Új Szó, 1990. január (43. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-26 / 22. szám, péntek

Ez már más iskola(?) A Marcelházi Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskolában arról beszél­gettünk Keszegh Béla igazgatóval: milyen körülmények között, milyen tárgyi és szellemi feltételek mellett igyekeznek minőségi munkát végez­ni a pedagógusok, illetve, az új idők elvárásaihoz igazodva, hogyan pró­bál az iskola megszabadulni az ad­minisztratív és szakmai megköté­sektől, a módszertani útmutatók kor­látaitól, s a gyermekközpontú okta­tás és nevelés intézményévé válni. I. Ahogy a legtöbb falusi iskolát, a marcelházit is sújtja a pedagógus­hiány: több tárgy tanítására nincs szaktanáruk. Sajnálatos, hogy köz­tük van a történelem. Remélhetőleg az a szlovák-polgári nevelés szakos fiatal tanárnő, aki szeptembertől tör­ténelmet is tanít, s vállalta, hogy Nyitrán elvégzi ezt a szakot, már az átértékelt újkori történelmet tanulja és tanítja majd. A tankönyv fejezeteit a pedagógiai tanács döntése szerint Marcelházán máris kibővítették - a gyerekeknek ezentúl a magyar történelem lényeges eseményeit is tanítják. Függőben van azonban a nyelvoktatás kérdése. Nem lesz gond a némettel, hiszen Nagy Mária fakultatív tárgyként kisebb-nagyobb sikerrel tizennégy éve tanítja ezt a nyelvet. További idegen nyelv ok­tatásának lehetőségét jelenleg ab­ban látják, ha orosz szakosunk átké­pezi magát, angol, netán francia nyelvtanári képesítést szerez. A korszerűsítés elképzelhetetlen a műszerezettség felújítása és ál­landó bővítése nélkül, aminek Mar­celházán van egy kerékkötője: a szorító teremhiány. Ezt esetenként súlyosbította, hogy a járástól olyan segédeszközöket kaptak, amelyekre vagy. egyáltalán nem volt szüksé­gük, vagy egyszerűen nem tudták raktározni őket. Megoldás két év múlva ígérkezik, amikorra talán fel­épül az új iskola, jelesül az ötödik. (A nyolc párhuzamos osztályba járó 405 tanuló négy épületben tanul.) Ámbár eme épülő létesítmény sem ad majd otthont az egész iskolának, csupán a tanteremhiányt csökkenti, és valószínű, enyhít a számítógépes oktatás gondjain is. Minthogy a gye­rekek számítógép-programozását ez ideig a szállítók (a felsőbb szer­vek), szándékuk ellenére, csak ne­hezítették. - Kaptunk egy olyan típusú szá­mítógépet, amelyről kiderült, hogy eredetileg a katonaság részére ké­szült - kezdi mesélni Keszegh Béla azt a mizériát, amely a programozás bevezetése körül a marcelházi isko­lában kialakult. - De mert állítólag a harcászat számára mégsem tar­tották ezeket elég korszerűeknek, iskolák kaptak belőle. Mi persze rek­lamáltunk, hiszen nem azt a típust kaptuk, amelyet kellett volna. Ám másodszor is ugyanabból küldtek. Azért is kellemetlen ez, mert nálunk ezeken a gépeken tanulnak a gyere­kek, a továbbképzésen, a járási pio­nírházban pedig más típust kell ke­zelniük. Elhatároztuk, hogy meg­vesszük azt a gépet, amelyik a leg­megfelelőbb iskolai használatra. Ak­kor meg azt tanácsolták, hogy vár­junk még ezzel, mert a közeljövőben újabb típus kerül forgalomba, s majd abból küldenek. Ha tudnánk, hogy hol lehet kapni a legújabb típust, megvennénk, mert a helyi kisterme­lő szövetkezetek anyagilag segíte­nének bennünket. Ezek a körülmények - de nem lenne teljes az iskoláról festett kép, ha elhallgatnánk az eredményeket; egyfelől a továbbtanulók helytállását Dél-Szlovákia szlovák és magyar tanítási nyelvű középiskoláiban, másfelől a tanulók szellemi épülését szolgáló sokrétű iskolán kívüli szak­köri tevékenységet. Az énekes és hangszeres zenei nevelés, a ki­emelkedő képességű gyerekek ré­szére tartott képzőművészeti neve­lés, továbbá a társastánctanítás em­berformáló jelentőségét, a Prücsök bábcsoport többszöri szereplését a Duna Menti Tavaszon, vagy a ke­rületi bajnokságot játszó röplabda­csapat sikereit. II. Hogyan tovább? A forradalmi események hogyan érintették a marcelházi iskolát, mi­lyen változásokat hoztak? Hét párttag volt az iskolánkban - mondja Keszegh Béla. A köz­ségünkben megalakult Nyilvános­ság az Erőszak Ellen akciócsoportja meghívott bennünket egyik gyűlé­sükre, ahol közölték velünk, hogy ideológiamentes oktatást akarnak, a párt vonuljon ki a munkahelyekről. Ott elmondtam, hogy világosan lás­sák: a múlt elvárásainak értelmében iskolaigazgató nem lehetett olyan személy, aki nem volt tagja a párt­nak. Helyettesünk kinevezésekor például hosszú vitát kellett folytat­nom azért, hogy betölthesse ezt a státust. Mivel pártonkívüli volt, az az érv, hogy csak vele tudok együtt dolgozni, nem nagyon érdekelte az illetékeseket. Miután szervezetünket feloszlattuk, s pedagógusaink a to­vábbiakban nem kívánnak a pártban dolgozni, jelenleg tantestületünkből senki sem tagja a CSKP-nak. -Az iskolára nézve mit jelent a dezideologizálás? - Nevelési terveink átértékelését. Ugyanis az új időkben nevelési elve­inket illetően nem lehetnek mérv­adóak azok a politikai évfordulók és események, amelyeket eddig párt­és állami szerveink kiindulópontként meghatároztak. Egészen ott kellett kezdeni a változtatást, hogy a Gott­wald nevét yiselő pionírraj a magyar művészek közül választott magának névadót. - Hogy fogadják a gyerekek eze­ket a változásokat, változtatásokat? - Kértem a kollégáimat, hogy pró­bálják áttekinthetővé tenni, megma­gyarázni a történteket úgy, hogy a gyerekek jól értelmezzék azokat. A polgári nevelés óráin a napi sajtó, a tévé, a rádió híreiből kiindulva, az épp legaktuálisabb eseményekkel foglalkozunk. Nyilván a szülők befo­lyására, hiszen ma minden felnőtt politizál, a gyerekek, főleg a felső tagozatosok nem maradnak le az eseményekről, jól informáltak. Azért voltak megjegyzéseik, amikor egyes képeket leakasztottunk a falról. - ön szerint a mai gyerekekben, tanítványaikban az elmúlt évek ha­talmi ideológiája nyomot hagy? - Bizonyára. A tíz éven felüliek­ben mindenképpen. Hetedikeseink, nyolcadikosaink óriási ellentmon­dást látnak például a polgári nevelés tananyaga, amelyet még a hatvanas évek nyelvezetével fogalmaztak és túlideologizáltak, valamint a valóság között. Ugy érezték, abból amit ta­nulnak, sok minden nem igaz. Ne­künk viszont a tantervi követelmé­nyek szerint kellett igazodnunk. Mert jött a tanfelügyelő, hozta a tesztkér­Kulturális hírek • A teheráni rádió tudósítása szerint Khadhafi iibiai forradalmi vezetőnek sike­rült megfejteni William Shakespeare ere­deti származását. Khadhafi szerint az író, akit eddig tévesen angolnak tartottak, egészen bizonyos, hogy arab volt, Spir Sejk, Zubeir Sejk fia, aki arab népmese­költőktől vette át például az Othelló vagy a Rómeó és Júlia alakjait. (Kirche und Rundfunk) • Feszült figyelem kíséri a tömegkom­munikációs világnagyságok vetélkedését, hiszen most dől el, ki lesz a jövő század vezető cégóriása. A küzdelem az ameri­kai AT. & T és a nyugatnémet Siemens között folyik, akik a brit GPT-nél és az olasz Italtelnél szeretnék megszerezni az irányításhoz szükséges részvénymennyi­séget. (Már csak ez a két vállalat van Európában, amelyeknél a külföldi töke még nem tett szert vezető szerepre.) A versengést egyébként a francia Thom­son is érdeklődéssel figyeli, amely a brit Plessey céget akarja megvásárolni (eb­ben a vállalatban mellékesen a Siemens is érdekelt). (Teleclippings) • A SAT 1 tévéadónak a múlt év augusztusa óta végre saját havi lapocs­kája van, terjedelemre egyelőre sovány­ka, 14 oldal plusz borító. Vállalt célja a műsor csúcspontjainak, terveinek, kon­cepciójának bemutatása, megismertetni a nézőket az adó technikájával, hatósu­garával, piaci részesedésével, bevételei­vel és kiadásaival, személyi ügyeivel és tájékoztatáspolitikájával. (Funkreport) • Kihaló afrikai nyelvek. A kölni egye­tem által végzett vizsgálat szerint az utób­bi években több mint százötven afrikai nyelvjárás halt ki vagy került közel ahhoz, hogy megszűnjön létezni. déseket, felmérést készített, és nyomban rákérdezett, hogy elvtárs, hogyan csináltad, ezt miért nem tudják... Mindenesetre voltak taná­rok, akik megmondták a gyerekek­nek, nézzétek, ez központi állás­pont. Most már lényegesen köny­nyebb lesz tanítani, mert van rá mód, hogy vitatkozzunk. - S ehhez szükség van felülről jövő irányításra, segítségnyújtásra? - Arra a fajta irányításra, ami ed­dig volt, nincs. Változzon meg a tan­testület belső rendje! Az iskola ter­veit egy, pedagógusokból demokra­tikusan megválasztott csoport dol­gozza ki! Nálunk egyébként már szeptember elsejétől működik ilyen csoport, önkormányzat. Hamarosan pedig bizalmi szavazást tartunk. - Véleménye szerint, elég alapos a pedagógusok felkészültsége a megújulási folyamat sikeréhez, tud­nak-e majd önállóak lenni? -A fiatalok egyértelműen. Szá­mukra nyugalmat és könnyebbséget jelent az átállás, mert ők sokszor szívták a fogukat és morgolódtak, ha az oktatásban, az órákon az előírá­sok szerint olyasmivel kellett foglal­kozniuk, ami nem volt ínyükre. De azt hiszem, azok az idősebb tanárok is könnyen átállnak, akik eddig csak bajlódtak a jelenleg is meglévő mód­szerekkel, és minduntalan azon tör­ték a fejüket, mit hogyan kellene másképp csinálni. - Gondolom, ennek az iskolának is megváltozik a viszonya a hitokta­táshoz. - Mi eddig is kimondottan jó vi­szonyban voltunk a református lel­késszel és a plébános úrral egy­aránt. Nem egy párttag gyereke járt hitoktatásra, egyetlen szülőt sem küldtünk el kérvényével, jóllehet a járásra jelentést kellett küldenünk. Szeretnénk, ha ezentúl nem az isko­la épületében lennének megtartva a hittanórák, mert ez egyféle ellenő­rizhetőség érzetét kelthetné esetleg, hanem a parókiákon. -Az új időkben mire, milyenné szeretnék nevelni a gyerekeket? -Szerintem nyugodtan kinyom­tathatták volna a tízparancsolatot a polgári nevelés tankönyvekbe, de nem lehetett, mert az a Bibliában van. Ez a törvénygyűjtemény az em­beri együttélésnek leírja azokat a szabályait, amelyek megszabják azt a morált, amelyet követnünk kellene. És még valami. Mi eddig is igyekeztünk tanulókat szakmailag és emberileg úgy felkészíteni az életre, hogy mindig mindenütt büsz­kén vállalhassák nemzetiségüket, hovatartozásukat. A jövőben is ez lesz a legfőbb elvünk. Mit szólnak a tanárok? Nagy Mária magyar-német és Bóna Nándor magyar-szlovák sza­kosok szerint az átállással megala­pozható az, hogy a pedagógusok egy-egy íróról, költőröl teljesebb ké­pet alakítsanak ki a gyerekekben. Persze ez csak akkor lehetséges, ha nem kell kevésbé jelentősnek ne­vezni Balassi és mások istenes ver­seit, ha az irodalomkönyvekbe be­kerülnek az erdélyiek is, Sütő And­rás, Kányádi Sándor és mások, ha a tankönyvekben nem egy hatalmi ideológia tételeire rímelő szemelvé­nyeket sorakoztatnak egymás mellé, hanem, ha a tankönyv összeállítása­kor az írók, költők valós égyéniségé­nek, teljes szellemiségének bemuta­tása és tényleges ábrázolása lesz a fő cél. TALLÓSI BÉLA Téli filmszemle Mai és megkésett újdonságok „Jöjjenek a kabaréba! Itt bent jókedv, öröm, nevetés, akármi van is odakint. S a konferansziénak ez az invitálása mától nekünk is szól. Merthogy csaknem két évtizedes késéssel megérkezett hozzánk a nyolc Oscar-díjjal kitüntetett Kaba­ré. Hogy Bob Fosse filmremeke mi­ért váratott magára ilyen sokáig - ennek bizonyára megvan a ma­gyarázata (feltehetőleg nem üzleti­anyagi). Ám tény: a lázas ritmusú, áradó zenéjú film - mely a Kit Kat kabaré groteszk attrakcióinak, a ka­barészínpad énekprodukcióinak hátterében az 1931 -es Berlin társa­dalmi helyzetét, a nácizmus éledé­sét ábrázolja - akkor látható honi mozijainkban, amikor másutt már rég „lefutott" (s főszereplője, Liza Minnelli meg felkapott sztár lett). De most már itt van, s a ma kezdődő téli filmszemle megkésett újdonsága­ként nyújt igazi látványt-élményt. A bő egy hónapig tartó filmszem­lén más, megkésett „újdonságok­kal" is találkozhatnak a színvonala­sabb filmek hívei. Bemutatják Miloš Formán öt Oscarral bearanyozott munkáját, a Ken Kesey-regényből készült Száll a kakukk fészkére című alkotást, mely egy elmeosztály lé­lekroncsoló zsarnokságát, a demok­ráciának manipulált kényszert tárja a néző elé, érzékeltetve azokat a pszichoterápiái módszereket is, amelyekkel az embert egyéniségé­nek feladására késztetik, s meg­fosztják személyiségétől. A világ mozijaiban óriási sikert aratott drá­ma főszerepét Jack Nicholson játsz­sza. Oscar-díjas film Luis Buňuel nagyvonalúan szertelen műve, A burzsoázia diszkrét bája is. A spa­nyol mester könnyed kézzel, hallat­lan eleganciával és játékos ötletes­séggel forgatott filmet egy módos, választékos nagypolgári társaság­ról, melyről kiderül, hogy tagjai kö­zött morfiumkereskedők vannak. Di­no Buzzati remekbe csiszolt prózai műve alapján - Valerio Zuriini ren­dezésében - készült a Tatárpuszta, mely a fasiszta-militarista Olaszor­szág valóságát helyezi fiktív, mesés világba. Dobozból szabadult film a Mezei liliomok; az első világháború után játszódó történet hajléktalan hadi­rokkantakról szól, akik a vérzivata­ros napok lelki traumáját magukkal vonszolva bolyonganak holdbéli tája­kon ... A több mint húsz évig bemu­tatásra váró filmet Vincent Šikula novellája alapján Eio Havetta ren­dezte. San Remó-i különdíjjal jutal­mazták Drahomíra Vihanová mun­káját, az Agyonvert vasárnapot, mely két évtizede készült el, de hazai mozikban csak most látható először. Lélektani dráma ez egy fia­tal katonatisztről, aki testileg-lelkileg összeroppant a sivár hétköznapok nyomasztó súlya alatt. Roppant mu­latságos, jóllehet nem könnyed, in­kább szarkasztikusan éles komédia a Zéró város. Karen Sahnazarov, a szovjet filmművészet fiatal trónkö­vetelője groteszk mozzanatokban bővelkedő modern meséje a levitéz­lett mechanizmus bírálata; művészi nyelven szól a ceremóniák értelmet­lenségéről, a hagyományok kiszik­kadásáról, az emberi viszonylatok tartalmatlanságáról. Vörös cirokme­ző a címe a nyugat-berlini filmfeszti­vál fődíjas kínai alkotásának; Csang Ji-mu rendező a századunk harmin­Jeienet Bob Fosse híres filmjéből, a Kabaréból; a képen Liza Minnelli és Michael York, a két főszereplő cas éveiben játszódó munkájában nagyanyja életútját eleveníti fel és a dél-kínai parasztság akkori életkö­rülményeivel ismerteti meg a nézőt. Többszöri színházi kísérlet után filmesítette meg Andrzej Wajda az ördögöket. A modern lengyel film­művészet nagymestere a Doszto­jevszkij-regény többsíkú, filozófiai anyagát érdekesen interpretálta; ol­vasata szuverén: azt feszegeti, mi­képpen torzítja el a forradalmi gon­dolatot az összeesküvők terrorizmu­sa, s mivé züllenek az ideálok, ha vak fanatizmus uralkodik a szíve­ken. Dosztojevszkij talán legtöbbet vitatott regénye nemzetközi sztárok (Isabelle Huppert, Bemard Blier, Omar Shariff) közreműködésével, látványos, víziószerű jelenetekben, gyönyörű képekben elevenedik meg a vásznon. A századelő halhatatlan színművét, Csehov Három nővérét idézi fel Margarethe von Trotta Féle­lem és szerelem című filmje. Az alkotás úgy kapcsolódik az eredeti mű figuráihoz, azok belső motívu­maihoz, hogy bár elszakad a cseho­vi kor viszonyaitól, mégis a csehovi mű változata. A nyugatnémet rende­zőnő nemcsak a történetet helyezte át napjainkba, hanem a helyszínt is a távoli Szibériából Észak-Olaszor­szágba, a miliő, az atmoszféra töké­letes visszaadásával. Két gyilkos­ság jegyzókönyvkomorságú leírása a Rövid film a gyilkosságról. Az elsőt állati brutalitással egy fiatal fiú követi el, egy véletlenül kiválasztott áldo­zaton, majd Krzysztof Kieslowski a\­kotása a gyilkos kivégzésének szin­te elviselhetetlen részleteivel szem­besít bennünket. A nyomkereső cí­mű norvég film érdekessége, hogy Nils Gaup rendező egy tizenkettedik századi lappföldi legendát dolgoz fel, s a munka a filmtörténet első, lapp nyelven megszólaló alkotása. A feszített, izgalmas tempójú mű főszereplője egy lapp fiú, akinek szüleit és húgát idegen, ellenséges törzs katonái kegyetlenül lemészá­rolják, őt magát fogságba ejtik... Szeptember a címe Woody Allen filmjének, mely hatszereplős dráma Csehov és Bergman ihletésére, de Woody Allen stílusában. Három férfi és három nő érzelmes története ez a film: szerelmi és családi bonyodal­mak, beszélgetések, szócsaták, fel­lángolások, találkozások, elválá­sok... Sándor Pál olasz-magyar koprodukcióban készült alkotása, a Miss Arizona, megtörtént esemé­nyeket és az Arizona bár tulajdono­sainak tragikus életét dolgozza fel, két világsztár, Marcello Mastroianni és Hanna Schygulla főszereplésé­vel. A film Rozsnyai Sándor és Sugár Mici összetartozásának, kö­zös álmuk megvalósításának és ül­dözéseinek ábrázolása - a fasizáló­dó külvilág és az éjszakai lokál at­moszférájának összekapcsolásával, ütköztetésével. Oliver Stone best­sellere, a Tőzsdecápák a nagytőke birodalmának boszorkánykonyhájá­ba enged bepillantást, ahol nagy pénzek forognak, s ahol a nagy halak bekapdossák a kicsiket... Jirí Menzel filmjének főszereplője, Me­galrogov herceg igazi romantikus hős, Münchhausen báró, Don Quijo­te és Don Juan édestestvére, de az is lehet, hogy csak távoli rokona; alakját utánozhatatlan eredetiséggel Vladislav Vančura rajzolta meg. Vé­ge a régi időknek-állítja a film címe, s Menzel alkotásában megelevene­dik a húszas évek idilli világa, sajá­tos hangulata és atmoszférája, acseh rendezőre jellemző páratlan köny­nyedséggel, eleganciával, ötletes­séggel. Hitchcock mester hosszú éveken át zárolt hagyatékából került elő a Hátsó ablak, mely olyan, mint a legtöbb Hitchcock-film; hátborzon­gató, kétértelmű, izgalmas és kedé­lyes. A történet egy fotoriporterról szól - aki miután lábát törte s toló­székben tölti napjait - katonai lát­csövével a szomszédait „kukkolja", amint éppen vetkőznek, veszeked­nek, szerelmeskednek, esznek, ré­szegeskednek és - ölnek... Ennyit az „étlapról", amelyen ti­zennyolc ország harmincegy filmje szerepel. Mindegyikről akárcsak dióhéjban szólni is szinte lehetetlen, összegezésként már csak annyit: a téli filmszemle műsora valóban színes, a választék rendkívül gaz­dag, s ami ennél is fontosabb: ennyi jó, díjnyertes filmet még sosem lát­hattunk egyszerre. T. M. ÚJ SZÚ 6 1990. I. 20.

Next

/
Thumbnails
Contents