Új Szó, 1990. február (43. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-14 / 38. szám, szerda

A mi pártunk ne legyen ágazati Nagy érdeklődéssel olvastam Könözsi László mérnöknek, a muzslai Béke Efsz főagronómusának az Új Szó 1989. december 21 -i számában Kell-e nekünk Csehszlovák Mezőgazdasági Párt? címmel közölt írását. Most, hogy'szabadabban lélegezhetünk, sokakat foglalkoztatnak a szerző által felvetett kérdések és gondolatok, mégha nyíltan egyelőre csak kevesen merik is elmondani a véleményüket. Nem akarok ismétlésekbe bocsátkozni, hisz Könözsi úr és a témával kapcsolatban megjelent írások szerzői többé-kevésbé részletesen kifejtették az erőszakos szövetkezetesítéssel, a paraszti réteg felszámolásával kapcsolatos nézetüket. Meg kell azonban jegyezni, hogy a föld önkényes kisajátításával nem csupán az egyéni gazdálkodóknak okozott a rendszer anyagi kárt és erkölcsi megrázkódtatást, de azoknak is, akik soha nem foglalkoztak földműveléssel, viszont örököltek kisebb-nagyobb földterületet, amit 42 éven át minden ellenszolgáltatás nélkül mások használtak. Ezt az eljárást az uralkodó párt és a törvényhozó testületek furcsamód természetesnek találták. Az egykori parasztok eleget tettek a régi alapelvnek, mely szerint azé a föld, aki megműveli, mégis bekényszerítették őket a szövetkezetbe. És azoknak a földjét is bekebelezték, akik maguk nem voltak földművesek. Ugyan miféle erkölcsi elvek alapján? Ezen az alapon a szocialista állam szolgáltatásaiért-sem szabadna térítést követelni. Amikor a feudális korszakot idéző bérmunkára kényszerült, kiöregedett parasztság negyven év után végre elfelejtette a múlt „gyönyöreit" s az erőszakos szövetkezetesítés okozta keserűségről megfeledkezve bizakodni kezdett, 1984-ben megismétlődtek a tulajdonjogot sárba tipró módszerek. Egy Ipoly menti kis községben a szőlőskertek jelentették az utolsó szálat, amely a földhöz kötötte az egykori tulajdonosokat. Azért maradhattak meg évtizedeken át, mert a szövetkezet nagyüzemi módszerekkel nem művelhette meg a területet. Csakhogy a szövetkezet állatorvos elnöke nem tűrhette ezt az állapotot. Hogy fedezze magát, különbizottságot alakított, s ennek határozata alapján 1984-ben a szőlőhegy nagy részéről egyszerűen „lesöpörte" a jogos tulajdonosokat. (I ill llllllill Az állami építkezések számára kisajátított földterület felértékelése szintén felháborító volt. Nálunk a Chemopetrol kőolajipari vállalat 40 fillért fizetett az elsőosztályú szántóföld négyzetméteréért. Hiába tiltakoztak a tulajdonosok, nem akadt pártfogójuk. Egyetértek Könözsi vei, a történelmi igazságtalanságokat meg kell szüntetni, jóvá kell tenni. Valószínűleg kevesen lesznek, akik visszakérik a földjeiket, viszont a föld értékét - a tulajdonjognak megfelelően - vagy pénzben, vagy tulajdonosi részvény formájában meg kell kapniuk. Természetesen akkor is, ha történetesen nem dolgoznak a mezőgazdaságban. A tulajdonosi rehabilitációt segíthetné, ha a lehető legtöbben mondanának véleményt ebben az ügyben s az összegyűlt anyag feldolgozására polgári fórum alakulna, amely javaslataival hozzájárulhatna egy komplex törvénytervezet kidolgozásához. Én legszívesebben Könözsi László mérnököt látnám e mozgalom élén. A Csehszlovák Mezőgazdasági EGY LEVÉL NYOMÁBAN Meghallani a dolgozók szavát Minapi levelében Vörös Tibor, a Nagymegyeri Állami Gazdaság füzesi részlegének dolgozója azt panaszolta, hogy nehezen boldogul, mert keveset keres. „Naponta 49 tehenet etetek, a fizetésem mégsem több havi 3500 koronánál. Többször kértem, adjanak kimutatást a teljesítményről és a keresetről, de a részlegünk vezetője azzal fizetett ki, hogy ugyan mihez kezdenék vele. Hát való vezetőnek az olyan, aki nem hallgat meg senkit, nem becsüli a beosztottjait?" - írta egyebek között olvasónk. A részlegvezető visszautasította a vádakat Épp akkor érkeztünk meg a gazdaságba, amikor Bohus Károly mérnököt beiktatták az igazgatói tisztségbe. Megtudtuk, hogy a titkos választásokon az érvényes szavazatok 66,94 százalékát kapta. Kezdetben öt jelöltről beszéltek, de a végén csak kettő közül választhattak az állami gazdaság dolgozói. Többen úgy nyilatkoztak, nem biztosak benne, de remélik, hogy végül is a legmegfelelőbb kezekbe adták a gazdaság sorsának irányítását. Bozsaky Imre mérnök, a gazdaság ellenőrzési osztályának vezetője meglepődve olvasta panaszosunk levelét. Mint mondta, az egyik legeredményesebben működő részlegükről hasonló jelzést soha nem kaptak. Bödök Károly, a füzesi részleg vezetője így reagált a vádakra: - Őszintén szólva nem értem Vörös Tibort. Az egyik legjobb dolgozónk, és igazán jól keres. Az sem helytálló, hogy a vezetők nem hallgatják meg a dolgozókat, hisz a részlegeken havi rendszerességgel tartunk termelési értekezleteket. Nálunk 76 dolgozó van, s az értekezleteken mindenki elmondhatja az észrevételeit, javaslatait, és a feltett kérdésekre is nyíltan válaszolunk. A termelési értekezleteket éppen a mi részlegünkön rendszeresítettük elsőként. Kereseti lehetőségek? Szerintem elég jók, de erről talán inkább a számítóközpontunkban kellene érdeklődni. Jól keres, elégedett lehetne Ervin Laškovič mérnök, a gazdaság munka- és bérügyi osztályának vezetője, a dolgozók tanácsának alelnöke szavak helyett konkrét tényekkel érvelt. Kimutatásokkal igazolta - levélírónk annak ellenére, hogy 1988-ban összesen 32 napot betegszabadságon töltött s csak 11 hónapot dolgozott le, összesítve 56 823 koronát keresett. Ebben a természetbeni juttatás értéke nincs benne. Olvasónk munkahelyén, a gazdaság füzesi részlegén Presinszky Józsefné szintén csodálkozott, hogy épp az egyik legjobban kereső dolgozójuk panaszkodik. Itt frissebb dokumentumok kerültek elő, melyekből kitűnt, hogy Vörös Tibor tavaly 36 napot betegeskedett, de még így is 60 123 koronát vihetett haza fizetés gyanánt. Csikász Tibor telepvezetőtől megtudtuk, hogy levélírónk mindig rendesen elvégzi a munkáját. Elégedett is lehetne, hisz a gazdaságtól összkomfortos vállalati lakást kapott. Sőt, mint később Ábrahám Kálmán szakszervezeti műhelybizalmi elmondta, Vörös Tibornak 20 ezer korona kölcsönt is folyósítottak. Később panaszosunk feleségének a jelenlétében folytattuk a beszélgetést. A könyvelőség dolgozói türelmesen elmagyarázták, hogy Vörös Tibortól havonta kétezer koronát vonnak le. Ezerhatszázat a kölcsön törlesztésére, 400 koronát pedig takarékosságra. Ezek után havonta 4204 koronát vihet haza fizetésként. Nem tudni, véletlen volt-e, de újabb elégedetlenkedő is jelentkezett. Kiss András nehezményezte, hogy csupán 2600 korona a havi keresete. A kimutatás ebben az esetben is mást bizonyított. Konkrétan 75 ezer korona évi keresetet. Közvetlen kapcsolat helyett - gyűlés? Reméltük, vége a meglepetéseknek, de tévedtünk. Alig léptünk ki a gazdaság székházából, Néveri András a kezünkbe nyomott egy sűrűn teleírt papírlapot. A 24 aláíró 14 pontban foglalta össze az állami gazdaság vezetőségével szembeni követelését. Egyebek között követelték, hogy a vezetés még többet Párt létét érintő kérdésben egyetértek az említett cikk szerzőjével. Én is úgy látom, a nagyüzemi „elit" hatalomátmentési kísérletéről van szó. Az első Csehszlovák Köztársaságban létezett egy ún. agrárpárt. Létjogosultsága indokolt volt, hisz a létező kis- és középparaszti réteg érdekeit képviselte, s meghatározó szerepe volt a mezőgazdasági termények árának kialakításában, a parasztságnak nyújtott állami támogatás kieszközlésében stb. Szerintem a nagyüzemi gazdálkodás védelmére és összetartására ilyen értelemben nincs szükség érdekképviseletre. Ezen az alapon valamennyi népgazdasági ágazat saját pártot alakíthatna, ami a politika területén az erők felaprózásához vezetne. A politikai pártoknak szerintem társadalmi, nemzeti és nemzetiségi érdekeket kell képviselniük, a népgazdasági ágazatok érdekképviseletét pedig a szakszervezetekre kell bízni. Számunkra olyan politikai párt jelenthet biztos érdekvédelmet, amely a létünkkel összefüggő mindennapi problémáink megoldását vállalja fel. A mi pártunk ne legyen ágazati párt! Ideje volna megtanulni politizálni. E tekintetben jó tanítómester volt az első Csehszlovák Köztársaság demokráciája, a Masaryk-féle humanista politika. Személy szerint bízom abban, hogy a formálódó demokratikus rendszer fokozatosan megszünteti azt a jogtiprást, amely a mezőgazdaság eltorzításához vezetett. 1919ben az a mondás járta, ami a tied, az az enyém is, ami az enyém, ahhoz semmi közöd. így történhetett meg, hogy nem volt és még ma sincs köze a parasztnak a saját földjéhez. Igaz, mondják, én mégsem hiszem, hogy pont a Csehszlovák Mezőgazdasági Párt akarna ezen változtatni. id. SZKLADÁNYI ENDRE, Ipolyság tegyen az élet- és munkafeltételek javításáért, s az állattenyésztésben dolgozóknak havonta legalább három szabadnapot biztosítson. Továbbá: vezessenek pontos nyilvántartást az abrakfogyasztásról, tegyék áttekinthetőbbé a havi teljesítmény és a kereset kimutatását. Szerepelt a követelések között egy nagy figyelmet érdemlő pont: Töltsük meg a közös kosarat és mindenkinek annyit adjunk belőle, amennyit megérdemel. Ábrahám Kálmán szakszervezeti műhelybizalmi egy szóval sem cáfolta a követelés jogosságát, tehát ezen a téren bizonyára akad még javítani való. Mi tagadás, sok ellentmondással találkoztunk az országos hírű gazdaságban. Úgymond világszinten termelnek és a szociális juttatásokról sem feledkeznek meg. Konkrétan a füzesi részlegen a mezőgazdasági bruttó termelés értéke eléri a hektáronkénti 40 ezer koronát, amire nem sok példa akad az országban. Teheneik évente 5500 liter tejet termelnek, s az eladott tejnek a 99 százalékát az első minőségi osztályban veszik át tőlük. A telepen épült szociális létesítményeket sok ipari üzem dolgozói is megirigyelhetnék. Ám a kollektíva mégis elégedetlen. Gyanítom azért, mert egyes vezetők nem mindig hallják meg a dolgozók szavát. Búcsúzóul Bödök Károly részlegvezető egykedvűen mondta: - Maguk elmennek, de nekünk itt kell maradnunk. Ez a munkahelyünk, akármilyenek is a feltételek. Úgy túnt, valahogy magára hagyatott a részleg, két tűz között vergődnek a vezetői. Egyrészt minőséget és fegyelmet kell követelniük, hogy teljesíthessék a tervet, másrészt maguk is látják, hogy az emberek elégedetlenek a keresettel, de főleg a munkafeltételekkel. Nem szívesen mondom, de néhányan talán nem is alkalmasak a munkára, amit vállaltak. Most, hogy a társadalmi-politikai változások felszabadítanak bizonyos munkaerőt, ezen talán könynyen lehet segíteni. Viszont az emberi kapcsolatokon, az alsóbb-felsőbb rangú vezetőknek a dolgozókhoz fűződő viszonyán csak a belátás és a szemléletváltás javíthat. Az új vezetés remélhetőleg tudatosítani fogja, hogy a termelési értekezletek, bármilyen rendszeresek is, nem pótolhatják a vezetők és a dolgozók sokak által hiányolt, közvetlen kapcsolatát. BALLA JÓZSEF APRÓHIRDETÉS B KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS • Fájdalmas gyászunkban hálás köszönetet mondunk minden kedves rokonnak, ismerősnek, szomszédnak, az efsz tagjainak, vezetőinek, volt munkatársaknak, a PS VB kollektívájának, valamint a családtagok munkatársainak, barátainak és mindazoknak, akik 1990. január 25-éri elkísérték utolsó útjára a.hodosi temetőbe a drága, jó férjet, gondos édesapát, apóst, nagyapát és dédapát, id. László Józsefet, aki 63. életévében, hosszan tartó betegség után hirtelen elhunyt. Külön köszönjük a sok koszorút, virágot, megható búcsúszavakat és részvétnyilvánításokat, melyekkel enyhíteni igyekeztek mély fájdalmunkat. A gyászoló család. Ú-490 • Fájdalmas gyászunkban hálás szívvel mondunk köszönetet minden kedves rokonnak, isK

JjgB merősnek, az efsz Txflfjl vezetőségének és jlff

ijjgÉ tagságának,' a falu JÉhmK lakosainak, akik 1990. január 23-án elkísérték utolsó útjára a deáki temetőbe a drága, jó édesapát, nagyapát, dédapát, Szabó Istvánt, akit a halál 86 éves korában ragadott ki szerettei köréből. Külön köszönjük a megható búcsúbeszédet, a sok virágot, koszorút és az őszinte szavakat, melyekkel enyhíteni igyekeztek mély fájdalmunkat. Drága emlékét örökké szívünkben őrizzük: a gyászoló család. Ú-520 Rajj Margitnak Somorja. Akik ismerték és szerették, szenteljenek emlékének egy néma pillanatot e számunkra oly szomorú, első évfordulón. Férje, lányai, unokái és vejei. Ú-434 PÁLYÁZAT • A Komáromi Járási Nemzeti Bizottság pályázatot hirdet a járási építőipari vállalat igazgatói munkakörének betöltésére. Feltételek: - felsőfokú iskolai végzettség, legalább 6 évi szakmai gyakorlat, vagy középiskolai végzettség, 12 évi gyakorlat; - szlovák és magyar nyelvtudás A pályázatnak tartalmaznia kell a pályázó életrajzát és a szakmai gyakorlatot igazoló okmányokat. A pályázatot február 23-áig kérjük eljuttatni a következő címre: Okresný národný výbor, odbor výstavby a územného plánovania 945 36 Komárno. ÚF-32 MEGEMLÉKEZÉS vy • Kegyelettel és végtelen szomorúsággal emlékezünk 1989. február 14-re, amikor utolsót dobbant szerető szíve a drága, jó feleségnek, édesanyának, anyósnak, Rajj Ferencné • Állatorvos által ellenőrzött állományból származó háromnapos csirkéket kínálunk fel március és július között eladásra - darabonként 5 korona 50 fillérért - fehér Plymouth és Hampshire fajtából. Ezer darab feletti szállítmány esetében 100 kilométer távolságon . belül járművet biztosítunk. Kérjük, megrendelésüket a következő címre küldjék (itt felvilágosítás is kapható): Liaheň ZO SZCH Malé Dvorníky, 929 01 Dunajská Streda. Telefon: 265 92. ÚF-19 HIRDESSEN ON IS AZ ÚJ SZÓBAN! A Dunaszerdahelyi Mezőgazdasági Építővállalat 04-es számú részlege felhívja figyelmét UNIVERZÁLIS KONTÉNER-ére Űrtartalom: 7,5 m köbméter Teherbírás: 7,3 tonna Alkalmazható LIAZ RN-8012-es, illetve TATRA 138-as vagy TATRA 815-ös típusú tehergépkocsi alvázára szerelve. UNIVERZÁLIS KONTÉNER-ünk felhasználható - építőiparban: ömlesztett anyag (homok, kavics stb.) szállítására - iparban: egységrakományos anyagmozgatásra - mezőgazdaságban: termény, trágya stb. szállítására - közterület-fenntartó vállalatoknál Ez az ÖN KONTÉNERE! Ára: 19 000 korona A megrendeléseket a következő címre küldjék: Poľnohospodárske stavby, stredisko 04 Komárňanská cesta Dunajská Streda Telefon: 0709/275 52. ÚP-28 ÚJSZÚ 6 1990. II. 14.