Vasárnapi Új Szó, 1989. július-december (22. évfolyam, 27-52. szám)
1989-07-21 / 29. szám
JSZÚ 9 89. VII. 21. A kis falu, amelyet a forgalmas főút kettészel, a térképen csupán egy parányi pont. Pedig van mezőgazdasági szakmunkásképző intézete, itt van a stupavai gyümölcstermesztő állami gazdaság egyik üzeme és határában gazdálkodik a királyi (Král') szövetkezet is. Közigazgatásilag évek óta ide tartozik Naprágy (Neporadza) és Keszi (Késövéé). A három településen mintegy kilencszáz ember él, közel a fele a székhelyközségben.- Ha kis mértékben is, de növekszik a lakosok száma - újságolja Hubai István, a Kövecsesi (Strkovec) Hnb elnöke. - Ebben a megbízatási időszakban már nyolc családi házba költöztek be, öt pedig épül. Jelentősnek tartom, hogy tizenkét építkezési telket közmúvesítettünk. A továbbiakban még tizenöt telket tudunk biztosítani. A kis település az utóbbi években sok mindennel gyarapodott. Erről az épületeken kívül a hnb irodájának falán látható oklevelek is tanúskodnak. Szorgalmukat 1974-ben és 1982-ben az SZSZK kormáalagsorban pedig az üzemi konyha. Gazdaságunk a költségekhez 1,9 millió koronával, gépi segítséggel, fuvarral járul hozzá, de besegít a királyi szövetkezet is. Az építkezésen, bár hétköznap van, vagy tíz ember és egy erőgép dolgozik. Az alap hamarosan elkészül, aztán hozzáfognak a falak felhúzásához. Filep Lajos vezetésével építkezési csoportot hoztak létre. Ám mások is segítenek, társadalmi munkában, egy részük pedig bérért. A királyi Molnár Lajos, eredeti foglalkozása kőműves, de segéd- mozdonyvezetőként dolgozik a pelsöci (Pleáivec) fűtöházban. Most fűrészel, szögei. Miközben meg- törli verejtékező homlokát, ezt mondja.-Amikor szabad napom van, szívesen jövök dolgozni. Igaz, hogy a pénz is jól jön, de munka nélkül sem tudnék meglenni... A szabadidő hasznosabb eltöltését el sem tudom képzelni. Ha ez a létesítmény elkészül, mindnyájan jól járunk vele. Sikerül a magukra maradt idős emberek gondjain is PIUUNYI PONT IIIlMfPEN nya elismerő oklevéllel és pénzjutalommal ismerte el. Ám azóta sem tétlenkedtek. A székhelyközségben rendbe tették a napközi otthont, járdát, hidat építettek, 2,2 millió koronát fordítottak a három település útjainak portalanítására. Keszibe, amely valamivel több mint két kilométecre van a székhelyközséghez, kiépítették a hangosanbeszéló hálózatát.-A három település gyermekei egy óvodába járnak, mégpedig a székhely községbe, iskola azonban Naprágyon is van, tizenkilenc tanulóval. Meg vagyok győződve arról, hogy településeinken egyre több fiatal telepszik le. A gyümölcstermelő állami gazdaságnak - amely jövőre egy tizenhárom lakásos tömbház építését kezdi meg - szüksége van a munkaerőre. Meggyet, ribizlit, szamócát és szedret termesztenek - mondja az elnök. - Miénk a lerégibb művelődési otthont a járásban, s igyekszünk azt kihasználni. Néhány éve eredményesen tevékenykedik a Csemadok éneklőcsoportja.- Három év múlva már jobbak lesznek a feltételeink - veszi át a szót Szolnoki Lajos, a mezőgazdasági üzem igazgatója, majd magyarázólag hozzáteszi. - A múlt év őszén a helyi nemzeti bizottsággal közös beruházásba kezdtünk, ötmillió korona ráfordítással művelődési otthont, igazgatóságot és hnb-irodát építünk. Mindez megfér egy tető alatt, sót ott kap majd helyet a szertartásterem, az Szabó Zoltán vasutas szabadidejében dolgozik az építkezésen (A szerző felvételei) enyhíteni. A jelenlegi művelődési otthont az alapiskola tornatermévé építjük át. Több mint negyven gyerek jár az 1-4 összevont osztályba. Szántó István állatgondozó. Minden második napja szabad, azaz csak részben, mert reggel és este azért el kell látni az állatokat. Pihenhetne, de ó inkább eljön segíteni. A miértre így válaszol.- Évek óta beszéltünk erről az építkezésről, most hogy végre elkezdődött, én is szeretném elősegíteni, hogy időre elkészüljön. A mezőgazdasági szakmunkásképző intézet két tanulója is ott segédkezik: Ruszó Zoltán és Danyi Róbert. A futballpálya szomszédságában csak késő délután, a hétvégeken dolgoznak, de a teniszpálya mégis befejezés előtt áll. Az elnök némi büszkeséggel jegyzi meg.- Miért ne teniszezhetnének a mi gyerekeink is? Jobb helyen nem is tölthetnék el szabadidejüket. Igaz, edzőnk nincs, de sebaj, majd csak megoldódik a helyzet Mindhárom településen megszervezték a háztartási hulladék elszállítását. A társközségek mindegyikében van üzlet, Naprágyon nem is olyan régen társadalmi munkával művelődési otthon épült. A három polgári bizottság tagjai a képviselőkkel együtt szervezik a társadalmi munkát. A kö- vecsesiek tavaly kategóriájukban a járásban a második helyen végeztek, de igen aktívak a naprágyi- ak is. Jelenleg is parkosítanak. Korábban ez a falu kihalásra volt ítélve, de szerencsére nem így lett és ez az ott élő emberek, s az őket több mint húsz éve képviselő tanító, Arkely Zoltán érdeme is.- A községen áthaladó patak mellett van egy hétárnyi terület, azt szeretnénk föltölteni, parkosítani - szólt további terveikről Szolnoki Lajos, aki ötödik megbízatási időszakban képviselő, s szívén viseli mindhárom település gondjait.- Bőven van tervünk - toldja meg az igazgató szavait a hnb elnöke. - Z akcióban épül majd a községi vízvezetékhálózat. A jövő tervidőszakban a székhelyközségben és Naprágyon is ravatalozót akarunk építeni. Az építkezésen szemlátomást nő a betonalap. Az elnök örül a szorgos munkának, de ráncba szalad a homloka, amikor megemlítem, itt az alkalom, hogy harmadszor is kiérdemeljék a kormány elismerő oklevelét.- Az sem volna rossz... Én bízom abban, hogy lakosaink és a két mezőgazdasági üzem ennél az építkezésnél is kitesznek magukért. Egyre többen telepednek le nálunk, szeretik meg a falusi életformát. Jó volna bővíteni éppen ezért az üzletet, elérni, hogy a mozgó hentesüzlet rendszeresen kijárjon, hogy a gyermekorvos legalább hetenként itt rendeljen. Az összefogás és a szorgalom jellemzi Kövecsest és társközségeit. Lakosaink azt akarják, hogy nekik, gyermekeiknek és unokáiknak jobb életfeltételeik legyenek. NEMETH JANOS MINDENKIT ELHELYEZNEK Munkaerő-gazdálkodás a Komáromi (Komárno) járásban A foglalkoztatottsággal kapcsolatos kérdések is felmerültek az allami vállalatokról, illetve a Munka Törvénykönyve módosításáról folyó vitákban. Voltak, akik a munkanélküliség rémének előfutárát látták a törvénytervezetekben. Utaltak arra, hogy egyes szociális csoportok nehezebben jutnak majd munkához, mások úgy vélekedtek, hogy a vállalatok önállósága, nyereségközpontú gazdálkodása a dolgozók, a szakképzettség és a becsületes munka jobb elismeréséhez vezet majd. Az új törvények hatályba léptek. Berta János mérnöktől, a Komáromi Járási Nemzeti Bizottság munkaerő-gazdálkodási osztályának vezetőjétől elsősorban azt kérdeztük, hogyan érinti a fiatalok elhelyezkedési lehetőségeit a gazdasági reform- A járásban évente megközelítőleg 600 diák érettségizik. Ide számítjuk ter1 mészetesen azokat is, akik más járás középiskoláin végeztek, de itt az állandó lakóhelyük. 120-130 diákot vesznek fel főiskolára. Az átalakítás lényegében ; a többit érinti. A gazdálkodó szerveze- , tek most már ugyancsak meggondolják, emeljék-e adminisztratív dolgozóik számát, sót több helyen már csökkentették : is. Így aztán legfeljebb 100 végzőst : tudunk adminisztratív munkakörben elhelyezni. A többi kénytelen munkásbe- í osztásokat elvállalni. ■ Megfelelnek ezek a beosztások ] a képzettségüknek?- Is-is. A lányok, mondjuk, munkásként mennek a hajógyárba dolgozni. Elöbb-utóbb felszabadul egy adminisztratív beosztás, s ilyenkor aztán kiemelik, áthelyezik őket. Persze, elsősorban azt, akinél tapasztalták az igyekezetét. Most, hogy növekszik az idegenforgalom, szükség van több elárusítónőre is. A szakképzettség nélküli gimnazista lányok számára még ez is elfogadható munka, ha már nem vették fel őket főiskolára. De van bizony a lányok közt sok olyan, akinek nem tudunk mást felkínálni, csak azt, hogy a cipőgyárba vagy a dohánygyárba menjenek mun- kásnönek. Ezek a gondok rendszerint októberig tartanak, később aztán ismét keresnek adminisztratív dolgozókat a vállalatok. Igaz, gyakran kifejezetten megszabják, hogy elsősorban a kereskedelmi középiskolát végzett lányokra van szükségük, mert azok az irodai munkában jobban beválnak, tudnak könyvelni, gépelni magyarul és szlovákul is. A munkáltatók válogatnak. A köz- gazdasági középiskolások közül is elői szőr azt veszik fel, aki Surányban (Su- ° rany) végzett, aztán jön számításba j) a többi közgazdasági középiskola végzőse, s a rangsor végén a gimnáziu- • mokban végzettek állnak. Ez persze I érthető is. Okét négy évig főiskolára | készítették fel. El kell azonban monda- íj nőm, a legnagyobb problémát abban lát- I juk, hogy a járásunkból kevés diákot | vesznek fel főiskolára. Sokkal több ta- I nárra, orvosra, mérnökre lenne szüksé- j günk. Évente nem 130, de legalább 200 főiskolást is el tudnánk helyezni, persze I ha olyan képzettségük van, melyet a járás gazdálkodó szervezetei hasznosít- j hatnak. A vállalatok igényei alapján készítettünk egy felmérést, hány és milyen főiskolai képzettségű szakemberre lesz szüksége a járásnak a következő öt évben. Ezt átadtuk az iskolák igazgatóinak, pályaválasztási tanácsadóinak, hogy a szükségleteknek megfelelően irányítsák a diákok továbbtanulását. m És a szakmunkástanulók?- Velük az iskola elvégzése után nincs gond, hiszen a képzésük költséj geit fedező vállalatok, szövetkezetek kötelesek alkalmazni őket. Itt más probléma adódik. Tavaly a járási mezőgazdasági igazgatóság meghatározta az egyes szövetkezeteknek, hány diákot kell a saját költségükön képezniök. Az idén azonban megváltoztak a gazdasági szabályozók, a szövetkezetek kétszer is | meggondolják, mire fordítják a pénzüket. Egy szakmunkás képzése három év 1 alatt 25-35 ezer koronába kerül. így j aztán a szövetkezetek az idén kijelentették, hogy csak akkor vesznek fel szakmunkástanulót, fedezik képzése költségeit, ha szükségük van rá. Erre megint a lányok fizetnek rá, mert a szövetkezetek, például a növénytermesztésbe beruházás nélkül is fel tudnak venni munkaerőt, hiszen a járásban legalább 5 ezer nő háztartásbeli. Egyhavi betanítás után már termelhetnek is. Ám ez mégiscsak rövidlátó gyakorlat, hiszen a képzett szakmunkás nagyobb hatékonysággal, többet tud termelni, mint a betanított munkás. Az állatte- ' nyésztés számára már képeznének, a szövetkezetek szakmunkásokat, de arra megint a gyerekek nem kaphatók. Mind elárusítónönek, fodrásznak tanulna, esetleg más menő szakmát választana. m Tavaly, a Munka Törvénykönyve módosítását megelőző vitában a Komáromi járásból is érkezett olyan vélemény, hogy az új törvények nehezítik majd a börtönből szabaduló, esetleg a fegyelmezetlen dolgozók elhelyezését.-Az új rendelkezések valóban sok változást hoztak. Először is, korábban mindenki jobban meggondolta, fel- mondja-e a munkaviszonyát, hiszen 7-9 hónapig kellett várnia a kilépési pecsétre. Most több a felmondás. Sokan mondanak fel úgy, hogy még nem tudják, a két havi felmondási idő után hol lépnek ismét munkába. A korábbinál jobban fizetett munkahelyet pedig rendszerint csak az talál, aki toborzás keretében szegődik el valahová vagy pedig nagyon jó munkaerő. Van, aki nem talál jobb munkát, s a korábbi munkáltatója sem hajlandó ót visszavenni. ■ És akkor idejön?- Igen. Általában mindenkinek tudunk munkát ajánlani. A szervezetek negyedévente megküldik nekünk a szabad munkahelyek kimutatását. Jönnek persze az ún. „nehezen elhelyezhető személyek“ is, a börtönből szabadultak, a notórius hiányzók. Bár sokan csak azért, mert a közbiztonsági szervek firtatják, miért nem dolgoznak, miből élnek. Először címeket adunk nekik. Menjenek, próbálják meg, beszéljék meg, felveszik-e őket. Ha visszatérnek és látjuk, komolyan gondolják, dolgozni akarnak, személyesen lépünk kapcsolatba az egyes vállalatok illetékeseivel, hogy vegyék fel őket. Látni kell, a munkáltatók nem kapkodnak utánuk, főként ha szakmájuk sincs. De még őket is el tudjuk helyezni. Igyekszünk, hogy mindenkinek biztosítva legyen a megélhetése, ne kényszerüljön lopni, ne kerüljön vissza a börtönbe. m Előfordult már, hogy valaki segélyért folyamodott volna mert nem volt munkája?- Eddig még nem. Hiszen, mint említettem, mindenkit el tudunk helyezni, még ha csak gyengébben fizetett és kevésbé vonzó munkakörben is. Igaz, most a létszámcsökkentésekkel kapcsolatban még két ember számára keresünk munkát. Talán nekik majd fizetni fogunk. Egyelőre a kerületi nemzeti bizottságot kértük meg, segítsenek munkát találni számukra. Főként egyikük miatt fő a fejünk. Eddig komoly beosztásban dolgozott, tudományos fokozata van, s csak hasonlóan komoly beosztást hajlanó elfogadni. Mi viszont csak „megfelelő" munkát lennénk kötelesek felkínálni számára, melynek - a törvény szerint - „lehetőleg“ meg kell felelnie a képzettségének is. ■ Mire számítanak a jövőben?- A munkánk nyilván nem válik egyszerűbbé. Egyre nehezebb lesz elhelyezni azokat, akik nem akarnak tisztességesen dolgozni. Előkészületben vannak viszont olyan új törvénytervezetek, melyek megkönnyítenék azt, hogy a nehezen elhelyezhető személyeknek is munkát találjunk. Az egyik elképzelés szerint az ilyen - például megváltozott munkaképességű - dolgozókat foglalkoztató vállalat kedvezményekben részesülne. Mindenesetre azt valljuk, a munkához mindenkinek joga van. Kérdés azonban, hogy ezt a jogát a lakóhelyén érvényesítheti-e vagy kénytelen elfogadni a toborzás keretében felkínált munkát is. Ugyanakkor tudjuk, mind kevesebb adminisztratív munkahely lesz, mert az üzemek rákényszerülnek arra, hogy jobban gazdálkodjanak, csak any- nyi dolgozót foglalkoztassanak, ameny- nyire okvetlenül szükségük van, és csak olyan dolgozókat, akik hasznot hoznak. A létszámcsökkentések miatt nehezebb lesz a diákok elhelyezése is. Éppen ezért igyekszünk megteremteni a szabad munkahelyekről egy naprakész információs rendszert számítógépes nyilvántartással, illetve a személyzeti osztályokkal való állandó összeköttetésS6l FEKETE MARIAN Hubai István Molnár Lajossal a tervrajzot nézi
