Vasárnapi Új Szó, 1989. július-december (22. évfolyam, 27-52. szám)

1989-12-08 / 49. szám

f. Miért beteg az atlétika? Frantiéek Fojt arca komor. Az idén nem sok oka volt az Beszélgetés Fratisek Fojt szövetségi kapitánnyal örömre. Atlétika. Mennyi csodálatos élményt rejt e szó. Olimpiai, világ- és kontinensbajnoki győzelmeket, szebbnél szebb pillanatokat. A nyolcvanas évek elejétől, helyesebben az 1982-es athéni Európa- f bajnokságtól a szöuli olimpiáig. S itt hirtelent?) megszakadt a lánc, a nemrégiben még egyik legsi­keresebbként számon tartott sportág szédületes sebességgel megindult lefelé a lejtőn, s egy szép napon, a gatesheadi Európa Kupa-döntőn a szaka­dék szélén lelte magát. Mindkét csehszlovák csapat elbúcsúzott földrészünk élvonalából. De nem ez volt az egyetlen kudarc: teljes pangást észleltünk az országos bajnokságon, egyetlen ember képvi­selte a csehszlovák színeket a barcelonai Világ Kupán. Az a Jozef Kucej, aki két országos csúcsot állított föl ezen a nyáron. Szegénységi bizonyít­vány, hogy ebben az idényben 6 volt az egyetlen, aki föliratkozott a rekordlistára. A teljes képhez hozzátartozik, hogy részleges sikereket értek el a gyaloglók s az utóbbi években a sokat bírált hosszútávfutók. Mindazok, akik jártasak vagyunk a honi atlétika berkeiben, érzékeljük, hogy a sport­ág beteg. Mi a baja? Miért beteg? S egyáltalán meg lehet-e gyógyítani? Erre kerestünk feleletet Franti- sek Fojt szövetségi kapitánnyal. • Sokan próbálkoztak arra, hogy fölállítsák a diagnózist, de nem jártak túl sok sikerrel. Egyes illetékesek állították, a szö­vetségnek van koncepciója, s ez jó is, mások ellenkező véleményen voltak. Az eredmények az utóbbiakat igazolják. Nemrégiben meglepett a hír, hogy mégis új koncepciót fogadott el a sportági vezetés, s nem mondanám, hogy ebben- másokkal is konzultáltam - kiismernénk magunkat. A régi rendszeren belül van tehát egy új, vagy az újon belülmaradt a régi?- A zűrzavart az okozza, hogy a CSSZTSZ KB élsporttal foglalkozó plénumát elhalasztották, így a sportági szövetsé­gek nem dolgozhattak ki végleges koncepciót mindaddig, míg a sportszövetség koncepciója nem ismeretes. Gateshead után világossá vált, hogy az irányításban változásokat kell végrehajtanunk, mert az atlétikában folyó munka nem jó. Ezt eredetileg úgy akartuk megoldani, hogy három főedzőt bízunk meg az olimpiai felkészülés irányításával, ők természetesen nagyobb önállóságot kapnak, s egyben bővül a hatáskörük is, több lesz a lehetőségük. Ez a három tréner, Benőik, Smíd és Kváő. Egyébként a futóugró- és dobószámok külön-külön szekciót alkotnak, élükön hivatásos edzőkkel. Azért hirdettünk pályázatot, hogy olyan szakemberek kerüljenek ezek élére, akik valami újat hoznak a sportágba. Megdöbbenésünkre alig volt érdeklődés, a dobószámokban senki, futó- és ugróedző egy-egy jelentkezett. • Mi ennek az oka? Nincs értelme a pályázatnak, vagy- szomorú - nincsenek hozzáértő és vállalkozó szellemű szakemberek?- En abban látom a hibát: ezek a helyek nem eléggé vonzóak anyagilag, másrészt talán félnek az emberek attól, hogy a figyelem középpontjába kerülnek, felelősséget kell vállalniuk valamiért. Mást nem tudok fölhozni. • Ez nem hangzik túl optimistán. Nincs kiút?- Törtük és törjük a fejünket egy világos és értelmes koncepción. Megpróbáljuk a hivatásos edzőknek szánt bér­alapot a szerződéses trénerek között szétosztani, ez persze csak elképzelés, s még azt sem tudjuk, hány hivatalos státust . kapunk. Ami az egyes számok vezető edzőit illeti, húsz éve létezik ez a rendszer, csak éppen a lánc nem működött. Szerte a világon bevált módszer, hogy felosztják az egyes versenyszámokat. Mi is ezt akarjuk, s az így keletkező kategóriák élére fizetett szakemberek kerülnének, számukra pontosan leszögezzük, mik a jogaik, de a kötelességeik is. A pályázatra visszatérve: a jelentkezők kikötötték, hogy eddigi klubjaikban maradnak, továbbra is folytatják a munkát véden­ceikkel. Ez megváltoztatja, bonyolítja a helyzetet, ugyanis ezek a trénerek a sportközpontokban maradnak, csoportjukba kerül a válogatott egy része, s mindemellett a rájuk bízott • versenyszámokért is felelősek. • Van-e már valamilyen fogódzó, mondhatunk-e konkrét neveket, ugyanis a legutóbbi sportági tanácskozás kapcsán kiadót hírügynökségi jelentésből mindenre következtethet­tünk, csak épp a lényegre nem...- Egyelőre a vágtában és a futószámokban világos a hely­zet, a vágtában Bohmantól Ladislav Kársky veszi át a staféta­botot, azzal, hogy marad a Sparta egyesületében, de ő felel t a válogatottban a sprintszámokért. • Mi lesz Bohmannal?- A Prágai IPS vezető edzőjeként dolgozik ezentúl. Folytat­va a változásokat: Strobl ugyancsak befejezi, helyére Pavel Tunka lép, ö felel a futószámokért. # • A maratoniért is? Ez eddig Benőik hatáskörébe tartózott.- Igen, a maratoniért is, azzal a kikötéssel, hogy Benőik mellett továbbra is marad a Banská Bystrica-i csoport, amely­nek munkájáért személy szerint nekem felelős. • Nem keletkezik-e feszültség a hasonló csoportokon belül? Mrázek például panaszolta, Benőik lassan többet foglalkozik a hosszútávfutókkal, mint a gyaloglókkal.- Ilyesmi fönnállhat. Benőik munkaköre lényegesen kibő­vült, nagyobb teher nehezedik rá, de ezt a problémát neki magának kell megoldani. Senki sem kényszeritette, hogy foglalkozzon a maratonfutókkal, ő vállalta. Én személy szerint viszont jónak tartom ezt a megoldást, Közép-Szlovákiában ugyanis létrejött egy erős konkurencia, ami mindenképpen előnyös országos viszonylatban is. Egyébként minden ver­senyszámban kell hogy legyen egy profi edző, s lényegében az ő szava a döntő a világversenyekre való felkészülésben, a többiek kompetenciája megoszlik. Nekik is konkrét felada­taik lesznek, de ők több időt töltenek a pályán, a tréningeken, (Nagy László és Eugen Vojtísek velvétele) csökkennek viszont a szervezési tennivalóik. Fő feladatuk, hogy az európai és világversenyekre felkészítsék az atlétákat, gondoskodjanak az utánpótlásról, a fiatalok neveléséről, tart­sák a kapcsolatot a sportiskolákkal, ifjúsági központokkal, stb... • Elnézést kérek, de nekem még mindig zavarosnak tűnik az egész, túlkombináltnak...- Nem, nem az. Éveken át azt akartuk, hogy minden számban ténykedjék válogatott edző. Ez a gyakorlat bevált a franciáknál, szovjeteknél, és más atlétikai nagyhatalmaknál. Ezek a trénerek vagy a szövetség alkalmazottai, vagy az egyes reszortokon belül működnek. A lényeg nem az, ki a munkaadó, hanem az, hogy ezek az emberek helytálljanak. Fontos, hogy ha eredményesen dolgoznak, meg is fizessük őket, ezért szükséges, hogy mielőbb tisztázzuk, mennyi pénze lesz a szövetségnek. • Eddig főként edzői és módszertani kérdésekről volt szó. Lépjünk egyet. Nézetem szerint feszültség keletkezett a veze­tés és az atléták között. A versenyzők levélben fordultak a szövetséghez, ebben leszögezték követeléseiket. A levél tartalmát a nagy nyilvánosság nem ismeri, a vezetők azt ígérték, hogy az októberi megbeszélés után tájékoztatnak róla. Aztán elhangzott, hogy az ezzel kapcsolatos észrevéte­leket még a CSSZTSZ KB, elnökségének kell elbírálnia, tehát kimerítő és lényegre törő magyarázatot a mai napig nem kaptunk. - »- A levél problémák egész sorát tárta föl. A legégetőbben az anyagi-műszaki feltételek javítását sürgették, a többi köve­telés teljesíthetősége is rendre ilyen jellegű akadályba ütkö­zött. A felvetett gondokról régóta tudunk, megoldásuk külön­böző okoknál fogva váratott magára. Kezdjük a csarnokok, tartánpályák krónikus hiányával, de folytathatom a meglévők katasztrófális állapotával, vagy a futócipók, mezek hiányával. Mindez olyan probléma, amit a vezetés nehezen old meg. Ha nincs pénz országunkban gyógyszerre, nehezen hihető, hogy lesz sportmezre, melegítőre. A levél aláírói bírálták a sportág szegényes nemzetközi kapcsolatait. Jogosan, évekkitá nincs menedzserünk, közgazdászunk, eddig ezeket a tennivalókat a titkár látta el. Ezentúl alkalmazunk közgazdászt és me­nedzsert is, az utóbbi feladata lesz, hogy lekösse a külföldi rajtokat is. Bonyolult a helyzet, a versenyzők követelőznek, mi Ígérgetünk, de nem tudjuk, hogy szavunkat megtarthatjuk-e. • Volt lehetőségem, hogy azon frissiben megismerhessem a levél tartalmát. Az említetteken kívül nagy hangsúlyt kapott az egészségügyi ellátás. Enyhe kifejezés, hogy ez a váloga­tottak esetében is sántított.- Problémák inkább alsóbb szinten, a klubokban, sportköz­pontokban merültek föl, az edzésfolyamat rendszeres orvosi ellenőrzésében, ha valaki megsérült, orvos könnyebben akadt. • Hadd vétózzam meg egy elevenbe vágó példával, Jan Zelezny esetével. A sportág egyetlen hazai világrekordere két évig küszködött csigolyatöréssel...- Nem ideális a helyzet a válogatottban sem, ez tény. Sportorvosokban nem bővelkedünk, ennek oka, hogy ezek szervezési és koordinációs feladatokat látnak el, úgy érzik, szakmai téren nincs lehetőségük az előrelépésre, mert a szakvizsgálatokat szakorvosok végzik. Remélem, az új koncepció főorvosi helyet is biztosít, s erre sikerül olyan szakembert szereznünk, aki szakmai téren és a sportágban is jártas. • Ezzel függ össze egy másik témakör is: a gyógyszerellá­tás, a gyógyszerterápia, a táplálkozás és más egyéb, ami a sportolókról való komplex gondoskodás része. Most, hogy meghirdettük a doppingellenes harcot, az előbbi fokozott hangsúlyt kap. Nyugaton, de az NDK-ban is régóta szakava­tott gyógyszerészek, biokémikusok, orvosok csoportja dolgo­zik azon, hogy megtalálja a legmegfelelőbb megoldást, s két konkrét példáról is van tudomásom, hogy az ajzószerek postán érkeztek az illetékes nevére.-Az utóbbiról nincs tudomásom. A gyógyszerterápiáról nehéz beszélni akkor, amikor egysz.erú C-vitamin pezsgőtab­lettát sem kapni a gyógyszertárakban. Ami a speciális farma­kológiái készítményeket illeti, behozatalra szorulunk, s mon­danom sem kell, hogy erre hiányoznak az anyagiak. Külföldön jelenleg a nagy sláger az aminosavak. Nyár elején mi is beszereztük, de hadd mondjam el, orvosaink nem tudtak tanácsot adni használatukat illetően bizonyos edzésterhelé­sek közepette. A táplálkozásról: a mi szakembereink is kidolgozták az egyes élsportolók ideális étrendjét, csakhogy: először, a mi étkezdéink száma édeskevés, örülünk, hogy legalább valahol biztosíthatjuk atlétáink étkeztetését. Így per- y sze nem tudjuk ellenőrizni azt. Másrészt, nyersanyagok híján a mi létesítményeink sem képesek a megfelelő ellátást biztosítani. • Az eddigiekből egyértelműen kiviláglik, az atlétika beteg. Nyilván végeztek elemzéseket, kutatásokat az okok felderíté­sére. Tudjuk, mi idézte elő a bajt?- Ezt senki nem tudja egyértelműen. Ma épp Jozko Pribili- neccel lapozgattam a Szöulról kiadott publikációt, s ott mind­járt az első oldalon az áll, hogy a tenisz és az atlétika volt a legsikeresebb sportág. Egy fél év elteltével a kerékpározás mellett mi lettünk a legrosszabbak. • Tisztázzunk valamit: a csehszlovák sport szöuli eredmé­nyességét. Tény, hogy a tavalyi ötkarikás játékokon a hazai sport nem szerepelt fényesen. Márpedig a várakozástól jócs­kán elmaradt teljesítményen belül érthetően siker az atlétika két érme. Ezt látnunk kell. Ne fessük mindenáron rózsaszí­nűre azt, ami a valóságban szürke. ,- Igaza van. Az olimpián, a vb-n és az Eb-n elég egy-két világnagyság, s ők hozzák az egy-két érmet, ami aztán elkendőzi a problémákat. • Nem gondolja, hogy ez elsősorban a sportági vezetés hibája? Ez a mai helyzet nem véletlen. Nagyon is törvény­szerű, a siker kiváltotta eufória elhomályosította éleslátásun­kat, sőt, ha néhanapján egyes szakírók föl merték említeni a gondokat, a vezetők egy része magából kikelve reagált, telhetetlenséggel, ünneprontással vádolt. Emlékezzünk Stutt­gartra, Rómára!- Igazából Gateshead tárta föl a valós helyzetet, azt, hogy a siker éveiben az anyagi-műszaki bázist teljesen elhanyagol­ták. Ha akkor valaki azt mondja, csarnokra, felszerelésre, rehabilitációs berendezésre van szükség, a CSSZTSZ nyilván teljesíti a követelések egy részét. De mi a siker közepette megfeledkeztünk a jövőről. Tény az is, hogy rengeteget fordítottunk a sikeres versenyzőkre, szuperfeltételeket alakí­tottunk ki számukra, de a sportág tömegbázisáról megfeled­keztünk. Nem is szólva az ifjúságról! • Több segítő szándékú bírálat jelent meg szakírók tollából. Valamennyiüknek szívügye az atlétika sorsa. A reakciók azonban nem túl barátságosak. Ugyanezt tapasztalhatjuk a vezetők és a versenyzők kapcsolatában is...- Nincs értelme a mellébeszélésnek, sértődöttségnek, ha igazán segítő szándékú, objektív és szakmailag helytálló a vélemény. Az atléták esetében égető szükség van a dialó­gusra, tapasztalom - s ez a mi hibánk -, hogy alapvető dolgokban tájékozatlanok, az információs rendszer akadozik. A sötétben tapogatóznak, nem ismerik még a nevezési szinteket sem. • Történtek-e lépések annak érdekében, hogy ez megvál­tozzék?- Remélem, javít a helyzeten, ha az egyes versenyszámok élére válogatott edzők kerülnek. S az is, Jia a szakvezetés gyakrabban jár el az atléták közé, esetleg az edzőtáborozá­sokra, ahol kitűnő alkalom nyílik, hogy megismerje vélemé­nyüket. A beszélgetésből is nyilvánvaló, milyen komoly gondokkal küzd a sportág. S az is, hogy közülük sokat önerőből nem is képes orvosolni. Segítségre és némi időre van szüksége, hogy kilábaljon a válságból. URBÁN KLÁRA ÚJ SZÓ VASÁRNAPI KIADÁS Index 48097 Kiadja Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága. Főszerkesztő: Kiss József. Főszerkesztő-helyettes: Pákozdi Gertrud és Szllvássy József. Szerkesztőség: 819 15 Bratislava, Martanovicova 25., 8. emelet. Telefon: központ 210/9, főszerkesztő: 532-20 és 210/4456. főszerkesztő-helyettesek 210/4454 és 210/4453, szerkesztőségi titkárság 550-18. vasárnapi kiadás: 673-70, sportrovat: 505-29 és 506-39, gazdasági ügyek: 210/4425 és /4426. Távíró: 092308. Adminisztráció: Pravda Kiadóvállalat. 819 02 Bratislava. Martanovicova 25. telefon: 586-07. Fényszedéssel készül a Pravda, az SZLKP Nyomdaipari Vállalata 02-es üzemében 815 80 Bratislava. Martanovióova 21. Hirdetési iroda magánszemélyeknek: 819 18 Bratislava, Jiráskova 5„ telefon: 335-090, 335-091. Hirdetési iroda közületeknek: 819 18 Bratislava. Martanoviéova 25. 17. emelet, telefon: 210/3659 és 551-83' Havi előfizetési dij - a vasárnapi kiadással együtt - 14.70 korona A vasárnapi kiadás előfizetési dija negyedévre 13,- korona. Terjeszti a Postai Hírlapszolgálat, előfizetéseket elfogad minden posta-és kézbesítő. Külföldi megrendelések: PNS. Ústredná expedícia a dovoz tlace, 813 81 Bratislava. Gottwaldovo námestie 6. >

Next

/
Thumbnails
Contents