Vasárnapi Új Szó, 1989. július-december (22. évfolyam, 27-52. szám)
1989-10-13 / 41. szám
A SZOCIALISTA ORSZÁGOK ÉS AZ USA Fejlődő kapcsolatok A nemzetközi politikai helyzet jelenlegi alakulása következtében egyre nagyobb figyelem kiséri a kölcsönösen előnyös gazdasági együttműködés fejlődését a szocialista és a fejlett tőkés országok között. Az USA és az európai szocialista országok kereskedelmére is odafigyel a világ, jóllehet, fejlődésének számos komoly akadály vet gátat. Az Amerikai Egyesült Államok külföldi politikai stratégiája az egyik leginkább fékező erő, bár az utóbbi időben némi előrehaladás is tapasztalható ezen a területen. Ez a stratégia a szocialista országokkal folytatott kereskedelmet csak akkor tartja hatékonynak, ha az USA külföldi politikai céljait szolgálja. Tehát az Egyesült Államok a gazdasági kapcsolatokban a „függőség stratégiájának" a legkülönbözőbb változatait alkalmazza, amelyek az ország politikai és gazdasági érdekeiből indulnak ki. Az Egyesült Államok a gazdasági kapcsolatok fejlesztésével próbál beavatkozni a szocialista országok belügyeibe, s differenciált politikát folytat velük szemben. A nyolcvanas évek elején a Reagan-kormány hatalomra lépése után az USA külgazdasági orientációját az európai szocialista országokkal való szembenállás jellemezte. Ez a tény az 1979-1983-as években az európai szocialista országok és az USA kereskedelmi forgalmának mintegy 40 százalékos csökkenésében is megnyilvánult. Az Amerikai Egyesült Államok részéről a kereskedelem lanyhulása ebben az időszakban az embargónak és a diszkriminációs politikának tudható be, amely a kölcsönös kereskedelem valamennyi területét befolyásolta. A folyamat a nyolcvanas évek közepén tetőzött, s negatívan hatott az európai szocialista országok és az USA pénzügyi és hitelügyleteire. A nyolcvanas évek közepétől kedvezőbb folyamat tanúi lehetünk, de ez természetesen nem jelenti azt, hogy a kereskedelemben nincsenek akadályok. Politikai motívumokból indul ki az Egyesült Államok, amikor némely szocialista országnak megadja a legnagyobb kedvezményeket, míg a többiek számára az amerikai piacra való bejutás meglehetősen nehéz (s ez Csehszlovákiára is érvényes). Az USA hitelpolitikája s a szocialista országok exportját akadályozó különféle tényezők ugyancsak szűk korlátokat szabnak. Szintén nem segíti a kölcsönös kereskedelmet a szocialista országokba irányuló kivitel ellenőrzése és korlátozása. Ez a politika összefonódik a Kelet-Nyugat kereskedelmével foglalkozó párizsi koordinációs bizottság tevékenységével, amely az Amerikai Egyesült Államok hatására megakadályozza főként a tudományos-műszaki szempontból progresszív termékek szállítását a szocialista országokba. A protekcionista intézkedések, amelyeket valószínűleg az Egyesült Államok kereskedelmi mérlegének hiánya hívott életre, ugyancsak a szocialista országok ellen irányultak. A másik oldalon viszont a KGST európai tagországainak kínálatából hiányoznak azok az áruk, amelyek iránt érdeklődnek az amerikai fogyasztók. Az is tény, hogy ezek a termékek nem nagyon versenyképesek az amerikai piacon. Ami az áruválasztékot illeti, az európai szocialista országok behozatalában három tétel - a gabona, a szója és a műtrágyák - szerepel a legnagyobb arányban. A nyolcvanas évek első felében ezek az áruk alkották a behozatal 55-56 százalékát. 1985-től viszont csökkent behozataluk, ami bizonyos mértékben összefügg a Szovjetunió élelmiszer- ellátásának javulásával. Egyébként Csehszlovákia - Magyarország a Szovjetunió az USA mezőgazdasági és élelmiszeripari termékeinek jelentős importőre. Éppen ezeknek a termékeknek a behozatala korlátozott, s a szocialista országok nem kielégítő exportja okozza az USA- val folytatott kereskedelem passzívumát. amely 1986-ban és 1987- ben jelentősen csökkent. A szocialista országok Amerikai Egyesült Államokba irányuló szállításaiban a fűtőanyagok és a fogyasztási cikkek vannak túlsúlyban. Az árucserében a szocialista országok közül a Szovjetunió az USA legnagyobb partnere, majd pedig Románia és Lengyelország következik a sorban. Csehszlovákia az európai szocialista országok USA- val folytatott kereskedelmi forgalmában - a csehszlovák-amerikai kapcsolatokban jelentkező problémák miatt - mindössze 3,1 százalékban részesedik. Ezzel az aránnyal a sorrendben csupán az utolsó helyre kerültünk. Fordított esetben, vagyis az USA-nak a szocialista és kapitalista országok közti kereskedelmében való aránya még mindig alacsony, 1987-ben mindössze 4,7 százalékot tett ki. Tavaly ugyanebben az időben Japánra 7 százalék, az európai tőkés országokra pedig 86 százalék jutott. Az elmúlt időszakban kölcsönösen egész sor intézkedést hoztak, amelyek a helyzet javítását célozzák. A jelenlegi körülmények ugyanis nem fejezik ki reálisan az európai szocialista országok és az Amerikai Egyesült Államok pozícióját a világ- gazdaságban és a politikában. Ezt bizonyítja az is, hogy az Amerikai Egyesült Államok és a KGST-tagál- lamok közös gazdasági és kereskedelmi tanácsában több száz amerikai cég is aktivan részt vesz. Történtek tehát lépések, amelyek mindkét fél érdeklődéséről tanúskodna a kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatok fej lesztésében. Hospodárske noviny Az elmúlt ötéves tervidőszakban Magyarország és Csehszlovákia gazdasági-kereskedelmi kapcsolatainak fejlődése kiegyensúlyozott volt, bár az egyes években az egyensúlyi helyzetben mindkét partner esetében voltak kisebb eltérések. örvendetes, hogy ebben az időszakban a nemzetközi piacokon lezajlott folyamatok nem hatottak negatívan a magyar-csehszlovák kereskedelemre. A két ország kereskedelmi forgalma 1981-1985 között évi átlagban 9 százalékkal növekedett; az 1985-ben lebonyolított forgalom csaknem 50 százalékkal volt nagyobb, mint 1980-ban. A hosszú lejáratú kereskedelmi és fizetési egyezményt Magyarország 5 százalékkal teljesítette túl. Az 1986-1990-es évekre a kétoldalú tervegyeztetés alapján aláirt hosszú lejáratú egyezmény 8,5 milliárd rubel forgalmat irányoz elő, az 1990-re tervezett szint pedig várhatóan 21 százalékkal haladja meg az 1985. évit. A déli szomszédainkkal való együttműködésben jelenleg is a feldolgozóipari - ezen belül a gépipari - kapcsolatok a meghatározók. Az eltérő gazdasági-természeti adottságokból eredő hagyományos együttműködés, bár aránya csökkent, továbbra is fontos. Ilyen a kokszolható szén, a koksz, a tűzálló anyagok exportja Csehszlovákiából, illetve a gabonafélék, a húsáruk, a friss és tartósított zöldségek, valamint gyümölcsök importja Magyarországról. A szövetkezeti és a határmenti árucsere - amely az elmúlt évtizedben dinamikusan fejlődött - ma már a teljes áruforgalom több mint 20 százalékát képviseli. A szolgáltatások (turizmus, tranzitszállítás) jelentősége az utóbbi években nőtt, s jelenleg már az árucsere-forgalom volumenének 20 százalékával egyenlő. 1989-ben a két ország tervezett árucsere-forgalma 1,77 milliárd rubel, ez megfelel a hosszú lejáratú egyezmény előirányzatának. Mivel mindkét félnek érdeke fűződik a forgalom fejlesztéséhez, pótlólagos források feltárásával próbálkoztak. Most, túl a harmadik negyedéven biztonsággal állíthatjuk, hogy ez az év kereskedelmi kapcsolataink rekordéve lesz. A vállalatok az előirányzatok 95 százalékát már teljesítették. Azzal számolhatunk, hogy az árucsere-forgalom értéke az idén meghaladja majd az 1,8 milliárd transzferábilis rubelt. A magyar exportban fontos helyet foglalnak el a szerszámgépek, az elektrotechnikai ipar termékei, a híradástechnikai berendezések, a számítástechnika és a finommechanikai termékek, a csuklós autóbuszok és a futóművek. Ez utóbbiak a csehszlovák haszonjárművek és autóbuszok gyártásában fontosak. A hazánkba érkező magyar mező- gazdasági gépek közül főként a Robi kistraktorokat és a növényvédő gépeket kell említeni. Nem kevésbé fontos az olyan tételek szállítása sem, mint például a bor, a vetőmag, a zsír, valamint a gyógyszer, a konfekció és egyéb háztartási cikkek exportja. A Magyarországra irányuló csehszlovák szállításokban szintén sok hagyományos terméket . találunk. A gépipar kiviteléből mindenképpen meg kell említeni a szerszámgépeket, a Zetor traktorokat és a gépkocsiipar termékeit. Sok esetben csaknem maradéktalanul sikerült kielégíteni a magyar igényeket. A személygépkocsik, a mopedek, a színes tévék képcsövei és a pótalkatrészek szállításában azonban még mindig vannak feszültségek, örvendetes, hogy a két ország a hagyományos kereskedelmi kapcsolatok mellett egyre több esetben használja ki az együttműködés magasabb szintjét jelentő kooperáció lehetőségeit és előnyeit. Az eredményesebb közös munka érdekében a vállalatok kölcsönösen figyelemmel kísérik Magyarország és Csehszlovákia piacán bekövetkező változásokat és a lehetőségekhez képest igazodnak azokhoz. KISS ÁRPÁD Az NSZK kínálatából Nemrégiben az NSZK már kilencedik alkalommal mutatta be textilipari termékeit Prágában azon a kiállításon, amelyet rendszeresen évente kétszer üzletkötés céljából rendeznek meg. A kiállításon a Rapid külkereskedelmi vállalat együttműködésével az Industriekontakte Homberg társaság vett részt. A KGST-tagországok közül hazánk Lengyelországgal és Magyarországgal együtt a társaság legjelentősebb partnerei közé tartozik. A Paradies, a Hako Form, a Cut, a Dotex, a Paul Moersch, a Schoepf, a Julius Zöllner, az M. Zellner KG., a Gardinenfabrik és a Nuwina Strickwarenfabrik p. Kober cégek az 1990-es tavaszi-nyári idényre készült termékeiket mutatták be, köztük ágyneműket, női nadrágokat, kötöttárut, bútorhuzatokat, gyermekágynemút, steppelt takarókat és más textilipari cikkeket. A kiállító cégek képviselői a Pragoexport, a Centrotex és a Transakta külkereskedelmi vállalatokkal, a Prior üzletházzal, a Textília, valamint a Textil és Felsőruházat kereskedelmi szervezetekkel, a bútoripari vállalatok, valamint az ipari és fogyasztási szövetkezetek dolgozóival tárgyaltak a szállítási lehetőségekről. A nyugatnémet kiállítók főként a kétoldalú együttműködés iránt érdeklődtek. Például a Julius Zöllner cég, amely a maga szakterületén az NSZK piacára kerülő termékek 60 százalékát szállítja, a plzeni Métával venné fel a kapcsolatot. Gyermektakarók és az ugyancsak gyermekek számára készült útitáskák szerepelnének a kooperációs egyezményben. Mindkét termékből - NSZK-beli alapanyagból csehszlovák munkával - 30-50 ezer darab készülne évente. SH Romániában a craiovai Electroputere üzem szállítja a villamos energia elosztásához szükséges valamennyi berendezést, s a dízel-mozdonyokat is, a román vasút (C.F.R.) számára. Az Electroputere üzem transzformátorokat is gyárt, amelyeket Kínába, Brazíliába, a Szovjetunióba, Jugoszláviába, Irakba és más országokba exportálnak. A mozdonyokat Nagy-Britanniába, Jugoszláviába, Görögországba, Lengyelországba, Bulgáriába és Kínába szállítják. A felvételen az Electroputere üzem egyik gyártócsarnoka látható. (A ÖSTK felvétele) Csehszlovák - francia vegyes vállalat A legújabb s az elektrotechnikai iparban immár az ötödik az a külföldi tökerészvételú csehszlovák-francia vegyesvállalat, amely a számítás- technika, az automatizáció és a kibernetika számára készít különféle rendszereket. A zilinai Elteco szeptember elején kezdte meg a munkát, s kezdetben a termékek jelentős részét kivitelre szánják. Később a hazai és a szocialista országok piacaira is szállítanak majd. Az Elteco egyesülést a zilinai Számítástechnikai Kutatóintézet és a francia K. Serras S/A cég hozta létre közös tőkebefektetéssel, s minimálisan tíz évig fog működni. Programjukban elsősorban tesztelő berendezések, modulok és elektronikus berendezések, számítástechnikai rendszerek szerepelnek, s foglalkoznak majd kutatással, fejlesztéssel és kereskedelemmel is. Az idén a termelés értéke tízmillió korona lesz, 1990-ben viszont már eléri a 40 milliót. SH Nyugati vállalatok a Szovjetunióban Az élelmiszeripar iránt a legnagyobb az érdeklődés A Szovjetunió a közelmúltban több kereskedelmi szerződést is kötött nyugati vállalatokkal, főként a legkeresettebb termékek szállítására. Az élelmiszerek, az élelmiszeripari technológiai berendezések és különböző fogyasztási cikkek iránt a legnagyobb az érdeklődés. Több vegyes- vállalat létrehozására is sor került, főként az élelmiszeriparban. Nyilvánvaló, hogy a Szovjetunió a nyugati vállalatok figyelmének középpontjába került. Óriási lehetőséget látnak itt külpiacaik és licencke- reskedelmük bővítésére. Érdeklődésükről tanúskodnak az Amerikai Egyesült Államok és a nyugat-európai országok termékbemutatói, a szimpóziumok, szakszemináriumok és további más akciók. Nemrég alakult meg a Torg International vegyesvállalat, amelynek székhelye Engelwood Cliffs New York államban. A vegyesvállalatok az amerikai egyesült államokbeli Cleveland Export Import Trade Co. cég, valamint az szovjet Goszagromprom és Szojuzplodimport vállalatok hozták létre. A Torg International cég a Szovjetunióban gyártott alkoholos és alkoholmentes italokat, valamint gyümölcs- és zöldségkonzerveket árusít majd. Azonkívül kizárólagos joga lesz valamennyi szovjet élelmi- szeripari termék árusítására az USA-ban. A Szovjetunió viszont gépek és berendezsek importálásával a mezőgazdaság és az élelmiszeripar korszerűsítésére törekszik. A Prodintorggal együttműködve kíván kiállítást rendezni a közeljövőben Moszkvában az a tizenkét osztrák cég, amely az Agromeat egyesülés tagja. A rendezvényen tejtermékeket, valamint húskészítményeket mutatnak be. A Szovjetunió ezekkel a cégekkel is kölcsönös szállítási szerződést írna alá. Az olasz Barilla cég tésztaféléket szállít majd a Szovjetunióba, amelyeket a Berjozka (aTuzex boltok hasonmása) üzlethálózatban kíván értékesíteni - kemény valutáért. Hét török cég déligyümölcsök behozataláról tárgyal a Vostokintorg vállalattal, a brazil Cacique do Café Solúvel társaság és az Iguásu japán-brazil vegyes vállalat viszont azonnal oldódó és nyers kávét adna el a Szovjetuniónak. A General Foods cég pedig versenyezni kíván a brazilokkal, azonnal oldódó kávépor gyártási licencét kínálja keleti szomszédunknak. A brazil Cacique do Café Solúvel cég ezenkívül vegyesvállalat létrehozásáról is tárgyal. A vállalat kávét és déligyümölcsöt kínálna a Szovjetunióban. Brazíliában viszont szovjet termékeket, főként az iparvállalatok számára készülő gépeket és vodkát árusítana. A nyugati vállalatok a felsoroltakon túl még számos, az élelmiszeripar számára fontos ajánlatot tettek. A legjelentősebbek között kell megemlítenünk a dán Tuborg konszernvállalatot, amely sörgyárat építene Rigában az alkoholtartalmú és alkoholmentes sör gyártására licenc alapján. Alkoholmentes üdítő italokat gyártana az a vegyes vállalat, amelynek létrehozásáról a francia Agroequiment társaság tárgyal. A japán Mitsubishi élelmiszereket, háztartási és ruházati cikkeket kínál - természetesen kemény valutáért. Svájc sem maradhat le a listáról. A Kompexim társaság Észtországban hozott létre élelmiszeripari vegyesvállalatot. Az Estkompexim programjában tejtermékek szerepelnek. Egyébként a Kompexim a szovjet Moloko társasággal is közös vállalkozásba kezd. A vállalat svájci nyersanyagokból készít majd gyümölcsös joghurtot. A nyugati vállalkozók figyelmét a dohányipar sem kerülte el. A Philip Morris, az ismert amerikai gyártó például a szovjetunióbeli Gosagroprom vállalattal együttműködve gyárat épít, amely Marlboro márkanevű cigarettát gyárt majd. Már az idén megkezdődik a termelés, s 1993-ig 2 milliárd darab cigarettát készítenek, amelyekkel barterügyletek keretében a beruházási költségek egy részét térítik meg. A Philip Morris cég azzal számol, hogy a vállalkozás keretében öt dohánygyár épül majd a Szovjetunióban. SVÉT HOSPODARSTVI Kölcsönös figyelem, eredményes együttműködés
