Vasárnapi Új Szó, 1989. július-december (22. évfolyam, 27-52. szám)

1989-12-29 / 52. szám

I szú XII,29. ) Télen a kertben Az enyhe téli napokon megkezdhetjük a faápolási, fatisztogatási $ munkákat. A fertőzött, elpusztult ágrészek, a fán maradt száraz növény- ^ részek, gyümölcsmúmiák eltávolítása után érdemes a fatörzset és ^ a vastagabb ágrészeket is megtisztítani. Először kaparóvassal, majd ^ drótkefével dolgozzunk. s Csak az elhalt kéregrészeket távolítsuk el, ügyelve arra, hogy az élő ^ részeket lehetőleg ne sértsük meg. Ezzel a munkával a fás részeken, ^ kéregrepedésekben telelő, illetve meghúzódó kártevőket (például az ^ almamoly telelő hernyóit, a pajzstetveket, tojáscsomókat, a lombosfa- ^ fehérmoly telelő bábjait) pusztíthatjuk el. Nézzük végig a kéregmollyal, az ^ üvegszárnyú almafalepkével és a vértetúvel fertőzött fákat. Tisztítsuk ki ^ az általuk elpusztított, elhalt részeket, szükség esetén vágjuk simára a sebzési felületeket, majd kenjük be sebkezelő anyaggal. Díszfáink, díszcserjéink ritkítását, pusztuló részeinek eltávolítását is ^ most végezhetjük. Az ágakon, esetleg a törzsön található farontó ^ gombákat is távolítsuk el. A nagyobb üregek kitisztítását követően | használjunk cementhabarcsot. A kéregmoly a csonthéjas gyümölcsű növényeket, közülük is főleg ^ a kajszit, az őszibarackot és a mandulát kedveli. Hernyói a fatörzs alsó ^ részén, a gyökérnyak tájékán, esetleg a vázágak alsó részén készítik ^ járataikat. Kártételük helyén ürülékkel borított szövedékcsövek jelennek meg a kéregrész felületén. A kéreg törmelékes, pusztul. A károsítás ^ hatására jelentős mézgafolyás, szövetburjánzás is megfigyelhető, ame- ^ lyet a kéregrészek, sőt a farész pusztulása követhet. A kéregmoly hernyó alakban telel át károsításának helyén. Tavasszal ^ bábozódik, majd az áttelelö nemzedék lepkéi május elejétől rajzanak. ^ Évente két, esetleg egy részleges harmadik nemzedéke fejlődik. A kéreg- ^ moly elleni védekezés legjobb módja, ha alaposan megtisztítjuk a törzset, ^ kezeljük a sebeket. § Az üvegszárnyú almafalepke az almatermésűek kártevője. Főleg az ^ almát kedveli, de fertőzheti a körtét, birset, sőt a berkenyét is. Hernyója ^ általában a törzs és a vázágak találkozási részeinél, a vázágak alsó ^ részében károsít. A károsított részen, általában, sebzések, metszési ^ helyek, sérülések helyein a felszín alatt haladó járatokat találunk, amelyekben sárga színű hernyók élnek. A fás rész felületén szövedék és S kitüremkedó ürülék árulja el a kártevő jelenlétét. Hernyó alakban telel. ^ Elszaporodására főleg a sérült kérgú, rákos fákon számíthatunk. A gon- ^ dós sebápolás, sebkezelés megelőzi megtelepedését, kártételét. Kéz- $ deti, kis mérvű fertőzés esetén az alapos törzs- és vázágtisztítás, ^ sebkezelés elegendő elszaporodásának megelőzésére. Elhatalmaso- ^ dása esetén már vegyszerre is szükség van. (isz) ^ Kedvelt cserepes virágok Kis méreténél fogva a fokföldi (he­lyesen afrikai) ibolya akár ünnepi asztali díszként is szolgálhat. Szép és könnyen virágoztatható szobanö­vény. Divatos év végi cserepes virá­gunk az azálea is, de az előbbinél kényesebb, és nehezebb is újra virá- goztatni. Kevés olyan hálás szobanövé­nyünk van, mint a fokföldi ibolya. Gondos ápolás mellett szinte folya­matosan virágzik egész éven át. Rendszeres öntözést kíván, az ön­tözővíz lehetőleg lágy legyen és 20-22 fokos. Hideg víz hatására a levelek foltosodnak. Foltosodást okozhat a leveleken a tűző nap is, noha ettől inkább a tavaszi és a nyá­ri időszakban kell óvni. Tartsuk lehetőleg műanyag cse­répben. A hőingadozásra közepe­sen érzékeny. A legjobb a 18-20 vagy 22 fokos, világos helyiség. Vi­rágzás előtt és alatt különösen igényli az egyenletes hőmérsékletet és az öntözést. Elegendő hetente egyszer megöntözni. Az elhervadt virágszárakat gon­dosan szedjük le. Előfordul, hogy a túl erős levélnövekedés vontatottá teszi a virágzást. Évente egy-két alkalommal, de nem a téli időszak­ban, ritkítani szokták a tövet. Néha előfordul, hogy ikertövek fejlődnek. Ezeket tavasszal, áprilisban ültes­sük szét, mert ellenkező esetben mindkét növény féloldalassá válik. Átcserepezéskor érett komposztföl- det használhatunk. A virágzó azáleát hűvös, lehető­leg 13-14 fokos helyiségben tartsuk. A virágzás 10 fokon tart a legtovább. A túl száraz, túl meleg, központifűté- ses lakásokban hamar ledobja a vi­rágait. Az ilyen lakásokban, ha nem tudjuk másutt elhelyezni, tartsuk legalább távol a fűtőtesttől. Nagyon szereti a friss, exigénben dús levegőt. A közvetlen huzatra azonban érzékeny. Páraigényes, ezért felülről öntözzük, és nem árt időnként lezuhanyozni. Öntözésre, csakúgy, mint az időnkénti zuhanyo­zásra kizárólag lágy vizet használ­junk. A klóros vagy meszes öntöző­vizet nem bírja, ettől a levelein sóki­válás, foltosodás tapasztalható, ami elcsúfítja az egész növényt. Elvirágzás után az azáleát to­vábbra is tartsuk 10-12 fokon. A nyári hónapokban félárnyékos he­lyen süllyesszük földbe a cserepet. Jóval az őszi fagyok előtt, szeptem­berben hozzuk be 18-20 fokos hő­mérsékletű, világos helyiségbe, ahol a gondos öntözés hatására három hét alatt ismét virágozhat. A növény felkopaszodása, levele­inek hullatása általában tartási hibá­ra vezethető vissza. Ez lehet túlön- tözés éppúgy, mint szomjaztatás. A kisüllyesztés előtt nem árt a haj­tásvégeket visszacsípni, ezzel ser­kentjük az új hajtások növekedé­sét. K. Sz. Mindnyájan ismerjük a tréfás mondást, hogy az alkohol kismér­tékben gyógyszer, nagyban orvos­ság. Ennek persze csak fele igaz. A kulturáltan és mértékkel fogyasz­tott alkoholnak lehet és van is ked­vező hatása szervezetünkre. Időn­ként felvetődik az emberekben a kérdés, ha ez így igaz, akkor vajon gyógynövénynek tekinthetö-e a szőlő? Mielőtt igent vagy nemet monda­nánk, nézzük a tényeket. A szőlő zsenge leveleit a háziasszonyok a kovászolásnál vagy az uborka be­rakásánál ösztönösen használják, s igazuk van. A levél 100 grammon­ként 100-140 mg C-vitamint tartal­maz, melynek egy részét így hasz­nosítani lehet. A szőlő termése érté­kes szőlő- és gyümölcscukrot, vita­minokat, fehérjét, glicerint, szerves savakat, meszet, vasat és egyéb ásványi anyagokat tartalmaz. Tehát nemcsak tápláló, de egészséges is. Vértisztító céllal valaha speciális szölökúrát alkalmaztak: három na­pon át 200-200 gram szólót fo­gyasztottak, majd a napi adagot fo­kozatosan 2 kilóra növelték, azután 3-6 hét leforgása alatt ismét 200 grammra csökkentették. Ilyen kúra ma is levégezhetó, de előtte ki kell kérni a kezelőorvos véleményét. Fő­leg a cukorbetegeknek, hisz a szőlő sok cukrot tartalmaz, amit valahogy ellensúlyozni kell. A korszerű orvos- tudomány anyagcserét serkentő és vizelethajtó szerek formájában használja ki a szőlő gyógyító hatá­sát. Némely betegségeknél (kiüté­sek, reuma, köszvény) sokat enyhít a fájdalmakon, ha lehetőleg termé­szetes anyagok segítségével meg­gyorsítjuk a salakanyagok kiürü­lését. A bogyókban előforduló hasznos anyagok később a mustban és a borban is jelen vannak. Igaz, a borban már alkohol is van, ami a cserzóanyagokkal együtt káros le­het, ha nem tartunk mértéket. Jó tudni, hogy a vörösbor több cserzóa­nyagot tartalmaz. Sokan hiszik, hogy a vörösbor egészségesebb, mert emeli a vérnyomást és gyógyít­ja a vérszegénységet. Rosszul tud­ják. Igaz, hogy a vörösborban sok a vas, csakhogy ez nem jut el ren­deltetési helyére. Ugyanis ez a vas háromvegyértékú, tehát nem tud fel­szívódni a vérbe. Viszont a vörösbor közvetve valóban gyógyítja a vér- szegénységet. Fokozza az étvágyat, s mert több ételt fogyasztunk, több táplálóanyaghoz jut a szervezetünk. Ugyanakkor a cserzöanyagok leköt­A szóló tavaszi oltásához szüksé­ges vesszőket garantáltan egészsé­ges tőkékről szedjük meg, figyel­meztetik ilyentájt a szakemberek a kertbarátokat. Szintén fontos, hogy érett vesszőket válogassunk össze. Ezekre jellemző, hogy a ké­reg parásodott, kissé hámlik, a vesz- szó meghajlítva reccsenve törik, bél­szövete vékony és barna. Óvatosan dolgozzunk, a vessző­ket szedés, szállítás és tárolás so­rán elővigyázatosan kezeljük. Ne tépjük, rángassuk a támberende- zésról, hanem előbb a kötözéseket vágjuk el, a kacsokat szabadítsuk ki, csak azután vágjuk le a vesszőt. Ha nem vigyázunk, sok rügy megsérül­het, tönkremehet. Az oltóvesszőt műanyag szalaggal kötegeljük (a drót sérüléseket okozhat), cím­kézzük és a pincében tároljuk. „Hat éve nem használok nö­vényvédő szereket“ - írja a Kerté­szet és Szőlészetben Csatári Ernő miskolci kertbarát. „Speciális permetleveket 25-30 féle növény kivonatából készítek. Állandóan használom a csalánt, amely a be­áztatott massza 50 százalékát ad­nék bizonyos enzimeket, s ez fejfá­jást okozhat. Azért sem tanácsos sok vörösbort fogyasztani, mert a cserzöanyagok túltengése májká­rosodást és nyelöcsórákot okozhat. Az idősebbek talán még emlékez­nek a Talbin tablettákra, melyek tölgyfából kivont cserzöanyagot tar­talmaztak. Jól gyógyították a has­menést, de később kiderült, hogy károsítotják a májat, sót májrákot okozhatnak. A hatás mindig az adagtól függ, hisz kis mennyiségben a legártalmasabb méreg is gyógy­szerként használható. így van ez a vörösborral is. Cser- zóanyag-tartalmának köszönhetően a nyári hasmenések ellen gyógy­szerként javallható, de egyébként nem csupán az alkoholtartalma miatt intjük mértékletességre a vörösbort kedvelőket. Hogy mennyi lehet a gyógyadag? Főétkezések, főleg vacsora után jót tesz egy deci bor. Javítja az emésztést, munka után megnyugtatja a szervezetet, bizo­nyos értelemben véd a stressztől. Ha elfogadják, inkább a fehérborok fo­gyasztását javaslom. Az evés előtt elfogyasztott egy-két korty ital jobb étvágyat csinál, mint a pálinka. A székrekedésben szenvedőknek kimondottan ajánlják a fehérbort. Serkenti a bélmozgást. Nem okoz hasmenést, viszont segíti a kiürü­lést, de közben nem ingerli a bele­ket, mint a szintetikus hashajtók. Különféle gyógynövények (például apróbojtorján, borsosmenta, fok­hagyma, citromfű, orvosi zsálya, le- gyezöfű stb). felhasználásával spe­ciális gyógyborokat készíthetünk a makacs székrekedés gyógyításé­ja. Ehhez 10-10 százalék büdöske és körömvirág (vagy bodza), to­vábbá 5-5 százalék rebarbara és mustár kerül. Más alkalommal a csalánhoz fagyalbogyó, zsurló és ricinus társul. Lisztharmat el­len a szódabikarbóna 1 százalé­kos oldatát, rovarok ellen trisót, timsót vagy kenőszappant hasz­nálok, 0,2 százalékos oldatban. A gyümölcsfákat az étkezési ecet 4 százalékos oldatával kezelem a gombabetegségek ellen“. A házinyúl, minden tenyésztői hi­edelemmel ellentétben, vízigényes állat. Ezt húzza alá a jugoszláviai Föld Népe egyik cikke, melyben azt ovlasom: ,,A növendékekre napi 0,3-1, a fejlett egyedekre 0,9-1 liter vizet kell számítanunk. Fontos, hogy ezt a mennyiséget folyamatosan kapják meg az állatok, mert emész­tőszervi megbetegedéseket, felfúvó­dást is okozhat, ha egyszerre na­gyobb mennyiségű vizet iszik a nyúl“. Ezt az igényt a nálunk is használatos kerámia itatókkal nem­lehet kielégíteni, szopókás-szelepes önitatókat viszont, sajnos, nem for­galmaznak. (ká) ra, sebek öblögetésére, gilisztaú- zésre, görcsoldónak, nyugtatónak, vérszegénység ellen stb., A savanykás fehérborokat minde­nekelőtt azoknak ajánlják, akiknek kevés a gyomorsavuk vagy vérsze­génységben szenvednek. Abból in­dulnak ki, hogy például avastartalmú gyógyszerekkel együtt citromsavas vagy egyéb savanyú italokat is kell fogyasztani, hogy a vas ne csak bejusson a szervezetbe, de fel is tudjon szívódni. Ezt - akárcsak a ke­resett Béres-cseppek hasznosulá­sát - egy pohár savanyú fehérbor hatékonyan segíti. Ha ilyen összefüggésekben be­szélünk a szőlőről, akkor azt mond­hatjuk, hogy a jótékony, sót gyógyító hatású növények egyike. Hogy a ter­méséből készült bor alkoholt is tar­talmaz? Igaz, de egy-két pohár bor még nem ártott meg senkinek. Azonkívül a szőlőből előbb must készül, s ha ezt megfelelő eljárások­kal tartósítjuk, nem feltétlenül kell bort innunk ahhoz, hogy szerveze­tünk a téli-tavaszi hónapokban is hozzájusson a szőlőben található, hasznos anyagokhoz. A must szin­tén jótékonyan hat az emésztőcsa­torna működésére, s nem ingerli, inkább nyugtatja a gyomrot és a be­leket. Dr. Nagy Géza Hűtőkamra házilag Nyáron naponta kell vágni a szegfűt, mert a túlnyíláshoz egyet­len nap késedelem is elég. A forgal­masabb piaci napokhoz alkalmaz­kodni kénytelen virágtermesztóknek általában 3-4 napi átmeneti tárolás­ra kell berendezkedniük. Ennyi időt vízbe állítva, vagy akár kartondo­bozban is kibír a virág hűvös pincé­ben, esetleg földbe ásott, jól szige­telt tetejű veremben. Időnként azon­ban hosszabb tárolás is szükséges. Főleg akkor, ha a tömeges virágnyí­lás nem esik egybe a piaci kereslet­tel, vagy ha egyszerre nagyobb mennyiségű áru előnyös értékesíté­sére van kilátás (például nőnap, bal­lagás). Ilyenkor már csak a hútótáro- ló jelenthet biztonságos megoldást. Egy-két hetes tároláshoz a plusz 3 fokos hőmérséklet is megfelel, de az ennél hosszabb eltartáshoz olyan hűtőkamra szükséges, ahol 1 fokon lehet tartani a hőmérsékletet. A szegfútermesztésre szakoso- dot kertbarátok közül sokakat foglal­koztat a gondolat, miként készíthet­nének kis befektetéssel megfelelő hűtőkamrát? Nemrég láttunk egy öt­letes megoldást. A mindössze nyolc légköbméteres kamra hűtését két használt hűtőgép aggregátorával ol­dotta meg egy kistermelő. Az egyik 725 W fogysztású, a másik 300-as. Az egyik tartaléknak szolgál, de szükség esetén együtt működtethe­tők. Mindkettőt a kamrán kívül he­lyezték el, a vastag poliészterin la­pokkal szigetelt kamrában csak a bordázot hűtótestek foglalják a he­lyet. Ugyanitt van a pontos üzeme­lést szabályozó hőérzékélő is. A fa­lon különböző magasságban elhe­lyezett hőmérőkkel a hőmérséklet egyenletességét ellenőrzik, s szük­ség esetén ventilátorral teremtenek az egész kamra légterében azonos hőmérsékletet. Az ajtó pontosan zá­ródik, a berendezés kifogástalanul működik, így a kamrában akár 0,5 fokos hőmérséklet is teljes bizton­sággal állandósítható. (sze) Permetezés barkácsgéppel Két éve vettem egy NDK-gyártmányú barkácsgépet. A készlethez egy kompresszor és egy szórópisztoly is tartozik, de ezeket kezdetben nem nagyon tudtam mire használni. Azután, amikor a nyár kellős közepén elromlott a permetezőm, megpróbáltam a szórópisztoly segítségével kijuttatni a kész permetlét. Nincs nagy kertem, így a pisztoly tartályának kétszeri megtöltésével lekezelhettem a szőlőt. Kell-e mondanom, hogy lényegesen gyorsabban és könnyebben ment a munka, mint korábban a háti permetezővel? Aki szeretné kipróbálni a módszert, szerezze be a barkácsgép kerti üzemeltetéséhez nélkülözhetetlen, megfelelő hosszúságú elektromos kábelt, s ügyeljen arra, hogy a gépre ne kerüljön a permetléből. Legjobb, ha letakarja a barkácsgépet, de csak annyira, hogy kellően szellőzhes­sen. (kr) Hasznos tudnivalók • A megtisztogatott begóniagumókat szikkasztás után általában újságpa­pírba csomagolva, fagymentes helyen tárolják. Ennél jobb módszer a tőzegbe ágyazás, így kevesebb gumó károsodik. A cserepekben nevelt virágok gumói visszahúzódás után a virágcserépben teleltethetők, de öntözni nem szabad. A tavaszi kiültetéshez februárban lehet megkezdeni az előhajtatást. • A gyaluforgács almon tartott csirkék nem unatkoznak, elfoglalják magukat a kapirgálással, tehát nem fáznak s közben a nyersrostszükségletü- ket is kielégítik. A forgács azonban ne legyen túl fűrészporos vagy penészes, mert ez bélgyulladást okozhat. A naposcsibéket az első héten csak papírral borított forgácsalomra helyezhetjük. W”' * '' ’I«... ^4 » r> _ J ' •,.» _, • A szép lugas vagy pergola a kert dísze lehet, a szőlő termése pedig az egészségünket szolgálhatja

Next

/
Thumbnails
Contents