Új Szó, 1990. január (43. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-19 / 16. szám, péntek

Kétnapos értekezlet a Kremlben Gorbacsov az egység megőrzését, a föderáció fejlesztését tartja a járható útnak (ČSTK) - A moszkvai Kremlben tegnap kétnapos értekezlet kezdődött a munká­sok, a parasztság és a műszaki értelmiség képviselőinek a részvételével. Az össz­szövetségi tanácskozást az SZKP Központi Bizottsága szervezi, s témája: az átalakítás időszerű problémái. SORBAN Az értekezletet Mihail Gorbacsov, az ország legfelsőbb vezetője nyitotta meg, s bevezetőben megállapította, az átalakí­tás nehéz, döntő szakaszához érkezett. A változások érintik a társadalom minden rétegét az élet minden területén. Ezek nélkül a társadalom megújulása elképzel­hetetlen, s tekintettel a mélyreható, gyö­keres átalakulásra, ez a folyamat sarkított formát kap. A régi. és áz új döntő ütköze­tének vagyunk a résztvevői - mondotta. Gorbacsov az átalakítás politikájának kiindulópontjaként szólt az emberről való gondoskodásról. „Az átalakítás közép­pontjába épp az embert állítottuk. Az embert, minden gondjával, érdekeivel és törekvéseivel" - hangoztatta az államfő­főtitkár, majd leszögezte: a Szovjetunió sosem mond le a szocialista útról, de a társadalom megújítása révén kívánja feltárni a szocialista rendszer humánus jellegét. Emberi, demokratikus, dinamiku­san fejlődő gazdasággal, fejlett tudo­mánnyal és kultúrával, az emberhez mél­tó életfeltételekkel rendelkező társadal­mat kívánjuk felépíteni. Ebben a társada­lomban megbízhatóan és szilárdan kell védelmezni az emberi jogokat. ,,Az elmúlt négy év nagy és nehéz munkával telt el, kerestük az ország sor­sát a következő évtizedekben is megha­tározó döntéseket" - fűzte tovább gondo­latait Gorbacsov. Megállapította, a Szov­jetunióban erősödik a demokrácia és a glasznoszty légköre, erősebben hallani a munkásosztály, a parasztság és az értelmiség hangját. Megjegyezte azon­ban, hogy vannak olyan emberek is, akik a demokratizálási folyamat megállítására törekednek, de olyanok is, akik „alantas célokra" kívánják kihasználni. A szovjet vezető a továbbiakban úgy fogalmazott, hogy ,,új élettel" kell megtöl­teni a szovjet föderációt. Rámutatott, hogy az összes szovjetunióbeli nemzet reményei és vágyai csakis a föderáció potenciáljának a kihasználásával teljesül­hetnek. Az örményországi, és az azer­bajdzsáni események aggodalmat kelte­nek, az állam kénytelen volt erőt alkal­mazni a szélsőségesekkel és a vandálok­kal, a bűnözőkkel szemben. A nemzetek és nemzetiségek közötti viszony fő prob­lémáit csak a föderáció fejlesztésének útján lehet megoldani - mondotta. A társadalom életében felmerülő szá­mos problémát az okozza, hogy fokozato­san megválunk a régi irányítási módsze­rektől és a politikai, gazdasági módszere­ken alapuló új formákra térünk át. Ez az átmeneti időszak fájdalmas jelenségeket hoz magával, s arra van szükség, hogy maximálisan lerövidítsük - jelentette ki Gorbacsov, majd a Szovjetunió különbö­ző területein zajló zavargásokról szólt és beszélt a balti köztársaságok független­ségi mozgalmairól, a moldáviai helyzetről is. Gorbacsov beszéde 50 percig tartott, egyenes adásban közvetítette a moszkvai rádió. A legfelsőbb szovjet vezető nem tett közvetlen említést a Karabah körüli véres konfliktusról. A Reuter brit hírügynökség a Gorba­csov-beszédből azt a részt emelte ki, miszerint a reformok jövője szemponjából a szovjet nép egységének a megőrzése a leglényegesebb. Litván vélemények az együttműködés módjairól és az önállóság feltételeiről (ČSTK) - Szerdán ért véget Vil­niusban a Litván Kommunista Párt Központi Bizottságának plénumülé­se, amely megerősítette: e köztársa­ság kommunistái „a paritás alapján kívánnak együttműködni az SZKP­val", úgy, ahogy a litván párt XX. kongresszusának dokumentumai­ban rögzítették. A résztvevők java­solták: az SZKP XXVIII. kongresz­szusa a párt átalakításának modell­jeként foglalkozzon a Litván KP programjával és alapszabályával. Mihail Gorbacsov litvániai láto­gatásáról az volt a vélemény, hogy elősegítette a kölcsönös megértést az SZKP és a Litván KP között. Megfogalmazták azt is, melyek lesz­nek a litván párt fő céljai a köztársa­sági parlamentbe történő, február 24-én esedékes választásokon. El­sősorban a szabad és demokratikus litván állam megújulásáról van szó. Vitautas Landsbergis, a litván Sajudis mozgalom elnöke a PAP lengyel hírügynökségnek adott inter­jújában azt hangsúlyozta, a gazda­sági függetlenség az egyik legfonto­sabb feltétele Litvánia állami szuve­renitásának. Utalt arra, hogy a múlt­ban Litvánia túlzottan függött a Moszkvában felállított gazdasági kritériumoktól. A három balti köztársaság közös piacának kialakítására vonatkozó tervről Landsbergis megjegyezte, az elképzelést már kellően kimunkál­ták, s tervbe vették a közös vám- és devizavédelmi rendszer bevezeté­sét. Az első szakaszban olyan együttműködésről lenne szó, amely lehetővé tenné, hogy a kívülről tá­masztott nehézségek esetén a balti köztársaságok gondoskodni tudja­nak önmagukról. Észtország, Lettor­szág és Litvánia közgazdászai úgy vélik, hogy e három köztársaság teljes mértékben önellátó lehet élel­miszerekből. Litvánia gazdasági szuvernitásának pedig elkerülhetet­len feltétele, hogy saját költségveté­se, pénze és a mezőgazdaságban főleg az egyéni gazdálkodásra össz­pontosító hitelpolitikája legyen. SOMOGYI FERENC magyar külügyi államtitkár tegnapi bécsi sajtóértekezle­tén kijelentette: Budapest hivatalosan is előterjesztette azt a kívánságát, hogy a szovjet csapatok lehetőleg még az idén, de legkésőbb 1991-ben hagyják el Ma­gyarország területét. A magyar kormány véleménye szerint már nem állnak fenn azok az okok, amelyek indokolttá tennék külföldi csapatok magyarországi jelen­létét. AZ ÚJ KÍNA hírügynökség tegnap jelentette, hogy szabadon engedtek 573 olyan személyt, akiket a tavalyi „pekingi tavasz" során tartóztattak le. E lépésre azért került sor, mert állítólag elismerték bűnösségüket, s megbánták tettüket. PEDRO ROSS, a Kubai KP KB titkára szerdai sajtóértekezletén azt húzta alá, hogy Kuba folytatja a gazdasági és politi­kai rendszer 1986-ban elhatározott re­formját, s felszólított minden államot: tart­sák tiszteletben ezt a folyamatot. A politi­kus kijelentette, hogy ezt a folyamatot, amelyet Kubában „kiigazításnak" nevez­nek, Fidel Castro indította el. Havanna nem kíván beavatkozni más országok ügyeibe, nem áll szándékában értékelni politikájukat, ugyanakkor megköveteli, hogy a kubai irányvonalat is tartsák tiszte­letben. Elutasította azt, hogy országát Kelet-Európával hasonlítsák össze. LYONBAN szerdán szívinfarktust ka­pott és meghalt Charles Hemu volt francia hadügyminiszter. ­MERÉNYLETET követtek el Hirosima japán város polgármestere ellen. A 67 éves Motosima Hitosira a városháza előtt, hátulról lőttek rá. Az orvosok szerint a pol­gármester megsebesült, nincs életve­szélyben. A merénylőnek sikerült elmene­külnie. Motosimát 1988 végén gyakran támadták a japán jobboldali erők, mert egy beszédében kijelentette: Hirohito császár (aki akkor már súlyos beteg volt) személyes felelősséget visel azért, hogy a felkelő Nap országa belépett a második világháborúba. A DÉL-AFRIKAI haladó mozgalmakat és pártokat tömörítő Egyesült Demokrata Front (UDF) vezetői közölték, a még min­dig érvényben lévő tilalom ellenére felújít­ják nyilvános politikai tevékenységüket. A ZIMBABWEI PARLAMENT szer­dán további hat hónappal meghosszabbí­totta a rendkívüli állapotot. Moven Maha­chi belügyminiszter szerint az utóbbi idő­ben aktivizálódtak a Mozambikból és a Dél-afrikai Köztársaságból az ország területére behatoló felforgató, diverzáns csoportok. A csehszlovák-izraeli diplomáciai kapcsolatokról Tel Aviv több pénzt szeretne kapni Washingtontól (ČSTK) - Csehszlovákia hamaro­san felveszi a diplomáciai kapcsola­tokat Izraellel - közölte Mose Arensz izraeli külügyminiszter, aki jelenleg Portugáliában tartózkodik. Jicchak Samir kormányfő szer­dán találkozott Simon Peresz első miniszterelnök-helyettessel, pénz­ügyminiszterrel, akivel a küszö­bönálló csehszlovákiai látogatásról tárgyalt. Megállapodtak abban, hogy Peresz Prágában előterjeszti a koa­líciós kormány (amelyet a Likud­tömb és a Munkapárt alkot) alap­programját és csak olyan álláspon­tokat fog képviselni, amelyekben megegyeztek. A Jerusalem Post című napilap tegnap azt írta, hogy Simon Pereszt hétfőn fogadja Václav Havel köztár­sasági elnök. A Pereszhez közel álló források szerint a csehszlovák elnök kezdeményezte a találkozót. Jicchak Samir tegnap kijelentette, Izraelnek nagyobb amerikai pénz­ügyi támogatásra lenne szüksége, hogy a Szovjetunióból kivándorolt zsidók számára biztosítani tudja a megélhetést. Ezzel Robert Dole javaslatára reagált. Az amerikai re­publikánus szenátor indítványozta, hogy csökkentsék az Izraelnek nyúj­tott támogatást és a megtakarított eszközöket nyújtsák át a demokráci­áért harcoló kelet-európai országok­nak. Javasolta továbbá, hogy Izrae­len kívül átlagosan 5 százalékkal csökkentsék az Egyiptomnak, Tö­rökországnak, Pakisztánnak és a Fülöp-szigeteknek nyújtott támo­gatást is. A bolgár ellenzék megszakította a kerekasztal-tárgyalásokat Elrendelték Zsivkov őrizetbe vételét (ČSTK) - A bolgár ellenzék csü­törtökön délelőtt elhagyta a kerek­asztal-tárgyalásokat, amelyeken raj­ta kívül a kommunista párt képviselői vesznek részt. Petar Beron ellenzé­ki szóvivő közölte a drámai lépés okát is: a kormány nem nyújtott kellő garanciát arra, hogy az ellenzéki szervezetek egy épületet kapjanak, amely működésükhöz szükséges. Ha a kormány írásban erre biztosíté­kot ad, az ellenzék kész felújítani a kerekasztal-tárgyalásokat, még­pedig hétfő délután. A szófiai főügyész elrendelte To­dor Zsivkov őrizetbe vételét. Amint azt a BTA hírügynökség közölte, az egykori pártfőtitkárt, államfőt nem­zetiségi gyűlölködés szításával, rendkívüli mértékű sikkasztással és a beosztásával való visszaéléssel vádolják. Zsivkov ügyét - egy spe­ciális parlamenti bizottság anyagai­nak felhasználásával - különleges nyomozói csoport vizsgálja. A Bolgár Kommunista Párton be­lül új eszmei áramlat alakult „Bolgár út Európához" néven. A platform képviselői sajtóértekezletükön kö­zölték, ha a küszöbönálló rendkívüli pártkongresszuson nem győznek a reformerők, az irányzat - amely nem tekinti magát frakciónak - levál­hat a pártról. A sajtótájékoztatón elmondták, néhány tízezerre tehető az új platform híveinek a száma. Legfőbb törekvése a társadalom és a párt gyökeres átalakítása,' a BKP desztalinizálása, az európai folya­matokba való aktív bekapcsolódása. Mint már korábban beszámoltunk róla, a Bolgár Kommunista Párton belül Demokratikus Fórum illetve"Al­ternatív Szocialista Társulás néven már alakult két frakció. A BTA jelentette, hogy a plovdivi bíróságon bejegyzését kérte a De­mokratikus és Monarchista Párt. Célja a demokratikus hagyományok felújítása és II. Simeon volt uralkodó állampolgári jogainak a helyreállítá­sa. A párt szeretné, ha az 1946-ban száműzött és jelenleg Spanyolor­szágban élő király visszatérne Bul­gáriába. Csehszlovák-amerikai kereskedelem Megkapjuk a legnagyobb kedvezményt (ČSTK) - Amerikai kormányforrá­sokra hivatkozva a Washington Post című napilap tegnap azt írta, hogy George Bush elnöknek szándéká­ban áll hamarosan feloldani a Cseh­szlovákiával szembeni kereskedelmi korlátozásokat. Az említett források szerint a Fehér Ház és a külügymi­Bukarest Tüntetés az albán nagykövetség előtt (ČSTK) - Albánia bukaresti nagy­követsége előtt több mint 200 diák tüntetett, követelve a tiranai vezetők lemondását, a demokrácia helyreál­lítását ebben a balkáni országban is. A tüntetők két óra elmúltával béké­sen szétszéledtek, de a diákliga egyik vezetője szerint további tilta­kozó akciókat rendeznek „a sztáli­nizmus utolsó kelet-európai bástyá­jának" a nagykövetsége előtt. Az egyik diák frappánsan fogal­mazta meg az akció értelmét: „Albá­nia egész népéért kívánunk tüntetni, ugyanúgy, ahogy a mi forradalmun­kat megelőzően más országokban tüntettek a román nagykövetségek előtt". Amerikai vétó (ČSTK) - Az Egyesült Államok tegnap az ENSZ Biztonsági Taná­csában megvétózta azt a határoza­tot, amely elítélte, hogy az amerikai inváziós egységek tavaly december 29-én behatoltak Nicaragua pana­mai nagykövetségére. A BT Mana­gua kérésére ült össze. A hét ország által előterjesztett határozati javaslat az amerikai egységek magatartását a bécsi konvenció megsértésének minősítette. nisztérium olyan terven dolgozik, amely lehetővé tenné, hogy Cseh­szlovákiára ne vonatkozzon az ame­rikai kereskedelemi törvény Jack­son-Vanik-féle kiegészítése. Ezt a törvénykiegészítést 1974­ben hagyták jóvá, s tiltotta a legna­gyobb kereskedelmi kedvezmény megadását a szocialista országok­nak, elsősorban azért, mert ezek az államok korlátozták állampolgáraik kiutazási jogát. Csehszlovákiától azért vonták meg a kedvezményt, mivel az országban kommunista rendszer volt hatalmon. A tavaly no­vemberi népi forradalom megváltoz­tatta ezt az amerikai véleményt - írta a Washington Post. Hozzáfűzte, a legnagyobb kereskedelmi kedvez­mény megadása után a két ország új kereskedelmi egyezményt köthet­ne. A Fehér Ház és a külügyminisz­térium eddig nem nyilatkozott ez ügyben. Sztrájk Magyarországon (ČSTK) - A magyarországi tö­megközlekedési dolgozók tegnap reggel 7 órakor kétórás sztrájkot kezdtek. A munkabeszüntetést a közlekedési dolgozók szakszerve­zete kezdeményezte. A sztrájkolók - autóbusz-vezetők, tehertaxisofő­rök stb. - béremelést követelnek. Az MTI jelentése szerint a tegnapi sztrájkban a buszvezetők csaknem 80 százaléka vett részt. A nagy városokat, főleg Budapes­tet csak részben sújtotta a sztrájk, mert itt helyi közlekedési vállalatok működnek, amelyek alkalmazottai nem tagjai a szakszervezeti szövet­ségnek. A sztrájk miatt egyébként számos iskolában szünetelt vagy korlátozott volt a tanítás. Az első szabad közvélemény-kutatás Romániában Bíznak a hadseregben, nem akarják a királyt ftJSZÚ 1990. J. 19. Szociálpolitikai gondok a Szovjetunióban 1988-ban 8,3 millió állampolgárnak 50 rubelnél alacsonyabb volt a havi bére. Az 1980-as évhez viszonyítva ezen személyek száma több mint a kétszeresére csökkent, ez azonban még mindig nem ok az elégedettségre. 1989 októberében ugyan a legalacsonyabb nyugdíjakat 70 rubelre emelték, de ez csak azokat a személyeket érintette, akik bizonyos számú évet ledolgoztak. Továbbra is több ezer idős ember nyomorog. Akadnak, akik semmilyen nyugdíjat nem kapnak - ilyeneket látunk az állomásokon, az utcákon kéregetni. Az állami statisztikai bizottság adatai szerint a többgyermekes családok alkotják a felét azoknak, akik a létminimum alatt élnek, s a fiatal családok 30 százalékot tesznek ki. Ezért nem lehet csodálkozni azon, hogy nő a fiatalkorúak bőnözése. Tavaly az elítéltek 60 százaléka 30 évnél fiatalabb volt. Igaz, a többgyermekes családoknak, amelyeknél az egy főre eső kereset alacsonyabb 50 rubelnél, az állam minden gyermekre havon­ként 12 rubelt juttat, a gyermek tizenkettedik életévéig. Ezt a határt azonban 15 évvel ezelőtt állapították meg. (ČSTK) (ČSTK) - A románok bíznak a hadseregben, és nem akar­ják a királyt - így összegezhe­tő az első szabad közvéle­mény-kutatás eredménye Ro­mániában. A felmérést egyéb­ként a francia BVA szervezet készítette a Paris Match szá­mára. A megkérdezettek 97 százaléka támogatja a hadsereget, és 91 szá­zaléka elutasítja a kommunizmust. Arra a kérdésre, helyesnek tartják-e, hogy az áprilisra tervezett első sza­bad választásokat későbbi időpontra halasszák, a válaszadók 54 száza­léka igennel, 39 százaléka pedig nemmel felelt. A résztvevők 84 szá­zaléka helyeselte Nicolae és Elena Ceausescu gyors bírósági perét és kivégzését, voltak azonban olyanok, akik az egykori diktátor alaposabb kihallgatását szorgalmazták volna. A megkérdezetteknek csak a 3 százaléka biztosította támogatá­sáról a kommunista pártot, míg 87 százalékuk a Nemzetmentési Front mellett szavazott. A románok 90 százalékának meggyőződése, hogy a decemberi forradalom spontán volt. A válaszadók 78 százaléka nem kívánja, hogy visszatérjen I. Mihály egykori román király és 96 százalék bízik az ország demokrati­kus jövőjében. A királyi család jelen­legi aktivitására való tekintettel ez az eredmény nagy visszhangot váltott ki. Január 10-én egyébként egy na­pot tölt Bukarestben a száműzött király unokaöccse, Pál herceg, és január 18-án a király két lánya tesz rövid magánlátogatást Romániában. A Hohenzollern családból származó I. Mihály király jelenleg Genf közelé­ben, Versoix-ben él. 1940-től 1947 decemberéig uralkodott Romániá­ban, s a baloldali forradalom döntöt­te meg. A király akkor 25 éves volt. Röviddel megbuktatása után Athén­ban feleségül vette a Bourbon csa­lád pármai ágából származó Annát, öt lányuk született. A legidősebb hercegnő, a trónörökös Margarita negyven éves, s húgával most Ro­mániába kíván látogatni - abba az országba, amelyet még soha nem látott. „Szeretném megtudni, mit gondol az idősebb generáció, azok az emberek, akik még emlékeznek apámra és kíváncsi vagyok a fiata­lok véleményére is" - mondotta a hercegnő. „A monarchia visszaál­lításának lehetősége nem úticélunk". A mai Romániában az alkotmá­nyos királyság egyedüli támogatója a Nemzeti Liberális Párt, amelynek eddig ugyan nincs sok híve, de ah­hoz a három „történelmi" párthoz tartozik, amelyeknek hagyományai egész 1843-ig nyúlnak vissza. A Reuter hírügynökség szerint Mi­hály király kijelentette: az alkotmá­nyos királyság visszaállítása a de­cemberi forradalom zűrzavarai után biztosíthatná az ország stabilitását és nyugalmát. A királyi család állító­lag csak akkor térne vissza Románi­ába, ha erre felszólítaná őt a szabad választásokon megválasztott de­mokratikus kormány. Az első közvé­lemény-kutatás eredményei azon­ban nem nagyon biztatóak az exki­rály számára.

Next

/
Thumbnails
Contents