Vasárnapi Új Szó, 1989. július-december (22. évfolyam, 27-52. szám)

1989-10-20 / 42. szám

E gy motor presztízsértéke hen­gerszámával arányos. Egy- hengeres csak motorkerékpárokon, azok közül is csak az egyszerűbbe­ken szerepel. Kéthengeres kerül a legolcsóbb, épp hogy csak az individuális mozgás alapigényét ki­elégítő kiskocsikba. A hármas hen­gerszám ritka kivétel, amitől azon­ban még nem lengi körül az exkluzi­vitás légköre, inkább fogyatékosság, mint ok a büszkeségre. A négy a legközönségesebb, mindenben el­fogadható, semmiben sem kiváló. Ötöt csak kuriózumként találunk, no­ha nem rossz éppen. A hatos szám­ra az elvileg tökéletes kiegyensúlyo­zás lehetősége (soros elrendezés esetén) és az ebből adódó kulturált működés irányítja rá a figyelmet, valamint az, hogy nagyobb, jobb kocsik sajátja. Hét nincs, a V8-as viszont megint nagyon gyakori a nagy motorok világában, sót itt szinte egyeduralkodó. A motorépí­tés koronája pedig a tizenkét henge­res gép. De mi akkor az eredmény, ha hengertöltést elérni, így a szívócső- rezonanciát is igénybe vették, ami azonban csak a felsőbb fordulat- szám-régióban érvényesül. A gyors gázcserét négyszelepes hengerfej szolgálja (akárcsak két ellenfelén is). Az ilyen pörgésre beállított moto­roknak viszont az a hátrányuk, hogy kis fordulatszámon nem húznak jól - legalábbis akkor, ha ezt a hátrányt nem küszöbölik ki valamiképp. A Mercedesen kiküszöbölték, még­pedig úgy, hogy a szívó vezérten­gelyt elektronikus vezérléssel elfor­dítják a hajtó lánckerékhez képest, így a vezérlést fordulatszámfüggóen variálják. Az eredményt meg lehet nézni: 272 Nm 4600/min-nél kiváló értéknek számít, és nagy szerepet jászik a luxus túrakocsitól elvárt vi­selkedés megvalósításában. Ennyi jó tulajdonságnak termé­szetesen ára van, mégpedig nem csak pénzben kifejezve. A motor igen hosszú, ami korántsem könnyíti meg a kocsi elejének aerodinamikai és biztonsági szempontból optimális kialakítását. 41 kg tömegtöbblete három jellegzetes konstrukciót, a soros négy- és hathengerest, va­lamint a V8-ast szigorúan műszaki szempontok alapján hasonlítunk össze? A reális értékelés kedvéért legyen mindegyik a maga nemében a lehető legmodernebb, azonos lö­kettérfogatú, rendelkezzék katalizá­torral, ne legyen viszont rajta feltöltő vagy egyéb teljesítményfokozó be­rendezés. Válasszuk a háromliteres kategóriát, mert ebben szerepel mindhárom irányzat egy-egy képvi­selője: a világ legnagyobb négyhen­gerese a Porsche 944 S4-ből, a leg­kisebb V8-as a Lancia Thema 8.32- ből és a hathengeres mezőnyből a legújabb sztár, a Mercedes-Benz 300 SL-24. A Porsche rendkívül kis henger­számában rendkívüli méretek adód­nak: egy-egy 0,75 literes hengerben 104 milliméter átmérőjű dugattyúk járnak fel-le. Mindjárt ebből követke­zik egy nagy előny: már kis fordulat­számoknál is nagy légoszlopok ke­rülnek megmozgatásra, ami kedve­ző hatással van a gázcserére és ezen keresztül a forgatónyomatékra. A teóriát a számok is alátámasztják, mert a vetélytársak közül a Porsche produkálja a legnagyobb, 280 Nm- es nyomatékot, méghozzá a legki­sebb, 4000-es fordulatszámon. En­nél is nagyobb súllyal esik latba, hogy a fordulatszám esésével a nyomaték alig csökken. A gyakor­latban mindez annyit jelent, hogy nincs szükség a motor pörgetésére, a gép egészen alulról erőteljesen húz, egy-egy munkaüteme felér a gózkalapács ütésével A gőzkalapácsszerú püfölés saj­nos a tömegerőkre is érvényes. Ar­ról, hogy a motor által keltett rázkó­dás ne legyen az utasok számára kellemetlen és a szerkezet részére veszélyes, két kiegyensúlyozó se­gédtengellyel gondoskodnak, ame­lyek a főtengely kétszeres fordulat­számával járnak. A motor működése még így sem a legfinomabb, amit a nagy gyújtásközből adódó, vi­szonylag ritkán bekövetkező mun­kaütemek magyaráznák. Ezért vi­szont kárpótlást nyújt, hogy a motor mindössze 572 alkatrészből áll és trióban a legkönnyebb is, tömege 175 kg. A Mercedes-motornak nincs ki- egyensúlyozási problémája, a hat­hengeres soros elrendezés miatt szabad tömegerők és nyomatékok sem maradnak. Működését a kisebb gyújtáskörök is teszik, ezért a bárso­nyosan sima, kulturált teljesítmény­kifejtés példaképének számit. Maxi­mális teljesítmény dolgában a há­rom közül ez viszi el a pálmát, 170 kW-ot (231 LE) ad le 6300-as fordu­latszámon. A Porschéét 500-zal meghaladó értékre azért van szük­sége, mert gyújtási sorrendje és el­rendezése miatt nehezebb optimális Ó riási a távolság az első, való­ban „lóerővel" vontatott autótól - térben és időben is - a mai technikai csodákig. Lassan belé­pünk a XXI. századba, és ki tudja, milyen sebességgel haladunk majd akkor tovább az autó és az ember kapcsolatának mindennapos, roha­mos fejlődésében. Erre a gondolatra keresett választ a Francia Rádió, amikor Párizsban megrendezte a címben szereplő kiállítást a nagy autógyárak és kísérleti laboratóriu­maik közreműködésével. Ma már nem számít „lekoppin­tásnak“, ha egy konstruktőr szinte ugyanazt a technikai megoldást vá­lasztja saját típusának építésekor, mint a már közlekedésben is jól Az ember amit számítógéppel látott el, sok-sok funkciót biztosító automatizálással. Sok lenne leírni mindazt, amit láthat­tak a csodálkozók, de talán mégis a motorról valamit, öthengeres, so­ros motorja az Audi 200 Turbo 2226 cm3-ese, amelynek 6200-as fordu­latnál 184 kW a teljesítménye. A nyugatnémet autógyár BMW E 1 spider típusa is sok új megoldás­sal hökkentette meg a sportkocsik rajongóit. Talán meglepetésnek szánta, hogy nem autószalonon, ha­nem „egyszerű" kiállításon rukkolt elő ezzel a csodával. Az érdeklődők meggyőződhettek arról, hogy ebben az autóban valóban élvezni lehet a közvetlen kontaktust a nappal és a levegővel anélkül, hogy bármelyik zavarná a vezetőt és utasát. A gép­mind a menettulajdonságok, mind a gazdaságosság szempontjából hátrány az egyszerűbb Porsche- motorhoz viszonyítva. Nem vitás, hogy a három közül a Lancia motorja a leglátványosabb: 8 henger, 32 szelep, négy felülfekvó vezértengely. Itt adódik a lökettérfo­gathoz viszonyított legkisebb hőle­adó felület, ami éppúgy kedvez a nagy teljesítménynek, mint a mér­sékelt fajlagos csapágyterhelések miatt kis belső súrlódás. És éppen ez az, ami a Ferraritől származó motortól még a Lancia-átdolgozás után is természetesnek számít: a nagy teljesítmény és sportos jel­leg. A száraz számadatok azonban csalódást keltenek. A maximális tel­jesítmény a trojka legkisebbike, 151 kW (205 LE) és ezt ráadásul a leg­magasabb, 6750-es fordulatszámon sikerült elérni. Utolsó helyet foglal ez az olasz telivér a nyomatékadat te­kintetében is: 263 Nm megint csak nagy 5000/min-nél. A nagy ráfordításhoz viszonyított szerény eredmény oka abban rejlik, hogy miközben a sportgépből limu­zin motort csináltak, az eredeti 180 fokos forgattyúcsap elékelési szöget 90 fokra módosították, jobb kiegyen­súlyozást, de egyben előnytelenebb gyújtásköz-elosztást kapva eredmé­nyül. Ez nem kedvez a nagy teljesít­ménynek. Számít az is, hogy ilyen kis hengerméretek mellett a V8-as motor nem tudja igazán kifutni a for­máját - ennek az építési módnak a legsikeresebb képviselői 600 cm feletti hengerekkel rendelkeznek, (gy azután a Lancia-motor csak két rekordot mondhat a magáénak: ez tartalmazza a legtöbb, 1077 alkat­részt, és ez a legnehezebb 213 kg- mal. Az egyetlen kategóriában tehát, ahol mindhárom konstrukció megta­lálható, egy különleges építésű négyhengeres bizonyult a legjobb­nak. Nyolc henger egyértelműen sok ide, a hat pedig jó kompromisszumot képez. -KK­UNI - Fiuk vizsgázott, más gyár által épített autómobíl rugózása, lengéscsillapí­tása vagy kormányszerkezete. Új anyagok léptek be az alváz- és ka­rosszériaelemekbe, új aerodinami­kai megoldások, új technikai elemek vannak, újat hozott a mikroelektroni­ka, és ezeket nemcsak a prototípu­sokba, hanem az utcai autókba is beépítették. Ide kell sorolni még egy fontos szempontot, az autó gazda­ságos üzemeltetését. A választott Millenium nevet mi sem képviselheti jobban, mint a Chrysler, amely csodás biztonsági berendezéseivel a legjobban magá­ra vonta a látogatók figyelmét. E gépkocsi tulajdonosa egy kódolt elektronikus kártyával rendelkezik, amelyben be van táplálva a pedálok, a tükrök helyzete, a kormány állása, az ülés. Ha ezt a kártyát behelyezi a panelbe, automatikusan állítódnak megfelelő helyükre a felsorolt tarto­zékok. A motor addig nem indul be, amíg a tulajdonos hangja nem ad parancsot és diagnosztikus képer­nyőjén nem jelenik meg a „rend­ben“ kifejezés. Természetes vagy sem, de egy másik képernyőn azt is leolvashatja gazdája, hogy a „be­adott“ városrész vagy város megkö­zelítése mely útvonalon a legrövi­debb. Talán még fontosabb, hogy rossz látási viszonyok mellett is biz­tonságos legyen a közlekedés. Nos, a Millenium Chrysler homlokfalán egy radarképernyöt hoz működésbe a ködlámpakapcsoló. Ez jelzi a kocsi előtt haladó járművet, jelzi, hogy milyen legyen a követési sebesség és netán meg is állítja az autót. A radar hátsó antennája a mögöttes veszélyekre figyelmeztet. Az érzé­keny ablaktörlők maguk határozzák meg a törlési sebességet és az üveg fűtését. Más visszajelzők például a gumik levegőnyomására vagy a fékbetétek biztonságára, a fékolaj nívójára figyelmeztetnek. Lehet, hogy a fiatalkori álmát valósította meg tervezője az AZTEC Giorgetta Giugiara két különálló fülkével épí­tett olasz csodabogár-kocsijában, France Inter és nemrég a France Musique, valamint a France Culture, az autósok legkedveltebb rádióadó­ja is átvette. A nyári szabadságolá­sok ideje alatt Franciaország egész úthálózatán szórják közlekedési mű­sorukat. Egy következő navigációs beren­dezései, a Travelpilottal a Bosch és a Blaupunkt rukkolt elő az NSZK-ból. A vezető kis képernyőjén megjelenik a betáplált terület, az utca, amelyen kocsijával halad. A gépkocsi hely­zetváltozásával változik a rajz és egy CD ROM lemez segítségével itinert kap célja eléréséhez. Ha for­galmi dugóhoz közeledik, elég egy gombot megnyomni, és máris gyor­sabb terelőút vázlata áll a vezető előtt. Kilenc lehetőségből választhat. Numerikus kódok segítségével egy lemezen tárolható az ország teljes úthálózata. A Prometheus hasonló szolgálta­tást nyújt Európa úthálózatain a bal­esetmentes közlekedéshez. Ezen a szisztémán 14 autógyár és 50 tudományos intézmény dolgozik. Az UNI-Flukot. az URBA 2000 mutatta be Párizsból. Feladata a francia főváros közlekedésének segítése rádióval és az LCD display segítségével. Kapcsolata van a leg­forgalmasabb útkeresztezódések­kocsit természetesen számítógép­pel és elektronikával vezérlik. A Francia Rádió azért is vállalta a kiállítás rendezését, hogy az éter és a rádiózás időszerű kérdéseire is választ adjon. Célját néhány olyan berendezés bemutatásával akarta elérni, amelyek változást hoznak az elektronika alkalmazásának új terü­letein a gépkocsiban. Olyan válto­zásra gondoltak, amilyent korábban a sztereó rádiózással értek el. Első helyen említhető az RDS (Rádió Data System), amely numerikusán kódolt jeleket ad. Ezek új szolgálta­tás bevezetését teszik lehetővé, mint például az automatikusan beál­lított adóállomásokat, ami például egy hosszú útnál igen fontos, hogy egyszerű legyen. Folyamatosan tá­jékoztat az utak forgalmáról, taná­csokat adva a gépkocsivezetőknek. Ismerteti az útlezárásokat, s előre­becsléssel a forgalmi dugók várható idejét. Ez a rádiószolgáltatás Franciaor­szágban 1987 novemberétől műkö­dik, és ez év áprilisa óta ugyanezt a módszert az RDS-en kívül a • BMW E 1 műszerfala kel, csomópontokkal, ki- és beveze­tő utakkal, a számítógépközponttal és a kis adóállomásokkal, amelyek folyamatos információt sugároznak. Ezek a berendezések igen nagy segítséget nyújtanak a közlekedés gyorsításában és a biztonsági veze­tésben. Jó lenne, ha már holnap alkalmazhatók lennének minden fő­városban és útvonalon. Igen ám, de ezek biztosítása nem olcsó mulat­ság. Mégis - vallják építői -, nélkü­lözhetetlen eleme lesz már a 90-es években is a balesetmentes közle­kedésnek. AZTEC Giorgetta Csaknem minden autós, s nem csak az „érzékenyebb“ fülű, ösztönösen felfigyel arra, ha valami rendellenességet észlel a kocsiban: pl. ha megváltozik a motor hangja, ha apró zajokat hall, ha a kormányzásnál, fékezésnél kényelmetlenségi érzései vannak, ha egy-egy manőver során furcsábban billen meg az egyensúlyérzete stb. A járművezetői figyelem nagyon igényes képesség. Feladata természetesen az, hogy magában a forgalomban eligazítson, alkalmaz­kodáshoz, döntéshez segítsen, egészében vé­ve tehát kívülre vetül, s nem a kocsin „belül“ marad! Ám már egészen kicsiny kocsin belüli változás is képes ebből a kívülre irányultságból kilendíteni vagy legalábbis részben elvonni. Előfordul, hogy valaki elindul, s aztán - néhány kilométer után - a motorból ismeretlen zajt hall. Nem áll le az autó, a vezetője sem gondol erre és folytatja útját. Ettől kezdve azonban mindun­talan arra terelődik a figyelme, hogy - mi is lehet a baj? S az teljesen nyilvánvaló, hogy amint ez kezdi mind gyakrabban foglalkoztatni, úgy csökken az a figyelmi „energiamennyi­ség“, amelyet magára a közlekedésre, a kör­nyezetre fordít. Nemegyszer előfordul az is, hogy még gyorsítani is kezd, hogy mihamarabb túl legyen a távolságokon, s netán még az elakadástól való félelem is mocorog már benne. Azok persze sokszorosan hibáznak, akik tudják, hogy a kocsijuk rossz! Ha pl. a fékek nem fognak igazán jól; ha a motor - rossz beállítás miatt - nem húz eléggé, ha a lengés- csillapítók igencsak „kimentek“ már - s mégis e hibákkal, vállalva a rizikót tovább közleked­nek. Nem azért, mert elakadnak majd, nem azért, mert - ezt már fel sem tételezzük - a ko­csi így balesetveszélyes. Csupán azért mert ha akarják, ha nem, megváltozik a vezetési stílu­suk! Óhatatlanul belejátszik minden manővere­zésükbe, valamennyi forgalmi helyzetükbe, hogy e szerint viselkednek majd. Ne feledjük: a partnerek viszont lehet, hogy mást várnakel. .-S­✓ Valami baj van a kocsival

Next

/
Thumbnails
Contents