Új Szó, 1990. február (43. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-12 / 36. szám, hétfő

Konstruktív ellenzékké válni (Folytatás az 1. oldalról) ram-, szervezési és személyi javas­latokat terjeszt elő; - részt vesz a különféle szintű pártszervek munkájában, arra töre­kedve, hogy a CSKP modern euró­pai baloldali párttá váljék; -együttműködik a demokratikus szocializmusra, a szociális igaz­ságosságra és az állampolgárok lét­biztonságának megteremtésére tö­rekedő baloldali pártokkal, mozgal­makkal és kezdeményezésekkel. A fentiek megvalósítása céljából a Kommunisták Demokratikus Fóru­ma felépíti szervezeti struktúráját - ez sejtekből, alapszervezetekből, klubokból, koordinációs központok­ból, munkacsoportokból és realizá­ciós csoportokból áll. A KDF koordináló és reprezenta­tív funkcióját héttagú országos cso­port látja el. Székhelye Brünn. A de­mokratikus fórum politikai képviselő­jévé Josef Kašubát, szóvivőjévé pedig Dalibor Zvolskýt választották meg. Az országos koordinációs cso­port címe: Tr. Rínové revoluce 18, 602 00 Brno, telefon: 672 743. * * * A Kommunisták Demokratikus Fóruma tagjainak egy része a KDF járási koordinációs központjai képvi­selőinek részvételével szombaton Brünnben tartott országos konferen­ciáján úgy döntött, hogy Csehszlo­vák Demokratikus Fórum néven új baloldali politikai pártot alakít. Marosvásárhelyi tiltakozás (ČSTK) - Marosvásárhelyen mintegy A Szovjetunió tiszteletben fogja tartani a németek döntését Jogegyenlőséget és szabad kultúrát A Csemadok Kassa-vidéki konferenciájáról (Munkatársunktól) - A Kassa-vidéki járás 4017 főnyi Csemadok­tagsága nevében tegnap a Hutník Szálló tanácstermében megtartott járási konferencián 63 küldött vitatta meg a szövetség eddigi tevékeny­ségét, s határozta meg azokat a feladatokat, amelyeket az új körülmé­nyek között a Csemadoknak vállalnia és teljesítenie kell. A küldöttek egyetértettek abban, hogy a Csemadok ne váljon a politi­kai harcok martalékává, de olyan integráló, összefogó erőt képvisel­jen, ami pártállásra, felekezeti, szo­ciális és egyéb hovatartozásra való tekintet nélkül képes összetartani azokat, akik egyetértenek a szövet­ség küldetésével, és tagként akar­nak dolgozni valamelyik alapszerve­zetben. De emellett fontosnak tart­ják, hogy a Csemadok működjön együtt minden olyan polgári kezde­ményezéssel, politikai mozgalom­mal, amely demokratikus és humá­nus célok megvalósításáért száll síkra Mivel az Együttélés politikai moz­galom a demokráciáért és a nemzeti kisebbségek jogaiért is harcolni kí­ván, a Csemadok Kassa-vidéki kon­ferenciáján határozatba foglalták, hogy támogatják e mozgalom prog­ramját. A küldöttek továbbá határo­Kölcsönös tisztelet (ČSTK) - Ján Korec jezsuita lel­kész, akit II. János Pál pápa a nyitrai egyházmegye püspökévé nevezett ki, interjút adott a Csehszlovák Saj­tóiroda munkatársának. Egyebek között elmondta, hogy meglepte a kinevezés. A továbbiak­ban szólt az egyházak 40 éves tevé­kenységéről, amelyet az állami felü­gyeletből eredő nyomás alatt kellett kifejteniük. Az előtte álló feladatokat elemezve kiemelte, hogy igényes munka vár rá. Utalt arra, hogy a hí­vők és a papok számára egyaránt kevés egyházi irodalom áll rendelke­zésére. Végezetül kiemelte, hogy a jövőben kölcsönös tiszteletre és toleranciára kell törekedni. Mint mondta, az erkölcsi és etikai tulaj­donságok gyarapításában az egy­ház fontos szerepet játszik. zatban kérik a Kassai Kormányprog­ram objektív és az emberi jogoknak megfelelő átértékelését. Ennek megfelelően a nemzeti kisebbségek kollektív diszkriminációjának elítélé­sét és kiiktatását az állam politikai életéből. Kérik a nemzeti kisebbsé­gek arányos képviseletét a legfel­sőbb törvényhozásban, a magyar nyelv használatának egyenjogúsá­gát a nemzetiség által lakott terüle­teken, a közélet minden szintjén, továbbá a magyar történelmi hely­ségnevek használatának jogát. A magyar oktatásügy helyzetének rendezését a Csehszlovákiai Ma­gyar Pedagógusok Szövetségének követelései alapján kérik, mint ahogy halaszthatatlannak tartják a felsőfokú képzés anyanyelvi szin­ten való megoldását magyar egye­tem létesítésével Komáromban. Ké­rik továbbá a magyar nemzeti szim­bólumok használatának jogát, a kul­turális kapcsolatok minden korláto­zásának megszüntetését a szom­szédos magyarországi területekkel, valamint a Szovjetunióban, Románi­ában, Jugoszláviában és egyéb te­rületen levő magyar kulturális intéz­ményekkel. Követelik, hogy az új alkotmány garantálja a Csehszlová­kiában élő népek és egyének szuve­renitását, az eddigi nemzeti szemlé­letű felépítés helyett. A konferencia küldöttei az új tiszt­ségviselőket is megválasztották. Az elnök Gál Sándor író lett. Társelnö­kök. Máté László és Zachariás Ist­ván. Alelnök Boda Ferenc. A Kas­sa-vidéki járási konfecencián jelen volt Sidó Zoltán, a Csemadok KB elnöke, František Görföl a Nemzeti Front járási titkára, Bartolomej Ge­rec, a jnb osztályvezetője és más vendégek. (-szák) A NYEE 2. szlovákiai gyűlése Párttagok nélkül (ČSTK) - A Nyilvánosság az Erőszak Ellen koordinációs bizottsága felkérte a Csehszlovák Sajtóirodát, hogy hozza nyilvánosságra az alábbi közleményt a mozgalom 2. szlovákiai gyűléséről. A Nyilvánosság az Erőszak Ellen mozgalom szombaton a pozsonyi Mozart-házban tartotta meg 2. gyűlé­sét. A tanácskozáson a járási és kerületi koordinációs bizottságok képviseletében 90 küldött vett részt, s jelen voltak a pozsonyi koordináci­ós bizottság tagjai is. A munkajellegű tanácskozás résztvevői a jelenlegi belpolitikai helyzetet áttekintve megállapították, hogy akceptálhatatlan az egy párt gazdasági, adminisztratív és infor­mációs hegemóniája. A gyűlésen foglalkoztak a mozgalom életével összefüggő kérdésekkel is, minde­nekelőtt a belső struktúra kimunká­lásával, a mozgálombeli demokráci­ával és a Nyilvánosság az Erőszak Ellen szervezeteinek egyes jogköré­vel kapcsolatosakkal. A résztvevők 21-tagú tanácsot választottak, amely a gyűlések kö­zötti időszakban a mozgalom legfel­sőbb végrehajtó szervének szerepét tölti be. A tanácskozás résztvevői jóváhagyták a mozgalom alapsza­bályának módosított változatát is. Élénk vitát váltott ki a különféle poli­tikai pártok tagjainak a mozgalom bizottságaiban való jelenléte. Sza­vazással amellett voksoltak, hogy a Nyilvánosság az Erőszak Ellen koordinációs bizottságaiban és az alacsonyabb szintű bizottságokban se tevékenykedjen egyetlen politikai párt sem. A vita képlékeny képet mutatott a mozgalom sikereiről és problémái­ról. A felszólalók megállapították: a nemzeti bizottságok felújítása so­rán számos esetben a legalacso­nyabb szintű képviselő-testületeknél eltitkolták az erre vonatkozóan a Belügy- és Környezetvédelmi Mi­nisztérium által kiadott utasításokat. A résztvevők azt is elmondták, hogy az egyes koordinációs bizottságok hatáskörében politikai klubokat hoz­nak létre. A vitában ugyancsak szó volt a járási és kerületi koordinációs bizottságok képviselői professziona­lizálásának kérdéséről, valamint a Nyilvánosság az Erőszak Ellen mozgalom központi és helyi sajtóter­mékeinek kiadásáról, s egyebekről. 50 ezer romániai magyar tüntetett a ro­mán és a magyar iskolák szétválasztásá­ért. A megmozdulás békésen zajlott le, minden résztvevő egy gyertyát és egy magyar nyelvű könyvet tartott a kezében. A tüntetők követelték a magyar középis­kola helyreállítását. Marosvásárhelyen már múlt csütörtökön és pénteken voltak hasonló megmozdulások. Az új román kormány ígéretet tett a magyar és a ro­mán iskolák szétválasztására, a helyi ro­mán lakosság ezzel nem ért egyet, és azt szeretné, ha a tanulók és a diákok nyu­godtan befejezhetnék a mostani iskolai évet. A hét végén Románia más városaiban is voltak tüntetések, ezúttal a munkakö­rülmények javítását, a takarékossági in­tézkedések megszüntetését követelték a sztrájkoló munkások. A kormány épüle­tét Bukarestben szombaton tehergépko­csik zárták körül, a szállítómunkások bér­emelést követelnek. Munkabeszünteté­sekről érkeztek jelentések több szénbá­nyából is. Munkások és diákok tüntettek péntek este Bukarestben valóban szabad televí­ziós közvetítést követelve. A mintegy 3 ezer felvonuló néhány szerkesztő távo­zását szorgalmasa. A Reuter hírügynök­ség szerint sokan szemrehányást tesznek a televíziónak, amiért a Nemzeti Meg­mentési Front propagandáját érvényesíti. A romániai politikai erők kerekasztal­tárgyalásának tegnapi harmadik forduló­ján az új választási törvényről és a válasz­tásokról folyt a vita. A résztvevők szerint a tanácskozás építő szellemű és az új törvény március elejére elkészülhet. A Nemzeti Egység Ideiglenes Taná­csának (a parlament szerepét tölti be) alakuló ülése a péntek késő esti órákban ért véget. A résztvevők megállapodtak abban, hogy a tanácskozást kedden felú­jítják. Az új testületben a politikai pártok és szervezetek 105, a Nemzeti Megmen­tési Front Tanácsa 16, a nemzeti kisebb­ségek 27, és a volt politikai foglyok szö­vetsége három mandátummal rendel­kezik. (Folytatás az 1. oldalról) Kohl megerősítette, hogy német földről sosem indul ki háború, onnan csak béke indulhat ki. Gorbacsov kitért rá, hogy a németeknek meg kell találniuk új helyüket Európában és a világban. Emlékeztetett rá, a múltban gyakran vallotta, hogy a német kérdést a történelem oldja meg, s a történelem most működés­be lépett. A négyszemközti találkozóval párhuzamosan a két külügyminisz­ter is tárgyalásokat folytatott, majd a két küldöttség plenáris ülést tartott. A moszkvai munkalátogatás ered­ményeit szombat esti sajtókonferen­ciáján Helmut Kohl foglalta össze. Ünnepélyesen jelentette be, hogy a Szovjetunió tiszteletben fogja tar­tani a németek döntését. „Ez jó nap volt Németország számára" - mon­dotta a kancellár. Hangsúlyozta to­vábbá, az ő véleménye szerint is csak a kelet-nyugati kapcsolatok egészét, az összeurópai folyamat kereteit figyelembe véve, fokozato­san oldható meg a német kérdés. Újságírók kérdéseire válaszolva Kohl elmondta, hogy az egyesítési folyamatban a két német állam kép­viselőivel együtt a négy egykori megszálló hatalomnak is részt kell vennie, s valószínűleg a közeljövő­ben megrendezik a hatoldalú konfe­renciát. Az egyesítési folyamat első lépése a valutaunió és a gazdasági közösség kialakítása, s a kancellár ennek részleteiről kedden fog tár­gyalni Hans Modrow keletnémet kormányfővel. Azt a véleményét is kifejtette, hogy az egyesítés pontos időrendi tervét nem lehet kidolgozni, mert az események rendkívül gyor­san követik egymást, a márciusi NDK-beli választások után valószí­nűleg még nagyobb fordulatszámra kapcsolnak. Helmut Kohl és Hans-Dietrich Genscher vasárnap hazautazott Moszkvából. Ligacsov realistának tartja magát Jelcin Leningrádban • Moszkvai tüntetés Gdljan és Ivanov mellett (ČSTK) - Jegor Ligacsov, akit az SZKP-n belül általánosan a ke­mény irányvonal vezető képviselőjé­nek tartanak, az ABC amerikai tévé­állomásnak adott nyilatkozatában azt fejtegette, hogy a kommunista párt a szovjet társadalomban to­vábbra is vezető szerepet fog ját­szani. Pártunk nem adja fel vezető szerepét, nem mond le a kormány­párt szerepéről - hangoztatta Liga­csov. Nyilatkozatában visszautasí­totta, hogy konzervatív lenne. Beis­merte, hogy nem vall radikális néze­teket, viszont kijelentette, hogy ő realistának tartja magát. Az ABC kommentárjában hozzáfűzte, Liga­Varsói és berlini akciók A szovjet csapatok jelenléte ellen (ČSTK) - Varsó központjában szombaton néhány párt és mozga­lom szervezésében tüntetést ren­deztek, amelyen követelték a közép­európai országokban állomásozó szovjet csapatok kivonását és a jal­tai megállapodások érvényteleníté­sét. Ugyancsak követelték Woj­ciech Jaruzelski államfő lemondá­sát és a mielőbbi parlamenti válasz­tások kiírását. Németország küszö­bönálló egyesítésével összefüggés­ben a tüntetők hangsúlyozták: Kelet­és Közép-Európa államainak egy harmadik erőt kellene kialakítaniuk Berlin és Moszkva ellensúlyozására. A berlini szovjet nagykövetség előtt szombaton mintegy 200 ember tiltakozott az ellen, hogy Prenzlau városban szovjet helikoptereket he­lyezzenek el, s követelték a helyi szovjet egység feloszlatását. A Szovjetunió NDK-beli katonai el­képzelései ellen ez volt az első ilyen tüntetés. A megmozdulás résztvevői emlékeztettek rá, hogy tavaly Prenz­lauban feloszlatták a szovjet páncé­los egységet, s akkor a város lakos­sága ígéretet kapott arra, hogy nem lesz ott több új fegyver. A Verejnosť című lap legutóbbi számában a felvételhez a követ­kező szerkesztőségi megjegy­zést fűzte: A (múlt) hét közepén a pozso­nyi Prímás téren, a Duna part­ján, de másutt is hasonló felira­tok jelentek meg. Már csak a „Maďari za Dunaj!" hiányzik róluk. A demokrácia és a plura­lizmus felé „rohanva" valószí­nű, hogy ilyenek is rövidesen láthatóvá válnak. De akkor ki marad itt? Hová tűnt az a nézet- és érzel­mi egység, amely november 17-e és később, a romániai véreng­zések után összekötötte az em­bereket - a békés forradalom résztvevőit? Amely megbontha­tatlan kötelékbe fűzte a kommu­nistákat a nem kommunistákkal, a szlovákokat a nem szlovákok­kal, a keresztényeket a nem ke­resztényekkel, az eltérő fajú, nemzetiségű, meggyőződésű és vallású embereket? A megértés helyett ki akar ismét félelmet kelteni? Olyan légkört teremte­ni, amelyeben újra kezd félni a magyar a szlováktól, a nem kommunista a kommunistától, a zsidó a nem zsidótól, a roma a nem romától, vagy fordítva. Emlékeztetni szeretnénk arra, hogy a demokrácia minősége a kisebbségi jogok érvényesíté­sétől függ. Ez a demokrácia mértéke. csov a hagyományod kommunizmus védelmezőjének vallja magát, aki at­tól tart, hogy a gyors reformfolyamat tönkreteheti az országot. Borisz Jelcin számos nem for­mális szervezet meghívására Le­ningrádba utazott, s rögtönzött saj­tóértekezletén egyebek között azt is megmagyarázta, miért szavazott az SZKP XXVIII. kongresszusának platformtervezete ellen. Emlékezte­tett rá, hogy a népi képviselők máso­dik kongresszusán sem értett egyet a kormány gazdasági programjával. Azért szavaztam a KB-ülésen nem­mel, mert a platform, akárcsak a kor­mányprogram, nem foglalt magában eléggé radikális intézkedéseket - mondotta Jelcin. A moszkvai Puskin-téren mintegy 800-an tüntettek, tiltakozásul az el­len, hogy Telman Gdljan és Nyiko­laj Ivanov népi képviselőket, a fő­ügyészség vizsgálóit megfosszák mentelmi joguktól. Az APA osztrák hírügynökség tudósítása szerint a tüntetők az Izvesztyija példányait égették a téren. Ez a lap vette át a taskenti Szelszkaja Pravda egyik cikkét, amely szerint a két vizsgáló az üzbegisztáni ún. gyapotmaffia ügyének felgöngyölítése során nem járt el tisztességesen. A Gdljan-lva­nov ügy vizsgálata egyébként már több mint 8 hónapja tart. A TASZSZ ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy már csaknem 500 tanút hall­gattak ki. A szovjet kormány nyilatkozata (ČSTK) - A szovjet kormány megerősítette korábbi álláspontját, miszerint 1995-1996-ig az európai országokból kivonja csapatait és 2000-ig felszámolja valamennyi kül­földön levő katonai támaszpontját. A Moszkvában tegnap nyilvános­ságra hozott kormánynyilatkozatban egyebek között az áll: Moszkva a szövetséges országokkal kötött megállapodás után kész kivonni vagy csökkenteni a Varsói Szerző­déshez tartozó államokban levő szovjet csapatokat. A dokumentum emlékeztet rá, hogy a Szovjetunió tárgyalásokat kezdett Csehszlová­kiával és Magyarországgal, s min­den bizonnyal hamarosan tető alá kerül a csapatkivonás részleteit tag­laló megállapodás. A szovjet kormány kijelentette to­vábbá, ha Lengyelország hasonló kéréssel áll elő, a varsói vezetőkkel is meg lehet vitatni a szovjet csapa­tok kivonásának kérdését. Ami az NDK területén állomásozó szovjet nyugati hadseregcsoportot illeti, a Szovjetunió már egyoldalúan hozzálátott a csökkentéshez. A to­vábbi lépések a bécsi tárgyalásokon elért megállapodásoktól függnek. Ugyanakkor az NDK és az NSZK területén lévő idegen csapatok je­lenlétének kérdése összefügg a négyhatalmi kötelezettségvállalá­sokkal is, s az érdekelt államok biz­tonságát szem előtt tartva oldható csak meg - szögezi le a moszkvai nyilatkozat. ÚJ SZÚ 282 1990. II. 10.

Next

/
Thumbnails
Contents