Új Szó, 1990. január (43. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-08 / 6. szám, hétfő

A párt első lépései a megújulás útján (Folytatás az 1. oldalról) Többen rámutattak: a CSKP politikájá­nak a nyíltságra, a bizalomra, a toleranci­ára és a szerénységre kell épülnie. El­hangzott az önkritikus megállapítás, hogy a párt jelenleg nem képes megfelelően védelmezni saját érdekeit, a negyven év alatt felmutatott vitathatatlan értékeket. Rugalmasan kell reagálnia a kialakult helyzetre, ám az is igaz, nehéz az önálló­ságot kérni az alapszervezetektói, amikor a múltban azok elsősorban felső utasítá­sokra dolgoztak. Több felszólaló szerint nincs értelme a munkahelyi pártszerveze­tek megtartásának, helyettük a lakóterü­leteken kell megerősíteni a pártszerveze­teket, ugyanis a választási küzdelem ott fog lezajlani. Egy vélemény szerint az eddigi lakóterületi pártszervezetek egy ré­sze továbbra is a sztálinizmus védőbás­tyája. Nem egy felszólaló beszélt arról, hogy a rendkívüli kongresszuson jóváha­gyott akcióprogram jó kiindulási alap, de azt sok tekintetben ki kell egészíteni. Például pontosan és közérthetően meg kell határozni, mit ért a párt a szocializ­A Csemadok helyzetéről és jövőjéről (Folytatás az 1. oldalról) eszmecserék eredményeképpen olyan álláspont alakult ki, hogy a Csemadok kulturális, érdekvédel­mi és társadalmi szövetségként te­vékenykedjék a továbbiakban. Erről nyilvánvalóan a járási konferenciá­kon is véleményt formálnak majd. Ugyanakkor egyetértés született ab­ban is, hogy a gyökeresen megvál­tozott belpolitikai helyzet közepette, főleg a közeljövőben megszülető új törvények értelmében minden bi­zonnyal szükség lesz olyan párt lét­rehozására, amely a pluralista társa­dalomban célul tűzi ki a hazánkban élő nemzeti kisebbségek jogegyen­lőségének, kollektív jogainak megte­remtését és védelmét, s programjá­ban kiemelt helyen szerepel a ve­gyesen* lakott területek gazdasági, szociális fejlesztése, az anyanyelvi művelődés feltételeinek megterem­tése. A tanácskozás befejező részében az Elnökség tagjai a belpolitikai és nemzetiségi kulturális életünkkel kapcsolatos konkrét tennivalókat vi­tatták meg. -y-f FELHÍVÁS (ČSTK) - A prágai mentőszolgálat Polgári Fóruma és a Csehszlovák Vöröskereszt, továbbá a román nép megsegítésére alakult koordinációs központ felkérik a szervezeteket, a Polgári Fórumokat, a Nyilvánosság az Erőszak Ellen mozgalom és a Nemzeti Front szervezeteit, hogy a Csehszlovák Vöröskeresztet írás­ban tájékoztassák a Romániának nyújtott segítségről. Tudassák első­sorban az egészségügyi anyag mennyiségét és minőségét; a kikül­dött személyzet számát és szakkép­zettségét; a közlekedési eszközöket; a nem egészségügyi anyagok, az élelmiszerek mennyiségét. Ezek az adatok az ENSZ koordinációs szer­vének megküldendő jelentéshez szükségesek. Az alapanyag postafor­dultával az alábbi címre küldendő: Československý Červený kríž - pomoc Rumunsku, Tunovská 18, Praha I., Irányítószám: 110 00. Magas rangú rendőrtiszt öngyilkossága (ČSTK) - Pénteken, a reggeli órákban irodájában holtan találták dr. Josef Petrá­ček alezredest, a Nemzetbiztonsági Tes­tület teplicei járási parancsnokát. Szolgá­lati fegyverével öngyilkosságot követett el. Búcsúlevelében elhatározását azzal indokolja, hogy nyomás nehezedett rá, és ráhárították a felelősséget azért, ahogy a Nemzetbiztonsági Testület tagjai fellép­tek az életkörnyezet javításáért november 11-e és 13-a között Teplicén tüntetők ellen. A parancsnok öngyilkossága nagy felháborodást váltott ki a Nemzetbizton­sági Testület Teplicei Járási Parancsnok­ságának tagjai között. A köztársasági el­nökhöz és a cseh, illetve szövetségi kor­mány belügyminiszteréhez intézett leve­lükben követelik független ágazati szak­szervezet megalakítását, mely a Nemzet­biztonsági Testület tagjainak érdekeit vé­dené. Követeléseiket nyílt levél formájá­ban eljuttatták a Csehszlovák Sajtóirodá­nak is. A Nemzetbiztonsági Testület pozsonyi V. városkerületi parancsnokságának tag­jai az elsők közé tartoznak, akik azono­sulnak a Nemzetbiztonsági Testület Tep­licei Járási Parancsnokságának nyílt le­velével. mus, vagy a szocialista piaci mechaniz­mus fogalma alatt. A KB-tagok közül többen hangsúlyozták a tömegekkel való élő közvetlen kapcsolat rendkívüli jelentő­ségét, ázt, hogy a párt tisztségviselői rendszeresen járjanak az alapszerveze­tekbe. Indítványozták azt is, hogy a váro­sokban és falvakban rendezzenek kom­munista nagygyűléseket, ahol a párt funk­cionáriusai ismertetnék a CSKP választá­si céljait. Ki kell használni a francia, az olasz és a görög kommunisták ez irányú tapasztalatait, s nemkülönben a párt szá­mottevő szellemi potenciálját. A lakóhelyeken végzett pártmunkában előtérbe jut a környezetvédelem, a lakás­politika és más, az emberek életét érintő kérdések. Az eddigi tapasztalatok szerint sok helyen megvan a lehetőség a Polgári Fórummal való együttműködésre is. A délutáni vita előtt V. Mohorita tájé­koztatta a KB-t, hogy a Fučík-parkban 15.00 órakor megkezdődött a KDF orszá­gos aktívája, amelyen a CSKP KB képvi­seletében Jirí Michalík és Ivan Petružela vesz részt. A KB-ülésen foglalkoztak a pártvagyonnal kapcsolatos kérdések rendezésével is. Megállapították azt is, hogy nem alaptalan gondolkodni a párt megnevezésének megváltoztatásáról, ám előbb a pártot meg kell tisztítani. Egy felszólaló kifogásolta, hogy a tömegtájé­koztatási eszközök egy része, a rádió és a televízió is általánosítva ócsárolja a CSKP-t, nem nevezik meg név szerint azokat, akik felelősek a hibákért. Azt is kifejtették, mérlegelni kellene: egyes volt pártfunkcionáriusok jogtalanul szerzett vagyonát vissza kellene juttatni a párt tulajdonába. Javaslat hangzott el a Život strany (Pártélet) című hetilap megszünte­tésére, és egy új elméleti folyóirat létesí­tésére. Kérdésekre reagálva V. Mohorita el­mondta, hogy a választási előkészületek­ben és a politikai pártokról szóló törvény­tervezet kidolgozásában a CSKP is részt vesz. A párt modem baloldali jellegének szükségszerűségét is többen hangoztat­ták. Egy vélemény szerint elsősorban nem a párttagok létszáma, hanem a párt politikája melletti szavazók száma a fon­tos. Lapunk főszerkesztője, Kiss József például azt emelte ki felszólalásában, hogy a párt eszmei megújulása érdeké­ben tett határozott lépések mellett erőtel­jesebben kell törekedni a hazai és nem­zetközi viszonylatokban is a baloldali erők széles körű egységének megteremtésére. Szólt az Úi Szó sajátos szerepéről a szlo­vákiai magyarok tájékoztatásában a bal­oldali orientáció szellemében. Többen foglalkoztak a kizárt és a név­sorból törölt párttagok kérdésével is. Ez­zel kapcsolatban rámutattak az átigazoló bizottságok tagjainak felelősségére. Han­goztatták azt is, hogy nem ismétlődhet meg a párt értelmiség-ellenessége. A vita során többen állást foglaltak a szudétanémetekkel kapcsolatos bocsá­natkérés kérdésében. Általános volt a vé­lemény, hogy nincs helye a bocsánatké­résnek, de árnyaltabb megközelítésre is volt példa. Rudolf Reiner véleménye sze­rint a szudétanémetek, de a magyarok kitelepítésének kérdése is mindmáig a csehszlovák történetírás egyik fehér foltja. Elmondta, hogy a kitelepítések so­rán több tízezer ember vesztette életét és vált nyomorékká. Tekintettel Európa jövő­beli elrendezésére, helye van a bocsánat­kérésnek, azzal a feltétellel, ha a cseh és a szlovák néppel szemben a második világháború során elkövetett bűnökért az NDK és az NSZK is bocsánatot kér. Egy kérdésre válaszolva L. Adamec közölte, a rendkívüli kongresszus után találkozott Zdenék Mlynaŕ-zsal, s tájékoz­tatta ót arról, miként képzeljük el a mi baloldali pártunk létrehozását. A gazdag politikai tapasztalatokkal rendelkező Z. Mlynár felajánlotta segítségét. A Politikai Végrehajtó Bizottság, a há­rom KB-titkár és a CSKP KB bizottságai­nak személyi megváltoztatása és a hatá­rozat megvitatása után Jirí Machalík tájé­koztatta a jelenlevőket a KDF tanácsko­zásáról. Véleménye szerint ez a tanács­kozás pozitív irányban folyt. A KDF a CSKP része marad, s feltételezhető, hogy a választások előtti időszakban egy­ségesen lépünk fel. Zárszavában V. Mohorita egyebek közt elmondta, hogy a rendelkezésre álló ada­tok szerint a pártból eddig 130 ezren léptek ki, s mintegy 2000-en kérték felvé­telüket a CSKP-ba. Kiemelte továbbá a pártsajtó szerepének fontosságát, az ifjúsági, testnevelési, nő- és más szerve­zetekkel való együttműködés jelentő­ségét. Az ülés után megtartotta első ülését a CSKP KB Politikai Végrehajtó Bizottsá­ga. Tudomásul vette a törvényhozó testü­letek átalakításáról, valamint e testületek­be való választás új jogszabályainak elő­készítéséről szóló tájékoztatást. Megvá­lasztotta PVB szervezési titkárságát, s megvitatta e szerv feladatait a legköze­lebbi időszakra. (sm) Szovjet gazdasági segítség Romániának A CSKP megújhodását akarják segíteni (ČSTK) - A Kommunisták Demokrati­kus Fórumának nagygyűlését alapos elő­készítés és propagáciő előzte meg. En­nek megfelel az iránta megnyilvánuló ér­deklődés is, az ország koordinációs köz­pontjainak a képviselői és a prágai lakos­ságnak a részéről. A résztvevők, mintegy kétezren, a Julius Fučík Művelődési és Pihenőpark kongresszusi palotájának jobb szárnyában gyűltek össze. Jelen voltak a CSKP KB, Á megújhodás klubja és más szervezetek képviselői is. Érdekes volt és jelentős nézetkülönb­ségeket mutatott a vita. Stanislav Hanula Szepoobtígújfaluból beszédében azzal foglalkozott, hogy mit vár demokratikus társadalmunk a kommunistáktól. Elsősor­ban lelkiismeretes munkát, szerénységet és a köz ügyeinek javulását - mondotta. Figyelembe kell venni a Polgári Fórum és a Nyilvánosság az Erőszak Ellen követel­ményeit. Az állandó párbeszéd, a szabad választások méltó előkészítése és lefo­lyása mellett szállt síkra. A Kommunisták Demokratikus Fóruma ehhez azzal kíván hozzájárulni, hogy elősegíti a CSKP meg­újhodását, segíti őt, hogy megszabadul­jon a múlt hordalékaitól és szeretné nö­velni befolyását a CSKP irányában. Két lehetőség az ifjúsági szervezet előtt (ČSTK) - Pozsonyban szombaton rendkívüli kongresszust tartott a Szlová­kiai Szocialista Ifjúsági Szövetség. A kül­döttek megtárgyalták a szlovákiai ifjúsági mozgalom jelenlegi helyzetét, és az álta­luk képviselt fiatalok véleményét tolmá­csolták a szervezet felépítésének lehető­ségeiről. A vitában a küldöttek véleményt nyilvá­nítottak a két javasolt alternatívával kap­csolatban. Mindkettő lényege, hogy a te­vékenység súlypontja az alapszerveze­tekben legyen, s arra kell törekedni, hogy hatékonyan használják ki, a SZISZ jelen­legi anyagi-műszaki bázisát. Az első va­riáns az ifjúsági szövetség személyi és tartalmi megújítását feltételezi, alulról fel­felé. A második változat azt javasolja, hogy az eddigi tagállományt több önálló a gyermekeket, a középiskolai diákokat, az egyetemi és főiskolai hallgatókat, a dolgozó fiatalokat, a városi és vidéki fiatalokat tömörítő szervezetté kell szét­választani. A vasárnap hajnalban befejeződött ülés semmilyen határozatot nem fogadott el. Az országos kongresszuson, január 27-én, Prágában előterjesztik az egyes szekciók állásfoglalását, s a küldöttek Pozsonyban február 11-én ülnek össze ismét, s ekkor fejeznék be a Szlovákiában működő SZISZ rendkívüli kongresszusát. VÁCLAV HAVEL köztársasági elnök tegnap fogadta az USA-beli Szabad Csehszlovákia Tanácsának küldöttségét, élén a szervezet vezetőjével, Mojmír Po­volnýval. FRANTIŠEK TOMÁŠEK bíboros a közvéleményhez intézett tegnapi felhí­vásában méltatja a köztársasági elnök amnesztiarendeletét, s felszólítja a nyilvá­nosságot, segítse a börtönből kiszabadul­tak beilleszkedését, s támogassa őket anyagiakkal is. AZ ÁLLAMI KÖLTSÉGVETÉS képzé­séről és elosztásáról tanácskozott szom­baton Milan Čič szlovák kormányfő és Václav Klaus szövetségi pénzügymi­niszter. HÁROMNAPOS izraeli látogatásra Tel Avivba érkezett tegnap Horn Gyula ma­gyar külügyminiszter. A VOLT SZOVJET DIKTÁTOR csodá­lói még december 21 -én társaságot alakí­tottak Sztálin emlékének védelmére - kö­zölte tegnap a Reuter hírügynökség. Ak­kor a résztvevők állítólag azt követelték, hogy szervezeteik ne csak a Szovjetunió­ban, hanem világszerte működjenek. HAUGHEY ír kormányfő közölte, janu­ár második felében az Európai Közössé­gek külügyminiszterei rendkívüli ülésen foglalkoznak a kelet-európai fejlemé­nyekkel. A VÖRÖS KHMEREK szombaton ki­terjedt támadást indítottak Kambodzsa második legnagyobb városának, Battam­bangnak az elfoglalásáért. RAMSEY CLARK, az USA volt főü­gyésze panamai sajtóértekezletén arra figyelmeztetett, hogy az amerikai invázió áldozataival kapcsolatban szándékosan nagy a hallgatás. Az amerikai hadsereg szerint a harcokban 23 amerikai és 300 panamai katona vesztette életét, a polgári áldozatok száma pedig 250. Clark szerint a valóságban 4-5 ezer ember vesztette életét. IRÁN szombaton elutasította Szaddam Husszein iraki államfő pénteken ismerte­tett új rendezési javaslatait. (Folytatás az 1. oldalról) héznek ígérkező telet. Másrészt megér­téssel vette tudomásul, hogy tekintettel a kialakult romániai helyzetre, Bukarest a közeljövőben már nem fog élelmiszere­ket kivinni a Szovjetunióba. Elvi meg­egyezés jött létre arról, hogy Bukarestben szovjet, Moszkvában pedig román kultu­rális központot fognak létesíteni. A külpo­litikai kérdésekben mindkét fél részéről teljes egyetértés mutatkozott. A tárgyalá­sok eredményeiről a felek megelégedés­sel nyilatkoztak a sajtó képviselőinek. A román elnököt és kormányfőt, vala­mint a külügyminisztert hivatalos szovjet­unióbeli látogatásra hívták meg. Ion Ilies­cu úgy nyilatkozott a román rádióban, hogy még január végéig szeretne Moszk­vába látogatni és találkozni Mihail Gor­bacsovval. Röviddel elutazása előtt a szovjet kül­ügyminiszter háromnegyed órás sajtótá­jékoztatót tartott a bukaresti Interconti­nental szállóban. Tárgyalásait a bukaresti vezetőkkel hasznosnak, átfogónak, őszintének és konkrétnak nevezte. Az a tény, hogy a forradalom után Romániá­ban jelenleg nem létezik a kommunista párt, Sevardnadze szerint nem fogja ne­gatívan befolyásolni a két ország közti kapcsolatokat. Szerinte minden nép, or­szág belügye, hogy milyen pártok működ­nek. Elmondta azt is, hogy a jövőben lényegesen bővülni fognak a szovjet Mol­dávia és Románia lakosai közti kapcsola­tok minden területen. Ezek Sevardnadze szerint hasonlóak lesznek, mint az a kis­határforgalom, mely már létezik pl. Ma­gyarország és a szovjet Kárpátalja között. Mint szombati számunkban már jelez­tük, a Nemzetmentési Front Tanácsa pénteken késő este nagy jelentőségű elvi nyilatkozatot tett közzé a romániai nem­zeti kisebbségek jogairól. Idézzük most ennek a legfontosabb részét: „A Nemzetmentési Front szükséges­nek véli: 1. Az ország új alkotmánya ismerje el és garantálja a nemzeti kisebbségek egyéni és kollektív jogait és szabadságjo­gait. 2. Ki kell dolgozni és meg kell szavazni az alkotmány előírásait konkrét formában kifejtő nemzeti kisebbségi törvényt. E tör­vénynek a parlament által való elfogadá­sa történjék meg az új alkotmány életbe lépésétől számított hat hónapon belül. 3. A törvényes előírásoknak megfele­lően biztosítani kell a kisebbségek alap­vető jogainak gyakorlásához szükséges intézményrendszer létrehozását, s ezáltal az anyanyelv szabad használatát, a nem­zeti kultúra ápolását, a nemzeti identitás megőrzését. E célból nemzetiségi minisz­tériumot kell létrehozni. A Nemzetmentési Front lehetségesnek és jogosnak ítéli meg, hogy a romániai nemzeti kisebbségek fenntartsák és foly­tassák kapcsolataikat azon nemzetekkel, amelyekhez a közös nyelv, valamint a kulturális és történelmi hagyományok szálai fűzik őket. A környező államokkal való jószomszédi viszony körülményei között ezek a természetszerű kapcsolatok nem érinthetik a nemzeti kisebbségek lojalitását hazájuk, a demokratikus Romá­nia iránt. Ellenkezőleg, hozzájárulnak a közös haza iránti hűség elmélyülé­séhez. A Nemzetmentési Front kifejezi meg­győződését, hogy a romániai etnikai vi­szonyok új alapokra helyezése megte­remti a bizalom és a kölcsönös megbe­csülés légkörét, előmozdítja a román nemzet és a nemzeti kisebbségek közötti barátság megszilárdulását." A hétvége folyamán egyébként Buka­restben ismét több fontos döntés szüle­tett. A front tanácsa széles körű segély­nyújtásról döntött azok érdekében, akik a harcok következtében lakás nélkül ma­radtak vagy másfajta komoly anyagi kár érte őket. Csak Bukarestben mintegy öt­száz család maradt fedél nélkül. Egy részüket már elhelyezték a Ceausescu által építtetett új városközpontban. Itt a la­kások nagy része már több éve készen volt, a felső tízezernek kellett volna a ter­vek szerint beköltöznie, azonban meg kellett várniuk, míg elkészül az a grandió­zus palota, melyben Ceausescu saját hi­vatalát és más központi hivatalokat szere­tett volna elhelyezni. A külügyminisztérium közölte, hogy Ro­mánia hivatalosan visszavonja minden fenntartását a tavaly januárban aláírt bé­csi utóértekezlet záródokumentumával szemben. A jövőben következetesen ér­vényesíteni akarja a dokumentum összes előírását, be kívánja tartani az emberi jogokat. KOKES JÁNOS (ČSTK) - Tegnap Budapesten a kor­mány felszólította a magyar állampolgá­rokat, ne avatkozzanak be Románia bel­ügyeibe, ne élezzék a nemzetiségi fe­szültségeket. Érkeztek ugyanis olyan je­lentések, amelyek szerint Erdély egyes városaiban, községeiben magyar állam­polgárok beavatkoztak a politikai életbe. Bulgária Nem enyhülnek a nemzetiségi feszültségek (ČSTK) - Bulgáriában nem csökkent a nemzetiségi kérdések miatti feszült helyzet, Razgradban, Kardzsaliban, Bur­gaszban, Plovdivban és több más város­ban ismét bolgárok ezrei tiltakoztak az ellen, hogy a török nemzetiségűek vissza­kapják jogaikat. Andrei Lukanov, a BKP KB PB tagja, a KB titkára az egyik nagy­gyűlés résztvevőinek azt magyarázta, hogy a török nemzetiség jogainak helyre­állítását tartalmazó dokumentum csupán az első lépés a nemzeti párbeszéd felé vezető úton. Az ilyen bonyolult kérdést csak maga a nép oldhatja meg, széles körű és konstruktív viták segítségével. Felszólított mindenkit arra, hogy uralkod­jon érzelmein, és ne adjon helyt a szepa­ratista követeléseknek. Sztanko Todo­rov, a parlament elnöke a Nemzeti Egy­ség Kezdeményező Bizottsága nevü szervezet képviselőivel találkozva hang­súlyozta, arról van szó, hogy helyreállítják a bolgár lakosság egy részének alkotmá­nyos jogait. Természetesen a török nemzetiségű­ek is rendeztek válaszakciókat, főleg az északkeleti városokban. Síkraszálltak azért, minden bolgár állampolgárnak joga legyen eldönteni, hogy milyen nevet visel és milyen vallást gyakorol. Hangsúlyoz­ták: nem kívánnak autonómiát, csupán azt, hogy joguk legyen a saját nevük használatára. A rendőrség vezetősége szombaton felszólította az ország állampolgárait, hogy a nemzetiségi kérdésekről folyó vi­ták során tanúsítsanak politikai kulturált­ságot. A rendőrség nem kíván beavatkoz­ni a tüntetők ellen, ugyanakkor látni kell azt is, hogy sok helyütt az érvek erejét a fizikai erő váltja fel. Nem egy esetben történtek összecsapások is. A rendőrség­hez hasonlóan a bolgár hadsereg is nyu­galomra szólított fel. Mesut Yilmaz török külügyminiszter is nyilatkozatot tett közzé, ebben támogatta az új bolgár kormány politikáját, s elítélte a török kisebbség ellen irányuló megmozdulásokat. Berlin új leszerelési kezdeményezése (Folytatás az 1. oldalról) Atlanti-óceán közötti térségben nem len­ne szabad létezniük sem nukleáris, sem vegyi, sem biológiai fegyvereknek, el kel­lene innen távolítani a tankokat, ágyúkat, hadászati bombázókat és harci helikopte­reket. Egy ilyen Európában fel kellene oszlatni a katonai tömböket is. Minden országban csak a rendőrség szükségle­teinek a kielégítésére kellene fegyvereket tartani, amíg azok szükségesek lesznek a bűnözés és a terrorizmus felszámolá­sához. Az NSZEP-DSZP vezetősége szom­baton úgy határozott, hogy március 17-18-án Berlinben tartják a párt kong­resszusát. Ezen a szabad választásokra történő felkészüléssel foglalkoznak majd. A keletnémetek több mint húsz év után ismét énekelhetik saját himnuszukat. Az Ulbricht-féle vezetés a hatvanas években a himnusz szövegét betiltotta, csupán a zenéjét játszották. A szöveget 1949-ben írta Johannes Becher, s tartalmazza az egységes német haza tézisét (Deutsch­land, Einig Vaterland). Wolfgang Meyer kormányszóvivő ezzel kapcsolatban azt mondta, nem zárható ki, hogy az említett döntés ösztönözheti az NDK szélsőséges és nacionalista erőit. Hozzáfűzte ugyan­akkor, hogy a szövegét vesztett himnusz tükrözte az emberek identitásának el­vesztését is. Jacques Delors, az Európai Közössé­gek bizottságának elnöke az Irish Times napilapnak adott interjújában azt mondta, hogy Kelet-Németország az Európai Kö­zösségek potenciális tagjának számít. Akadályt jelent a jaltai megállapodás, a hidegháború és a kommunista rend­szer. Amint ezeket felszámolják, a kelet­németek, mivel németek, a közösség po­tenciális tagjai. Ilyen egyszerű az egész - fűzte hozzá Delors. ÚJ szó 2 1990. I. 8.

Next

/
Thumbnails
Contents