Vasárnapi Új Szó, 1989. július-december (22. évfolyam, 27-52. szám)
1989-10-06 / 40. szám
t ANTONÍN JIRÁÖEK h te Festőién szép völgyben, nagy hegy tövében bújt meg a falucska. Egyszerű emberek lakták, akik békésen éldegéltek. Még ma is úgy élnének, ha Koudela asszony mosás közben nem talált volna Misi fia zsebében három fényesen csillogó kövecskét. Egy ideig -nézegette, aztán ledobta a földre és folytatta kével tértek haza. Mivel egy kis faluban semmi sem marad titokban, másnap a faluból minden férfi elindult a hegyre, hogy ók is meggazdagodjanak. Amikor a kincskeresés már tizennégy napja tartott, a bíró összehívta a falu lakosságát a kocsmába. De hiába beszélt a lelkűkre, hiába könyörgött nekik, hogy térjenek vissza mindennapi munkájukhoz. Amikor pedig megemlítette egyezségüket, miszerint közös kutat kell ásniuk, hogy legyen elegendő ivóvizük, kinevették, és valaki odakiáltotta neki:-A gyémánt fontosabb, a víz meg nem szalad el! Mindenki igazat adott a felszólalónak, s mint a megszállottak, naponta kijártak a hegyre, kincset keresni. Rá se hederítettek, hogy már egy hónapja nem esett, hogy kiszárad a fű a réteken, hogy a patakból már kikandikálnak a kövek, és a halastóban egyre csak apad a víz. Csak a bíró törte a fejét, hogyan térítse észre az embereket. Egyik este aztán betért a kocsmába és elmesélte, hogy egymás után három éjszaka megjelent álmában a nagyapja, és minduntalan azt ismételgette:- Ha a felvégen a két nagy hársfa közt ásni kezdesz, nagy kincsre találsz. Másnap már kora hajnalban szokatlan nyüzsgés volt a felvégen. A falubeliek a két legöregebb hársfa közt, szinte egymással versengve ástak. Estére olyan mély lett a gödör, hogy csak létrán lehetett leereszkedni a fenekére. A kincsnek azonban híre-hamva sem volt. Mindenütt csak sár és agyag. Amikor éjfél körül a hold fényénél egy szikla útjukat állta, feladták a munkát. A rákövetkező hajnalban a bíró a kiásott gödörhöz sietett. Alighogy lepillantott, boldogan kiáltott fel:- Emberek! Gyertek, fussatok gyorsan! Nézzétek a kincset! A kíváncsiság mindenkit hajtott; szikrázó aranyban, gyöngyökkel és drágakövekkel díszített ékszerekben szerettek volna gyönyörködni. Ehelyett azonban tiszta forrásvizet találtak csak. Igaz, csalódott képet vágtak, de a bíró megnyugtatta őket:- A mi falunkban ez a legértékesebb kincs. Gyémánt és arany nélkül lehet élni, víz nélkül viszont nem. S ez a színtiszta igazság. Orel Éva fordítása Duda Emília rajza ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ Engem néz, téged lát Helyesebben engem is néz, de közben téged is lát, hiszen a kaméleon egymástól függetlenül tudja mozgatni két szemét. Az egyikkel például az ágon lassan feléje mászó legyet figyeli, a másikkal a környéket kémleli, vagy éppen egy távolabb levő zsákmányjelöltet fixíroz. Mármint a kaméleon. Szemei kidülledők, mégsem védtelenek, mert kívülről csaknem teljesen elfedik az összenőtt szemhéjak, amelyek csupán egy parányi szembo- gárnyílást hagynak szabadon. A kaméleonok az Óvilág lakói, igazi hazájuk Afrikában és Madagaszkár szigetén van. Az utóbbi helyen él a csoport legnagyobb tagja, amelyik az orrától a farka hegyéig akár 60 cm hosszú is lehet, de ugyanott találtak két egészen apró fajt is, amelyek valószínűleg a legkisebbek a ma élő hüllők között. Az óriás kaméleon testnagyságának megfelelően apró madarakat, emlősöket és hüllőket is zsákmányol, a kisebb fajok főként pókokra és rovarokra vadásznak. Módszerük egészen egyedülálló, kilökhető nyelvükkel a szó szoros értelmében „lelövik“ kiszemelt áldozatukat. Hibaszázalékuk alacsony, ritkán vétik el a célt. Hosszú nyelvük nyugalmi állapotban a garatban pihen, de bármikor működésbe hozható. A kaméleon rendkívül lassan mozog, ezért nem is szaladgálhat zsákmány után, inkább türelmesen kivárja, míg az ebéd egy közeli levélre szállt légy vagy más rovar képében házhoz jön. Még ekkor sem sieti el a dolgot, centiméterről centiméterre fordul leendő áldozata felé, és - ha a szükségesnél nagyobbra becsüli a távolságot - végtelen óvatosan el is indul irányába. Amikor aztán „lőtávolságba“ kerül megáll, száját kissé kinyitja, és bunkósan végződő hosszú nyelvét villámgyorsan elórelöki. A bunkó végén speciális mirigyek ragadós anygot termelnek, amely fogva tartja a zsákmányt arra a néhány tizedmásodpercre, amíg a nyelvvel együtt az állat szájába vándorol. A kaméleonok másik érdekes tulajdonsága, hogy testük színének megváltoztatásával képesek környezetükhöz idomulni, sót lelkiállapotukat kifejezni is. Ez az érdekes éllettani jelenség a feltétlen reflexek alapján működik. Izgalmi állapotban, például ha a hím közeledő riválist pillant meg, a kaméleon elsápad, egészen fehéresre változik, dühében vagy félelmében egyikük-másikuk elpirul vagy feketés színt ölt. A zöld lombok között a hasonló színűvé vált hüllőt legfeljebb véletlenül találhatjuk meg. Ez létfontosságú a lassú mozgású állat számára, hiszen tulajdonképpen ez az egyedüli védekezése ellenségeivel szemben. Nem véletlenül tartja a kaméleon hazájában született mondás: a megpillantott kaméleon elveszett kaméleon. Schmidt Egon a mosást. Arra járt az öreg tanító. Kezébe fogta az egyik követ, alaposan szemügyre vette, és így szólt az asszonyhoz:- Koudelné, el ne dobja ezt a követ, mert ez valódi gyémánt! Koudelné azon nyomban abbahagyta a mosást, megtörölte kezét a kötényében, felkapta a köveket, elvette a tanítótól is, és elrohant a szántóföldön dolgozó férjeura után. Aztán együtt szedték a lábukat, szaporán a halastóhoz, ahol Misi fiuk a gyerekekkel játszott. Hármasban tértek haza. Ám alig értek a házhoz, siettek tovább. Misi a hegy lábához vezette az apját, oda, ahol a csillogó köveket találta. Ott aztán kutattak, ástak egészen sötétedésig. További négy kövecsNÉGYZETEK ÉS HÁROMSZÖGEK Nézd meg jól, és számold össze, hány négyzetből és hány háromszögből áll az ábra! Mosoly Peti gyönyörű paplrvirágokat csinál. Mindegyiket több darabból állítja össze. A már elkészültét az itt látható darabok melyikével kell kiegészítenie, hogy kialakuljon az ötödik szirma? , MEGFEJTÉS A szeptember 22-i számunkban közölt feladatok megfejtése: A - 2, D - 4; a 6- os számú kockáé. Nyertesek: Dobos Krisztina, Ipoly- balog (Balog nad Iprom); Fekete József, Garamkövesd (Kamenica nad Hronom); Kertész Katalin, Bratislava; Smolnicky Mihály, Ágcser- nyó (Őierna nad Tisou); Sörös Zoltán, Nagymegyer (Öalovo). m Egy kis meteorológia Apró jelek Kevés tudományág kapcsolódik annyira az ember mindennapi tevékenységéhez, mint a meteorológia. Reggeltől estig minden ténykedésünkre kihat az időjárás, hol mint apró kellemetlenség, hol mint kedélyállapotunk észre sem vett, kedvező tényezője, vagy mint súlyos károkkal is fenyegető, kérlelhetetlen elemi erő. Az öltözködés, a fűtés, a mezőgazdasági termelés és a talajvíz-ingadozás, mind-mind szoros összefüggésben vannak a meteorológiával, de a szórakozás, a kirándulások, a testedzés lehetőségeit is alaposan befolyásolja az időjárás. A légkör és annak láthatatlan folyamatai szoros kapcsolatban vannak egymással, ezért az egyik folyamat alakulásából fontos következtetéseket lehet levonni más folyamatok bekövetkezésére vagy elmaradására. Például a láthatatlan légnyomásból már évszázadok óta következtetnek az időjárás kedvező vagy kedvezőtlen változásaira. Hasonlóan támpontként szolgálhatnak a látható megnyilvánulások. Légkörünk legfeltűnőbb - egyszersmind legszebb - ilyen jelenségei a felhók; ezek ugyancsak megbízható prognózisra (előrejelzés) adnak módot, bár nem hetekre, hanem csak egy-két napra. Köztudott, hogy a régi pásztoremberek, halászok, pákászok a természetben megfigyelhető számtalan apró jelből, az állatok viselkedéséből meg tudták állapítani az időjárás várható alakulását. Vajon csupán babonás hiedelmeknek kell tekintenünk ezeket az időjóslásokat, vagy megfigyeléseiknek van valami valós, fizikia-meteorológiai alapja is? Többek közt erről is szó lesz most induló sorozatunkban, amelyben foglalkozni szeretnénk a légkör alapvető folyamataival, törvényszerűségeivel, és látható jelenségeivel (felhók, villám, a csapadék különböző formái, légnyomás stb.). Szó lesz Földünk globális (átfogó) időjárásáról, Közép-Euró- pa immár nyolc éve tartó aszályáról, az északi félteke eljegesedéséről és azokról Hoznak-e esőt? a légköri jelenségekről, amelyeket ha megismertek, esetleg ti magatok is tudtok majd prognózisokat készíteni egy-két napra. Nem feledkezünk meg az időjárással kapcsolatos szólásainkról, hiedelmeinkről sem (pl. Medárd-napi eső, Jégtörő Mátyás, meleget hozó Sándor, József, Benedek stb.) - megvilágítjuk a mögöttük rejlő törvényszerűségeket. Bizonyára sokan jártok ti is rendszeresen a természetbe - kirándulni vagy horgászni. Ha figyelmesen követitek végig sorozatunkat, hasznos ismeretekre tehettek szert, s ezeket felhasználhatjátok túráitok során. BODÓK ZSIGMOND (Lörincz János illusztrációs felvétele) Dénes György Van nekem egy kakasom, helyre kakasom, ott trónol a szemétdombon toronymagason. Ott trónol a szemétdombon toronymagason, kék a lába, zöld a szárnya, gyémánt szeme van. Kék a lába, zöld a szárnya, gyémánt szeme van, mint a mesék kakaskája, egészen olyan. Mint a mesék kakaskája, egészen olyan, piros hajnalhasadáskor kukorít vígan. Piros hajnálhasadáskor kukorít vígan, a faluban körös-körül meghallják sokan. A faluban körös-körül meghallják sokan, dicsérgetik milyen csengő, érces hangja van. Dicsérgetik milyen csengő, érces hangja van, kukorékolj csak kakaskám büszkén, boldoganI ÚJ 9 1989.:
