liaheň ZO SZCH Malé Dvorníky, 929 01 Dunajská Streda. Telefon: 265 92. ÚF-19 HIRDESSEN ON IS AZ ÚJ SZÓBAN! A Dunaszerdahelyi Mezőgazdasági Építővállalat 04-es számú részlege felhívja figyelmét UNIVERZÁLIS KONTÉNER-ére Űrtartalom: 7,5 m köbméter Teherbírás: 7,3 tonna Alkalmazható LIAZ RN-8012-es, illetve TATRA 138-as vagy TATRA 815-ös típusú tehergépkocsi alvázára szerelve. UNIVERZÁLIS KONTÉNER-ünk felhasználható - építőiparban: ömlesztett anyag (homok, kavics stb.) szállítására - iparban: egységrakományos anyagmozgatásra - mezőgazdaságban: termény, trágya stb. szállítására - közterület-fenntartó vállalatoknál Ez az ÖN KONTÉNERE! Ára: 19 000 korona A megrendeléseket a következő címre küldjék: Poľnohospodárske stavby, stredisko 04 Komárňanská cesta Dunajská Streda Telefon: 0709/275 52. ÚP-28 ÚJSZÚ 6 1990. II. 14.

Next

/
Thumbnails
Contents