Új Szó, 1990. február (43. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-21 / 44. szám, szerda

Néhány gondolat a privatizálásról Állami vállalatok helyett részvénytársaságok? APRÓHIRDETÉS A piacgazdaság kialakításával összefüggésben szükségszerűen felmerül a tulajdonformák egyenjogúsításának a kérdése. Erre az Együttélés politikai mozgalom is utalt nemrég közzétett nyilatkozatában, melynek gazdasági életre vonatkozó pontjában a privatizálást és a magánvállalkozások elterjedését a piacgazdasági viszonyok alapfeltételeként említette. Az adott pontban kifejtett további gondolatmenet azonban kiegészítésre szorul, mert viszonyaink között nem is annyira a mezőgazdasági termelőszövetkezeteket, hanem inkább az állami vállalatokat kell átalakítani „szövetkezésekké, részvénytársaságokká stb." A nyilatkozat szerzői bizonyára abból indultak ki, hogy a magyar nemzeti kisebbség elsősorban a mezőgazdasági termelésben érdekelt, de ez nem tekinthető helyes szemléletnek, mert beszűkíti az itteni magyarság társadalmi-politikai érdeklődési körét. » A nyilatkozatban részletesebben ki kellett volna fejteni a privatizálás fogalmát is, mert napjainkban ennek elég széles lehet a tartalma, mindenki a maga módján értelmezheti, ami elég sok vitára, nézeteltérésre és félreértésre adhat okot. Sokan a régi kapitalista rendszer általános felújítását, a szocialista eszmék teljes feladását azonosítják ezzel a fogalommal. Ez főleg azzal magyarázható, hogy az idősebb nemzedék tagjai csak a régi típusú kapitalista rendszert tartják emlékezetükben, s a fiatalabbak is ezzel a kapitalista rendszerrel ismerkedtek az iskolában, a tankönyvekből, majd később a politikai tanfolyamokon, miközben a tőkés termelési viszonyok mai alakulására vonatkozó új ismeretekhez nem juthattak hozzá. Nálunk nem került sor a gazdaságpolitikai szakirodalom olyan mértékű liberalizálódására, mint a szomszédos Magyarországon és utóbb a Szovjetunióban is, ami azzal jár, hogy a máshol már köztudatban élő gondolatok nálunk még meghökkentő újdonságként hatnak, s megértésük, társadalmi elfogadtatásuk bizonyos időt vesz igénybe. Ezért is nagy hiányt pótolnak napjainkban az ügyben illetékes > közgazdasági szakemberek véleményének írásos vagy szóbeli megnyilvánulásai. Ilyennek tekinthetjük Dr. Ota Šik professzor okfejtését a társadalmi rendszerek konvergenciájáról a Hospodárske noviny idei 6. számában, vagy a nemrég közvetített másfél órás televíziós vitát gazdasági életünk időszerű kérdéseiről. A SZELLEMI MUNKA MEGHATÁROZÓ SZEREPE A privatizálás kérdését leginkább akkor érthetjük meg, ha elég meszsziről indulva közelítünk hozzá. Induljunk hát ki társadalmunk jelenlegi forradalmi törekvéseiből, amelyek többek között arra irányulnak, hogy újból hagyományainkhoz méltó helyet foglaljunk el a nemzetközi gazdasági, társadalmi és kulturális életben. Ez azt jelenti, hogy mielőbb fel kell zárkóznunk a fejlett piacgazdaságok élenjáró műszaki és technológiai színvonalához. Az utóbbi évtizedek folyamán a tudományos-technikai forradalom vívmányainak gyakorlati hasznosítása alapvetően megváltoztatta a gazdasági fejlődés körülményeit és feltételeit. Rendkívüli mértékben megnövekedett a szellemi munka jelentősége, s a társadalmi vagyon összetételében a szellemi vagyon részaránya. A szellemi munka állandóan növeli a termelési berendezések - az elektronikus vezérlésű, automatizált gépsorok, robotok, manipulátorok, gyártóegységek - értékét, s ugyancsak a szellemi munkától függ, hogy ezek a termelésben milyen értékeket hoznak létre. Ehhez az új helyzethez a tőkés társadalom úgy alkalmazkodott, hogy bevezette a munkavállalók nyereségben való anyagi érdekeltségét, mégpedig a dolgozói részvények kibocsátása által. Egyes fejlett piacgazdaságú országokban a dolgozók keresetük 20-30 százalékát vállalati részvények vásárlására költik, s így a kiáramló bérek jelentős hányada társadalmi tulajdonú tőkévé alakul át. Egyes közgazdászok messzemenő következtetéseket vonnak le ebből a jelenségből, a tulajdonosi struktúrák fokozatos minőségi átalakulásáról, a tőke társadalmasításáról beszélnek, sőt a szocialista elvek érvényesülését, a konvergencia irányában ható jeleket látják benne. Bárhogy is értelmezzük a munkavállalói részvények ilyen jellegű szerepét, az tény, hogy ez a rendszer a technikai és technológiai szempontból legfejlettebb országokban magas szinten tartja a termelés hatékonyságát, s ugyanakkor a nyereségrészesedés nemcsak a dolgozók keresetére, hanem a nyugdíjellátás színvonalára is kedvezően hat. NEM MOND ELLENT A KÖZÖSSÉGI TULAJDONNAK Ezzel a módszerrel a szocialista társadalmi tulajdon hatékonysága is növelhető. Amennyiben a privatizálás egyik forrriájának a dolgozói kötvények vagy részvények személyi tulajdonba való vételét tekintjük, ez nemcsak a vagyonérdekeltség problémáját oldhatja meg, hanem inflációellenes hatása is lehet, mert mérsékli a bankhitelek folyósításához szükséges pénzkibocsátást, s a lakossági vásárlóerő jelentős részét kötheti le. Ugyanakkor a közösségi tulajdonnak nem mond ellent, ha a részvények egy része lakossági tulajdonba kerül. Az ilyen vegyes gazdaságokban a társadalmi tulajdon domináns maradhat, mert aránylag csekély alkalmazotti részvényhányad is elegendő arra, hogy a dolgozók vagyon- és nyereségérdekeltsége kedvező hatást gyakoroljon a termelés hatékonyságának növelésére. Természetesen csak olyan vállalatban érdemes kötvényeket vagy részvényeket vásárolni - a kötvények után meghatározott összegű kamat jár, a részvénytulajdonosok pedig nyereségtől függő osztalékban részesülnek -, amely biztonságos, versenyképes tevékenységet folytat. Minél célszerűbb és jövedelmezőbb ez a tevékenység, annál magasabb lehet a részvények utáni járadék, a nyereségrészesedés, illetve annál többet lehet befektetni a nyereségből a vállalat fejlesztésébe. Gazdaságunk jelenlegi viszonyai között azonban kevés vállalat van ilyen helyzetben. Először tehát az átmenet, a szerkezetváltás és a demonopolizáció nehéz problémáit kell megoldani, s csak azután lehet szó a munkavállalói értékpapírok nagy felelősséggel járó kibocsátásáról, amikor már stabilizálódtak a vállalatok termelési programjai. Ennek az átmenetnek a keretében az állami vállalatok jelentős része részvénytársasággá alakulhat át. A ZLÍNI PÉLDA Egyes vállalatok azonban már most is elszánhatják magukat vállalkozói kötvények kibocsátására, ami általánosítható tapasztalatokat hozhat. A Zlíni Gyárépítő Vállalat például átmeneti fizetésképtelenségét oldja meg az alkalmazotti kötvények kibocsátásával, mivel kintlevőségeit ugyancsak fizetésképtelen megrendelőitől nem tudja behajtani. A vállalat számára ez a pénzügyi nehézségek áthidalásának előnyös módját jelenti. Az ötezer és tízezer koronás kötvények tulajdonosai évi 5 százalékos kamathoz jutnak, s ehhez a nyereségtől függően az év végi elszámolásnál még mozgó kamatra, is számíthatnak. Emellett az év végén három ötezer és három tízezer koronás kötvényt sorsolnak ki, s a nyertesek kötvényeik értékének megfelelő nyereményben részesülnek. A vállalkozói kötvények és részvények formájában megvalósuló privatizálást inkább participálásnak kellene nevezni. A tényleges privatizálás inkább a magánvállalkozások elterjedésére értelmezhető, főleg a szolgáltatások területén, a kereskedelemben és a vendéglátóiparban, de az iparban és a mezőgazdasági termelésben is. Az erre vonatkozó törvények előreláthatólag már az első negyedév végén érvénybe lépnek, s kialakítják a jogi feltételeket ahhoz, hogy a magánvállalkozók hatékonyan hozzájárulhassanak a gazdasági életünkben tapasztalható hiányjelenségek fokozatos felszámolásához. MAKRAI MIKLÓS A pozsonyi SEMEX állami vállalat felkínálja az NSZK-beli SELECTA KLEMM, a hollandiai VAN STAAVEREN és a franciaországi BARBARET el Blanc cégektől beszerzett anyanövényekből nemesített amerikai szegfűk palántáit. Rendelkezünk szaporításra megfelelő, ellenálló egyedekkel is. További kínálatunk: -lengyelországi behozatalból származó^gerberapalánták, szállítás március és július között; - alstroemeriagumók (négy színben); szállítás júniusban; - lengyelországi behozatalból származó krizantémpalánták (nagy virágú), szállítás júniusban; - aszparáguszpalánták (Asparagus sprengeri - egy évesek), szállítás április és július között; - cserepesmuskátli-palánták (Pelargonium peltatum - virágzó - és Pelargonium zonale fajtából), szállítás májusban és júniusban; - NDK-beli behozatalból származó Clematis-díszfák (négy színben - fehér, kék, rózsaszín, vörös), szállítás április és májusban. Az egyéni megrendelés a szegfű- és gerberapalánták esetében legalább 300 darab legyen. A megrendeléseket a következő címre juttassák el: SEMEX, š. p., Bratislava Púchovská 12 835 08 BRATISLAVA Bővebb felvilágosítással Miroslav Ďurech szolgál. Telefon: 281 164, 281 168, 289 178, 41 -es mellék. ÚP-36 ADÁSVÉTEL • Szegtűpalántákat kínálunk tel tavaszi kiültetésre. A Geant Chabaud és a Nizza gyermekei szegfű nagyvirágú, erősen illatos, hoszszúszárú, telivirágú, színpompás. A palántákat külföldről behozott magvakból növesztjük. Egész nyáron át a fagyok beálltáig virágzik. Termesztési útmutatót minden küldeményhez mellékelünk. A palántákat expresszküldemény formájában utánvéttel küldjük; 100 darabért 120,-, hetvenötért 90,-, ötvenért 60,-, 25 darabért pedig 30,- koronát számlázunk, a megrendelőnek ezen kívül a portóköltséget kell fedeznie. A palántákat április közepétől június elejéig postázzuk a megrendelések beérkezési sorrendje alapján. Rendeljen azonnal, lehetőleg postai levelezőlapon. Címünk: JZD Zahradnictví, 517 31 BOLEHOSŤ ÚF- 1 • A komáromi Magyar Területi Színház azonnali belépéssel felvesz: - villanyszerelő-karbantartót; - villanyszerelő-világosítót; - járművezetői engedéllyel rendelkező lakatost; -érettségizett gépírónőt, tökéletes magyar- és szlováknyelv-tudással; -érettségizett munka-, tűz- és polgári védelmi előadót. Az érdeklődők a Matesz személyzeti osztályán a 38 83-as, illetve a 23 23-as telefonszámon, vagy írásban jelentkezhetnek az alábbi címen: Magyar Területi Színház, Duklianska 1, 945 01 Komárno. ÚF-39 KÖSZÖNTŐ • A legdrágább édesanyának, nagymamának, anyósnak, özv. Árendás Ferencnének 75. születésnapja alkalmából szívből gratulálunk, erőt, egészséget és még hoszszú, boldog életet kívánunk: lányai, fia, menye, vejei, unokái és dédunokái. Ú-517 • Mély fájdalommal és hálás szívvel mondunk köszönetet mindazoknak, akik 1990. február 8-án elkísérték utolsó útjára a sikabonyi temetőbe drága édesanyánkat, Balaskó Máriát és koszorúikkal, virágaikkal, részvétükkel enyhíteni igyekeztek soha el nem múló fájdalmunkat. Emlékét és jóságát örökké őrzik: gyermekei: Mária, István és Sándor, menye, veje valamint unokái. Ú-627 • Fájdalomtól megtört szívvel mondunk köszönetet minden kedves rokonnak, ismerősnek, szomszédnak és munkatársnak, akik 1990. február 2-án elkísérték utolsó útjára a füleki temetőbe a drága, jó fiút, férjet, édesapát, vőt, apóst és sógort, Bystro n Józsefet, akit a kegyetlen halál 48 éves korában, rövid súlyos szenvedés után 1990. január 29-én ragadott ki szerettei köréből. Külön köszönet a Füleki Városi Nemzeti Bizottság polgári ügyek testületének képviselőinek a szép búcsúbeszédért valamint köszönet a sok virágért és részvétnyilvánításokért. A gyászoló család. Ú-639 • Fájó szívvel mondunk köszönetet minden kedves rokonnak, ismerősnek, a község lakosainak, a Nagymegyeri Szlovák Tannyelvű Alapiskola tanítóinak és tanulóinak, a munkatársaknak valamint a sporttársaknak, akik 1990. január 19-én elkísérték utolsó útjára az illésházi temetőbe drága halottunkat, a felejthetetlen, jó fiút és testvért, Farkas Zolikát, akit a kegyetlen halál 13 éves korában, hosszú betegség után, búcsúszó nélkül kiragadott szerettei köréből. Köszönjük a koszorúkat, a virágokat és búcsúbeszédeket, melyekkel enyhíteni igyekeztek mély fájdalmunkat. Drága emlékétörökké szívünkben őrizzük: szerető szülei és testvérei: Erzsike valamint Tomika. Ú-604 v\\V MEGEMLÉKEZÉS • Fájó szívvel és soha el nem múló szeretettel emlékezünk az örökké hiányzó, drága, jó férjre, édesapára, nagyapára és fiúra, Kovács Árpádra (Honfüzesgyarmat), akit a kegyetlen halál 1989. február 21 -én, 60. életévében ragadott ki szerettei köréből. Akik ismerték és szerették, szenteljenek emlékének egy néma pillanatot ezen a számunkra oly szomorú, első évfordulón. Emlékét örökké szívünkben őrizzük: a gyászoló család. Ú-99 UTAZHAT A SAZ KÁVA L A minden oszlopban kitöltött Olimpiai Sazka-szelvényekkel január 11 -e és március 1 -e között észak-európai hajókirándulást nyerhet. UP-4 ÚJ SZÚ 350 1990. I|. 16.