Vasárnapi Új Szó, 1989. július-december (22. évfolyam, 27-52. szám)
1989-10-20 / 42. szám
r'fcr' HARASZTI MÁRIA Erdőjáró Szakállas Vándor történetei I. A Hétpúpú Nagy Hegyek Erdőjáró Szakállas Vándor egy nagy gyárban dolgozott, amelynek akkora kéménye volt, hogy az eget verte: a Nap is tüsszögött a füstölgésétől. Erdőjárót a nagy gyárban mindenki csak mérnök úrnak szólította, de ez cseppet sem zavarta ót, mert tudván tudta, kicsoda is ö tulajdonképpen. Égy cseppet sem szép napon (épp viharfelhők gyülekeztek a nyári égen) Erdőjáró Szakállas Vándor bekopogott a főnökéhez, akit mindenki csak főmérnök elvtársnak titulált - csak Erdőjáró tudta, hogy valójában Jótét Lélek szóval: bekopogott az alagsori iroda ajtaján, és egy hét szabadságot kért. Jótét Lélek azon nyomban aláírta a szabadsá- gos papírt, bár hümmögött egy kicsit, ugyanis csúcsidőben voltak, ilyenkor nem szívesen engedtek el senkit, de Jótét Lélek tudta: Erdőjáró Szakállas Vándort semmi sem tudja visszatartani, se záporesö, se zivatar, se főmérnök- ha üzennek érte a Hétpúpú Nagy Hegyek: neki mennie kell, ha törik, ha szakad! Erdőjáró Szakállas Vándor menten hazakerekezett a nagy gyárból, bepakolta a hátizsákjába a vízhatlan ponyvát, a hálózsákot, egy hiperszuper kétpengéjü bicsa- kot, egy kanalat, egy doboz két- szersültet, három pár zoknit, egy csomag rágógumit és néhány konzervet. Azzal fogta magát, felült az első vonatra, amely a Hétpúpú Nagy Hegyek felé tartott, kényelmesen elhelyezkedett az ülésen, és egyre csak bámult kifelé az ablakon,- azt leste, mikor bukkan fel a Hegyek első púpja. Még naplamente előtt felbukkant. Erdőjáró Szakállas Vándor ekkor leszállt, és nekiindult a hegyeket borító nagy erdőnek. Ment, mendegélt; ha ráesteledett, tüzet gyújtott, elővett egy konzervet, megette, majd leterítette a vízhatlan ponyvát, rá a hálózsákot, és már aludt is, mint a bunda. Az erdei állatok - morgós medvék, őzikék, madarak, és ki tudja, még hányféle szerzet - oda-odame- részkedtek a közelébe, megnézegették, megszaglászgatták, de sose bántották. Eszükbe se jutott bántani. Miért is bántották volna? Hiszen erdőjáró se bántotta az erdőt: a használt konzervdobozokat szépen visz- szarakta a hátizsákjába, nem tördel- te-vagdosta a fák ágait, tüzet is rözséből rakott, és hogy? Előbb óvatosan kivágta a gyepkockákat, oldalra rakta őket, és a helyükön, a csupasz földön gyújtott tüzet. Mielőtt továbbindult volna, a tüzet gondosan eloltotta, nehogy lángra kapjon az erdő, s a gyepkockákat visszatette a helyükre, elegyengette a füvet - másnap már a legsasszemübb nyomkereső se fedezte volna föl, hogy ott tanyázott valaki! Hát ezért szerette őt az erdő, mert úgy kóborolt benne, mintha ott se lenne. Hogy mit csinált Erdőjáró Szakállas az erdőben? Bandukolt, mendegélt, hegynek föl, hegyről le, keskeny ösvényen, ösvény nélkül, vadcsapáson, ment, ment bámuldozta a fákat, hallgatta a madarakat, figyelte a bogarakat, nézte az ágak közt viliódzó fényeket - és gondolSzkukálek Lajos illusztrációja kodott. Hogy miről? Hát arról: hogyan lehetne elérni, hogy ne csak a Hétpúpú Nagy Hegyek sörényén legyen ilyen csodaerdő, hanem a nagy gyár körül is, meg a lakótelepi lakása környékén is, meg minden- de mindenütt, hogy ne csak a szabadsága alatt, hanem bizony egész évben figyelhesse a leveleket, hallgathassa a madarakat, és naaaaaa- agyokat lélegezhessen a friss levegőből, ne mindig a nagy gyár kéményének füstjéből tüsszögjön, akár a Nap... De hát, ha mindenütt erdő lenne, hol teremne a búza, a cukorrépa, a kukorica meg a többi növény? Hol közlekednének a járművek? Hová építenék a házakat, az iskolákat? Hogy lehetne eit megoldani? Ti tudjátok? Várjuk az ötleteket! A KÁRÓKATONA Ez a lúd nagyságú, 77-90 centiméter testhosszú, sötét színű, feketés tollú madár majdnem az egész világon előfordul. A tengerpartok, szigetek szikláin, mocsarak fáinak ágain ül függőleges, „katonás“ testtartással. Táplálékát a vízből szerzi. Úszás közben teste mélyen alámerül a vízbe, akár a búvároké. Nyakát egyenesen, kampós végű csőrét fölfelé tartva úszik. Maga a csőr fekete, a töve sárga. A kormorán lendület nélkül, helyből bukik a víz alá zsákmánya után. Bőre alatt nincs légpárna, csontjaiban is kevesebb a levegő az átlagosnál, emiatt oly könnyed a víz alatti mozgása. A felszín alatt mozdulatlan szárnnyal manőverezik, úszólábbal hajtja előre magát, s a farktollaival kormányoz. A vízből felbukva kiterjesztett szárnnyal szárítkozik. Tájainkon rendszeresen - és csoportosan - költ ligetes, fás, mocsaras helyeken. Márciusban érkezik, s a fészkét kizárólag fákra rakja. A fészekalja három-négy zöldesfehér tojásból áll. A fiókák huszonnyolc-harminc nap elteltével kelnek ki, s a szülök felváltva etetik őket. Falánkságukról ellentmondó adatok vannak: szakírók szerint naponta 1-3 kiló halat fogyasztanak. .(N, Gy.) Harmat, dér, zúzmara Napnyugta után, amikor a napsugárzás már nem éri a földfelszínt, a legfelső talajréteg, a földközelben lévő tárgyak, legfőképpen pedig a növényzet hőmérséklete, hőkisugárzással lecsökken, s ennek következtében lehűl a közvetlenül velük érintkező levegőréteg is. A lehűlő levegőréteg elérheti a telítettség fokát (erről bővebben a múlt héten írtunk), kiválik a felesleges vízpára, s ez a tárgyak és a növényzet felszínére lecsapódik. Ezt a folyamatot harmatképződésnek nevezzük. Lényegében ugyanez játszódik le akkor, ha egy hideg vízzel telt poharat fütött helyiségbe viszünk. A pohár falán azonnal kicsapódik a vízpára, úgymond harmatos lesz. Érdemes tudni, hogy harmatképződés csak akkor megy végbe, ha nem felhős az ég, ugyanis a felhőréteg visszaveri a kisugárzó hőt, így a talaj nem hűl le annyira, hogy harmat jöhessen létre. Ezzel kapcsolatban egy népi bölcsesség így szól: „Ha fűre harmat száll, esőt egyhamar ne várj!“. Ebből már könnyen láthatjuk, hogy ha harmatos a fű, felhőtlen, tiszta az ég. Fontos tudnivaló, hogy ha a földfelszín lehűlésekor az alsóbb levegőréteg nagyon száraz, megtörténhet, hogy akár 0 °C alá kell a talajnak lehűlnie, hogy a levegő elérje a telítettség fokát. Ilyenkor 0 °C alatti kicsapódás jön létre, s dér keletkezik. Azt a hőmérsékleti határt, ahol a pára kezd kicsapódni, harmatpontnak nevezzük. Különösen kertészkedők számára előnyös, ha ismerik a harmatpont megállapításának módját. Ha a veszélyes májusi fagyok idején meghatározzuk a harmatpontot, megtudhatjuk, hogy fenyegeti vagy nem fenyegeti veszély a virágba borult fákat, vagy az éppen kizöl- dülő vetést. Ha a harmatpont néhány fokkal 0 °C fölött van, ZÚZMARA (Ladislav Hlőska felvétele) akkor nem kell fagytól tartani, ugyanis minden további hőveszteség csak párakicsapódást okoz, de a hőmérséklet nem csökken tovább. De ha a harmatpont 0 fok alatt van, és a páratartalommérő még mindig csak ■ 80-90 %-os páratartalmat mutat, ajánlatos az óvintézkedéseket megkezdeni (legmegfelelőbb vékony újságpapírral letakarni a féltett földterületet, vagy pedig öntözni a veszélyes időszak alatt, hogy növeljük a levegő páratartalmát). A dérképzödésnél érdekes jelenséget figyelhetünk meg. Könnyen lehűlő tárgyak csúcsán, pl. vaskerítések kiszögel- lésein, díszein keletkeznek az első „dérvirágok“, ugyanis ezek a pontok hülnek le a leghamarabb. A dérképzödés megindulása után a vasrács már nem hűl tovább, ezért a további dérvirágok a már kialakultakra rakódnak rá (mert azok az adott környezetben. a leghidegebb pontok). Néha egészen csodálatos képződmények alakulnak ki dérvirágokból. A magyar nyelv két fogalmat használ ez utóbbi jelenség megjelölésére. Dérnek nevezi azt a fehér takarót, amely a mezőket, utakat borítja el, és zúzmarának a fák ágain, kerítéseken, elektromos vezetékeken díszelgő jégkristályokat. BÖDŐK ZSIGMOND ■BHi iii CQ > o c >. S’ W cT ^ <D S1.-? 5 E IRODALMI NÉGYZET Írd be az alábbi felsorolt neveket az ábra vízszintes soraiba úgy, hogy a körökkel megjelölt átlókba kerülő betűk felülről lefelé olvasva egy magyar író vezetéknevét adják eredményül! BABITS, DARVAS, JÓSIKA, JUHÁSZ, MADÁCH, MOLNÁR MEGFEJTÉS Az október 6-i számunkban közölt feladatok megfejtése: A 6-os számú résszel lesz teljes a virág; 70 háromszög és 13 négyzet. Nyertesek: Dobos Krisztina, Ipolybalog (Balog nad Ipíom); Szabó Beáta, Komárom (Komárno); Ferenczi Tibor, Ipolyság (Sahy); Leszaj Valéria, Losonc (Lucenec); Fasanga János, Zseliz (Zeliezovce). * ■WaBHHHI ü C ...... iü ~~.... 0 __ r' N ' ~ Q Mamutfogból bumeráng? Szép Ernő A bumerángról úgy tudtuk, hogy az az ausztráliai természeti népek sarló alakú, többnyire fából készített, különleges hajítófegyvere. Nemrég azután egy dél-lengyelországi barlangban egy 70 centiméter fesztávú, mamutcsontból készített, a bumerángra erősen emlékeztető lelet került elő egy emberi hüvelykujjcsont egy ízének, állatcsontoknak és emberkéz készítette eszközöknek a társaságában. Az ételmaradványokból arra következtetnek, hogy a barlanglakok a bumerángszerű fegyverrel rénszarvasra vadásztak. A régészek ennél régebbi időből származó hasonló eszközökről nem tudnak. E fegyver belső - homorú - oldalát megmunkálták, csiszolták, míg domború külső felületén, a metszőfog megmunkálatlan felszínén olyan repedések láthatók, amelyek valószínűleg még az állat életében keletkeztek. Kérdéses azonban, hogy ez a bumerángra nagyon emlékeztető fegyver csakugyan olyan volt-e, mint amelyik visszatér ahhoz, aki elhajította. Az a tény, hogy ez a csakugyan bumeráng alakú eszköz mamutagyarból készült, ellene szól annak, hogy bumerángként használták. A mamutagyar ugyanis rideg, törékeny, s ezért ha a megcélzott állat helyett például egy sziklát találtak el vele, darabokra kellett törnie. Valószínűbb, hogy a tárgy kultikus célt szolgált, esetleg hatalmi jelvény volt. (ÉT) Virágok Tavasznak ibolya a virágja, A nyár rózsát hoz a világra, Az ősz a krizantémot költi fel, A tél jégvirágot lehel. Dzsinn, dzsinn, dzsinnadratta Ellentétben számos más regés szellemmel, a dzsinn nem halhatatlan. Testi szükségletei vannak, mint az embereknek, meg is halhat, mint minden ember. Panaszra még sincs oka, mert kedves gyermeke Allahnak, aki füst nélküli tűzből teremtette a dzsinnek seregét, s egy-egy dzsinnek több ezer életet adott. De azért rájuk is leselkedtek veszélyek. Ha gonoszkodott a dzsinn, valamilyen nála is erősebb lény könnyen bezárhatta egy kézilámpába vagy palackba. Ezért hemzseg annyi palackozott szellem az Ezeregyéjszaka meséiben. Szegény dzsinn évszázadokig fuldokolhatott szűk börtönében, míg egy jótét lélek ki nem szabadította. Szabadítóját aztán híven szolgálta, legalább három kívánságát teljesítette, de gyakran többre is vállalkozott. A dzsinnek erősek, leleményesek, akár fél kézzel képesek elővarázsolni pénzt, palotát, aranyat. Kevésbé logikus, hogy Allah mégis óvja tőlük az embereket. Állítólag azért, mert a dzsinnek könnyen válhatnak testi-lelki bajok okozójává. (kun) Gyárfás Endre Dörmögőék koncerteznek Kora reggel jön a róka, farkcsóválva újságolja:- Hangverseny lesz este, bocsok. Zenegépet majd én hozok. Sok idő van szürkületig. Görmögöék híresztelik:- Este koncert! Jó barátok, ha eljöttök, hallhatjátok. Alkonyodik, leszáll a nap. összegyűlik a vidám csapat: Dörmiék, a fecske és a tücsök meg a kecskebéka. Jön a róka: - Kicsit késtem. Elromlott a zenegépem.- De kár!- De kár!- Hát hiába szomjaztunk a muzsikára?
