Vasárnapi Új Szó, 1989. július-december (22. évfolyam, 27-52. szám)
1989-12-08 / 49. szám
Az ünnepi gyűlésen Aranyossy Endre mérnök, a szövetkezet elnöke (jobbról) oklevelek kíséretében köszönte meg az egykori alapítóknak a jó munkát, a több évtizedes helytállást. A felvételen (balról) Kása Péter, Lipta József és Méhes Rudolf. A dercsikai Barátság Efsz-ben holnap is lesz, aki szorgalmazza a szövetkezeti mozgalom fejlődését (Gyökeres Jenő felvételei) A csallóközi róna szívében gazdálkodó dercsikai (Ju- rová) Barátság Efsz a közelmúltban ünnepelte '<PNÍHprP$l a nagygazdaságban egyesült, egy- U^****" I kori szövetkezetek megalakításának negyvenedik évfordulóját. Amíg az ünneplőbe öltözött traktorosok, állatgondozók, gépjavítók és kertészeti dolgozók gyülekeztek, Gódány Lászlóval, a szövetkezet üzemi pártbizottságának elnökével beszélgettem. Elsősorban azt szerettem volna hallani tőle, személy szerint miben látja a töretlen fejlődés, az eredményes gazdálkodás mozgató rugóját.- Körültekintő irányítással és rugalmas munkaszervezéssel sikerült elérnünk azt, hogy a vezetők és a kétkezi dolgozók egyaránt jól kihasználják a munkaidőt, a rendelkezésre álló technikát - mondta egyebek között a pártelnök. - Bevált az a gyakorlat, hogy a pártalapszervezetek szintjén évente kétszer értékeljük a vezető tisztségviselők munkáját. Beszámolnak eredményeikről és gondjaikról, a kommunistákkal együtt megvitatják az észlelt fogyatékosságokat, majd a taggyűlés javaslatot tesz a problémák megoldására. Gódány László később arról beszélt, hogy az öt pártalapszervezet mellett a tizenöt szocialista brigád szintén pótolhatatlan szerepet játszott és játszik napjainkban is a közösségi szellem formálásában és erősbítésé- ben. Erre igencsak nagy szükség van, hisz a szövetkezet öt község határát öleli fel, öt település egyenletes fejlődését kell támogatnia.-A taggyűléseken általában nem csupán a termelési problémákról esik szó, a falvak fejlődésével összefüggő tennivalók is napirenden szerepelnek. Évente két-három alkalommal tartunk nyilvános taggyűlést, ahol elsősorban a választási program teljesítéséről, a szövetkezet és a nemzeti bizottság együttműködéséről, a társadalmi szervezetek tevékenységéről beszélgetü nk. Aranyossy Endre mérnök, az egyesült szövetkezet elnöke ünnepi beszédében megerősítette a pártelnöktől hallottakat. Többször hangsúlyozta, hogy a szövetkezet és a falvak politikai és gazdasági vezetése vállvetve azon munkálkodik, hogy még kedvezőbb feltételeket teremtsen az itt élők számára. A szövetkezet elnöke meleg hangon emlékeztetett az egykori úttörőkre, az alapító tagok megpróbáltatásokkal teli életére. Volt, aki megfutamodott a gondok elől, de a többség kitartott. Ahogy Szakái Lajos bácsi szokta volt mondani, ezt parancsolta nekik az ősi parasztösztön, az éltető föld iránti vonzalom és szeretet. Az idő őket igazolta. Például tavaly 19 millió korona nyereséggel zárt a Barátság Efsz. S ahol a szövetkezet jól működik, ott a falu sem lehet szegény. Az egykori nádfedeles viskókból már csak három áll, ezeket is mutatóba hagyták meg, tájháznak, hogy szemléltessék és őrizzék a múltat. A mai nagygazdaságot alkotó, korábban sokat botladozó szövetkezetek történetében az 1975-ös esztendő nyitott új távlatokat. Igaz, időbe telt, amíg a nagy kollektíva összekovácsolódott, de azután a fellendülés évei következtek. így jutottak el fokozatosan az öt, hat, sót hét tonnát meghaladó gabonahozamokig, így tudtak egyre többet áldozni a bővített újratermelésre, a tagok szociális és kulturális igényeinek kielégítésére.- Mert jól dolgozunk, s gazdálkodásunkban a nyereségközpontúság érvényesül, a szövetkezettel együtt falvaink is jobban boldogulhatnak - mondotta egyebek között Aranyossy Endre. - Az egyesülés óta közel hárommillió koronával segíthettük a falvak fejlődését, a kulturális és sporttevékenység fellendülését. Ma már mindenki természetesnek veszi, hogy telepeinken szociális létesítmények üzemeinek, s hogy tagjainknak több mint a 35 százaléka az üzemi konyhán étkezhet. Ki mert volna másfél évtizeddel ezelőtt ilyesmiről álmodni? Tartalmas vita követte a főbeszámolót. Egyesek a múltról, mások a jelenről és a jövőről beszéltek. Hallottunk örömökről és gondokról, de arról is, hogy az új feltételek között is igyekszik a nagygazdaság tagsága megtalálni a járható utat.- Féltünk az új szabályzórendszer hatásától - ismerte el Morva Lajos, a szövetkezet üzemgazdásza. - Talán túlságosan is, de közben kerestük az érvényesülés lehetőségeit. Hogy jól, arról egyebek között az a tény tanúskodik, hogy az első félévben a tervezettnél 5 millió koronával nagyobb nyereségre tudtunk szert tenni. Vagyis megőriztük gazdasági önállóságunkat, s a nehezebb feltételek között is bátran tervezgethetjük a jövőt. Újabban gyakran mondogatjuk, hogy ahol nem csak papíron, de a gyakorlatban is érvényesítik a gazdaszellemet, ott nem okozhat gondot az új feltételekhez való alkalmazkodás. A dercsikai Barátság Efsz példája az állítás igazáról tanúskodik. BÁLLÁ JÓZSEF A y a bizonyos munkanap ugyanúgy kezdődött, mint /it. a többi. Reggel korán útra keltek az állatgondozók, hogy megetessenek, megfejjék a teheneket. A traktorosok és gépkezelő kollégáik a szokásos karbantartást végezték, a-műhelyekben munkához láttak a gépjavítók. A Perbe- tei (Pribeta) Efsz tagjai nem is sejtették, hogy a szövetkezet szűk körű vezetése rövidesen szokatlan módon kéri ki a véleményüket. A melléküzemág világítótesteket szerelő és bakelitformákat préselő részlegének dolgozói meglepődtek, amikor Adámka Imréné és LIzsák Józsefné művezetők a megszo- ^ kottnál korábban leállították a munkát. Rövid megbeszélésre hívták a dolgozókat, s kérdőíveket osztogattak. A szövetkezet vezetősége - a teljes anonimitás megtartása mellett- arra kérte a tagokat, legjobb belátásuk szerint mondjanak igent vagy nemet húsz kérdésre, ezzel is segítve az irányító és szervező munkát.- Mindannyiunkat meglepett, hogy ilyen szokatlan módon, ráadásul a név feltüntetése nélkül kérik ki a véleményünket - mondta Basternák Teréz. - Időt is kaptunk, hogy a válaszokat alaposan megfontolhassuk. Mivel nem tudtuk, hogy mi készül, a válaszokat nem beszélhettük meg, tehát nem befolyásolhattuk egymást a véleménynyilvánításban.- A felmérést követően annál többször szóba került, ki milyen válaszokat adott, miért gondolja így vagy úgy a dolgot- vágott közbe Laczkó Mária. - Még odahaza is beszéltünk a véleménykutatásról, s megegyeztünk abban, hogy ilyesmit más munkahelyeken is csinálhatnának a vezetők. A művezetők szerint a részleg többi dolgozója is pozitívan értékelte, hogy kikérték a véleményüket. Maguk a művezetők is hasznosnak tartották a kezdeményezést, annak ellenére, hogy a kérdések között az is szerepelt: a dolgozók elégedettek-e a közvetlen felettesükkel? JSZÚ- Velem a kollektíva hetven százaléka elégedett. Nekem valamivel nyolcvan százalék felett szavaztad bizalmat - mondták meglepően nyíltan, majd arról beszéltek, hogy a véleménykutatás miben segíti a munkájukat.- A kérdőívek tanúsága szerint egyesek elégedetlenek a feletteseikkel, keveslik a fizétést, de elképzelhetőnek tartják, hogy a gyermekük ide jöjjön dolgozni. Ez arra figyelmeztet, hogy a jövőben az egyéni és a közös érdekekről még többet kell beszélnünk.- Azon gondolkozunk, hogy hasonló, szorosan a mi részlegünket érintő véleménykutatást csinálunk. Ezzel a szövetkezet egészét érintő képet lebontanánk a saját Nem mankó, útmutatás Ilyen még nem volt: kérdőíves véleménykutatás a Perbetei Efsz-ben munkahelyünkre. Tudjuk például, hogy szövetkezeti viszonylatban a tagok 88 százaléka vállalta a munkahely szépítésében való részvételt. Nálunk ennél többen mondtak igent, de ahhoz, hogy ne valljunk szégyent a kezdeményezéssel, tudnunk kell, a szó mögött milyen konkrét egyéni elképzelések rejtőznek. Az elmondottak érzékeltetik, a vezetőség nem semmitmondó dolgokkal kapcsolatban kérte ki a szövetkezet tagjainak véleményét. Ezt dr. Nagy Ferenc, a szövetkezet elnöke konkrét példával is érzékeltette.- Megkérdeztük tagjainktól, hogy elégedettek-e a szövetkezet elnökének és az egyes ágazatok vezetőinek a munkájával. Van egy részleg, ahol a dolgozóknak több mint a kétharmada sem az ágazatvezető, sem az én munkámmal nem elégedett, viszont a közvetlen felettesükről csaknem mindannyian pozitív véleményt mondtak. Jó tudni, hogy ezen a részlegen a közvéleménykutatást megelőzően több alkalommal ellenőriztük a munkaidő megtartását. A munkaidő kezdetét többen úgy értelmezték, hogy a hétórai munkakezdéshez hét órára kell megérkezni: A vezetőség ezzel szemben úgy vélekedik, hétkor már átöltözve a munkapad, a gép mellett kell állni. Akik nem tettek eleget ennek az elvárásnak, azoknak megrövidítettük a munkabérét. Mint utólag kiderült, a művezető nem véletlenül kapott kedvező értékelést: még soha nem büntetett meg senkit a kései munkakezdésért. Azzal folytatta, amit a legkevésbé vártam.- Nekem, két százalékos tartózkodás mellett, a tagok hatvannyolc százaléka szavazott bizalmat. Hozzávetőlegesen ugyanilyen arányban elégedettek a dolgozók a szövetkezet fejlődésével. Ez szerintem jó arány, olyan háttér, melyre bátran alapozhatunk a jövőt illetően. A bizalom értéke, persze, munkahelyenként változik. A számok mutatják, hol kell megerősíteni a kapcsolatot, melyik részlegen kell gyakran elbeszélgetni az emberekkel, hogy megismerjük a nézeteiket. A felmérés azt is kiderítette, melyik részlegek élére kell olyan vezetőt keresnünk, aki beosztottjai körében érvényesíteni tudja a szövetkezet egészének érdekeit. A véleménykutatás keretében a szövetkezet tagjai egye- * bek között véleményt mondhattak az üzemi étkeztetésről, a rehabilitációról és a sporttevékenység támogatásáról. Megkérdezték tőlük továbbá, hogy rendszeres újságolvasók-e, illetve évente hány könyvet olvasnak el. Persze a kérdések zöme a gazdálkodásra vonatkozott. Olyan konkrét dolgokra, amelyek a vezetőség számára iránymutatóak lehetnek. A megkérdezettek szinte kivétel nélkül igénylik, hogy negyedévenként részletesen tájékoztassák őket munkahelyük eredményeiről, mégpedig a feladatok teljesítésének egyének szerinti értékelésével, A tagoknak a hatvan százaléka helyesnek tartja, hogy a nyereségrészesedést a részlegek és a munkahelyek éves eredményeitől tegyék függővé. Jellemző és sokatmondó, hogy a tagság hetven százaléka helyesli a szántóföldi paprika részesműveléses termesztését, de ennek a szőlészetre való kiterjesztését a 472 tagból csak hatvanötén helyeselték. Ennél alig többen vállalnák újra az önálló gazdálkodást.- Ez érthető - mondta az elnök. - Tagjaink egyelőre vállalják ugyan a hétvégi műszakokat, de gyakran megjegyzik, azért van a hétvége, hogy legalább néha együtt legyen, pihenjen, kiránduljon a család. Az említett felmérés egyben a Perbetei Efsz tagjainak politikai fejlettségét és felelősségérzetét is tükrözte. Nem kis dolog, hogy mindenki kitöltötte a kérdőívet, nyíltan és őszintén válaszolt a kérdésekre. A véleménykutatás jelentőségének felismerését bizonyítja, hogy személyes tapasztalatok hiányában senki nem mondott véleményt felelőtlenül más ágazatok vezetőiről. Pozitívumként kell megemlíteni azt is, hogy az elnök meggyőződéssel vallja: az ilyen üzemi véleménykutatás, amelyet talán egy-egy részleget érintő, szükebb felméréssel is kiegészítenek a jövőben, az egészséges, bíráló szellemet, a bátor véleménynyilvánítást erősíti, a vezetők munkáját segíti. EGRI FERENC 39t0<ll.8.
