Vasárnapi Új Szó, 1989. július-december (22. évfolyam, 27-52. szám)
1989-12-01 / 48. szám
" —- .....Szovjetunió - Finnország — Ne hézkes vállalatalapítás 1987-ben adták ki a Szovjetunióban azt a törvényt, amely a külföldi beruházásokat és a vegyes vállalatok fejlett kapitalista országok részvételével történő létrehozását szabályozza. Azóta, a közös vállalatok számának növekedésével egyidejűleg, sok probléma felmerült, amelyek megnehezítik a gazdasági együttműködés e pozitív formájának fejlesztését. Finnország az úttörő ezen a területen, amely most a Szovjetunióhoz füzödó hagyományos kapcsolatait és megfelelő földrajzi fekvését hasznosítja. Bár mostanában a finn vállalkozók és kereskedők nézeteit meglehetősen befolyásolják azok a komplikációk, amelyek gyengítik a vegyes vállalatok alapítására irányuló törekvéseket. E tekintetben főként az ipari termelésről van szó, mivel a szolgáltatásokban és a szállodák üzemeltetésében szerzett tapasztalatok már bizonyították a beruházások előnyeit és az sem elhanyagolható, hogy ezen a területen gyorsan megtérül a befektetett tőke. A feldolgozó iparban sokkal bonyolultabb a helyzet. Mivel a Szovjetunióban még jobbára mindig az irányítás bürokrata módszerei vannak érvényben, meglehetősen nehézkes a-vegyes vállalat alapításáról szóló egyezmény megkötése. Finn részről nemcsak a kapcsolatfelvételről van szó, hanem az adott területért felelős köztársasági és össz-szövetségi minisztériumok beleegyezésére is szükség van. Amennyiben új üzem építése is tervben van, további minisztériumokkal és a helyi szervekkel is tárgyalásokat kell folytatni. Meglehetősen nehezíti a helyzetet a két ország közti kétoldalú kereskedelmi egyezmény. Ennek alapján a Finnországba szállító vegyes vállalat fizetései klíringrendszer keretében rendeződnek, ezért kevés lehetőség van arra, hogy a nyereséget kemény valutában realizálják. Az intenzív vállalkozásnak a nem eléggé fejlett infrastruktúra - a korlátozott szállítási lehetőségekkel és a szociális szféra fogyatékosságaival - sem kedvez. Komoly gondokat okoz a nyersanyagellátás még annak ellenére is, hogy a hatalmas lelőhelyek, a szovjet piac telítetlensége és az általában alacsonyabb bérek aktivizálják a nyugati cégeket. Csaknem minden egyes vállalat, amely a szovjet szállításokra hagyatkozott, komoly problémákba ütközött. Bár ezek a vállalatok a Szovjetunió területén működnek, kívülrekednek a tervezési rendszeren. Mindkét partner esetében ellentétek merülnek fel a termékek értékesítését illetően. A nyugati tagvállalatok nagyrészt hazai piacuk ellátására törekednek, s ez elméletileg a szovjet fél érdeke is. Viszont gazdasági kényszerből a kemény valuták megszerzése (kivitellel) az elsődleges, jóllehet a vegyes vállalatoknál előállított termékek legtöbbje a Szovjetunióban csaknem állandóan hiánycikk. A finn vállalkozók a problémák ellenére is úgy vélik, hogy a szolgáltatásokban a Szovjetunióval alapított vegyes vállalatok tapasztalatai alapján a feldolgozó iparban is fokozódik az aktivitás. Nyilvánvaló, hogy e tekintetben a szabadkereskedelmi zónák is fontos szerepet játszanak, ezeket a szovjet-finn határon jelölik majd ki. Azonban továbbra is nyitott a kérdés: milyen hosszú ideig képesek ezek a vállalatok tartósan nyereséget elérni? A rubelt aránylag könnyű kitermelni, de a nyereséget dollárban elérni már sokkal nehezebb. Ezzel összefüggésben az átváltható rubelnek lenne nagy jelentősége, de a konvertibilitás belátható időn belül még nem valósul meg. Svét hospodarství Hírek . a pénz viíágábol Moszkvai székhellyel közös pénzintézetet hozott létre öt nyugati és három szovjet bank International Moscow Bank (Intermosbank) néven. Alaptőkéje 100 millió dollár. A nyugati partnerek részaránya 60 százalék és ezzel együtt a bank vezetőségében nyolc vezető tisztség betöltésére van lehetőségük. Frankfurti székhellyel közös bankot hoz létre két csehszlovák, egy osztrák és két nyugatnémet bank. A Prager Handelsbank AG, amely jövő év áprilisában kezdi meg tevékenységét, 20 millió márka értékű aktív tőkével és 2 millió márka tartaléktőkével rendelkezik. * * * Jótékonysági bankot hoztak létre Moszkvában. A Szovjetunió első ilyen jellegű pénzintézetének célja a szociális programok finanszírozása és devizaeszközök szerzése. A bankot az iskolaügyi állami bizottság, az Orosz Szovjet Föderatív Szocialista Köztársaság szociális biztosítási és egészségügyi minisztériuma alapította. Részvényese lehet azonban minden szervezet, amely legalább 100 ezer rubelt helyez el a bankban. Az elsők között a Szovjetunió Tudományos Akadémiája, néhány vegyes vállalat és külföldi cég, valamint pár szövetkezet jelentkezett betéteivel. Szlovénia az év vége felé saját pénzt bocsát ki - döntött a köztársaság vezetősége. A tervek szerint a lipa (magyarul: hárs) nevű pénz konvertibilis lesz, értékét a nyugatnémet márkához rögzítik, 1 lipa = 3 márka arányban. A ljubljanai kormányzat ettől egyrészt azt reméli, hogy a köztársaság gazdaságát függetleníteni tudja majd a jugoszláv valuta, a dinár vágtató, éves szinten 1200 százalékos inflációjától, másrészt hogy Szlovénia így jobban együttműködhet a Közös Piaccal - az esetleges későbbi csatlakozás reményében. A legnépszerűbb szlovén ifjúsági lap, a Mladina borítóján már lipában is föltüntették a vételárat: 0,35 lipa = 25 000 dinár. A szlovén parlament egyébként - mint ismeretes - nemrég módosította a köztársaság alkotmányát, s kimondta: a Belgrádban hozott törvények csak akkor érvényesek Szlovéniában, ha azokat a szlovén parlament is jóváhagyja. A szlovének többsége - egy már régebben végzett közvéleménykutatás szerint úgy gondolja, hogy a köztársaságnak jobb volna a helyzete, ha nem Jugoszláviához, hanem a Közös Piachoz tartozna. Jugoszláviában az infláció következtében gyakorlatilag forgalmon kívül kerültek az érmék. A százdináros pénz is alig ér valamit. Egy belgrádi lap kiszámította, hogy egy kiló vasszög vásárlásakor az elméletileg még érvényes fizetési eszköznek számító fémérmékből 34 kilót kellene lepengetni... Lassú ütemben a fejlett ipari országok után A magyar népgazdaságban az idén sem számíthatnak jobb eredményekre, mint tavaly, mert a negatív tendenciákat most sem sikerült kiküszöbölni. Készülőben van a múlt év statisztikai áttekintése, amely az előző három év elemzését is tartalmazza majd. A részletes adatok szerint Magyarország egyre inkább lemarad a fejlett ipari országoktól. E lépéshátrány egyik oka a nem megfelelően kiépített infrastruktúra. Magyarország európai viszonylatban az utolsó helyek egyikét foglalja el a telefonhálózat fejlesztésében, s az iskolaügyben és a lakásgazdálkodásban is komoly fogyatékosságok tapasztalhatók. Az viszont örvendetes tény, hogy az elmúlt időszakban 12 százalékkal növekedett a konvertibilis kivitel, csökkent a behozatal és javultak a cserearányok. A külföldi hitelek egyre növekvő kamatai következtében viszont tavaly is passzívummal zárták a külkereskedelmi mérleget. Az infláció túllépte a 15 százalékot. Hatására és a kompenzációs műveletek ellenére 1 százalékkal csökkentek a lakosság reálbevételei. Tavaly meglehetősen csökkent a lakosság egyes rétegeinek élet- színvonala. A középrétegből egyre több család kerül alacsonyabb szintre, miközben a meglehetősen magas bevételek csupán egy szűk csoportra jellemzők. Napjainkban a létminimum alatt élők már az összlakosság egyötödét alkotják - állapítja meg a Központi Statisztikai Hivatal jelentése. SH Sanghaj a világ tíz legnagyobb kikötővárosainak egyike. Több mint száz kikötője van, amelyekben egyszerre száznál is több különböző típusú hajón rakodhatnak. A kikötőt most korszerűsítik, a munkálatok költségeinek egy részéhez a Világbank is hozzájárult A felvételen a kikötő egy része látható. (ŐSTK - felvétel) Bulgária északkeleti részén, General Tosevo városában található a búza és napraforgó termesztésével foglalkozó kutatóintézet, melynek fontos szerepe van az ország mezőgazdaságában. A búzaföldek 76 százalékát azokkal a fajtákkal vetették be, amelyeket ebben az intézetben nemesítettek ki. Némely fajták iránt külföldön is nagy az érdeklődés. A felvételen a kutatóintézet doigzója laboratóriumi körülmények között vizsgálja a napraforgó ellenállóképességét. (ŐSTK-felvétele) ——— Csehszlovákia - NSZK ————— TARTALÉKOK A KÖLCSÖNÖS KAPCSOLATOKBAN A nem szocialista országok közül az NSZK hazánk legnagyobb kereskedelmi partnere. A két ország közti árucsere 1988-ban a fejlett tőkés államokkal folytatott kereskedelmünk 29,33 százalékát tette ki. Az NSZK-val tavaly körülbelül ötven kooperációs egyezményt kötöttünk, számuk az idén az első félévben tizenhattal gyarapodott. Hazánkban 1989. augusztus 31-ig 156 kooperációs egyezményt jegyeztek be, ezeknek 52 százalékát a gépiparban kötötték. A szerződések több mint felét az NSZK-val kötöttük, ennek ellenére a kooperációban készült termékeknek mindössze 2.5 százalékát szállítjuk ebbe az országba. Miként ezt nemrég a CSSZSZK és az NSZK gazdasági, ipari és műszaki együttműködésének kérdéseivel foglalkozó vegyesbizottság 13. ülésén (Prága, október 12-13.) megállapították, a cserekereskedelem tavalyi eredményei mennyiségi szempontból nagyra értékelhetők. Azonban nem megfelelő az árucsere struktúrája, hazánk főként a technológiailag igényes termékekből exportál keveset. Kivitelünk csaknem 60 százalékát a nyers- és fűtőanyagok, a fémek, építőanyagok és vegyipari termékek teszik ki, A két ország vállalatai közti kooperációs egyezmények jelentősen javíthatnak a helyzeten. Bár a gazdasági, ipari és műszaki együttműködés kérdéseivel foglalkozó vegyes bizottság tavaly lezajlott 12. ülése után jelentősen szilárdultak a két ország vállalatai közti közvetlen kapcsolatok, ezen a területen még mindig komoly tartalékok vannak. Távlatilag, s az elmúlt időszakban szerzett tapasztalatok alapján mindkét fél a harmadik piacokon való együttműködést tartja a legelőnyösebbnek. Főként a beruházási egységek terén érhetők el jelentős eredmények. A vegyes bizottság a 13. ülésen kiemelte a kiállítások, vásárok és más rendezvények jelentőségét a gazdasági együttműködés támogatásában. Mélyrehatóan foglalkozott a környezetvédelemmel is, amelyben további közös megoldásokat kell keresni. Mindkét delegáció pozitívan értékelte az együttműködés eddigi fejlődését a turizmusban. A kedvező változásokhoz főként az az egyezmény járult hozzá, amelyet hazánk utazási irodái és a Német Utazási Irodák Szövetsége kötött tavaly májusban. A csehszlovák fél úgy véli, hogy az együttműködés elmélyítése céljából célszerű lenne megkezdeni a tárgyalásokat egy kormányközi egyezmény megkötési lehetőségéről; az NSZK ezzel összefüggésben kifejezésre juttatta, hogy szakértői szinten fel van készülve a megbeszélésekre. A bizottság 14. ülésére 1990 őszén kerül sor az NSZK-ban. (S. h.) A Helios A-11 típusú elektronikus ellenőrző pénztárgépek gyártását kezdték meg Magyarországon. A mikroprocesszorral irányított gépekhez nyomda is kapcsolódik. A pénztárgépekből ebben az évben körülbelül 5 ezer darab kerül a magyar és a külföldi piacra. A felvételen a gépeket próbálják ki. (ÖSTK - felvétele) ÚJ szí 10 1989. XII.
