Vasárnapi Új Szó, 1989. július-december (22. évfolyam, 27-52. szám)
1989-12-08 / 49. szám
IJSZÚ 21 3% XII. 8. A korai előnyösebb Gyaluforgács és fűrészpor a kertben Az utóbbi időben nálunk is tért hódító biológiai kertművelés hívei gyakran felteszik a kérdést, felhasználható-e komposztkészítésre, talajtakarásra a fűrészpor és a gyaluforgács? Nos, először is külön fejezetben kell tárgyalni a fűrészporról és a gépi gyaluforgácsról, amely rendszerint 0,5-4 cm-es részeket tartalmaz. A fűrészport nehéz nagy mennyiségben hasznosítani. A termesztóközeghez, a talajba keverve erős nitrogénhiány okozta tüneteket vált ki (pentozán-hatás), s nemcsak friss, de félig elkorhadt állapotban is. A trágyába keverve elkorhad ugyan, de a keletkezett szerves trágya lemezes, szerkezet nélküli lesz. A komposzthoz hozzákeverhető a fűrészpor, de csak 5-6 térfogatszázaléknak megfelelő mennyiségben. Egy kevés fúrészpor kimondottan előnyösen befolyásolja a komposzt szerkezetét, növeli a humuszkihozatalt. Szerencsére az asztalosműhelyekben lényegesen több a gépi gyaluforgács, amit a kertészeti termelésben sokkal jobban kihasználhatunk. Én két rész faforgácshoz egy rész aprószemcsés, nem darabos istállótrágyát, kevés agyagot vagy földet, és köbméterenként egy kilogramm műtrágyát keverek. így olyan közeget kapok, amely magasított ágyba, esetleg fóliazsákba rakva kiválóan alkalmas paradicsom, paprika, sárgadinnye termesztésére, a következő év tavaszán pedig saláta ültethető bele. Egy év alatt félig-meddig, két év alatt teljesen elbomlik, humuszszerűvé válik. Van olyan magasított ágyam, amelyben öt éve termelek paradicsomot, dinnyét a termesztóközeg cseréje nélkül. A paprika esetében korábban kialakul a „talajuntság“. Újabban műtrágyát nem használok. Ilyenkor az előre összekevert közeget egy évig érlelni szükséges, vagy a hiányzó nitrogént természetes alapanyagok (vérliszt, szaruforgács, állati szőr, haj) hozzáadásával pótolni kell. Azonban ezek az anyagok sem bomlanak azonnal (nitrogéntartalmuk csak bizonyos érés után válik felvehetóvé a növény számára), két-három hónapos érlelés így is ajánlatos. A leírt adalékanyagokkal és hamuval később is trágyázhatjuk növényeinket, palántázás előtt a közegbe keverve. Az egyévesnél idősebb közeg kiváló virágföld, humusztrágya. A giliszták igen aktívan dolgoznak benne, ennek köszönheti finom morzsás szerkezetét. Szobanövényeken, palántákon kívül fenyöféléket, örökzöldet is termesztenek benne. A teljesen érett, két- három éves anyag magvetésekhez kiváló. Ezt a kitűnő szerkezetű és tápanyagtartalmú anyagot forgácskom- posztnak nevezték el és komposztoltó anyagnak is használják. Körülbelül 15-20 térfogatszázaléknyit kevernek belőle a készülő komposztha- lomhoz. Tavaly némileg módosítottam a forgácskomposzt készítését, ezzel sikerült lerövidíteni az érés idejét. Trágyát valamivel kevesebbet (körülbelül 25 térfogatszázaléknyit) tettem bele, viszont kevertem mintegy 25-30 térfogatszázalék friss zöld fűkaszálékot, lédús tavaszi gyomot és körülbelül 10-20 térfogatszázalék érett, tavalyi forgácskomposztot is a halomhoz. Az érést segíti, ha humusztrágyát keverünk bele. Az alapanyagokat rétegesen rakom halomba, majd villával megforgatom. Alapvető a gondos átnedvesítés. Ezt is legjobb rétegenként elvégezni, a halom rakása közben, majd az átforgatás után szükség szerint még egyszer. Egy-egy réteg lerakása, majd átnedvesítése után célszerű valamennyit várni, hogy a víz átszivárogjon. Aforgácsottartalmazókomposzthalmotlegcélszerűbbáprilis-májusban elkészíteni, így már nyár közepére kiváló komposztoltónk lesz, amelyet augusztus elején a friss komposzthalomba keverve, október végéig kész komposztot kapunk. Az érleléshez szükséges (3-6 hónap közötti) időtartamot a felhasználás módja határozza meg. A forgácsot sok éve használom talajtakarásra. A szél nem, vagy csak kis mértékben hordja el a fákkal, zöldségfélékkel teleültetett kertben, különösen ha locsoljuk. Két-három év alatt barna morzsás humuszréteggé válik a talaj felszínén. Gátolja a talaj kiszáradását gyomosodását. A gyümölcsfák különösen meghálálják. Akár 15-20 cm vastag rétegben is használható. (baji) Borunk akkor lesz igazán tetszetős, akkor fogyasztják szívesen vendégeink is, ha szakszerű kezeléssel gondoskodunk arról, hogy minél jobban megőrizze kellemes ízét, zamatát, illatát és sokáig eltartható maradjon. Ezért nagy figyelmet kell szentelnünk a fajtáknak. Az első fejtést sokan azért halogatják, mert régi hagyomány alapján azt hiszik, hogy a hosz- szabb seprőn tartás hasznos a bor számára. A seprő a hordó alján összefüggő üledék, azonban nagyon könnyen bomló anyag. Sok fehérjét, elhalt élesztősejtet tartalmaz, így kellemetlen ízt és szagot adhat a bornak, s megzavarja az ital harmonikus fejlődését. Még az egészséges termésből készült bor első fejtésével sem szabad sokáig várnunk. A fejtés célja, hogy a bort a seprőtől, az aljbortól elválasszuk és levegőztetéssel segítsük a fejlődését. Ezt a munkát általában a zajos erjedés után 3-8 hét múlva lehet kezdeni. Az alföldi lágy típusú, kisebb alkoholtartalmú, vagy rothadt szőlőből nyert italokat mindig korábban fejtsük, mert könnyebben romlanak. Később fejthetök a hegy- és dombvidéki, savas, testes, esetleg er- jedetlen cukrot tartalmazó fehér- és vörösborok. A túl későn végzett fejtés sokkal több veszélyt rejteget, mint a korai. Először is a lefejtendő borból vegyünk mintát és végezzünk törési próbát. A vizsgálatra kivett borral öntsünk félig egy fehér (színtelen) palackot. Összerá- zás után, dugaszolás nélkül tegyük szobahőmérsékletű helyre és egy-két napig hagyjuk ott. Az egészséges, jól kierjedt bor színe nem változik, szépen tisztul. A hibásan erjedt, törésre hajlamos ital a levegőn zavaros lesz, sőt a bor felülről lefelé gyűrűszerűén bámulni kezd. Súlyos esetben az egész bor kávébarna színű lesz és kellemetlen, úgynevezett „törött ízűvé“ válik. Az egészséges bort nyíltan levegőztetve fejtsük és mérsékelten kénezzük. A nagyobb hordókat csapra ütjük, a kisebbekhez pedig előzőleg alaposan kimosott, tiszta gumicsövet használunk. A seprő felkavaróFüvesítés vagy deszkapadló Sokan úgy vannak vele, hogy a városokban már nem érdemes igényes tenyésztő berendezéseket létesíteni, mert a városfejlesztés következtében előbb vagy utóbb úgyis fel kell számolniuk mindent. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy az egyszerű galambház is kielégíti az igényeket. Persze csak akkor, ha az állatszállásokról és a tenyésztői berendezésekről rendszeresen gondoskodunk. Ha figyeljük az állatokat, azonnal észrevesz- szük, mikor mit hiányolnak. A tisztázatlan környezetben gyorsan megtelepszenek a kártevők, kifejlődnek a betegségek. A fertőzés megelőzése érdekében az ülőkék alá tanácsos drótszövetet erősíteni - mint a tyúkólban - az ürülék felfogására. Célszerű hetente több ízben kitakarítani a galambházat, padozatáról is eltávolítani minden szennyeződést. Aki biztos akar lenni a dolgában, szalmával, fűrészporral vagy gyaluforgáccsal almozhat be vékonyan a galambházban, amit takarításkor azután az összegyűlt tisztátalanságokkal együtt el kell égetni. A röpdék földje többnyire csupasz vagy füvesített. Az ürülék rendszeres eltávolítása minden esetben elengedhetetlen feladat. Ajánlatos évente legalább egyszer vagy kétszer néhány centiméter vastagon eltávolítani a felső földréteget, legrosszabb esetben legalább felásni vagy megkapálni, és ismét bevetni a talajt. Felvetődik a kérdés, vajon nem lenne jobb deszkával beborítani az egész padlót és a hasadékokat megfelelően betömni? így az egész felületet öntözéssel és súrolókefével könnyebb volna rendszeresen tisztogatni. Esetleg egyszerűen gumitömlő segítségével is lemosható lenne. A vízbe mindig tehetnénk fertőtlenítő szert, ami Melegfürcflö után Jó néhány díszcserje (például az aranyvessző, a japánbirs, a babarózsa) és több gyümölcsfa (a mandula, az őszibarack, a cseresznye, a szilva) lemetszett vesszője 2-3 hét alatt szépen kivirágzik, ha vázába tesszük a lakásban. Sokan kedvelik a nyár, a fűz és a mogyoró kihajtott vesszőit is. Jól fejlett, virágrüggyel teli vesszőket vágjunk le, persze ügyelve, hogy ne csúfítsuk el a bokor, a fa formáját, koronáját. A levágott vesszőket 10-12 óráig fürdessük 30 fokos vízben, mert így hamarabb kinyílnak. A kezelés után vágjunk a vesz- szők alsó részén friss, hosszú metszlapot, esetleg alul, hosszirányban hasítsuk be két-három helyen, vagy verjük kalapáccsal három-négy centiméternyi darabon szálasra, majd tegyük őket langyos vízzel töltött vázába. Ezt állítsuk meleg és világos, de nem napos helyre, így a virágok színe jól kifejlődhet. Sz. F. sát ez utóbbi esetben elkerülhetjük, ha a hordóra vezetett csőhöz tiszta, kifőzött fapálcát kötözünk. Először óvatosan dugjuk be a pálcát egészen a hordó aljáig, s kihúzva meglátjuk: meddig ér a seprő. E magasság felett 3-4 centiméterre kössük hozzá két helyen a fejtó- csö végét. Ha így előkészítve dugjuk a hordóba a gumicsövet, a vége nem ér a seprőbe, nem kavarja fel. Azután megszívjuk a fejtócsövet. Ügyeljünk, hogy könnyebb típusú borokhoz általában 1 dkg borként (káliumme- tabiszulfitot), testesebb italokhoz 2 dkg-ot használjunk. A borként pontosan mérjük ki, ne adjunk feleslegesen többet. A ként 5-10 liter borban alaposan elkeverve oldjuk fel, majd öntsük a fogadó hordóba, üvegballonba. A törésre hajlamos bor gondosabb kezelést, erősebb kéne- zést igényel. Ha a bor a törési próba során 48 óra múlva kezd Fejtés gumicsővel a fejtés, a bor áramlása ne szakadjon meg, mert a visszafolyó ital felkavarja a seprőt. Mindig csak tiszta - 100 literenként fél szál azbeszt kénszelettel -, kénezett hordóba, üvegballonba fejtsünk, és csak előzetesen kimosott sajtárt, vedret, töltikét használjunk. Az egészséges újbort is ajánlatos kénezni. Százliterenként megtörni, a barna gyűrű vékony, pár milliméteres - 2 dkg, 24 óra múlva észlelhető, erősebb bar- nulás esetén - 3 dkg, 12 órán belüli erőteljes színváltozáskor - 4 dkg borként kell adagolni 100 literenként. Néhány nap múlva vegyünk mintát a kezelt borból, és csak ha már nem észlelünk törést, akkor hajthatjuk végre a fejtést. K. .M. Mi okozza? hatékonyabbá tenné a galambok élősködői elleni harcot. Ez esetben a zöldet apróra vágott fűvel, salátával és kerti vagy konyhai zöldséghulladékkal pótolhatnánk. Persze a galambok kezdetben bizalmatlanul fogadják az így „felszolgált“ zöldele- séget, ezért a takarmányt meg kell hinteni sóval. Az apróra vágott fokhagyma - kis adagokban juttatva - növeli az étvágyat és kedvezően hat az egészségi állapotra. Ugyanakkor helytelen az a nézet, mely szerint a fokhagyma bevált féregtelenítö. (Chovatei’) A kutyák húgyhólyaggyulladása többnyire mikroorganizmusok által okozott megbetegedés, de előfordulását a vizeletpangás, megfázás, hólyaghomok, illetőleg hólyagkövesség is elősegítheti. A betegség kan kutyáknál is létrejöhet, de sokkal gyakoribb a nőstényeknél. A szukák viszonylag rövid és tág húgycsövén keresztül a baktériumos fertőződésnek meglehetősen nagy a lehetősége. Egyszerű hólyaghurut rendszerint hüvely- vagy méhgyulladás következménye. Véres-gennyes hólyaggyulladás a húgyhólyag erőszakos sérülése miatt keletkezhet. Oka lehet: érdes felületű hólyagkö, gennyes méh- vagy hüvelygyulladás, a húgycső részleges vagy ismétlődő elzáródása, vese- vagy vesemedence-gyulladás. Idült hólyaggyulladás tartósan fennálló hólyagkövesség, gennyes vesegyulladás, daganat miatt alakulhat ki. Bármelyik hólyaggyulladás jön is létre, a betegség első tünete a gyakori vizelés, illetőleg a vizelési inger. A heveny hólyaghurut esetén az addig szobatiszta kutya elfeledkezik magáról, s bevizel a szoba közepén. Utcán gyakran leül vizelni, de vizelet a második, harmadik próbálkozás után már nincs. Idült hólyaggyulladás esetén a vizelet zavaros, néha véres és sötét színű. Ha a beteg kutya hasfalát megtapintjuk, rendszerint fájdalmat jelez. Előfordul kutyánál cukorbetegség is, amelynek leggyakoribb tünete: gyakori vizeletürítés, azonban ilyenkor mindig bőséges a vizelet. A kutya bármilyen hólyaggyulladásának kezelése állatorvosi hatáskörbe tartozik. Éppen ezért nem ajánlatos semmiféle egyéni próbálkozás, mert az visszafordíthatatlan folyamatot idézhet elő, s a későbbi állatorvosi beavatkozás eredménytelen lehet. (Állatvilág) Hasznos tudnivalók • A gyümölcs- és zöldségfélék kisajtolt leve sok vitamint és egyéb hasznos anyagot tartalmaz, ezért kedvezően hatnak szervezetünkre. A zeller és a petrezselyem leve például a vese és a húgyutak megbetegedéseinél, a reumatikus fájdalmak enyhítésénél hasznosítható, de emésztést serkentő hatása is van. A pirosribiszke leve a máj- és vesebetegségek gyógyításánál és az érelmeszesedés megelőzésében lehet segítségünkre. • A baromfitenyésztők véleménye megegyezik abban, hogy a kifutók rendezésének, felújításának legmegfelelőbb időpontja a téli hónapokra esik. Ilyenkor a baromfi az ólban tartózkodik, nem zavarja a munkát. Távolítsuk el a száraz füvet és a növényi maradványokat, beleértve a lehullott faleveleket is, majd alaposan szórjuk fel mésszel a területet. Két hét múlva juttassuk ki a foszfor- és káliumtartalmú műtrágyát (nitrogéntrágyázás fölösleges, hisz a baromfitrágya elegendő nitrogént juttat a talajba). • A kísérleti és gyakorlati tapasztalatok egyaránt igazolják, hogy a máktokszecska kiváló termesztőközeget ad a palántaneveléshez és egyes zöldségfélék hajtatásához. Elsősorban paprika, paradicsom, uborka, karalábé, káposzta és saláta palántanevelésére és hajtatására, továbbá a dinnye palántanevelésére javasolják. Ezenkívül a máktokszecska felhasználható szervestrágyázásra (fólia- és üvegházban négyzetméterenként legfeljebb 1 kg, földkeverékhez köbméterenként 20-40 kg mennyiségben), illetve tiszta termesztöközegnek a meszet kedvelő vagy jól tűrő dísznövények konténeres szaporításához. «
