Új Szó, 1990. február (43. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-02 / 28. szám, péntek

Az amerikai elnök „szűzbeszéde" az Unió helyzetéről (Folytatás az 1. oldalról) az USA új kapcsolatokat építsen a Szovjetunióval. Példaként felhozta Lengyelországot, ahol a Szolidaritás tagjai vezetik a kormányt és Csehszlovákiát, ahol a „szabadság írója", Václav Havel ma az államfő. Kijelentette: Európában csökkent a szovjet katonai fenyegetés, ugyanakkor rámutatott a szovjet hadászati erők korszerűsítésére, úgyhogy ezért az USA-nak is folytatnia kell a stratégiai támadó eszközök modernizálását, valamint a hadászati védelmi kezdeményezés programjának megvalósítását. A külpolitikai témák közül említést érdemel még: az elnök leszögezte, hogy a Panama elleni amerikai invázió elérte a célját, s ígéretet tett arra, hogy a hadműveletekben részt vett csapatok február végéig otthon lesznek. Bush üzenete az Unió helyzetéről rövidebb volt, mint a korábbi amerikai elnököké. Nem bocsátkozott a dolgok túlzott részletezésébe, inkább összefoglalta annak a filozófiának a lényegét, amelyhez a kormány a politikája során igazodik. Tömören utalt a legfontosabb területekre, ezeket egyébként hétfői költségvetési tervezete is tartalmazta. AmbíA Szovjetunióban is LEGYEN KEREKASZTAL (ČSTK) - A Komszomolszkaja Pravda című szovjet ifjúsági napilap szorgalmazta, hogy más kelet-európai országokhoz hasonlóan a Szovjetunióban is legyenek kerekasztal-tárgyalások. A lap szerint itt az ideje, hogy az ország befolyásos politikai erőit tárgyalásokra hívják össze. A Szovjetuniónak új pártra és új ifjúsági szervezetre van szüksége. A különböző politikai és társadalmi áramlatok között magának Mihail Gorbacsovnak kellene a közvetítő szerepét játszania. Senkinek sincs joga feláldoznia ezt az államférfit, a pártnak a vezetőjét, hiszen éppen reá nehezedik a múlt súlyos politikai és ideológiai örökségének terhe. ciózus tervet ismertetett az oktatásügy fejlesztésére, az elnök azt szeretné, ha 2000-ig a gyerekek 90 százaléka középiskolai végzettséggel rendelkezne, s az amerikai diákok világelsők lennének a matematikában és a természettudományokban. Egyetértett azzal, hogy a környezetvédelmi hivatalt minisztériumi rangra emeljék. Támogatást kért a Gyönyörű Amerika címmel meghirdetett programjának, ez a nemzeti parkok és természeti rezervációk számának gyarapítását is szorgalmazza. ígéretet tett az egészségügyi ellátás rendszerének a felülvizsgálatára, beleértve annak minőségét, hozzáférhetőségét és az árait is. Felszólította a Kongresszust, egyezzen bele a tőkeadók csökkentésébe, s ezzel azokat a vállalkozókat támogatná, akik hajlandók a kockázatvállalásra. Megerősítette a választási kampány során tett ígéretét, hogy nem fognak kivetni újabb adókat. Érdemes röviden szólni az amerikai sajtó csemegéiről is. Az újságírók megszámolták, hogy a beszéd alatt a jelenlevők ötször tapsolták meg állva az elnököt, de az öt valójában csak négy és fél volt, mert a legutolsó esetben a honatyák fele ülve maradt. Bush teljes sikert aratott, amikor: 1. bejelentette, hogy Panama szabad, 2. elítélte a raszszizmust, 3. javasolta a közép-európai csapatcsökkentéseket, 4. azt mondta, „legkevésbé arra van szükségünk, hogy a szociális biztosítással játsszunk". Hozzá kell fűzni, hogy a leszerelési javaslat elhangzásakor utolsóként az egyes fegyvernemek vezérkari főnökei kezdtek el tapsolni. S a terem fele, pontosabban a demokraták akkor maradtak tüntetőleg ülve, amikor az elnök a saját költségvetési tervezetét dicsérte. Moszkvában tegnap a helyes irányba tett lépésként értékelték az amerikai elnök javaslatát. Gennagyij Geraszimov szóvivő a brit televíziónak nyilatkozva azt hangsúlyozta, a Szovjetunió mindig is arra törekedett, hogy az összes csapatokat ki kell vonni az idegen országok területéről. Azt mondta, az elnök által közölt létszámokról lehet tárgyalni. A javaslatot még Bécsben, a huszonhármak tárgyalásain is elő kell terjeszteni. Tegnap reagálások tucatjait ismertették a hírügynökségek, ezek közül csak néhányat említsünk. Manfred Wörner, a NATO főtitkára elmondta, a NATO-országok nagykövetei már szerdán megvitatták a Bush-kezdeményezést, s ezt teljes mértékben támogatták. Bonnban Helmut Kohl kancellár azt 'mondta róla, „helyes lépés a megfelelő pillanatban". A brit kormányfő irodája nyilatkozatot adott ki, s ebben az áll, hogy a londoni kabinet üdvözli és támogatja az amerikai javaslatot. Modrow német föderációt javasol A főváros Berlin lenne (ČSTK) - Hans Modrow keletnémet kormányfő tegnap kijelentette, a két német államnak fokozatosan kellene egyesülnie. Egy föderatív államot kellene létrehozni, amelynek fővárosa Berlin lenne. Németországnak a német nemzet egységes hazájává kell válnia, mondotta. Berlini sajtóértekezletén közölte továbbá: „A háború utáni időszak lassan véget ér. A két német állam egyesítése pedig európai napirendre került". Megállapította, felelősségteljesen kell eljárni és figyelembe kell venni azt, ami Európa számára is hasznos. Megfigyelők rámutattak arra, hogy a keletnémet vezetés eddig csak „szerződéses szövetségA jugoszláv vezetőség olyan rendkívüli intézkedések elfogadását rendelte el, amelyek véget vetnének a véres nemzetiségi összetűzéseknek Koszovóban. Az ország kollektív vezetése elsősorban olyan intézkedéseket sürget, amelyek szavatolnák az összes koszovói állampolgár biztonságát. Az elnökség egyben hangsúlyozta, hogy a Szerbia és Szlovénia közötti konfliktus nehezíti a problémák megoldását és felszólította a két köztársaságot, fejezzék be vitáikat. Nyugati hírügynökségek jelentése szerint Koszovóból kétezer szerb gyermeket evakuáltak, nehogy bántódásuk essen. A tartomány iskoláiban meghosszabították a téli szünetet. A belgrádi rádió azt jelentette, hogy Podujevón mintegy 3 ezer albán tüntető csapott össze a rendőrséggel. Szerdán este Ljipljan falu közelében már közvetlen fegyveres összecsapásokra került sor a koszovói albánok és szerbek között. A rendőrség képtelen volt beavatkozni a tűzharcba. Titográdban szerdán százezres tömeg ultimátumban követelte a jugoszláv vezetéstől, hogy 24 órán belül vesse be a hadsereget Koszovóban. így fejezték ki a tüntetők szolidaritásukat a koszovói szerbekkel és crnagorácokkal. Hangsúlyozták, amennyiben a JSZSZK vezetősége nem hallgatja meg kérésüket, akkor a crnagorácok önkéntesekből álló csapatokat létesítenek, hogy „fegyverrel a kézben maguk segítsenek koszovói testvéreiknek". Új fogalom születik Még nem is olyan régen naponta emlegettük a lázas fegyverkezési versenyt. Nem is olyan régen - pedig már megtört a jég a nagyhatalmi kapcsolatokban, s az első rakétákat is megsemmisítették már - az volt a vélemény, hogy a kelet-nyugati közeledés ellenére a fegyverkezési verseny a valóságban folytatódik. Még két hónapja sincs annak, hogy a decemberi máltai csúcstalálkozó után először írtuk le: a hidegháború végleg lezárult. Egy ideje eltűnt a napi politikai szótárból a lázas fegyverkezési verseny, s születőben van egy új fogalom, a lázas leszerelési verseny. Bush javaslatai nagy horderejűek, a labda most kétségkívül a szovjet térfélre került. Moszkvának és a többi VSZ-tagállamnak gyorsan kell rá reagálnia, nemcsak az általános nyilatkozatok szintjén, hanem nagyon is konkrétan. Ez pedig nem lesz könnyű, a kelet-közép-európai gyors változások alaposan felkavarták a nagyhatalmi és az európai katonapolitika vizeit. Nehéz lesz azért, mert nemcsak vitás kérdések vannak, hanem egyelőre még be nem látható kimenetelű változásokat is számításba kellene venni. Nézzük ezeket sorjában. Először. Bush javaslata csak a szovjet és az amerikai csapatokról szól. Mi lesz az NSZK-ban állomásoztatott mintegy százezernyi más külföldi (kanadai, francia stb.) katonával? Másodszor. Német újraegyesítés. Bush nemrégiben ezt csak úgy tartotta elképzelhetőnek, ha az NSZK megtartja a nyugati tömbön belüli kötelezettségeit, vagyis a NATO tagja marad. Ezt a koncepciót nemrégiben Genscher nyugatnémet külügyminiszter elfogadhatatlannak nevezte, mondván, ha a NATO határát valaki ki akarná terjeszteni az Odera-Neise vonalig (az NDK és Lengyelország határa), az becsapná az ajtót az újraegyesítés előtt. Harmadszor. Nemcsak egy labda van most a szovjet térfélen, hanem több is. Kétségkívül új jelenségnek számít, hogy a Varsói Szerződés eddig szorosan együttműködő országai között katonapolitikai kérdésekben nézeteltérések vannak. Igaz, hogy nem elvi jellegűek, de mégis léteznek. Konkrétan Prága és Moszkva, valamint Budapest és Moszkva, s talán kisebb mértékben Varsó és Moszkva között. Hazánkban 75 ezer szovjet katona van, Magyarországon hozzávetőleg 65 ezer, Lengyelországban 40 ezer, az NDK-ban pedig 380 ezer. A csehszlovák fél ragaszkodik ahhoz, hogy a csapatok felét a választásokig, tehát ez év első felében, a másik felét pedig az év végéig vonják ki. A magyar álláspont is az, hogy még az idén, de legkésőbb jövőre távozniuk kell a több mint 30 éve ideiglenesen ott állomásozó szovjet alakulatoknak. A csehszlovák-szovjet csapatkivonási tárgyalások január 15-i első fordulóján szembetűntek a megközelítésbeli különbségek. A szovjet fél szerint Csehszlovákia túl gyorsan szeretné a kivonást. S a konkrét csehszlovák határidőjavaslatokra azt a választ Félmillió forintos büntetés is kiszabható A magyar parlament módosította a sajtótörvényt • Újabb jelentós áremelések • Thürmer az MSZMP céljairól adta, hogy technikailag nem valósíthatók meg. Nyilvánvaló, hogy egy ilyen konkrét tervezetre a szovjetek nem készültek fel. Az e hét elején közölt, nagy polémiát kiváltó Krasznaja Zvezda-cikk a magyar vezetés azon álláspontját bírálja, amely szerint sem katonai, sem politikai okok nem indokolják már a szovjet katonák ott-tartózkodását. A lap szerint katonai okok igenis vannak, mert igaz az, hogy az európai változások kedvezőek, s azt sem kell már feltételezni, hogy a NATO támadást akar indítani a Varsói Szerződés ellen, de a háborús veszély nem tűnt el. Mert - érvel a szerző -, nemcsak a szándékokat kell tekinteni, hanem a lehetőségekei is. A NATO támadó lehetőségei pedig még mindig nagyok, továbbra is a nukleáris erők megtartására törekszik. Ezért a szovjet vélemény szerint a csapatkivonást nem egyoldalúan kellene végrehajtani, hanem kölcsönösen, a huszonhármak bécsi fórumán kötendő megállapodás keretében. Továbbá a Szovjetunió szerint a NATO-nak sem jó, ha felborul a jelenlegi európai egyensúly. Tagadhatatlan, hogy az északatlantiak részéről ilyen vélemények is elhangzottak. Ezzel szemben a csehszlovák fél már az első forduló alkalmával kifejtette: a szovjet csapatok kivonását hazánkból a Bécsben folyó alkudozásoktól független akciónak tekintjük, s szerintünk ez a lépés nem károsítja a huszonhármak fórumát! Épp ellenkezőleg, ösztönző hatással van. Hozzá kell tenni: amikor a szovjet vezetés is elismerte, hogy az 1968-as bevonulás törvénytelen volt, ezzel érvényét vesztette az 1968 októberében aláírt csehszlovák-szovjet kormányközi megállapodás a szovjet csapatok ideiglenes itt-tartózkodásáról. Lengyelország esetében más a helyzet. Csak a Moszkvába készülő Lech Walesa sürgette a szovjet csapatok távozását, a kormány egyelőre elhatárolta magát ettől a követeléstől. Az NDK még egyáltalán nem támasztott - legalábbis hivatalosan nem - ilyen igényt, de ott is tervezik a katonai kiadások lefaragását, haderőik lényeges csökkentését. Negyedszer. Bush javaslatát követően még sürgetőbbé válik az a szovjet javaslat, hogy azonnal kezdjenek tárgyalásokat a rövid hatótávolságú (500 km-ig) nukleáris rakéták felszámolásáról. Ezt a keleteurópai fordulat is igényli, Genscher is azt mondta, nem tudja elképzelni, hogy a kilencvenes években új rakétákat telepítenek az NSZK-ba és ezeket az NDK vagy a demokratikus Csehszlovákia felé irányítsák. összegzésül: a felsoroltakat nem elég figyelembe venni, hanem kölcsönhatásukban is kell őket vizsgálni. Nem értek egyet azzal a nyugati véleménnyel, amely szerint a két kelet-európai ország (hazánk és Magyarország) lekörözi a bécsi tárgyalásokat a szovjet katonák gyors távozásának követelésével. Mi is jó, kiegyensúlyozott megállapodást szeretnénk Bécsben - s még az idén. Ezért a két dolgot egymást erősítő folyamatként kezeljük. MALINÁK ISTVÁN ÚJ SZÚ 3 A harckocsik Titova Mitrovica felé tartanak.. 1990. II. 5. A kórus meghívást kapott a spa- -ddg(Telefoto: ČSTK-AP) (ČSTK) - A magyar parlament ülése tegnap a képviselők interpellációival foglalkozott. A napirenden szerepelt még a családjogi törvény módosítása. Ezt a dokumentumot szerdán nem tudták jóváhagyni, mivel az ülés végére a parlament már nem volt határozatképes. Ezt megelőzően azonban még jóváhagyták a sajtótörvény módosítását, az állami számvevőszék működésével összefüggő szervezeti és káderkérdéseket, a képviselők nyilatkozatot fogadtak el a romániai fejleményekről és a magyar kisebbségek helyzetéről. Lényegesen módosították az 1986-os sajtótörvényt, az egyik jelentős változás, hogy ezentúl nemcsak állami intézmények, hanem magánszemélyek is alapíthatnak lapokat vagy helyi rádiós és televíziós stúdiókat. A sajtótörvény csak az erőszak propagálását, a bűncselekmények ösztönzését, a személyi jogok korlátozását, a közerkölcs megsértését és a szeméremsértést tiltja. Ha valamely tömegtájékoztató eszközben valakit személyében érnek sérelmek, a bíróság akár félmillió forintos büntetést is kiszabhat. Ezt az összeget azonban nem a sértett kapja, hanem közcélokra használják fel. A Romániáról szóló nyilatkozatában a parlament támogatásáról biztosította a Nemzeti Megmentési Frontot és minden demokratikus erőt. Tart azonban attól, hogy még ma is befolyásosak azok az erők, amelyek a nemzeti kisebbségek individuális és kollektív jogainak korlátozására törekednek. Tegnaptól újabb nagy áremelések történtek Magyarországon, emelkedtek a lakbérek, a vízszolgáltatás díjai, a közúti és vasúti közlekedés drágult, ugyanúgy a taxi, a postai szolgáltatások díja és néhány élelmiszer ára is emelkedett. 35 százalékkal lettek drágábbak a vasúti, 20 százalékkal az autóbusz- és 45 százalékkal a helyi közlekedési viteldíjak. Budapesten ezentúl például _8 forintba kerül a villamosjegy, s 10 forintba az autóbuszjegy. 30-35 százalékkal drágult a telefon, 100 százalékkal a telex használata. Drágábbak lettek a fűszerek, egyes édesipari és téjtermékek. Thürmer Gyula, a Magyar Szocialista Munkáspárt elnöke Budapest legnagyobb munkásnegyedében, Angyalföldön egy választási gyűlésen kijelentette, hogy az MSZMP a dolgozók pártja akar lenni, védelmezni fogja érdekeiket. Szeretne mindenkinek munkát biztosítani, azt akarja, hogy a tulajdon jelentős része a dolgozók kezébe legyen, s a munkások 3 milliós hadserege önállóan dönthessen sorsáról. Thürmer kijelentette, a kapitalizmus restaurációjának megakadályozása érdekében a parlamentbe feltétlenül be kell kerülniük az MSZMP, a Magyar Szocialista Párt és a szakszervezetek képviselőinek. „Harckocsik mozognak Koszovóban" (ČSTK) - A koszovói autonóm tartomány közigazgatási központja, Pristina környékéről jugoszláv riporterek tegnap harckocsik mozgásáról számoltak be. A Reuter hírügynökség szerint az első olyan jelentésről van szó, amely a jugoszláv hadsereg koszovói jelenlétéről ad hírt. Az újságírók közölték, hogy a harckocsioszlop Titova Mitrovica felé indult, ahol szerdán hatalmas tüntetést tartott az albán lakosság. ről" beszélt, s Modrow szovjetunióbeli látogatása után változtatta meg álláspontját. A Német Kommunista Párt újraalapításáról tájékoztatott tegnap az ADN keletnémet hírügynökség. Közölte, szerdán az előkészítő bizottság ülésén megválasztották az ideiglenes központot, amely február 10ig fog működni. A Bauern-echo című napilap ugyanakkor arról tájékoztatott, hogy Potsdamban megalapították a Német Konzervatív Pártot. Ez az új jobboldali centrista párt a nemzeti és a konzervatív eszmék követője, s elítéli a radikalizmust. Herman Axent, az NSZEP KB PB egykori tagját, a KB volt titkárát egészségi okok miatt szabadlábra helyezik. A hatalommal és a bizalommal való visszaélés miatt vették korábban őrizetbe. A szabadonbocsátásról a berlini városi bíróság döntött. Az NDK-ban tegnap új utazási törvény lépett érvénybe. A dokumentum hivatalosan megerősíti, hogy az összes keletnémet állampolgárnak joga van az utazásra és egyben szabályozza a valutaeszközök kiadását. A bonni hadügyminisztériumban a jövő héten egy munkacsoport vitatja meg, van-e lehetőség arra, hogy az NDK nemzeti néphadseregének katonáit áthelyezzék a Bundeswehrbe. A minisztérium szóvivője tegnap megerősítette, hogy ez ügyben sok kérvényt kapnak az NDK-ből. Több keletnémet vezérkari tiszt is jelezte, hogy átlépne a Bundeswehrbe.