Vasárnapi Új Szó, 1989. július-december (22. évfolyam, 27-52. szám)
1989-11-24 / 47. szám
I ÚJ szú 5 m. XI. 24. N incs a leszerelésnek olyan területe, amelyről ne lenne elmondható, hogy nagyon nehéz a megállapodás, minden esetben ezernyi - katonai, politikai, gazdasági, geostratégiai stb. - példa érzékelteti, mennyire bonyolult problémakörről is van szó. Némi túlzással mondva: a rendszeres újságolvasó akarva-akaratlan leszerelési szakértővé válik, tudja, milyen veszélyek fenyegetnek a szárazföldről és a világűrből. De kevésbé ismertek a nagyközönség számára a haditengerészeti erők korlátozásának problémái. Pedig az utóbbi években ez a kérdés mindinkább foglalkoztatja a szakértőket, mégpedig azzal párhuzamosan, ahogyan egyéb területeken javulnak a pozitív megoldások esélyei. Két oka van ennek. 1. Elérhető közelségbe került a vegyi fegyverek felszámolása: haladás tapasztalható . az atomfegyver-kísérletek betiltása terén; jó esélye van annak, hogy az európai fegyveres erők és hagyományos fegyverek korlátozásáról jövőre Bécsben megszületik az első megállapodás; ugyanez mondható el a hadászati támadófegyverek 50 százalékos csökkentéséről is. Békét, biztonságot, bizalmat erősítő lépések ezek. De ezt a biztonságot, stabilitást veszélyeztetné, ha a haditengerészeti erők terén a helyzet nem változna. 2. Akár a hadászati fegyverekről folytatott szovjet-amerikai tárgyalásokat, akár a hagyományos erők csökkentésére tett erőfeszítéseket nézzük, mindkettőnek vannak haditengerészeti vonatkozásai is. , TENGERALATTJÁRÓT VEGYENEK! Érhető, hogy a katonai glasz- noszty, a korábban szupertitkos adatok nyilvánosságra hozatala főképp azokra a területekre terjed ki, amelyekről tárgyalások folynak a két nagyhatalom között vagy más leszerelési fórumokon. Azonban ez is változik,-az utóbbi időben egyre több adat, érdekes hír lát napvilágot a haditengerészetről. A moszkvai Pravda október közepén számolt be arról, hogy Nyikolajevben épül a Tbiliszi nevű új anyahajó, 300 méter hosszú, 70 méter széles, sebessége eléri a 30 csomót, s fedélzetén 60 repülőgépet hordoz majd. Ebből az alkalomból nyilatkozott Csernavin admirális, a szovjet haditengerészeti erők parancsnoka, s elmondta, jelenleg a Szovjetuniónak négy ilyen repülőgép-hordozója van a tengereken. Kisebb szenzációnak számított a sajtóban Szidorov tengernagynak, a főparancsnok helyettesének nyári nyilatkozata. Elmondta, hogy egy norvég cégnek már 17 tengeralatjá- rót és egy cirkálót adtak el - ócskavasnak. A cirkálóért 2 millió dollárt kaptak, a tengeralattjárókért darabonként 140-150 ezret. Az üzletet lebonyolító külkereskedelmi vállalat tucatnyi országból kapott táviratot, a feladók mindegyike szovjet hadihajót akar venni. Az említett cirkáló az ötvenes években készült, a tengeralattjárók még korábban. A szovjet haditengerészet hozzávetőleg száz hajót kínál ily módon eladásra. Halász- és fehérhajókkal a Szovjetunió már csinált korábban hasonló üzleteket. „Mi azonban a titoktartás végett korábban addig tároltuk a már leírt hajókat, amíg maguktól el nem süllyedtek. Szakértőink végeztek egy felmérést: partjaink közelében hozzávetőleg 500 elsüllyedt hajó van - a polgárháború óta ennyi került a tengerfenékre.“ Miért nem otthon hasznosítják a hulladékfémeket? A válasz: nincs hozzá elegendő nagy és korszerű üzem. Évi 100 ezer tonna hulladékvasat kötelezően eladnak hazai üzemeknek is, ezek azonban ezt a mennyiséget sem bírják feldolgozni. Nyilvánvaló, a leszerelés szempontjából szimpatikusabb ilyen nyilatkozatokat olvasni, mint új hadihajók építéséről hírt adni. Azonban ez az a fegyvernem, ahol egyelőre jottányit sem sikerült előrelépni, az Egyesült Államok minden tárgyalási javaslatot elutasított. S^ha már új szovjet anyahajót emlegettünk, ne feledkezzünk meg a másik félről sem. November 11 -én bocsátották vízre az Egyesült Államok 15. repülőgép-anyahajóját, az Abraham Lincolnt. Ez a hatalmas úszó repülőtér 333 méter hosszú, 100 ezer tonna a vízkiszorítása. A legénysége 6 ezer fő, összesen 90 repülőgépet hordoz majd: F-14A, F-18 és A-6E típusúakat. A védelmet a Sparrow típusú rakéták és a szupererős páncélzat biztosítja. Az úszó erőd öt évig épült, s 3,4 milliárd dollárba került. MEGHALADJA A VÉDELEM SZÜKSÉGLETEIT Vegyünk a közelmúltból egy példát, Mihail Gorbacsov finnországi látogatását. A szovjet vezető hangsúlyozta: más fegyverfajták korlátozásával párhuzamosan erősödik a haditengerészet destabilizáló hatása. A személyi állomány nagysága Keleten, de különösen a Nyugaton meghaladja a tengeri útvonalak biztosításának, a part menti védelemnek a szükségleteit. „A hadi tengerészet hatalmas tüzérségi és rakéta- potenciáljával, légierejével, repülőgép-anyahajóival,. desszantegysé- geivel nemcsak tengeri, hanem szárazföldi akciókra is alkalmas. “ LeheNéhány évvel ezelőtt készült felvétel az America repülögép- anyahajóról a líbiai partok közelében. A szakzsargon ezt nevezi erődemonstrációnak... tetlen a bizalom erősítése, a katonai konfrontáció kizárása, ha ezt a problémát nem oldjuk meg - fűzte hozzá, rámutatva: a Szovjetunió egyoldalú lépésként már kivont a balti flotta kötelékéből két Gold típusú tengeralattjárót, s 1990-ig további négyet számol fel. Megsemmisíti a tengeralattjárók fegyvereit is. Még egy nagyon fontos kijelentése: a Szovjetunió szorgalmazza, hogy „a leszerelés haditengerészeti szempontjaival a bécsi fórumon is foglalkozzanak. Ebből nem engedünk. S első lépésként megállapodhatnánk Észak-Európában a tengereket érintő intézkedésekben.“ Mint ismeretes, Gorbacsov több javaslatot tett, például az északi atomfegyvermentes övezet gondolatával az USA most sem értett egyet. S itt csak Észak-Európáról van szó. A szembenállás a világóceánokon jóval nagyobb. Nem véletlenül írt Szergej Ahromejev marsall, Gorbacsov katonai tanácsadója közvetlenül a látogatás után egy cikket a moszkvai Pravdának, s ebben megállapította: „A Szovjetunió biztonságának egyik fő problémája, sőt, első számú problémájává lépett elő a haditengerészet. Az USA elutasító magatartása miatt e témáról nem folynak tárgyalások. “ Miért? Nézzünk néhány adatot. A nagy katonai úszómúvek (hadihajók, cirkálók, torpedórombolók, rakétahordozó fregattok), valamint a haditengerészeti légierő terén az Egyesült Államok 150 százalékos fölényben van. Moszkvának le kell vonnia a következtetéseket abból, hogy Washington négy évtized alatt egész támaszpontlánccal vette körül a Szovjetuniót. Szakértők kiszámították, hogy a második világháború óta az Egyesült Államok minden öt katonai intervenciója közül négyben igénybe vette a haditengerészetet. Washington éveken át azt vetette a Szovjetunió szemére, hogy fölényben van a hagyományos erők terén. Az amerikai érdekeket figyelembe véve a Szovjetunió több egyoldalú leszerelési intézkedést lett. Viszont a haditengerészet vonatkozásában az aszimmetria az USA javára billen, ráadásul jóval nagyobb mértékben. Ez nemcsak a potenciálok nagyságára vonatkozik, látni kell, hogy a Szovjetunió földrajzilag összehasonlíthatatlanul hátrányosabb helyzetben van, ezért dolgozhatták ki a tengerentúlon már régen az „előretolt tengeri védelem" stratégiáját: elzárni a Szovjetuniót a világ többi részétől, elvágva tengeri útvonalait. A szovjet flotta csak nagyon kevés jégmentes kikötővel rendelkezik. Az Egyesült Államoknak és fő szövetségeseinek nyílt kijárásuk van az óceánokra. Ha a szovjet hajók ki akarnak jutni az óceánok stratégiailag fontos területeire, többnyire a másik fél által ellenőrzött tengerszorosokon kell áthaladniuk. Az amerikai tengerészeti támaszpontok a szovjet partok vagy szovjet hajóútvonalak közelében vannak. A DESTABILIZÁLÁS ESZKÖZEI Egy adat, amely szemlélteti, hogy a tengerekre kivitt atomfegyverek milyen destabilizáló hatást fejtenek ki. Például a Greenpeace jelentése szerint 1987 végén az öt atom- és tengeri nagyhatalom 16 ezer atomfegyvert állomásoztatott a tengereken, ebből 6500 olyan eszköz volt, amelyekről nem folynak tárgyalások sem. Piríttyi Sándor A haditengerészeti fegyverzet és tevékenység korlátozásáról című tanulmányában írja: „Az amerikai flottaerők, amelyek a hadászati támadópotenciál jelentős többségét képviselik, azt a feladatot kapták, hogy minél inkább szórják szét a nukleáris rakétákat, ezzel is nehezítsék a másik fél számára a támadást, konkrétan a tenger felől jövő támadás kivédését. Az a vizterület, amelyről az amerikai tengeralattjárók Poseidon mintájú rakétáikkal elérhették a szovjet célpontokat, hárommillió négyzetmérföld volt. A Trident-1 rakéták rendszerbe állítása ezt a területet 14 millió négyzetmérföldre növelte. A Trident-2 rakéták az egész Atlanti- és Indiai-óceánról, valamint a Csendes-óceán nagy részéről elérheti a Szovjetunió létfontosságú pontjait. “ S még néhány más szempont, amelyek alátámasztják az eddig elmondottakat. Nagyon megnőtt a tengeralattjáró-fedélzeti ballisztikus rakéták találati pontossága. Ez az elsőcsapásmérő képességet erősíti. Növeli a veszélyt, hogy a tenger mélye mindeddig jó rejtettséget biztosít. A robotrepülögépek nagy számban való telepítése a felszíni hajókon tovább növeli az ellenőrzés körüli gondokat. FÖLDKÖZI-TENGERI TÉRSÉG A globális helyzet érzékeltetése magyarázza, miért tett és tesz a Szovjetunió nagy erőfeszítéseket külön-külön az egyes régiókra vonatkozóan is. Európa szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bír a föl- közi-tengeri térség, már a helsinki Záróokmány is hangsúlyozta: az európai biztonság szorosan összekapcsolódik a Földközi-tenger egész térségének biztonságával. A Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületé több ízben foglalkozott ezzel, javasolva a bizalom- erősítő intézkedések kiterjesztését. Gorbacsov egy 1986-os beszédében azt mondta, ha a Földközi- tengertől több ezer kilométerre levő Egyesült Államok kivonná innen flottáját, vele egyidöben megtenné ezt a Szovjetunió is. El kell még mondani, hogy az Egyesült Államok 1947 óta állomásoztál itt repülőgéphordozókat is, 1948-ban jött létre a 6. operatív flotta. A szovjet haditengerészet a hatvanas évek második felében jelent meg a Földközi-tengeren, válaszként a NATO ottani erőire, de már korábban indítványozta, hogy ez a térség legyen atomfegyverektől mentes övezet. Csernavin tengernagy a múlt év tavaszán a következőképpen térképezte fel a helyzetet: a NATO 550 hadihajója tartózkodott a Földközi-tengeren, ugyanakkor az amerikai 6. flottánál ezer nukleáris robbanótöltetet rendszeresítettek. Ebben az időpontban a Szovjetunió 15 hadihajót, egy cirkálót, 4-6 torpedórombolót és tengeralattjáró-elhá- rító hajót, valamint öt tengeralattjárót állomásoztatott itt. Egyiknek a fedélzetén sem voltak ballisztikus rakéták. Évtizedek óta húzódik az Indiaióceán problémája is. Az ENSZ-köz- gyúlés 1971-ben hozott határozatot az Indiai-óceán békeövezetté nyilvánításáról, a különböző tárgyalások, kezdeményezések szakirodalma egy kisebb könyvtárat megtöltene. Nem sikerült összehívni az 1981 -re tervezett nemzetközi konferenciát egy ügyben, s a sok halasztás után a legújabb időpontként az 1990-es évet jelölte ki a világszervezet. Külön tanulmányt érdemelne a csendesóceáni térség is, hiszen ott igazán jelentős az Egyesült Államok fölénye. Egy tavaszi adat szerint a tengerészgyalogságnál 27-szeres, a hadihajók terén háromszoros, a hajófedélzeti légierőben pedig tízszeres. Az ázsiai és a csendesóceáni térségre vonatkoztak a Mihail Gorbacsov sokat idézett vlagyivosz- toki, majd tavaly szeptemberi krasz- nojarszki beszédében elhangzott javaslatok. Ezek a fő címzettnél, az Egyesült Államoknál nem találtak megértésre. De térjünk vissza szúkebb pátriánkba, Európába. A bécsi hagyományos leszerelési fórumon minduntalan hangsúlyozzák, hogy a csökkentések az Atlanti-óceántól az Uraiig terjedő területre vonatkoznak. Az nyilvánvaló, hogy irreális dolog figyelmen kívül hagyni a környező vizeken felvonultatott flotta- erőket. Nem érhetők el a jóval alacsonyabb azonos szintek, nem szavatolható az egyenlő biztonság, nem zárható ki a meglepetésszerú támadás veszélye a szárazföldön akkor, ha a tengerekről fenyeget ilyen veszély. MALINÁK ISTVÁN Érdekes felvétel a John F. Kennedy anyahajéról, a Földközi-tengeren
