Új Szó, 1990. január (43. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-09 / 7. szám, kedd

Csuka fogta róka...? A Csehszlovák Mezőgazdasági Párt komáromi járási konferenciájáról (Munkatársunktól) - A Csehszlovák Mezőgazdasági Párt alakuló országos konferenciájára való előkészületekben jelentős állomások voltak a múlt hét végén megtartott járási konferenciák. A szó hagyományos értelmében nem is nevezhetjük őket konferenciáknak, hiszen általában hivatalos formaság nélkül ültek asztalhoz a formálódó párt megalapításánál bábáskodók. Az alig egy hónapja szervezkedő párt előkészítő bizottsága a rövid idő ellenére ma már országos méretekben gondolkodhat. Ha bár tömegbázisa nem úgy alakult, ahogyan azt a szervezők lendülete és a kezdeti nekibuzdulás alapján várni lehetett volna, a párt él, létezik. Dr. Nagy Ferenc, az országos előkészítő bizottság alelnöke a Perbetén megtartott komáromi járási konferencián arról tájékoztatta az alapszervezetek képviselőit és az egyes községekből kiküldött megfigyelőket, hogy a pártnak Szlovákiában már 34 járásban működnek alapszervezetei. Járásonként 4-5 alapszervezet alakult meg, s ezekben átlagosan 10-15 ember csoportosul. De van olyan alapszervezet is, mint például a perbetei, ahol 99 tagot tartanak nyilván. Szlovákiában nem hivatalos adatok szerint a CSMP-nak mintegy 3000-3500 nyilvántartott tagja van. A Komáromi járásban eddig több mint 150-en írták alá a belépési nyilatkozatot. A nagyobb érdeklődés hiányának okait a tanácskozás résztvevői élénk vitában tárgyalták meg. Mint elhangzott, a várakozó álláspontokat sokféleképpen lehet magyarázni. Az ágazatban dolgozó kommunisták között sokan vannak, akik szimpatizálnak az új párttal, ám elvi okok miatt nem válhatnak a tagjaivá. A következő indok, s ez a perbetei tanácskozáson nagyon fontos hangsúlyt kapott, hogy a CSMP programnyilatkozata nem, vagy csak felszínesen érinti a kis- és magántermelők érdekvédelmét. Találóan jegyezte meg felszólalásában Gellérthegyi László, hogy a programnyilatkozat csak futólag említi a kistermelők érdekvédelmét és nem mondja ki konkrétan, miként akarja megoldani az értékesítési és adózást gondokat, árképzési problémákat és a földtulajdonjog kérdését. Javasolta továbFelhívás a csehszlovákiai magyar újságírókhoz Amint arról már hírt adtunk, január 19-én, pénteken, a Csemadok Központi Bizottságának székházában 9.00 órai kezdettel tartja alakuló ülését a csehszlovákiai magyar újságírók egyesülete, amely a most megalakult Szlovákiai Újságírók Szindikátusa keretében kíván működni. Az előzetes elképzelések szerint az egyesület rendszeresen foglalkozni kíván tagjainak, valamint a csehszlovákiai magyar publicisztikának a problémáival, egyebek között olyan fórumról gondoskodva, melyen sajátos szakmai, továbbá etikai és szervezeti kérdések szerepelnének. Hivatásos újságíróink mellett számolunk természetesen nyugdíjas kollégáink, illetve külső munkatársaink, levelezőink részvételével is. Aki nem tud eljönni az alakuló ülésre, kérjük, lehetőleg még előtte levélben jelezze az alábbi két cím egyikén szándékát, hogy tagja akar lenni az egyesületnek. Miklósi Péter, Hét szerkesztősége, Obchodná 7. 815 44 Pozsony; Görföl Zsuzsa, Új Szó szerkesztősége, Martanovičová 25, 819 15 Pozsony. Színvonalas magyar tankönyveket is Január 4-én a Komáromi Ipari Szakközépiskolában megalakult a Magyar Pedagógusok Fóruma, mely az országos pedagógusfórum szerves részeként kíván tevékenykedni. Fő célkitűzéseink közé tartozik oktatásügyünk legégetőbb kérdéseinek megvitatása, különös tekintettel az önálló szlovákiai magyar iskolahálózat bővítésére, kezdve az óvodáktól a pedagógus-továbbképzésig. Kérjük az életképes kisiskolák visszaállítását, az összevont igazgatású iskolák szétválasztását. Szeretnénk, ha a magyar osztályokban a tanulók színvonalas magyar nyelvű tankönyvekből tanulhatnák a szaktantárgyakat. (kom) bá, hogy az alapszabályban fektessék le: korrumpált egyének nem lehetnek tagjai a pártnak, a 60. életévét betöltő párttagot pedig nem lehet vezetőnek megválasztani. Többen követelték, hogy a párt vesse latba erejét a mezőgazdasági dolgozók eddigi nyugdíj-kategóriába való besorolásának megváltoztatásáért. Ne féljünk a magángazdáktól, hangoztatták a marcellháziak, hiszen csak gazdag polgárok alkothatnak virágzó államot. Ennek érdekében szükséges, hogy a magántulajdon is ugyanolyan jogvédelmet élvezzen, mint a szocialista tulajdon. Az új adótörvény egyformán bírálja el a nagyüzemi, illetve a kis- és a magántermelésből származó jövedelmeket. Amíg ezeknek a kérdéseknek a megoldását nem tűzi zászlajára az új párt, addig aligha számíthat jelentősebb tömegbázisra. Legalább is az intenzív háztáji termelést folytató dél-szlovákiai járásokban nem, hangzott az egyöntetű vélemény. Mert a kertbarátok és háztáji állattenyésztők is fontolgatják egy érdekvédelmi szervezet vagy part létrehozását. A személyes agitálás kérdése is szóba került, ám a felszólalók óva intettek a hangzatos korteskedéstől, utalva arra, hogy csak szavahihető, megbízható egyének képesek maguk mögé felsorakoztatni az embereket. A tanácskozásokon héttagú előkészítő bizottságot választottak, melynek elnöke Búkor József mérnök, az SZSZK MÉM Komáromi Járási Osztályának dolgozója lett. A járásból négytagú küldöttség utazik a zádvoricei országos konferenciára. Kétségtelen, hogy nagyszámú tagság, hatékony tömegbázis nélkül az új párt nem lehet (nem lesz) képes érdemben képviselni a mezőgazdasági dolgozók, a falu érdekeit. Főleg akkor nem, ha azok, akiknek érdekvédelmet kínál, kivárnak, s nem lépnek a tagok sorába. Róka fogta csuka, csuka fogta róka helyzetbe került a szervezkedő párt. Vajon ki fogja ki mind a kettőt?.... (tszl) A Szabad Vállalkozók Független Egyesülete Pozsonyban január 7-én ülést tartott a Szabad Vállalkozók Független Egyesületének szlovákiai előkészítő bizottsága. Foglalkozott egyebek közt a lakossági szolgáltatásokat nyújtó állampolgárok jövedelemadójával. A résztvevők megállapították, hogy 1989. XII. 29-én a.sajtó nyilvánosságra hozta a Szövetségi Megalakult a Független Klubtanács A Csemadok Központi Klubtanácsa 1990. január 6-án, Pozsonyban megtartott összejövetelén önmagát feloszlatta. Ugyanakkor a gyűlés résztvevői megalakították a Független Klubtanácsot, amely feladatának tűzte ki a politikailag nem elkötelezett klubok, baráti társaságok, kaszinók, kulturális és hagyományőrző egyesületek tevékenységének a koordinálását, valamint egy életképes kulturális vállalkozói rendszer kiépítését. Oélja a magyar kultúra ápolása és a nemzeti indentitástudat erősítése. A Független Klubtanács felhívja mindazok figyelmét, akik a fent említettekhez hasonló független klubokat kívánnak létrehozni, hogy a kapcsolatot az alábbi címeken vegyék fel: Himmler György, Ady u. 1, 943 01 ŠTÚROVO, tel. 0810/49-88; Hodossy Gyula, Barátság tér 2168/14, 929 01 DUNAJSKÁ STREDA, tel m h 0709 234-19; Katona László, Petrov u. 16, 927 00 ŠAĽA; Korpás Péter, Bástya u. 27, 945 01 KOMÁRNO, tel. m. h. 0819/35-51/22-77 mellék; Kosár Dezső, Felistál 262, 930 10 HROBOŇOVO; Puntigán József, SNP 37, 984 01 LUČENEC, tel. m. h. 0863/207; Tóth Lajos, Május 9. u. 9., 927 00 ŠAĽA, tel. m. h. 0706/34-95 A Független Klubtanács megbízott ügyvivője: Kosár Dezső Pénzügyminisztériumnak a lakossági szolgáltatásokat nyújtó állampolgárok jövedelemadójának módosítását. - A törvénynek ez az ideiglenes novelizálása nem veszi tekintetbe a vállalkozás kezdetén és további folytatása során keletkező kiadásokat, amelyek egyes szolgáltatást nyújtó állampolgárnál többszörösen meghaladja az évi jövedelmet. A beruházási költségek figyelmen kívül hagyásával nincs mód az alapvető eszközök reprodukciójára és további beruházásokra, ez végső következményében fékezi, illetve lehetetlenné teszi a vállalkozások fejlesztését, ami ellentmond a piacgazdálkodás mechanizmusának. Követeljük ezért a beruházások valós nagyságának figyelembe vételét, s az adóalap ennek leszámítása utáni megállapítását. Álláspontunkat úgy tekintjük, mint megoldási javaslatot a köztársasági és a szövetségi pénzügyminisztériumok számára - hangoztatja az előkészítő bizottság nyilatkozata. (ČSTK) Csemadok-fórum Dunaszerdahelyen A Csemadok dunaszerdahelyi alapszervezetei 1990. január 11-én, csütörtökön, 18.30 órakor a városi művelődési központ színháztermében Csemadok-fórumot rendeznek. A fórum vendégei dr. Varga Sándor miniszterelnök-helyettes, dr. Szabó Rezső, a Csemadok KB társelnöke, Neszméri Sándor, a Csemadok KB vezető titkára, Görföl Jenő, a Csemadok KB Elnökségének tagja. A rendezők szeretettel várják a Csemadok-tagokat és a város lakosságát is, s mindazokat akik érdeklődést tanúsítanak nemcsak a Csemadok, hanem nemzeti kisebbségünk jövője iránt. Állásfoglalás A Tábortűz szerkesztőségének akcióbizottsága, a jobb, hatékonyabb munkavégzés és a lap jövőjét illetően, az alábbi pontokban kívánja kifejezésre juttatni álláspontját: 1. A Tábortűz a csehszlovákiai magyar 10-14 éves korú lányok és fiúk lapja; a) ennek alapján elsősorban azokról a kérdésekről kell írnia, amelyek a csehszlovákiai magyar kisebbség sorsához kapcsolódnak (az anyanyelv és az irodalom ápolásának, ismeretének fontossága, hagyományőrzés, táncmozgalom, színjátszás, bábjátszás, énekkari mozgalom, természetjárás, a múJt ismerete, történelmi örökségünk értékeinek megőrzése és valós felmutatása, a jelen előrevivő vívmányainak megbecsülése, stb); b) ki kell állnia mindazon jogok mellett, amelyek a csehszlovákiai magyar kisebbséget megilletik; c) álláspontunkat azért vetjük papírra, mert a szerkesztőség vezetésének jelenlegi parancsuralmi módszerei és a magyar szellemiségtől idegen szerkesztési módszerek burjánzása mellett nem látjuk biztosítottnak a lap megújulási lehetőségét, fejlődését és jövőjét. Az elkövetkezőkben a munka minőségét nem pusztán szavakkal, hanem elsősorban tettekkel kívánjuk bizonyítani, olyan munkatársak fölkarolásával, akiknek a csehszlovákiai magyarsághoz való kötődése nem ér véget a fizetés felvételénél. 2. Szándékunk szerint a jövőben nem csupán a pionírmozgalmat akarjuk segíteni, sokkal inkább nyitottak kívánunk lenni minden olyan elképzelés, kezdeményezés, áramlat és mozgalom iránt, amelyek társadalmunk, ezen belül is a csehszlovákiai magyar közösség - mindenekelőtt a gyermekmozgalmak - megújulását óhajtják szolgálni. 3. Soha többé semmiféle manipulációnak, egyéni érdeknek, nem kívánunk eszközei és végrehajtói lenni; 4. Mindig és minden körülmények között az igazat és csakis az igazat szándékozunk hangoztatni és írni, hogy a gyermekeknek mindenkor követésre méltó példákkal szolgálhassunk. Véleményünk szerint ugyanis ez lehet csak a becsületes emberré nevelés járható útja, a lelki és szellemi fejlődés egyik záloga. 5. Az akcióbizottság mindent elkövet, hogy megtalálja azokat a lehetőségeket, amelyek a lap továbbéltetését szolgálják, ugyanakkor kérjük a csehszlovákiai magyar szülőket és pedagógusokat, hogy támogassák ebbéli elképzelésünket. Mindenképpen az a szándék vezérel bennünket, hogy a Tábortűzt, mint önálló lapot megőrizzük a jövő számára. Ha ugyanis megfosztanánk gyermekeinket a laptól (összevonás, megszüntetése és más ártó elképzelések), azzal éppen a legfontosabbat, lelki és szellemi épülésük lehetőségét vennénk el tőlük. A Tábortűz szerkesztőségének akcióbizottsága: Tóth Elemér, Benyák Mária, Dr. Szarnák Mihály, Dömény Tibor s. k. Pozsony 1990. janűár 4. Újra itthon Az ünnepek alatt itthon járt egyik ismerősöm, Amerikából. Túl a negyvenedik életévén hazahozta a honvágy, no meg a kíváncsiság. Nem meghatódni jött, tele volt jószándékkal, ám nem csekély félelemmel is. Nem a megtorlástól vagy a szemrehányásoktól félt, nem, erre semmi oka nem lett volna, önmagától félt, és az emlékeitől. Erős szorongás fogta el, amikor kiszállt a repülőgépből, hiszen annyi mindent hallott az utóbbi időben az óhazáról. Félelemről, meghunyászkodó és bólogatásokhoz szokott emberekről fecsegtek neki, s hogy jó lesz vigyázni a szavakra, mert a rokonokat is bajba keverheti. Este érkezett, a repülőtérről jövet az autóbusz ablakán át izgatottan figyelte a nagyváros fényeit. Az új hazájában látott sokkal magasabb házakat, fénylőbb, gyönyörűbb utcákat, de most nem ezt figyelte, hanem az emberek arcát, amint mosolyognak, a szemükben nincs félelem. Es ekkor kezdett megnyugodni. A szállodába érve rögtön lezuhanyozott és belevetette magát az est gyér forgatagába. Másnap - miután első útja a temetőbe vezetett, ahol a szülei nyugszanak - elhatározta, hogy meglátogatja falun élő rokonait, hiszen már több mint húsz éve nem látta őket. Ki tudja hogyan élnek, mi lett a sorsuk? Megállt egy emeletes ház előtt, s egy pillanatra földbe gyökerezett a lába, de már vitték is a rokonok beljebb. Meghatódva szívta magába azt a leírhatatlan, családias légkört amit ő az újhazában sohasem érzett igazán. Talán életében nem érezte olyan jól magát, mint most, ezen a karácsonyon. Elutazása előtt még végigjárta a falut, meglátogatta azokat a régi helyeket, ahová emlékei fűzik. Meglepődve nézte a modern házsorokat. A búcsúebéden meg akarta köszönni a rokonság vendégszeretetét, de a könnyek között csak egyetlen mondatig jutott el: - Szerencsés és boldog emberek azok, akiknek saját hazájukban sikerült otthont teremteni... Jó neki, mert ő már így látja. Mi viszont még csak reménykedünk... VERMES EMÍLIA WÚfaméttwm Szellemeskedik Balla Kálmán, mégpedig az Új Szó rovására. Kerekperec kijelenti: ,,csehszlovákiai baloldal még nincsen, de napilapja már van." Ha példáját követve csipkelődni akarnék, így tenném fel a kérdést: talán van annyira baloldali az Új Szó, mint amennyire független a Nap ...Ez azonban szintén olcsó szellemeskedés lenne, amely semmit se bizonyítana. A két hazai napilap közül egyiknek se használna, és nincs kizárva, hogy még az olvasó is keserű szájízzel venné tudomásul: ködszurkálás folyik a hazai magyar sajtóban, ahelyett, hogy az újságírók a valóban lényeges dolgokra összpontosítanák a figyelmet. Nincs kizárva, egyszerűen csak arról van szó, hogy B. K. témahiányban szenved, és semmi más nem jutott az eszébe. Másrészt tény, hogy mindenki csak úgy forgatja a tollat, ahogy tudja. Balla Kálmán pedig megállapítja: nincs itt magyar baloldal! Es szövege környezetéből azt olvasom ki: szerinte nem is volt, és reméli nem is lesz. Ezzel csak a francia klasszikus művek parafrázisával válaszolhatok: lehet, hogy egyszer majd Balla Kálmán is észreveszi, hogy negyven éve prózában él. Ugyanis az a helyzet, hogy itt már akkor volt szervezett magyar baloldal, amikor a mi szüleink bennünket még csak tervezgettek, és akkor is lesz igény - mégpedig tömegigény - a kétkeziek és a többi bérből élők szerveződésére) érdekeink kifejezésre juttatására, amikor mi már régesrég nem leszünk. Úgy tűnik, a mozgalmak, a politikai pártok léte, nem léte kérdésében se egyezik a véleményünk. Az Új baloldali napilap című írásból kiindulva és a valós helyzetet ismerve, csak arra tudok következtetni, hogy B. K. csak olyan mozgalmat hajlandó létezőnek elismerni, amelyiknek van vezérkara, van alapszabálya, programja. Sőt, talán azt is mozgalomnak tekinti, aminek ugyan megvannak ezek az attribútumai, de tagsága még hiányzik. Más szóval: a gombhoz majd beszerzik a kabátot. Mi, baloldaliak, a gyakorlati politikában a másik végéről közelítjük meg a kérdést. Mi abból indulunk ki, hogy van ebben az országban egy, több milliós létszámú réteg, osztály, amelynek tagjai igénylik az érdekkifejezést és az érdekérvényesítést a társadalomban. Balla Kálmánnak - úgy tűnik - senki sem felel meg a baloldaliak közül. Kurtán, furcsán elintézi még Gramscit is, akinek pedig nincs szégyellni valója. Pártjának se, pedig kommunistának hívják. Ez a párt a bigottan katolikus többségű Olaszországban képes volt hatni és fennmaradni, és hat még ma is, a megváltozott viszonyok között. Persze, lehet és valószínű, hogy megváltoztatja a nevét. De nemcsak a nevét, a programját is, jelezve, hogy képes modernné válni és szüntelenül megújulni. Mindent összevetve: már azt kell hinnem, hogy vitapartnerem politikai ízlésének valamennyi baloldali közül a jobboldaliak felelnek meg leginkább. Balla Kálmán a politológia vékony jegére lépett, és iskolamesteri szigorral és színvonalon osztogatja az igazságot. Félmondatokat idéz tegnapi- tegnapelőtti programcikkeinkből, és milyen következetlen az érvelésben, legalább olyan homályosan fogalmazza meg utalásait. Teljesen megfeledkezik arról, hogy az olvasót egy percig sem szabad kételyek között hagyni, az írás mondanivalóját illetően. Napilapnál ez kétszeresen fontos követelmény. A ködösítést pedig semmiképpen sem szabad összetéveszteni a mívességgel. A január 5-én megjelent eszmefuttatás szerzője, úgy látom, az Új Szó értékelése közben nem jutott tovább a fejlécnél, illetve a vezércikknél. Javaslom: ne csak írjon, hanem olvasson is néha. Ha pedig hírlapírásra adja a fejét, véleményem szerint hasznosabb lenne, ha napjaink lényeges kérdéseivel foglalkozna. Jó napot! TÓTH MIHÁLY ÚJ SZÚ 4« 1990. I. 10.