Vasárnapi Új Szó, 1989. július-december (22. évfolyam, 27-52. szám)
1989-12-01 / 48. szám
A konduktív nevelés és konduktorképzés alapítása dr. Pető András magyar orvos-pedagógus nevéhez fűződik. O maga alapképzettségét, majd szakmai gyakorlatát Bécsben szerezte meg. Kiváló képességei alapján számos neves osztrák klinika, gyógyintézet munkatársa és vezetője volt. Magyarországra 1938-ban tért haza, és tanulmányai, gyakorlata, valamint gyermekközpontú szemlélete alapján 1945-ben kezdte el Budapesten a mozgássérült gyerekeknek egy új, egységes rendszerben történő nevelését. Az új, egységes nevelési rendszer, vagyis a konduktív nevelés programjának megszervezése és megvalósítása új képzési formát igényel. Ezért dolgozta ki és szervezte meg dr. Pető András a világon egyedülálló módon a konduktorok főiskolai képzését. Első 80 férőhelyes intézetét 1950-ben alapította, ennek utóda a mai Pető Intézet. A konduktív nevelés célja a komplex személyiségfejlesztés. A módszer gyermek-, tanulás- és nevelésközpontú. Megköveteli a gyermek aktiv közreműködését, tudatosságát és biztosítja érdeklődését, motiváltságát a tanulási folyamatban. Azért A mama tanul - a gyerek és Asai Icsito konduktor figyelnek kát. És ráadásul a gyerekek (hazaiak és külföldiek egyaránt) 80 százaléka újonc, tehát beilleszkedési gondokkal küzdenek. Indulhatunk? - kérdezte kedvesen. Miután „átverekedtük“ magunkat a belépőcsarnok embertömegén, ahol indiai, angol, német, japán, olasz, libanoni szülök bábeli hangzavar közepette próbáltak eligazodni az intézetben, az alagsori felvonónál megtudtam, azt csupán a vendégek használják. A csemeték a lépcsőkön, lábon teszik meg az utat. Csoportos munka - csoportos siker Az óvodásemeleten száz gyereket oktatnak. Huszonnégy fős csoportokban, ami nem szükségmegoldás, hanem elengedhetetlen követelmény. A húzóerő, a verseny- szellem kialakulását nem hátráltatják az életkor-, sérülés, illetve nemzetiségi különbségek sem. Nem a mozgássérülés súlyossága határozza meg, hogy a gyereket az intézetben kezelik-e, hanem az, hogy Magyarországi jegyzetek A Pető Intézet múltja, jelene, jövője komplex, mert mindazt tartalmazza, amit az adott életkorú gyermektől elvárnak. Nem külön-külön vagy egymás után, hanem egyidejűleg fejleszti a mozgást, beszédet, értelmet, szociális kontaktusokat igényel és emóciókat vált ki. Arra az elméletre épít, hogy a mozgássérült gyermek ugyanúgy fejlődik és tanul, mint az egészséges, ehhez azonban a megfelelő irányítást, rávezetést meg kell adni számára. A konduktív nevelés nagy jelentőséget tulajdonít a humán dimenzióknak - a gyermekcsoport kopcsolatrendszerének, és a konduktor-gyermek, illetve a gyermek és szülő közötti kapcsolatnak. Nem alkalmaz speciális eszközöket, gépeket, mert alapelve, hogy nem a környezetet kell alakítani, hanem a mozgássérültet kell képessé tenni a normál környezethez való alkalmazkodásra. A konduktív nevelés nem egy rehabilitációs technika, vagy terápia, sót nem is csak egy módszer, hanem egy rendszer, amelynek eredményességét számos feltétel befolyásolja. A konduktív pedagógia nem csodaszer, de a tapasztalatok és az eredmények azt igazolják, hogy a Magyarországon negyven év alatt létrehozott konduktív nevelési módszer az egyik legeredményesebb útja a mozgássérültek rehabilitációjának. Pető professzor halála óta is tovább fejlődött az általa kidolgozott rendszer, és számos követőre talált. Az intézet feladata tehát a mozgássérültek konduktív nevelése, a konduktorok négyéves főiskolai képzése és a konduktív pedagógiával való tudományos munka. Olyan 0-14 éves korú mozgássérült gyermekekkel és felnőttekkel foglalkozik, akiknek mozgásszervi problémája a központi idegrendszer sérüléséből származik. Az intézetben a mozgássérültek foglalkoztatási formái keretében történik a tanácsadás, amelyen a jelentkezők komplex konduktív pedagógiai vizsgálata és a foglalkoztatási forma kijelölése történik. A mamás és az ún. „szülők iskolája“ csoportban a csecsemők és a kisdedek közös (gyerek-szülő) foglalkoztatása folyik. Az óvodás-iskolás csoportok budapesti gyerekeknek napközis formában működnek, a vidéki gyerekek bentlakók. Nagy szerepe van az utógondozásnak, az óvodába, iskolába elbocsátott gyerekek elért eredményeinek megőrzését, illetve továbbfejlesztését célozza. A budapesti felnőtt mozgássérülteket járóbeteg-rendelés keretében látják el, a vidékiek bentlakását megoldani egyelőre nem tudják.- A magyar kórházak, klinikák szervezetten irányítják a mozgássérült csecsemőket a Pető Intézetbe. Az évi 6-700 új jelentkezőnek 80 százaléka három éven aluli. Jelenleg a Pető Intézetben 500 bentlakó gyermek, ezer ambuláns és kb. 100 külföldi gyermek, illetve felnőtt mozgássérült részesül konduktív nevelésben - tájékoztatott bevezetőjében Varjasi Györgyi osztályvezető konduktor, mielőtt végigvezetett volna az intézet néhány termén.- Az egésznapos foglalkoztatást, a napirendet feladatsorok képezik, melyek egymásra épülnek. Azt tartalmazzák, amit az egészségesek spontán végeznek. A mozgásfejlesztésen túl a személyiségfejlesztésre összpontosítunk, de figyelmet fordítunk arra, hogy a nevelési-oktatási feladatokat pihenéssel, szórakozással tegyük elviselhetővé. Nem biztos, hogy mindenhova bevezethetem - kért előre bocsánatot a kísé. röm. - Naponta annyi itt a vendég, akik látni akarnak valamicskét munkánkból, hogy a sok jövés-menés zavarja a foglalkozásokontaktus teremthető-e vele, hogy ki lehet-e váltani nála akarati funkciókat. - A magyar gyerekek többsége szinte azonnal bekerül a tanácsadóba, s megkapja a szükséges konduktív nevelést. Egyhónapos megfigyelés után döntjük el alkalmasságát - magyarázta a kísérőm, - ezt követően a budapestieket járóbeteg-rendelésen, a vidékieket, bentlakásosként kezeljük. A napköziscsoportokat intézeti autóbusszal szállítják az intézetbe és haza. A konduktív nevelés időtartama szükség szerint egyénenként, változik, hat hónaptól 6-8 évig is eltarthat. Ha csecsemőkorban kezdődnek a foglalkozások, 90 százalékos az eredményesség. Mit jelent az, hogy eredményesség? - kérdeztem, mert amerre mentünk, csak nehezen járó gyerekeket láttam. - Ha a gyerek önálló, önkiszolgáló, ha képes integrálódni a normál közösségbe, óvodába, iskolába. Ha az iskolában nem mentik fel tornából - igaz, a konduktor elmegy az iskolába és megbeszéli a gyakorlatok nehézségi fokát. Az elbocsátottak 95 százaléka - ha a család az elbocsátási program szerint foglalkozik továbbra is a gyerekkel - megtartja az elért eredményeket. És ez a lényeg. Az óvodáscsoport tagjainak névsorát olvasva, meglepődve vettem tudomásul, hogy a magyar nevek mellett, idegeneket találtam. - Két nemzetközi csoportunk van, s mivel sok volt a külföldi érdeklődő, a magyar csoportokba osztottuk őket. Ez sem jelent gondot, a kicsik megtanulnak magyarul. /'■ \ ■Lf-Mk tor* ' h . ' Jf*. 'lO.cbtvcccA- ! Jt Nehezen, de tudnak írni (Lukás Volek felvételei)- A nemzetközi mamás csoportfoglalkozást megzavarhatjuk - közölte, mielőtt benyitottunk volna a terembe. - A mamás csoportban papák is vannak, - súgta nagyon barátságosan Asi Icsito negyedéves konduktorhallgató. A csöppségek (három éven aluliak) az egyenes ülést tanulják, illetve a fogást. Türelmes a vezetőkonduktor, türelmesek a szülők, csak a kicsik nyűgösek, nehezükre esik a koordinált mozgás gyakorlása. - A szülő jelenléte ebben a zsenge korban nagyon fontos - magyarázta készségesen Icsito. - A gyerek kötődik az anyjához, apjához, hiányát nem tudná feldolgozni magában. A szülő jelenléte nélkülözhetetlen azért is, mert el kell sajátítania mindazt, amit gyerekével gyakorolnia kell. A szülő aktivitásának kihasználásával, értelmi, érzelmi alapokon folyik a foglalkozás. A korai foglalkozás megelőzi a gyermek értelmi beszűkülését és a másodlagos károsodás kialakulását. A kassai (Koáice) Natália Sedláková 26 hónapos kisfia szülés közben (oxigénhiány) károsodott. A mama nem beszél magyarul, ami nem zavarja abban, hogy megtanuljon bánni gyermekével.- Szerencsések a magyar gyerekek, akik számára a Pető Intézet nyitott. Bevallom, ha a férjem nem tudna magyarul, s így nem tudta volna meg, hogy ez az intézet létezik, a fiam előtt szomorú jövő állna. Ugyanis otthon nem Így foglalkoztak a gyerekkel, azt mondták, sajnos... Egyetlenegy orvos sem figyelmeztetett arra, hogy van Budapesten egy Pető Intézet, ahol hasonlóan sérült gyerekekből önellátó felnőttek válnak. Nem volt könnyű az út idáig. Az első levélváltás, a júniusi személyes látogatás, a hivatalos ügyintézés, majd a várva várt behívó kézhezvétele... Nekünk szerencsénk van, az SZSZK Egészség- és Szociális Ügyi Minisztériuma fedezi gyógykezelésünk költségeit. Tudom, nem kis pénzről van szó, s tudom azt is, hogy az anyagi terheket- pedagógusok vagyunk - nem tudtuk volna állni. A dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Sárkány Mónika négy és fél éves. Segítség nélkül nem tud állni, járni. Kezelésének költségeit az állam vállalta magára, az intézetbe naponta hozzák, viszik szülei.- Egyhónapos megfigyelésre rendeltek be, s az eredményektől függ, egy későbbi időpontban visszahívnak-e bennünket. A gyerek nagyon nehezen viselné a tőlünk való elszakadást, ezért a férjemmel együtt fizetés nélküli szabadságot vettünk ki. Budapesten nincsenek rokonaink, szobát kellett bérelnünk, s az élelmezésről is magunk gondoskodunk. Kénytelenek vagyunk elfogadni szüléink anyagi támogatását, önerőből nem tudnánk fedezni mindezt. Bízunk abban, hogy Mónika járni fog. Kár, hogy előbb nem mondta senki, a Pető Intézetben próbálkozzunk - közölte kissé szomorúan Mónika édesanyja. Anyagiak - eredmények A magyar gyerekek ellátása kétéves korig ingyenes, ezután a költségek egy részét- a fizetéstől függően - vállalni kell. A mozgássérült gyermek szülei, az apa vagy az anya, a gyerek tízéves koráig gondozási segélyben részesülnek. A külföldiek, a nagy érdeklődésre való tekintettel, rövidebb időt tölthetnek az intézetben, ám ha úgy ítélik meg, hogy az ismételt kezelés hasznos volna, s ha a szülők is vállalni tudják a napi 36 dollár (800 forint) költséget, a gyereket berendelik. A Pető Intézetben az utolsó három évben 52 országból 967 gyerekkel foglalkoztak, s jelenleg is több ezren várnak az első kivizsgálásra. A konduktív nevelésben részesültek eredményeit és fejlődését húsz éve tartják nyilván, az utóbbi években számítógép segítségével. Ezalatt több mint 5000 mozgássérülttel foglalkoztak. Az adatok azt mutatják, hogy a három éven aluliak konduktív nevelése 95 százalékban, a hat év alattiaké 85 százalékban, a hat-tíz óv közöttieké 75 százalékban, míg tízéves kor fölött 60 százalékban volt sikeres. Minden gyerekről most már videofelvétel készül, s amikor elbocsátják, megkapja azt. A külföldről érkezőkkel összetettebb a munka, a gyerekek többsége már egy sor műtéten ment keresztül, s az időben kezelt gyerekekhez viszonyítva károsodásuk nagyobb mértékű, visszamaradásuk szemmel látható. Hírük a világban A Pető-módszer iránt az egész világon egyre többen érdeklődnek, a szomszédos Ausztriától a távoli Ausztráliáig, Új-Zélandig és az Egyesült Államokig. A Magyar KöztárüW saság Minisztertanácsa a konduktív pedagógiai módszer nemzetközi elterjesztésének és továbbfejlesztésének, a konduktív nevelőmunka kiterjesztésének és színvonala emelésének elősegítésére alapítvány létesítését határozta el. Az alapítvány célja a nemzetközi igények kielégítésére egy új, budapesti székhelyű Nemzetközi Pető Intézet felépítése, anyagi támogatás nyújtása a Nemzetközi Pető Intézetben folyó gyógyí- tó-nevelő-oktató és kutatómunka továbbfejlesztésére, a konduktív nevelési módszer nemzetközi népszerűsítésére, a konduktív nevelésre szorulóknak, valamint a nevelési rendszert elsajátítani kívánóknak stb. A négyéves főiskolai képzésre jellemző az elmélet és a gyakorlat egysége. A kon- duktori alkalmasság az első év végén derül ki, s ha a hallgató a gyakorlatból elégtelent kap, az évet nem ismételheti, a pályának búcsút kell mondania. A főiskolások az első évfolyamban már heti 16 órát töltenek az intézetben gyakorlattal, de hallgatnak gyógypedagógiát, óvodai és iskolai módszertan alapelveit, logopédiát stb. A négy év végeztével konduktor-tanítói diplomát kapnak. A konduktív pedagógia iránti érdeklődés külföldön is nagy, ezért a külfödiek négyhetes továbbképző bevezető kurzuson vehetnek részt, 600 dollárért. Százak vettek már részt az intézet tanfolyamain, és jelenleg is 23 izraeli, NSZK-beli, angol, japán hallgató részesül konduktorképzésben. Már hazájukban dolgoznak a Budapesten tanult japán konduktorok, s immár egy esztendeje az angol Birminghamben működik egy hasonló intézet - magyar konduktorokkal. Utószó helyett Ennyi fért bele a riportba. De a látottak, hallottak alapján mégsem hagy nyugodni egy sor kérdés. Az, hogy csak a hazánkbeli mozgássérült gyerekek elenyésző részének adjuk meg a gyógyulás reményét. És nem mindig az anyagiak, hanem gyakran a tájékozottság, a megértő hozzáállás hiánya miatt. Tudom, a kezelés drága. De ha összeadjuk azokat a költségeket, melyeket egészségügyünk a mozgássérült gyerekek kórházi kezelésére (műtétekre) fordít, ha számba vesszük, mennyibe kerül a rokkant gyerek járadékának költsége, illetve intézeti nevelése, rá kell ébrednünk arra, hogy a drága az olcsó. S arra is, hogy a Pető Intézet - egyelőre - az egyedüli járható út. Vagy a hazai konduktorok kiképzése, akik viszont itthon látnák el a rászorulókat. PÉTERFISZONYA Egyenesen ülni nagyon nehéz
