Vasárnapi Új Szó, 1989. július-december (22. évfolyam, 27-52. szám)
1989-07-14 / 28. szám
Amerikai orvosok, biokémikusok és statisztikusok tizenöt évvel ezelőtt egyedülálló kísérletet szerveztek meg. Az Egyesült Államok tizennyolc városában több mint 360 ezer olyan középkorú férfit választottak ki, akiknek nem voltak komolyabb egészségi panaszaik. Központilag meghatározott módszerek megállapították vérük koleszterinszintjét, lemérték vérnyomásukat és feljegyezték, mennyi cigarettát szívnak el. Az adatokat számítógépbe táplálták és több mint hat éven keresztül figyelemmel kísérték a csoport tagjainak sorsát. Elhalálozás esetében a patológu- sok a nemzetközi mutatók szerint állapították meg a halál okát, és az adatokat ismét számítógépbe táplálták be. Az orvostudományban egyedülálló kísérlet eredményeit statisztikailag értékelték és nyilvánosságra is hozták. Bebizonyosodott, hogy a szívinfarktus okozta halálesetek száma a vér koleszterinszintjének emelkedésével párhuzamosan nő. A nálunk még gyakran normálisnak tartott aránylag alacsony koleszterinszint (kb. 6 milimol, vagyis 2400 milligramm egy liter vérszérumban) is kétszeresére növeli a halált okozó infarktus veszélyét. Azokban az esetekben, amikor a megfigyelt férfiak dohányoztak, vagy pedig alacsonyabb volt a vérnyomásuk alsó értéke (diasztólé), az infarktus kockázata még nagyobb volt. A legrosszabb helyzetben azok a férfiak voltak, akiknek magas volt a koleszterinszintjük, dohányoztak és ugyanakkor a vérnyomásuk is magas volt. Tizenháromszor gyakoribb volt körükben az infarktus okozta elhalálozás mint az olyan nem dohányozok csoportjában, akiknek vérnyomása normális volt és a vérük koleszterinszintje is alacsony. A megfigyelt férfiak közül hat év alatt 2258-an haltak meg infarktusban. A halálozás, valamint a koleszterinszint, vérnyomás és dohányzás összefüggését vizsgáló számítógépes elemzések szerint, amennyiben az egész csoport nem dohányzókból, normális vérnyomásúakból állt volna, akiknek koleszterinszintje is alacsony lett volna, csupán 580 ember halt volna meg infarktusban, ami azt jelenti, hogy 1698 legjobb éveiben lévő férfi életben maradt volna. Más szavakkal, az infarktusos halálesetek háromnegyede fölösleges volt. Rizikófaktorok Érrendszerünk állapota több tényezőtől függ, de közülük három döntő fontosságú: a vér koleszterin- szintje, a vérnyomás és a dohányzás. Csehszlovákiában, ahol évtizedek óta helyesen azt hirdetjük, hogy a megelőzés a szocialista egészségügy alapja, különleges helyzet alakult ki, amely egyszerűen ellentétben áll a gyógyító-megelőző ellátás követelményeivel. Csaknem egész népességünket fenyegetik ezek az említett rizikófaktorok. Csehországi orvosok részt vesznek a szív- és érrendszeri betegségek monitorozása nevű nemzetközi tanulmány kidolgozásában. Első megállapításaik közé tartozik az, hogy a középkorú csehországi lakosok 90 százalékát érintik a felsorolt rizikó- faktorok. A középkorú férfiaknak csupán 4 százaléka, a nőknek 7 százaléka nincs elhízva, nem magas a koleszterinszintje, normális a vérnyomása és nem dohányzik. Egy táplálkozási szokásainkat tanulmányozó szlovákiai felmérés adatai is hasonlóak, azt tanúsítják, hogy az utóbbi húsz évben jelentősen nőtt a gyermekek, a felnőtt férfiak és nők vérének koleszterinszintje. Az Egészségügyi Világszervezet legutóbbi adatai szerint Japánban ezer férfi közül 818 éri meg a hatvan- ötödik életévét. Az' Egyesült Államokban, Kanadában és a nyugateurópai országok többségében ez az arány 750 körül mozog. Ezzel szemben Csehszlovákiában ezer férfi közül csupán 643 éri meg ezt a kort. Lakosságunk átlagos életkora sokkal alacsonyabb, mint Japánban, az Egyesült Államokban és a fejlett gazdaságú országok többségében. Az átlagéletkort illetően megelőztek bennünket olyan országok is, mint Puerto Rico, Kuba, Argentína, Uruguay, Szingapúr és Kuwait. Valószínű, hogy a felsorolt és a további rizikófaktorokon kívül további né- nyezők is szerepet játszanak nemcsak a szív- és érrendszeri betegségek, hanem a rák gyakoriságának növekedésében is. Itt kell megemlíteni mindenekelőtt a környezet szennyezettségét, az alkoholizmust és a lélektani tényezőket (a frusztrációt, a rossz emberi kapcsolatokat stb.). Megváltoztatható a helyzet? Bizonyára, de szakmám szempontjából a választ csak egy rizikó- faktorra szűkítem le, méghozzá a vér koleszterinszintjére. Számos országban jelentős sikereket értek el a koleszterinszint figyelemmel kísérése eredményeként, ami tükröződik a lakosság egészségi állapotában is. Finn és amerikai adatok szerint a koleszterinszint egyszázalékos csökkentése legalább kétszázaikkal csökkenti a szívinfarktus rizikóját. Becslések szerint azon személyek 98 százalékánál, akiknek magasabb a koleszterinszintje, döntő szerepet játszik a táplálkozás. Azoknál a személyeknél is, akiket nem érint a koleszterin receptorok örökölhető zavara, a helytelen táplálkozás hosszú távú hatására zavarok állhatnak be. Megállapították, amennyiben a máj tartósan sok koleszterinhez és a táplálékból sok állati eredetű zsiradékhoz jut, kevesebb receptort képez. Ily módon csökken a májnak az a képessége, hogy kivonja a vérből a veszélyes koleszterint és ennek következtében a vérben emelkedik a koleszterinszint és nő az infarktus rizikója. Nem mindegy mint eszünk A viiág tudósainak, köztük a csehszlovák táplálkozástudománynak köszönhetően tudjuk, hogy a vér koiesztennszintjének és az érelmeA helytelen táplálkozási szokásokat már a gyerekek elsajátítják (Zuzana Minácová felvétele) szesedésnek a szempontjából két csoportba oszthatjuk táplálkozásunk összetevőit. A kedvezőtlen hatású rizikófaktorok csoportjára és arra a csoportra, amely csökkenti a koleszterinszintet és fékezi az érelmeszesedést. A rizikófaktorok csoportjába tartoznak a telített zsírsavak, a koleszterin, az alkohol, a nátrium, s egyes szakemberek szerint a cukor és az állati eredetű fehérjék is. Az érelmeszesedés kifejlődése ellen ható tényezők csoportjába a telítetlen zsírsavak, a növényi fehérjék, a mész, kálium és néhány nyomelem, így például a króm és a szelén tartozik. Néhány élelmiszer a rizikófaktorok mellett védófaktorokat is tartalmaz. Ilyen a tej, amely telítetlen zsírsavakat és koleszterint is tartalmaz, de a másik oldalon meszet, számos] vitamint, pótolhatatlan ami- nosavakat és más biológiai szempontból értékes anyagokat is. Számos állati eredetű élelmiszerben túlsúlyban vannak a rizikófaktorok. Ilyen a sertéshús, a füstöltáru, a belsőségek, a pástétomok, a háj, a vaj, a tojássárgája és a zsíros sajtok. Ezek az élelmiszerek nagy mennyiségben telített zsírsavakat és koleszterint is tartalmaznak. A szárnyashús tartalmaz ugyan koleszterint, de zsírsavainak összetétele kedvező. A halak is tartalmaznak koleszterint, de ugyanakkor értékes telítetlen zsírsavakat és számos ásványi anyagot is. A növényi eredetű élelmiszerek egyáltalán nem tartalmaznak koleszterint és telített zsírsavtartalmuk is alacsony. Ezenkívül a gyümölcs, a zöldség, a gabonafélék, a növényi olajok, a hüvelyesek és a gombák számos védőanyagot is tartalmaznak, amelyek csökkentik a vér koleszterinszintjét és akadályozzák az érelmeszesedés kialakulását. A gyümölcs, a zöldség és a gomba nyilván számos több olyan aktív, szklerózis kifejlődését akadályozó anyagot is tartalmaz, amelyet még fel kell fedezni. A szakácsokon a sor A cseh és a szlovák konyha (és tegyük hozzá a magyar is) hagyományosan nehéz, zsíros, húsos. Karel Capek több mint hatvan évvel ezelőtt ezt írta: ,,Ami táplálkozásunkat illeti, szerintem vitathatatlanul sok zsirral, hússal és tésztával tömjük magunkat, szüntelenül többet eszünk a kelleténél és az elhízottak aránya más országokhoz viszonyítva az első pillanatban is szembeötlő. Ezzel szemben bűnösen kevés sajtot, zöldséget és gyümölcsöt eszünk... A homéroszi görögökkel csupán egy valami közös bennünk, az, hogy bajuszunkon folyik a zsír." Karel Capek óta tovább romlott a helyzet. Az életszínvonal emelkedése táplálkozásunkban tartósan megbontotta az egyensúlyt. Nem lesz könnyű megváltoztatni P a helyzetet. Élelmiszerláncunk ellentmondásos: műtrágyák és nö- vényvédöszerek segítségével arra kényszerítjük szántóföldjeinket, hogy egyre több és több magot adjanak; a gabonatermés nagy részét a nagyüzemi hizlaldákban takarmányként használjuk fel a biológiai szempontból nem természetes körülmények között élő, korlátolt testi aktivitást kifejtő sertések etetésére. Végül pedig, az ilyen állatok testében összegyűlt koleszterint ésszerűtlenül nagy mértékben az emberek fogyasztják el, akiknek fizikai aktivitása átlagosan ugyancsak nagyon alacsony. A táplálkozástudományi ismeretek azt bizonyítják, hogy a magas koleszterinszint által veszélyeztetett emberek számára a túlnyomórészt növényi eredetű táplálék a legalkalmasabb, amelyet pasztörizált tejjel, tejtermékekkel és halakkal kellene kiegészíteni. Az enyhén emelkedett koleszterinszintú személyek esetében az étrend szárnyashússal, vadhússal, kis mennyiségű sovány marha-, borjú, nyúl- vagy sertéshússal tehető változatosabbá. Nem várhatjuk el, hogy a lakosság többsége vegetáriánussá váljon. Változtatnunk kell azonban a nehéz, zsíros, húsos, túlcukrozott és gyakran elsózott ételek hagyományán, anélkül, hogy le kellene mondattunk a jó ételek okozta örömökről. Gondoljunk csak az olasz, a francia vagy a kínai konyhára, amely nem nélkülözi a sertéshúst, de sokkal kisebb mennyiségben, mint ahogy az nálunk szokás. Befejezésül még egy idézet Karel Capektől: ,,Nem eszünk szépen, mivel nálunk még mindig a csordultig töltött teknő ideálja hódít; az asztalra tesznek egy egész libát és lássunk hozzá. Az asztal roskadásig tele, de ugyanakkor borzasztóan egyhangú. Egyféle ételt kínálnak ahelyett, hogy torkoskodnánk, vacsorára egy hatalmas rostélyost és gombócot kaphatsz, de ugyanezért a pénzért, vagy talán olcsóbban is, egy doboz szardíniát is fogyaszthatnál vagy három harapás hirtelensültet, egy darab sajtot, egy maréknyi diót vagy akármi mást; le merem fogadni, a cseh gazdasszony szívesebben lakat jól egy rostélyossal, nem tudom milyen átoktól vezérelve, talán azért, mert nem szeret tányérokat mosogatni. Nem tehetek róla, a tálakra helyezett nagy mennyiségű ételt látva felemelkedik a gyomrom, a nagy mennyiség minden ételt durvává tesz.“ Nem táplálunk illúziókat az egészségnevelés hatalmát illetően, de amennyiben a helyzet nem változik, Csehszlovákia ideális kutatási terület lesz annak megállapítására, hogy az élelmezés (de nemcsak az élelmezés) milyen negatív hatást gyakorol a lakosság egészségi állapotáDr. EMIL GINTER kandidátus AZ ÉRDEKLŐDÉS NAGY - ÉS A FOLYTATÁS? Egy rendhagyó kiállításról Akár elcsépelt témának, felesleges időveszteségnek is tarthatnánk a hiánycikkek körüli kérdések feszegetését Évek óta foglalkozunk velük - hisz a legfelsőbb szintű párt- és állami szervek, kereskedelmi vállalatok, szervezetek tanácskozásainak napirendjén ugyanúgy szerepelnek, mint a lakosság különböző rétegei körében. És úgy tűnik, egy helyben topogás az egész. Az az érzésünk, hogy valakik hiányoznak a töprengők sorából. Talán éppen azok, akik az ügyben a legtöbbet tehetnék. Igen, a gyártók. TSlahogy nem mozdulnak. Pedig nélkülük semmire sem megyünk. Nő a vállalkozási kedv? A fogyasztók érdekeinek képviseletében a kereskedők próbálnak tenni valamit. Ezen a téren évek óta az egyik „nagy vállalkozó“ a bratislavai háztartási cikkeket forgalmazó vállalat, mely 1983 óta rendszeresen hiány- cikk-kiállitást szervez. Célja az, hogy felsorakoztatva azokat a fogyasztási cikkeket, melyekből kevés van a piacon, illetve amelyek hiányoznak, gyártókat találjon. A rendezvény látogatóinak elmondják, mire van szükségük nekik, illetve a fogyasztóknak. A közelmúltban a brátislávai Ruzinovi Művelődési Házban rendezett bemutató iránt különösen nagy volt az érdeklődést.- Hirdettünk a sajtóban és úgy látszik, az új gondolkodásmód Így is megnyilvánul- mondotta Göndör Ilona, a háztartási cikkeket forgalmazó vállalat osztályvezetője.- Ennyien még soha nem keresték fel akciónkat. Gyorsmérleget is készítettünk a látogatókról: 33 vállalat, 97 földműves-szövetkezet, 32 ipari szövetkezetét, 22 helyi gazdálkodási vállalat képviselői, illetve 94, a nemzeti bizottságok engedélye alapján szolgáltató tevékenységet folytató lakos jött el körülnézni, érdeklődni.- Ezek a számok is jelzik, hogy a vállalkozók keresik a lehetőségeket, próbálkozni szeretnének. Bárcsak hasonlóan sikeres volna a folytatás is - tette hozzá az osztály- vezető. Némi segítség érkezett Az érdeklődés ugyanis csupán az első lépés. A folytatás a döntő. S hogy erre milyen nagy szükség van, azt elég egyetlen számmal érzékeltetni. A háztartási cikkek közül 6200-at tartanak nyilván a hiánycikklistán. Vannak köztük bonyolultabb műszerek, elektrotéchnikai cikkek, de egyszerű, filléres dolgok is, melyek hiánya mindennapjainkat keseríti.- Ha visszapillantunk az elmúlt évekre, megállapíthatjuk, hogy rendezvényeink valamelyest segítettek - magyarázta Göndör Ilona. - Harmincnégy gyártmányt sikerült ,, meghonosítani“ boltjainkban, s amióta a kiállításokat szervezzük 14 millió 500 ezer korona értékű árut szereztünk be azon cikkekből, melyeket bemutattunk. De mindez csak egy csepp a tengerben. Milyen áruról van szó? Például a Nővé Mesto nad Váhom-i Járási Ipari Vállalat univerzális háztartási gépet, tortasütőket, húsdarálókat, a Topolcanyi Járási Szolgáltató Vállalat húsvágó deszkákat, az Érsekújvári (Nővé Zámky) Járási Ipari Vállalat műanyag nyílászárókat kezdett el gyártani. Létrákat, fűnyíró gépeket, gyümölcsdarálókat, szőnyegtisztítót, seprűt is szállítottak a piacra a vállalkozók. Felsorolni lehetetlen, mi mindenre volna szükség, hisz a kiállítás is csupán ízelítőt adott a vállalkozó szellemúeknek, a kereskedőknek pedig reményt, hátha az idén fordulat áll be. Ha a gyártó „diktál“- Nagyon várjuk a visszajelzéseket- mondotta Margita Guliková, a vállalat árualapokért felelős osztályának vezetője.- Az árubeszerzés ugyanis évről évre bonyolultabb, úgy is mondhatnám, rosszabbodik a helyzet. A következő évi előrejelzéseink egyáltalán nem adnak okot a derűlátásra. 1989. \ • •
