Vasárnapi Új Szó, 1989. július-december (22. évfolyam, 27-52. szám)

1989-12-29 / 52. szám

Avia-Neretva kooperáció MINIBUSZOK, MENTŐK ÉS KÖLCSÖNÖS ELŐNYÖK Tavaly ősszel a brnói gépipari vá­sáron mindkettőt újra bemutatták. Ez egyben a kooperációs együttmű­ködés beindulását jelentette. Ugyanis egyezmény született, mely­nek értelmében Avia alvázra TAZ autóbuszokat és speciális célokra alkalmas autókat szerelnek, s a kész járművekből mindkét fél részesül. Az elmúlt évben száz, az idén már há­romszor annyi alvázat küldtek Prá­gából Jugoszláviába. Kölcsönösen előnyös ez az együttműködés. Itthon például hi­ánycikknek számítanak a minibu­szok. Az Avia-Neretva járművek ép­pen ezt az űrt tölthetik ki. Vezetőjü­kön kívül 13 utast szállíthatnak, s két változatban készülnek. Az egyik standard, a másik luxus (Standart és Lux elnevezéssel) kivitelezésű. Ez utóbbi komfortosabbá teszi az uta­zást, de nehezebb, ezért kevesebb ülőhellyel felszerelt. Mentőkből sincs elég az ország­ban, gyors mentőszolgálati jármű­vekből úgyszintén. Igaz, az Aviák nem a legalkalmasabbak a gyors Segítségnyújtásra, ám mindenkép­pen jobbak az elavult $K°da 1203- asoknál. Neretvával elsősorban a betegszállítást szolgáló, rendelő­vel felszerelt mentöváltozatban ta­lálkozhatunk. Műszerfelszereltségét ner kamatoztatja az Aviával készült közös modelleken is. Ezek karosszé­riája szintén aerodinamikus és beü­vegezett, nagyméretű ajtókkal fel­szerelt, mentős változatukban hátul kétszárnyas ajtajuk van. A mentőket^ Webasto márkájú klimatizációs be­rendezéssel szerelték fel. Két továb­bi változatuk gyártásával is számol­nak: az egyik postai, a másik repülő­téri célokra szolgál. Mindegyik sike­res kivitel elé néz. Miért előnyös mindkét fél számá­ra a kooperáció? Mindenekelőtt azért, mert a jugoszláv gyártó alvá­zainkat saját szükségleteire haszno­síthatja. Az első száz alvázért cseré­be 44 minibuszt kaptunk, a követke­ző háromszázért 131 érkezik ha­zánkba. Egy részük mentőautó. Olyan együttműködésről van tehát szó, amelyet autóiparunknak még jobban ki kellene használnia. Ugyanis a többi KGST-tagállamhoz viszonyítva a Csehszlovákiában gyártott motorok és alvázak elfogad­ható műszaki színvonalúak. Van te­hát mit felkínálnunk, s abból is van elég, amire éppen szükségünk len­ne. így az Avia-Neretva termelési kooperációhoz hasonlóan más terü­leteken is érdemes lenne ilyen kap­csolatokat kialakítani. Vagy a politi­kai erőegyensúly átalakulása után a gazdasági körülmények is annyira megváltoznak, hogy a gyártóknak még jobban megéri majd a külföldi partnerkeresés? Bizonyára célszerű választás esetén az ilyen kooperá­ció nem válik a háZSI vállalatok kárá­ra J. MÉSZÁROS KÁROLY Vietnami vendégmunkások Csehszlovákiában Vietnam továbbra is szorgalmazza az együttmű­ködés fejlesztését hazánkkal. Számára főként a szabad munkaerő kihasználása a fontos, s úgy véli, ez mindkét fél érdeke - mondta el nemrég Le Khac Hien, Vietnam szociális és munkaügyi minisz­terhelyettese a Csehszlovák Sájtóirodának adott interjúban. Csehszlovákiában jelenleg körülbelül 35 ezer vietnami vendégmunkás dolgozik, közülük 6500-an az idén jöttek hazánkba. Azok a csehszlovák vállalatok, amelyek foglalkoztatják, illetve igénylik őket, azt állítják, hogy a vietnami munkások nélkül nem tudják teljesíteni a tervfeladatokat. A vendégmunkásokkal foglalkozó kormányközi egyezményt 1980-ban írták alá, s 1990-ig hosz- szabbították meg. Ez alatt az idő alatt elegendő tapasztalat gyűlt össze egy új együttműködési dokumentum előkészítéséhez - állapította meg a vietnami vezető. Nagyra értékelte, hogy a vietna­mi munkások Csehszlovákiában négy-öt év alatt szakképesítést is szerezhetnek, és növelhetik csa­ládjuk életszínvonalát. Legtöbbjük jól dolgozik és általában fegyelmezett. Vállalataink évente 6000 koronát fizetnek Vietnamnak minden munkásért, akik bevételeik 10 százalékával támogatják orszá­guk fejlesztését. A másik oldalon viszont gondjaik vannak a viet­nami állampolgároknak hazánkban. Főként áruvá­sárláskor, amikor is vámkorlátokba ütköznek, vagy pedig nem küldhetik haza megtakarított pénzüket. Némely vállalatok nem teljesítik a szerződésben megállapított elszállásolási és egyéb feltételeket. Időnként az emberek közti kapcsolatokban is prob­lémáik vannak - hívta fel a figyelmet Le Khac Hien. Egyidejűleg azonban elismerte, hogy a vietnami fél is megsérti a szerződést. Nem mindig válogat­nak felelősséggel a külföldi munkára jelentkezők közül, s néha a konkrét vállalat által kiküldött munkásoknak a fele semmilyen kapcsolatban sincs az adott vállalattal. A vietnami egészségügy kedve­zőtlen állapotának következményeként nem kielé­gítők az orvosi ellenőrzések, s a Csehszlovákiába érkező vietnami munkások jelentős hányada egészségügyi szempontból alkalmatlan - mondta a vietnami vezető. Háláját fejezte ki hazánknak az egészségügyi ellátásért, valamint azért, mert be­tegség esetén . nem küldi haza az embereket. A jövőben Vietnamban olyan intézkedéseket hoz­nak, melyek szerint megbüntetik azokat az orvoso­kat, akik hálapénz ellenében beteg embereket engednek ki más országokba vendégmunkára. A miniszterhelyettes azonban határozottan elutasí­totta Csehszlovákiának azon követelését, hogy Vietnamban szovjet, bolgár és NDK-beli segítség­gel két diagnosztikai egészségügyi központot épít­senek fel; ezek ugyancsak vietnamiakat foglalkoz­tatnának. Le Khac Hien rámutatott arra a tényre, hogy az a néhány száz vietnami, aki a munka és tanulás helyett csak az országot járja, rontja a külföldi dolgozókról kialakított véleményt. Sajnálatos tény, hogy annak a 23 ezer vietnaminak, aki már állandó jelleggel visszatért hazájába, nincs munkája. Azon­ban sok esetben, amikor mégiscsak sikerült állást szerezni, sokan nem tudtak a kitanult szakmájuk­ban elhelyezkedni. Ezeket a problémákat a két ország vállalatai közti közvetlen együttműködéssel nagy részben orvosolni lehetne. Példaként megemlíthetjük a kop- rivnicei Tatra vállalatot, amely a légi közlekedés költségein kívül a jövőben száz vietnami dolgozó cseh nyelvű oktatását és az egészségügyi ellenőr­zést is finanszírozza. Az elkövetkező időszakban tehát e tekintetben nem á politikának, hanem a gazdasági hatékonyságnak lesz fő szerepe. (CSTK) 2. A Mladosf szó­fiai gyár'a görög Kontos cégtől vá­sárolt licenc alap­ján gyárt játék­autókat. A BMW, a Formula 1 és még néhány más típusú autó pasz­tellszínekben ké­szül. A gyártók fontolgatják, hogy a közeljövőben gyermek-motor­kerékpárral bőví­tik az üzem kíná­latát. A termékek jelentős részét külföldre szállít­ják. A felvételen a szerelőrészleg látható. (ÓSTK felvétele) Az OSZSZSZK-ban a permi telefongyárban ebben az évben 5 millió darab teiekonkészüléket gyártanak. Az utóbbi időben a termékek 97,5 százalékát a kiváló minőség! osztályba sorolták, felvételen a gyár néhány terméke látható. (CST-felvétel) Az első valutaárverés Moszkvában Moszkvában nemrég lezajlott az első valutaárverés. A valutabörzén azok az állami vállalatok és szerve­zetek vettek részt, amelyek a fennál­ló devizaszabályok szerint szaba­don felhasználható konvertibilis va­lutával rendelkezhetnek. Ugyancsak az állami szektort képviselő szerve­zetek jelenhettek meg vevőként. A forgalom rubelben bonyolódott le, azaz az egységnyi devizarubelre kellett felajánlani folyó rubelben meghatározott értéket. Az első börzei napon a vételi szándék jelentősen meghaladta a kínálatot. Az ajánlatokat tevő vál­lalatok száma 36 volt, a vásárolni szándékozóké pedig 210. A börzebizottság jelentése szerint az első tőzsdenapon 8,4 millió devi­zarubel értékű konvertibilis valuta cserélt gazdát. Egy devizarubel 10-27 folyó rubel közötti áron kelt el, és az átlagos napi árfolyam 15,2 rubel volt. Nagy különbség alakult ki a kínálati és a keresleti árfelajánlá­sok között. A vevők maximálisan 27 rubelt kívántak csak adni egy devi­zarubelért, az eladók pedig maximá­lisan 40 rubelt szerettek volna elérni. A kialakult tényleges árfolyamok azt mutatják, hogy az alacsony kínálat mellett még irreálisan magas árfo­lyamszint képes kialakulni. Az Ekonomicseszkaja Gazeta szovjet közgazdasági hetilap beje­lentette, hogy hétről hétre közölni fogja a valutabörze híreit. Néhány megjegyzés az első tőzs­dei nap nyomán kialakítható tapasz­talatról:-A tőzsde bizonyítéka annak, hogy a Szovjetunióban megkezdő­dött a valutaforgalom liberalizálása. Ez jelzi, hogy a devizamonopólium korlátái leépülőben vannak.- A tényleges forgalom értéke ma még marginális, de jól jelzi azt, hogy nagy az esély a párhuzamos valuta­forgalom kialakulására és a külön­böző módon forgalmazott valuták versenyére.- A kialakult árfolyamok jól tükrö­zik a szovjet vállalatok devizaéhsé­gét, valamint a hivatalos árfolyam tarthatatlanságát, és a rubel jelentős leértékelésének szükségességét. A devizabörze első napját nem lehet mérvadónak tekinteni a jövőre nézve, hiszen mind a vevők, mind az eladók bizonyos fenntartásokkal vettek részt az aukción. Nem világos ma még az sem, hogy a fennálló devizagazdálkodási szabályok mi­lyen mértékben oldódnak fel a jövő­ben, és milyen összegű deviza- mennyiség kerülhet erre a piacra. A devizabörze működése kétségte­lenül jelentős lépés a valutapiac és távlatokban a konvertibilis rubel megteremtésére. Munkanélküliség Magyarországon Jövőre várhatóan 40-50 ezerre nó a munkanélküliek száma Magyarországon, s így az aktív lakossághoz viszonyított rész­aránya eléri az 1 százalékot. 15 ezerre becsülik azoknak a szá­mát, akik 1990-ben munkanélküli segélyre szorulnak. Bár a mun­kahely-kínálat és -kereslet megközelítőleg egyensúlyban van, néhány megyében (mint például Baranya, Nógrád, vagy Ózd ipari körzete) kiéleződnek a szociális feszültségek. A munkanélküliek aránya főként az első munkahelyükre belépők és a szakképzett­ség nélküli fiatalok esetében növekszik meg. A prognózisok szerint 1995-ig 300-400 ezerre is megnőhet a munkanélküliek száma. * * * A magyar parlament döntése alapján az alacsonyabb jöve­delmű lakosok még az idén karácsonyig egyszeri pénzbeli támogatást és szociális juttatást kapnak. Azok, akiknek a nyug­dija, rokkantsági nyugdíja vagy más szociális juttatása nem haladja meg a havi 6 ezer forintot, egyszeri, 2000 forint segélyt kapnak. Akiknek havi jövedelme 7000 forint, ezer forint egyszeri segélyt kapnak. A családi pótlék-kiegészítő minden gyermekre ezer forint lesz. (ŐSTK) Nyáron múlt két éve, hogy tényleges együttműködés kezdődött a prágai Avia és a jugoszláv TAZ (Tvornica autobusa Zagreb) cég között. Ekkor indult ugyanis fővárosunkból a balkáni országba az az első két alváz, amelyekre később Neretva karoszériát szereltek. És néhány hónapon belül már a nyilvánosság is megismerkedhetett az Avia-Neretva minibusz és mentőautó prototípusával. a Chirana és az érintett tárca mege­gyezése alapján véglegesítjük. És mit kell tudni a másik kooperá­ciós partnerről? Nem ismeretlen cég a TAZ, hisz négy évtizedes termelői múlt áll mögötte. Évi bruttó forgal­mának közel 15 százalékát az új autóbuszok fejlesztésére fordítja, miközben Európa számos autógyá­rával, kutatóintézetével és főiskolá­jával működik együtt eredménye­sen. Az ismert jugoszláv márka au­tóbuszai külsőre és technológiailag is vonzó jármüvek, magasfokúan korrózióálló karosszériájuk van, amelyet a műanyag- és alumínium­elemek nagy százaléka tarkít. A gyár fejlesztő részlegein évente 15 konstrukciós terv készül, mind ez ideig már háromszáznál több proto­típus hagyta el a gyárat. E márka autóbuszai hírnevet szereztek ma­guknak a Közel-Keleten, néhány fej­lődő államban, de Nyugat-Európá- ban is. Napjainkban földrészünkön Dánia, Ausztria, Finnország és az NDK tartozik a legnagyobb megren­delői közé. A TAZ az Aviához ha­sonló módon működik együtt olyan jól ismeri nyugat-európai cégekkel, mint a Daimler-Benz, a Magirus vagy a Sisyr-Pych; alvázakhoz tartozó komponenseket kapnak töiük. Termelési és fejlesztési eredmé­nyeit, tapasztalatait a jugoszláv part-

Next

/
Thumbnails
Contents