Vasárnapi Új Szó, 1989. július-december (22. évfolyam, 27-52. szám)

1989-07-28 / 30. szám

A legújabb tudományos-műszaki ismeretek alapján Az irányelvek tervezetét társadalmi vitára bocsátották Július elején Bukarestben közzétették a XIV. párt- kongresszus irányelveinek tervezetét Románia gazda­sági és társadalmi fejlődéséről az 1991-1995-ös idő­szakban, s távlatilag a 2000-2010-es évekig vonatkozó­an. Mint már korábban jelentettük, Románia Kommunis­ta Pártjának XIV. kongresszusára ez év novemberének második felében kerül sor. A terjedelmes dokumentum a bevezetőn kívül öt részből áll. Az első rész a befejezés előtt álló jelenlegi ötéves tervidőszak eredményeit veszi számba. A továb­biakban a dokumentum hangsúlyozza, hogy az irányel­vek kidolgozásánál az RKP „a tudományos szocializmus elvei és az objektív törvényszerűségek Románia valósá­gára való következetes alkalmazásának szükségessé­géből indult ki, mégpedig a Nicolae Ceausescu elvtárs gazdasági és társadalompolitikai műveiben megfogal­mazott útmutatások következetes érvényesítése alap­ján.“ A párt gazdaságpolitikájának középpontjában a jö­vőben is a termelőerők és a társadalmi kapcsolatok fejlesztése, a munka és az élet új minőségének a kialakí­tása, a forradalmi munkásdemokrácia megszilárdítása, a lakosság részvételének biztosítása az irányítás min­den területén, valamint az emberi személyiség érvénye­sítése áll. A közzétett adatok szerint a román vezetés a követke­ző ötéves tervidőszakban is rendkívül magas átlagos évi növekedéssel számol a népgazdaság minden fontosabb ágazatában, figyelmen kívül hagyva azt a körülményt, hogy ezeket a magas mutatókat a korábbi években nem sikerült elérni. A tervek szerint az 1991-1995-ös idő­szakban évi átlagban a nemzeti jövedelemnek 6-7, a nettó ipari termelésnek 7-7,5, a nettó mezőgazdasági termelésnek 5,5-6, a külkereskedelemnek pedig 9,5-10 százalékkal kellene növekednie. Ugyancsak figyelemre méltó körülmény, hogy míg a termelői ágazatokban - főleg más európai szocialista országokhoz viszonyítva - szokatlanul magas a terve­zett évi növekedés, ugyanakkor a szociális szférát, az életszínvonalat érintő területeken éppen ellenkező a helyzet. A kiskereskedelmi áruforgalom, a havi tiszta átlagbér, valamint az egy családra eső állami szociális juttatások értéke évente igen szerényen, 1-1,5 száza­lékkal fog növekedni. Ezen a területen kivételt képeznek a lakossági szolgáltatások, ahol az előirányzott évi növekedés 10-12 százalékos. A 9. ötéves tervidőszak célja a népgazdaság intenzív fejlesztésének és a korszerűsítési programoknak a meg- valósítása a legújabb tudományos-műszaki ismeretek alapján. A külkereskedelem területén Románia azt tervezi, hogy intenzíven bekapcsolódik a nemzetközi munka- megosztásba, s továbbra is szorgalmazni fogja az új nemzetközi gazdasági mechanizmus kialakítását. „Ro­mánia aktívan vesz részt a KGST hosszú távú program­jainak megvalósításában, azzal a céllal, hogy erőtelje­sebben fejlődjön mindegyik tagállam, biztosítva legyen gazdaságuk fejlettségi színvonalának relatív kiegyenlíté­se, erősödjön gazdasági és tudományos-műszaki önál­lóságuk." Ami az életszínvonalat illeti, Nicolae Ceausescu a párt központi bizottságának legutóbbi ülésén kijelentette, hogy Romániában a városokban 1995-re teljesen meg­oldják a lakáskérdést. Az 1986-1990-es időszakra 750 ezer lakás felépítése volt előirányozva, a soron követke­ző ötéves időszakban a terv 700 ezer lakás felépítésével számol. A dokumentum nem foglalkozik a lakosság élelmi­szer-ellátásában jelenleg fennálló hiányosságokkal. Ez­zel kapcsolatban ezt olvashatjuk: „lényeges cél az elért fogyasztási színvonal megtartása és konszolidálása, valamint a nép tudományos megalapozottságú szükség­letei kielégítésének keretében a fogyasztás ésszerű növekedése. Mint ismeretes, ami a táplálkozást illeti, az elért színvonallal - mintegy 3200 kalória személyenként egy napra - Románia az olyan országok közé tartozik, amelyekben fiziológiai szempontból megfelelő a fo­gyasztás. Hasonlóan biztosítottuk a megfelelő fogyasz­tást ruhaneműkből, lábbelikből és más ipari fogyasztási cikkekből.“ A kongresszusi irányelvek tervezete szerint erősíteni kell a párt vezető szerepét a népgazdaságban, s a párt­nak közvetlen felelősséget kell viselnie a tervek kidolgo­zásáért és megvalósitásáért. Mint ismeretes, Nicolae Ceausescu a közelmúltban többször is erélyesen bírálta azt a más szocialista országokban szorgalmazott tézist, miszerint a párt nem felelhet közvetlenül mindenért a gazdaságban. A tervezet ugyancsak kiemelt szerepet biztosít a szigorú központi tervezésnek és irányításnak. A közzétett tervezetet társadalmi vitára bocsátották. Az irányelvek végleges szövegéről az RKP november­ben összeülő XIV. kongresszusa dönt. KOKES JÁNOS Bürokrácia helyett bürotika? Nemzetközi szeminárium az informatika közigazgatási alkalmazásáról Az Állami Tudományos-Műszaki Fej­lesztési és Beruházási Bizottság június 29-én és 30-án nemzetközi szemináriu­mot rendezett Prágában az informatiká­ban szerzett franciaországi tapasztalatok állami szintű hasznosításában rejlő lehe­tőségekről Amint arról dr. Hana Vitková, a bizottság informatikai szakosztályának vezetője az újságíróknak beszámolt, le­hetőség nyílik arra is, hogy Franciaor­szággal együttműködve bekapcsolódhas­sunk az ESPRIT és az EUREKA tudomá­nyos-műszaki programokba. Az államközi együttműködés egyik kiemelt területét ké­pezhetné a műholdas adatközvetítés, emellett az érdekelt hazai vállalatok és szövetkezetek is részt vehetnének a program egyes részfeladatainak teljesí­tésében. A prágai szeminárium programjában elhangzott előadások elsősorban a bü- rokratikára irányultak, vagyis arra a jelen­leg fejlődő szakterületre, amely az infor­matikának az ügyintézésben, a köz- és az államigazgatásban való felhasználására irányul. Az automatizádós és a telekom­munikációs eszközök széles körű beve­zetése előtt Franciaországban részlete­sen felmérik a közigazgatás területén fennálló jelenlegi helyzetet. Ez számunk­ra is tanulságos lehet, hiszen a francia közigazgatás erősen centralizált, mintegy 2 millió személyt foglalkoztat, s ebből 140 ezren, foglalkoznak a különböző nyomtat­ványok és kérdőívek megszerkeszté­sével. E felmérések elvégzése után a szak­emberek javaslatokat dolgoznak ki az informatika bevezetésére. E javaslatok értelmében például a Gazdasági, Pénz­ügyi és Költségvetési Minisztérium a Vi­deotext hálózat és a Minitel terminálok segítségével képes lesz 55 millió személy adóügyeit kezelni, valamint 100 millió par­cella adatait nyilvántartani. Nem szabad azonban az egyes adat- tartományokat kölcsönös kapcsolatba hozni, például az adóalanyok nyilvántar­tását a rendőrségi nyilvántartással. Amint arra Jean H. M. Prada, a vállalati ügyinté­zés ésszerűsítési bizottságának elnöke az előadásában rámutatott, az úgyneve­zett informatikai szabadságjogi bizottság már 1978 óta ellenőrzi az állampolgárokra vonatkozó adatok nyilvántartásának és felhasználásának a törvényességét. A résztvevők kérdéseire válaszolva Regis Gouze, az informatikai és ügyintézési bi­zottság alelnöke megmagyarázta a sze­mélyi számok használatával kapcsolatos franciaországi alapelveket. A szemináriumnak mindkét fél nagy jelentőséget tulajdonított. Jacques Hu­mana nagykövet kihangsúlyozta, hogy az Állami Tudományos-Műszaki Fejlesztési és Beruházási Bizottság meghívást ka­pott egy Franciaországban rendezendő irányítási tanfolyamra, amelyre ősszel ke­rül sor, s lehetővé teszi, hogy az országa­ink közti informatikai együttműködés ma­gasabb szintre kerüljön. (az) A Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottsága június 22-én tartott plenáris ülésén a beru­házások hatékonyságának a kérdé­seivel foglalkozott. Dzsambin Bat- mönh, az MNFP KB főtitkára, a Mongol Népköztársaság Nagy Né­pi Hurálja elnökségének elnöke az ülésen hangsúlyozta, hogy a mongol népgazdaság fejlesztésére jelenleg évente mintegy 5 milliárd tugrikot fordítanak, ami 1,6-szor több, mint 1980-ban volt. A beruházási forrá­sok kihasználása azonban nem elég hatékony. Ezt az is bizonyítja, hogy fokozatosan csökken az egy tugrik beruházási befektetésre számított nemzeti jövedelem fajlagos értéke. A főtitkár kifejtette, hogy az idő­szerű népgazdasági feladatok sike­res teljesítésének, valamint a beru­házások nagyobb hatékonyságának alapvető feltétele a gazdasági irá­nyítási módszerek következetesebb alkalmazása. Ez elsősorban a terve­zési munkák javítását, a gazdasági mechanizmus tökéletesítését, az önálló elszámolási rendszer elmélyí­tését, s a hatékonyabb munkát je­lenti a termelés és az irányítás min­den szakaszán. (e. b.) Beruházáspolitika Mongóliában A mongol népgazdaság kiemelt feladatai közé tartozik a tüzelőanyag- energetikai komplexum fejlesztése. A jelenlegi ötéves tervidőszakban az ipari beruházásoknak körülbelül a fele erre a szakágazatra összpontosul. A beruházások eredményeként az elmúlt évben a szénjövesztés elérte a 8,6 millió tonnát, s jövőre, a tervidőszak utolsó évében 9 millió tonnára növekszik. A felvétel Mongólia egyik legnagyobb szénkitermelő üzemében, a korszerűen felszerelt Bangadűri Szénbányában készült. (A CSTK felvétele) Ante Markovics, Jugoszlávia szövetségi végrehajtó tanácsának elnöke június elsején tartott parlamenti beszédében hangsúlyozta, hogy a reformprogram sikeres végrehajtása nem nélkülözheti az ország haladó erőinek egyöntetű támogatását. A kormány gazdasági intézkedései egyszerre irányulnak a fejlesztésre, a gazdasági helyzet stabilizálására és az infláció mérséklésére. A miniszterelnök véleménye szerint az eddigi intézkedések már kifejező eredményeket hoztak, ez év májusában például a társadalmi össztermelés értéke 4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Az elért eredmények jó feltételeket teremtettek az inflációellenes harchoz. Jugoszlávia jelenleg határidőben téríti meg a külföldi kölcsönök kamatjait, s nem kéri az adósságtörlesztés átütemezését. A kamatok kifizetésére három évre a kormány 8,3 milliárd dollárt irányzott elő, ami a társadalmi össztermelés 3-4 százalékának felel meg. Jól haladnak a Világbankkal folytatott tárgyalások arról, hogy a bank évente 800 millió - 1 milliárd dollárnyi hitelt folyósítson Jugoszláviának a legközelebbi öt év alatt. A kormány gazdaságpolitikája arra irányul, hogy az idén a társadalmi össztermék 1,5 százalékkal növekedjen. Az 1980-1986-os években ez a növekedés 1,2 százalékos volt, 1987-ben pedig 1,1 százalékkal, 1988­A gazdasági reform fő irányzatai Jugoszláviában ben 2,0 százalékkal csökkent. Az idei évi terv a konvertibilis valutában elszámolt behozatalban 16,7, a kivitelben 7,2 százalékos növekedéssel számol. A reálbérek előirányzott növekedése 0,6 százalékos. A jugoszláviai gazdasági reform egyik fő célja az, hogy a piacgazdál­kodás elve alapján új feltételeket alakítson ki a gazdasági szubjektumok tevékenységéhez. Ehhez a folyamathoz szervesen hozzátartozik a kül­földi töke nagyobb arányú beáramlása az országba. Habár még nem lehet beszélni a külföldi töke és cégek tömeges részvételéről a jugoszláv gazdaságban, a kormány megteremtette hozzá a szükséges előfelté­teleket. Fontos törvényt fogadott el a külföldi megrendelésekről, s olyan határozatokat hozott, amelyek a jövőben teljes mértékben egyenjogúsít- ják a tulajdonviszonyokat. Ez azt jelenti, hogy törvény garantálja a terme­lőeszközök tulajdonlási pluralizmusát. Az állami és a magáncégek, valamint a vegyesvállalatok egyenrangú partnerekké váltak mind a bel­földi, mind a külföldi piacokon. Alapjában véve minden jugoszláv állampolgárnak jogában áll vállalatot alapítani, illetve a magáneszközeit külföldi partnerekkel közös vállalko­zásba fektetni. Az új rendelkezés szerint nemcsak vegyesvállalati részek, hanem komplett vállalatok is lehetnek külföldi cégek vagy magánszemé­lyek tulajdonában. Habár jugoszláviai viszonyok között is gyökeres változásokról van szó, a külföldi partnerek egyelőre óvakodnak a jugoszláviai tőkebefektetések­től. Az ingatag politikai helyzetben elsősorban határozottabb jogi és politikai garanciákat várnak, olyan értelemben, hogy a piacgazdaság nem lesz csupán konjunkturális jelenség, hanem a jugoszláv gazdaságpolitika tartós irányzatává válik. A jugoszláviai kormányelnök kijelentéseiből, valamint a kormány első intézkedéseiből arra lehet következtetni, hogy Jugoszlávia igyekezni fog maximálisan eleget tenni a külföldi befektetők kívánalmainak. Számos gazdasági szakember véleménye szerint ugyanis a külföldi tőkebefekte­tések nagy segítséget jelenthetnek a jelenlegi gazdasági problémák megoldásában. (E. B.) A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság az ásványi lelőhelyekben gazdag országok közé tartozik. A felvétel a Musani Ércbányában készült, amely Észak-Korea egyik legnagyobb külszíni vasérckiter- meló üzeme. (A CSTK felvétele) Vannak már saját szakemberek ÉSSZERŰSÍTÉS A KUBAI GAZDASÁG MŰSZAKI KÁDERELLÁTÁSÁBAN A kubai népgazdaság egyes ágazataiban még mindig több százra tehető az olyan külföldi szakemberek, mérnökök és technikusok száma, akik az ország iparosításához nyújtott műszaki segítség keretében érkeztek ide, elsősorban a szocialista országokból. Sokan közülük továbbra is tartós munkaviszonyban maradtak a felépített vállalatoknál, mert azok vezetői jobban megbíznak bennük, mint a fiatal hazai káderekben. Vannak, akik húsz évvel ezelőtt érkeztek Kubába, és még mindig ott dolgoznak. Az ország gazdasági vezetői először 1987-ben vitatták meg ezt a kérdést, abból kiindulva, hogy a kubai főiskolákról kikerült jól képzett szakemberek már nagyobb arányban is felvállalhatnák a külföldiek munkáját. Azóta javult a helyzet, az elmúlt évben például 4,3 millió dollárral kevesebb bért fizettek ki külföldi szakembereknek, mint egy évvel korábban, az idén pedig a kubai vállalatok további 356 külföldi szakember alkalmazásáról mondanak le. A főiskolát végzett kubai fiatalok egy ideig a külföldi mérnökök mellett dolgoznak, s amikor kellő gyakorlatot szereznek hozzá, teljes mértékben átveszik a munkakörüket. Az intézkedések azonban nem vezetnek a külföldi szakemberek általá­nos távozásához az országból, mert az újabb beruházásoknál, az ország ipari szerkezetének korszerűsítésére irányuló fejlesztéseknél továbbra is nagy szükség lesz rájuk. -ds­új s; 1989. VI

Next

/
Thumbnails
Contents