Új Szó, 1990. február (43. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-17 / 41. szám, szombat

Kohl Párizsban, Modrow Varsóban - a német egységről Izraeli és amerikai reagálás • Honecker, Krenz: „mea culpa" (ČSTK) - Francois Mitterrand francia elnök és Helmut Kohl nyu­gatnémet kancellár csütörtökön megállapodott abban, mielőbb össze kell hívni az Európai Közös­ségek csúcstalálkozóját, amelyen Németország egyesítéséről tárgyal­nának. A díszvacsora utáni sajtóér­tekezleten azonban Kohl azt mond­ta, szerinte az lenne a célszerű, ha az informatív jellegű csúcstalálkozót áprilisban rendeznék meg, vagyis legyen bizonyos „távolság" a már­cius 18-ra tervezett NDK-beli vá­lasztások után. Mose Arensz izraeli külügymi­niszter csütörtökön Bonnban arról biztosította nyugatnémet kollégáját, Hans-Oietrich Genschert, hogy teljes mértékben megbízik az NSZK-ban és demokratikus intéz­ményeiben, csakúgy, mint a jövőben egyesülő Németországban. A hírt, a bonni külügyminisztérium tette közzé, ehhez a DPA hozzáfűzte: ArensZ nyilatkozatával „helyreigazí­totta", Samir kormányfőt, aki nemré­giben azt mondotta, hogy az egye­sült Németországból a zsidókra néz­ve egy újabb holocaust veszélye indulhatna ki. Tadeusz Mazowiecki kormányfő és Lech Walesa, a Szolidaritás el­nöke csütörtökön egybehangzóan síkraszállt azért, hogy az úgyneve­zett négy plusz kettő konferencián, vagyis a négy nagyhatalom és a két német állam tárgyalásain Lengyel­országnak is jelen kell lennie. Wale­sa korábban eléggé szkeptikusan nyilatkozott arról, hogy a lengyelek milyen szerepet játszhatnának ezen a fordulón. A Mazowieckivel most megtartott magánjellegű találkozó­ján azonban elfogadta a kormányfő álláspontját, s kijelentette: „Úgy vé­lem, nem lehet a lengyel határokról tárgyalni a lengyelek nélkül." Ezt a kormányálláspontot teljes mérték­ben támogatta az OPZZ szakszer­vezeti központ is. Washington tegnap hivatalosan is reagált a lengyel igényekre. Richard Boucher, a külügyminisztérium képviselője kijelentette, a nagyhatal­makkal ellentétben Lengyelország­nak nem kötelessége és oka sincs arra, hogy részt vegyen a német egyesítésről folytatandó tárgyaláso­kon. Az amerikai diplomata szerint a Németországgal szembeni jogokat Enyhült a COCOM-lista Lengyel hiteltörlesztés - kedvező feltételekkel (ČSTK) - A huszonnégyek cso­portjának - ezek az államok ajánlot­tak fel a kelet- és közép-európai or­szágoknak segítséget a piacgazda­ságra való áttéréshez - újabb szak­értői szintű értekezlete kezdődött tegnap Brüsszelben. Az Európai Kö­zösségek 12 országának, továbbá az USA, Japán és Kanada, az Euró­pai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA), a Gazdasági Együttműkö­dés és Fejlesztés Szervezete (OECD) tagországainak képviselői . vesznek részt. Két fő programpontot vitatnak meg: a Magyarország és Lengyelország megsegítésére ho­zott intézkedések teljesítése; más közép- és kelet-európai kormányok memorandumainak az áttekintése. Azon országokról van szó, amelyek majd bekapcsolódhatnak az együtt­működésbe, vagyis Csehszlovákiá­ról, Bulgáriáról, Romániáról, az NDK-ról és Jugoszláviáról. Az NDK különleges megfigyelői státusért folyamodott az Európa Ta­nácshoz, ezt 23 európai állam képvi­selői alkotják. A csütörtökön Strass­bourgban kiadott közlemény szerint a kérvényt február 13-án Günther Maleuda, a keletnémet parlament elnöke juttatta el Anders Björck­höz, az ET parlamenti gyűlésének elnökéhez. A keletnémet politikus egyúttal meghívta az ET képviselőit, hogy megfigyelőként vegyenek részt a március 18-i szabad választá­sokon. Lengyelország tegnap a hitelek törlesztésének módosításáról kötött szerződést az úgynevezett párizsi klubbal. Jean-Claude Trichet, a klub elnöke sajtókonferenciáján történelminek nevezte a megállapo­dást. Mint ismeretes, Lengyelország adósságállománya 40 milliárd dol­lárra rúg, s ebből 27 milliárdot tesz ki az az összeg, amellyel a párizsi klub tagországainak tartozik. A tegnapi szerződés 9,4 milliárdos adósság­csomag törlesztéséhez nyújt rendkí­vül kedvező feltételeket. Tizenhét nyugati ország képvise­lői tegnap Párizsban úgy döntöttek, hogy Magyarországgal, Lengyel­országgal és Csehszlovákiával szemben enyhítik a COCOM-listát, vagyis a stratégiai fontosságú ter­mékek és technológiák kivitelére vo­natkozó tilalmat. Ezenkívül úgy dön­töttek, hogy a jövőben rövidebb idő alatt bírálják el azoknak a nyugati cégeknek a kérelmét,, amelyek az említett csúcstechnológiákat a kelet­és a közép-európai országokba akarják exportálni. és kötelességeket a háborús és a háború utáni évekből származó szerződések határozzák meg, s csupán ezek a dokumentumok jogosítják fel az aláírókat a tervezett konzultációkra. Elmondta még, mind az Egyesült Államok, mind pedig az NSZK kapcsolatban áll Lengyel­országgal, rendszeresen konzultál­nak a lengyel vezetőkkel a német egyesítéssel összefüggő kérdé­sekről. Varsóba érkezett tegnap Hans Modrow keletnémet kormányfő, a látogatásra lengyel kollégája, Ma­zowiecki hívta meg. Röviddel a megérkezés után meg is kezdőd­tek a kormányfői tárgyalások, s a kétoldalú viszony fejlesztése mellett a legfontosabb napirendi pont természetesen Németország egyesítése. Erich Honecker volt párt- és álla­mi vezető nyilvánosan beismerte fe­lelősségét az NDK-ban kialakult tár­sadalmi válságért. Rainer Eppel­mannt, a jelenlegi kormány minisz­terét kérte meg arra, hogy olvassa fel a televízióban az erről szóló nyi­latkozatot. A dokumentumban Ho­necker hangsúlyozta, ugyanez vo­natkozik azokra a körülményekre is, amelyek a múlt év májusában a helyhatósági választások eredmé­nyeinek a meghamisításához vezet­tek. „Ugyanakkor hangsúlyozni sze­retném, soha nem hoztam politikai döntéseket egoista szándékoktól vezérelve, s büntetőjogi szempont­ból nem érzem magamat bűnösnek" - írta Erich Honecker. Ugyanebben a tévéprogramban a manipulált vá­lasztási eredményéket Honecker utódja, Egor Krenz is felelősséget vállalt. Varga Sándor nyilatkozata budapesti hivatalos látogatásáról (Munkatársunktól) - Február 15-én Varga Sándor, az SZSZK kormányá­nak elnökhelyettese Pozsgay Imre államminiszter meghívására hivatalos látogatást tett a Magyar Köztársaságban. Hazaérkezése után nyilatkozatot adott lapunknak a látogatás céljáról, a tárgyalások eredményéről. - Az ottlétem ideje alatt nemcsak meghívómmal tárgyaltam a két or­szág kapcsolatairól, hanem fogadott Szűrös Mátyás ideiglenes köztár­sasági elnök is. Ezen a találkozón az országainkban bekövetkezett de­mokratikus változások nemzetközi összefüggéseinek taglalása után Szűrös úr felvetett egy félreértést, amely Václav Havel köztársasági elnök budapesti látogatása után kó­sza hírként kapott szárnyra Szlová­kiában. Ennek lényege, hogy Václav Havel a tárgyalások során elzárkó­zott volna a komáromi magyar egye­tem vagy főiskola kérdésének a megvizsgálásától. Valóságban az történt, hogy Szűrös Mátyás felve­tette, s Havel köztársasági elnök úr válaszában elmondta, hogy ezt meg kell vizsgálni, ugyanakkor kifejtette véleményét, mennyire jó lenne, ha javulna a szlovák nemzeti kisebbség iskolaügyi helyzete Magyarorszá­gon. Konkrétan kitért a budapesti szlovák gimnázium épületgondjaira. Ennek a kérdésnek a megvitatásától és megoldásától sem Szűrös Má­tyás sem Václav Havel nem zárkó­zott el. - Tárgyalásai során felmerültek-e ennek a kérdésnek a megoldási le­hetőségei? - Igen. Glatz Ferenc művelődési miniszternél tett látogatásom alkal­mával elmondta, hogy elkészültek a 12 osztályos szlovák iskola tervei, s a magyar kormány 400 millió forin­tot adott a felépítésére. Az építkezés 1990 áprilisában Budapesten elkez­dődik Valójában ebből is kiderül, hogy ez a kérdés Havel elnök úr látogatása idején már eldöntött volt. Tehát valótlan az az állítás, hogy a komáromi egyetem vagy főiskola ügye nézeteltérést okozott volna Václav Havel és Szűrös Mátyás tár­gyalásai során. Glatz úr vázolta el­képzeléseiket, amelyek szerint a szlovák nyelvű oktatás teljes rend­szerét építik ki. A gazdasági gondja­ik ellenére a nemzeti kisebbségek oktatásügyét és kultúráját kiemelten kezelik. Elkészült egy nemzetiségi törvényjavaslat. Ennek figyelemre­méltó pontja, hogy az újonnan meg­választott parlament jelölés, után vá­lasztaná meg a nemzeti kisebbsé­gek parlamenti képviselőit. - Rövid beszélgetésünk végén kérem, szóljon arról is, hogy tárgya­lásai során a magyarországi partne­rei hogyan látták a csehszlovákiai magyar kisebbség jelenlegi hely­zetét? - Köztudott, hogy a határokon túl élő magyarokat is a nemzet részé­nek tekintik. Ugyanakkor nem szán­dékoznak beavatkozni Csehszlová­kia belügyeibe. Ezzel együtt elvárják, hogy demokratikus szellemben ol­dódjanak meg gondjaink. A kormá­nyoknak a maguk területén kell fel­tárni a gondokat, és megoldást kell keresni. Minden támogatást megad­nak az itt élő magyar kisebbségnek, és szeretnék, ha az állam nem kor­látozná a Magyarországgal ápolt kapcsolatainkat. - Köszönöm a nyilatkozatot. (dusza) A szovjet parlament „elvben" jóváhagyta a tulajdontörvényt Lett függetlenségi törekvések • Tart az azerbajdzsáni vasúti blokád • Tisztázatlan a tádzsik politikai helyzet Mandela vállalná az államfői tisztséget Az ANC folytatja a fegyveres harcot (ČSTK) - Nelson Mandela csü­törtökön azt mondotta, megtisztelte­tésnek venné, ha a nép kívánságára neki kellene átvennie Dél-Afrikában az államfői tisztséget. De mindez csak akkor jöhetne szóba, ha a je­lenlegi államfő, Frederik de Klerk megbízatása tisztségének lejártáig, vagyis 1994-ig megállapodás szü­letne az ország új alkotmányáról. Elmondta, az ő személyes kívánsá­ga az lenne, hogy csupán tanúja legyen az országban a béke megte­remtésének. Mandela egyúttal megerősítette, hogy az ANC folytatni fogja a fegy­veres harcot az aparheid ellen, s fő­leg a kormány objektumait veszi majd célba. Beismerte, az ilyen ak­ciók során nem zárható ki, hogy polgári áldozatok is lesznek. Pretoriában csütörtökön a fehér kisebbség jobboldali radikális képvi­selői tiltakoztak amiatt, hogy de Klerk államfő szabadon bocsátotta Nelson Mandelát. Az akció résztve­vőinek számát mintegy 5 ezerre be­csülik, s a megmozdulás során olyan transzparansek voltak látha­tók, amelyek halált követeltek Man­delára. (CSTK) - A Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa tegnap folytatta a vi­tát a tulajdontörvényről. A parlament -várhatóan tavaszi ülésszakán hagy­ja jóvá a gazdasági reformokat célzó törvényeket, s közülük épp a tulaj­dontörvény a legjelentősebb. A kép­viselők az említett törvény minden egyes cikkelyéről külön fognak sza­vazni. Tegnap délelőtt már elvben jóváhagyták a tulajdontörvény terve­zetét. A TASZSZ hírügynökség sze­rint a képviselők parlamenti bizottsá­gokat bíztak meg azzal, hogy egy héten belül véglegesítsék a javasla­tot. Ezt követően a képviselők meg­kezdték a vitát a földtörvényről. A Legfelsőbb Tanács keretében tegnap Szojuz néven alakítottak új képviselői csoportot, melynek célja „a szovjet állam szétesésének meg­akadályozása". Az állítólag száz ta­gú Szojuz harcolni fog a „szepara­tizmus, a nacionalizmus és a sovi­nizmus" ellen. A lett parlament csütörtöki ülésén nyilatkozatot hagyott jóvá, amelyben többek között az áll: mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy Lettország ismét független és sza­bad állammá váljon. A dokumentum mellett 177 képviselő szavazott, 48­an ellenezték azt. A nyilatkozat egy­ben elítéli az 1940-ben működő lett parlament döntését a balti köztársa­ságnak a Szovjetunióhoz csatolá­sáról. Kijevben tegnap összeült az Uk­rán SZSZK Legfelsőbb Tanácsa, hogy tárgyaljon a köztársaság kör­nyezetvédelmi problémáiról. Vitalij Mászol ukrán kormányfő beszámo­lójában megállapította, Ukrajna szá­mos területén válságos az ökológiai helyzet. A képviselők áttekintették a 2005-ig terjedő időszakra vo­natkozó javasolt intézkedéseket, amelyeknek a megvalósítása mint­egy 20 milliárd rubelbe fog kerülni. A csernobili atomerőműben történt baleset következményeinek felszá­molására 2000-ig 15-milliárd rubelre lesz szükség. Azerbajdzsánban csütörtökön to­vább sztrájkolt a vállalatok túlnyomó többsége, a köztársaság vasútvona­lain 142 Örményországba indított tehervonatot tartanak blokád alatt. Az elmúlt hónapban a sztrájkok okozta károkat 500 millió rubelre becsülik. Az elmúlt 24 órában Bakuban a biztonsági erők 25 személyt tar­tóztattak le, a városban folytatódik a fegyverek begyűjtése. Karabah­ban továbbra is feszült a helyzet, a gépkocsik a közutakon csak fegy­veres kísérettel közlekedhetnek. Az éjszakai kijárási tilalom megszegé­séért 13 embert vettek őrizetbe. Örményországban látszólag nyu­godt a helyzet, az azerbajdzsáni vasúti blokád miatt azonban ellátási nehézségek vannak a köztársaság­ban. Tádzsikisztánban nem lehet nyugalomról beszélni, állapította meg a Krasznaja Zvezda című napi­lapnak adott nyilatkozatában Borisz Pugo, a pártellenőrző bizottság el­nöke, aki a hét eleje óta tartózkodik Dusanbéban. Tájékoztatott róla, hogy megalakították, a rendkívüli képviselői bizottságot, amelynek az lesz a feladata, hogy kivizsgálja a haláleseteket. Csütörtök dél óta 39 sebesültet - köztük 12-őt lőtt se­bekkel - szállítottak a főváros kórhá­zaiba. Azóta heten belehaltak sérü­léseikbe i- írja a Komszomolszkaja Pravda című napilap. Közli továbbá, hogy a zavargások eddig 18 áldoza­tot követeltek. Nem tisztázott a köztársaság poli­tikai helyzete. A Tádzsik KP KB vezetősége ugyan bizalmat szava­zott Kahar Mahkamov első titkár­nak és a vezetőség több más tagjá­nak, ők azonban a televízióban szer­dán este közölték, készek lemondani, amennyiben ez hozzájárul a véron­tás megszüntetéséhez. A városi pártaktíva végül is arra a következ­tetésre jutott, hogy az SZKP tagjai és a dusanbei lakosság túlnyomó többsége nem kívánja a pártvezetők lemondását. A moszkvai napilapok szerint Otah Latifi, a minisztertanács alel­nöke állt a tádzsik népfront élére. Nem világos azonban, hogy a kor­mány többi tagja vagy a köztársaság pártvezetősége támogatja-e őt. Cartagenai kokacsúcs ÚJ SZÚ 3 1990. I|. 16. A bukaresti víruskutató intézet megdöbbentő adatokat hozott nyilvánosságra: a különböző klinikákon, kórházakban, gyermekotthonokban elhelyezett három éven aluli gyermekek 28,6 százalékát megfer­tőzte az AIDS-virus, s ezek közül 80 százaléknál már az AIDS-megbetegedés klinikai tünetei is jelentkeztek. Az ilyen nagyarányú megbetegedés valószínű okát a vérátömlesztésben, véradásokban kell keresni. Tegyük hozzá, hogy a decemberi forradalomig Romániában tiltották az óvszerek használatát. Baloldali képünkön: ez a román házaspár gyalogosan viszi a temetőbe az AIDS-ben elhunyt kisgyermeke koporsóját. Jobboldalt: haldokló 9 hónapos gyermek egy bukaresti kórházban. (ČSTK-Reuter felv.) (ČSTK) - A kolumbiai Cartagená­ban tegnapra virradó éjszaka befe­jeződött a három legnagyobb latin­amerikai kokatermelő állam és a legnagyobb drogfelvevő ország elnökének csúcsértekezlete. George Bush amerikai elnök Virgilio Barco kolumbiai, PazZamorra bolí­viai és Alan Garcia perui államfővel külön megállapodást írt alá a kábító­szerellenes együttműködésről. A ta­nácskozás végén nyilatkozatot ad­tak ki, majd sajtóértekezletet tartot­tak. Az elnökök ezen elismerték, a kábítószer-problémának gazdasá­gi jellege van. A kiadott dokumentum feltételezi a részt vevő országok együttműkö­dését, valamint az alternatív gazda­ság fejlesztésének lehetőségét. Bush elnök a tárgyalásokon anyagi támogatást ígért a három latin-ame­rikai országnak. Elmondta, szorgal­mazni fogja Kolumbia, Bolívia és Peru hagyományos termékeinek könnyebb bejutását az amerikai pi­acra. Az USA a találkozón egyben kötelezte magát, hogy fokozza a ká­bítószergyártáshoz szükséges vegyszerek kivitelének ellenőrzését. Törekedni fog arra, hogy az amerikai bankokban „ne moshassák tisztá­ra" a drogkereskedelemből szárma­zó dollárokat. Virgilio Barco a sajtóértekezleten cáfolta, hogy kormánya tárgyaláso­kat kezd a kokainbárókkal. Elutasí­totta azonban azt a lehetőséget is, hogy a kolumbiai és a nemzetközi vizeken az Egyesült Államok hadi­hajói ellenőrizhessék a kolumbiai zászló alatt úszó hajókat.

Next

/
Thumbnails
Contents