Vasárnapi Új Szó, 1989. július-december (22. évfolyam, 27-52. szám)

1989-09-29 / 39. szám

Vasárnap 1989. október 1. A NAP kel - Kelet-Szlová- kia: 05.37, nyugszik 17.18, Közép-Szlovákia: 05.44, nyugszik 17.25, Nyugat-Szlovákia: 05 50, nyugszik 17.31 órakor. A HOLD kel - Kelet-Szlová- kia: 07.17, nyugszik 17.24, Közép-Szlovákia: 07.24, nyugszik 17.31. Nyugat-Szlovákia: 07.30. nyugszik 17.37. órakor. Névnapjukon szeretettel köszöntjük MALVIN - ARNOLD nevű kedves olvasóinkat • ZENEI VILÁGNAP • AZ ÚJ SZÓ JÖVŐ HETI VASÁRNAPI SZÁMÁNAK TARTALMÁBÓL A SZÖVETKEZETEK HELYE A CSSZSZK POLITIKAI RENDSZERÉBEN Miroslav Stafl és Zdenék Svozil cikke AKKOR, A KÁRPÁTOKBAN... Ladislav Takác írása LÁTVÁNYOSSÁGOK ÉS KULISSZATITKOK J. Mészáros Károly írása a bmói vásárról KÖZELMÚLT - AMELY MÁR TÖRTÉNELEM Egri Ferenc riportja a Gellei (Holice) Efsz alapitó tagjaival RÁGYÚJT? Kopasz Csilla cikke KICSORBULT IGÉK KÖSZÖRŰSE Szabó G. László kolozsvári beszélgetése a hatvanéves Kányádi Sándorral TIZENHÁROM VERSSZAK Vít’azoslav Hronec novellája MENTŐSÖK Kluka József riportja Leveleit TÖBB EMBERSÉGET Életünkben a legtöbb bosszú- ló fürgeséggel csörtettek az ajtó, ságot talán az utazás során ta­pasztaljuk. A tömegközlekedés az, ahol különböző fejcsóválást, nemtetszést kiváltó esettel talál­kozunk. Fővárosunkban naponta több órát utazom, s egyre gyakrabban tapasztalom, hogy kihalt az ud­varias modor, az emberséges viselkedés. A fiatalabbak - férfi­ak, nők egyaránt - nem adják át a helyüket a kismamáknak, kar­jukon gyermeket tartó szülők­nek, botra támaszkodó idősek­nek, s nem nyújtanak nekik segí­tő kezet a leszállásnál. Hiányzik a tolerancia sofőr és utas között is. Már tanúja voltam olyan esetnek, hogy a robogó autóbuszban a kétségbeesett utas a feltételes megálló előtt ismételten csengetett, mire a so­főr energikusan a fékre lépett, s gúnyosan kiszólt a kabinjából: - Máskor üljön a csengőre! Vagy egyszerre olyan sietős lett a dol­ga, hogy a le-, illetve felszálló utast az ajtó közé zárta. Megkezdődött a tanév. A reg­geli és délutáni csúcsforgalom­ban ismét ott vannak a belvárosi iskolákba igyekvő, illetve a lakó­telepekre hazautazó gyerekek. Hátukon a nem könnyű iskola­táskával. Sok türelmetlen utas lök rajtuk egyet, s epés megjegy­zést tesz, amit a szegény kisdiák tehetetlenül tűr. Tisztelem az időseket, de nemegyszer tapasztaltam már, hogy a megállóhelyen várakozó tömegben korukat meghazudto­majd a legközelebbi ülőhely felé. Gyakran támad az az ötletem, hogy hasznos és eredményes lenne oktató-nevelő filmeket ké­szíteni a kulturált, emberséges közlekedésről, utazásról, s azo­kat például vasútállomásokon, orvosi rendelő várótermeiben, vagy épp az autóbuszállomások csarnokaiban levetíteni. Talán akkor sokan tudatosítanák, hogy nem lehet az ajtóban leállni, ha a közlekedési eszköz belseje üres, ne terpeszkedjen szét, s ne kapaszkodjon úgy, hogy a másik fogódzkodni se tudjon. Hosszasan folytathatnám a közlekedés során átélt bosszú-. Ságokat. De mit tesz kulturáltab­bá tételéért az illetékes, a Fővá­rosi Tömegközlekedési Vállalat? Keresi az újabb és újabb megol­dásokat. Már nyáron feltűntek a főváros utcáin a Budapest- Mátyásföldi Ikarusz Karosszéria és Járműgyár sárga színű hatal­mas csuklós buszai, melyek pró­bajáratként közlekedtek. Bár ülőhelye csak húsz egynéhány van, de kimondottan csúcsforga­lomra való. Újdonsága, hogy a második és harmadik ajtónál a tér speciálisan van kiképezve: az ablak körül alacsonyan korlát- szerű kapaszkodóval, s fentröl is hat-hat bőrkapaszkodó lóg, amit a gyerekek vagy az alacsonyabb termetű felnőttek is elérnek, s biztonságosabban utazhatnak. Tehát rajtunk, emberséges magatartásunkon is múlik, hogy kulturáltabban közlekedjünk.-tgá­NOSZTALGIA Azt hiszem, nincs olyan em­ber, aki olykor vissza ne sírná a gyerekkorát. Jómagam azon­ban ahhoz a generációhoz tarto­zom, amely még túlságosan el­foglalt, semhogy csak úgy l’art pour l’art nosztalgiázzon. Egye­lőre elképzelhetetlennek tartom, hogy egykor én is olyan leszek, mint boldogult nagyanyám, aki minden áldott reggel elmondta, hogy bezzeg az ö fiatalkorában még ropogósak voltak a kiflik. Ez azért is valószínűtlen, mert az én nemzedékem már a hirtelen sült, szíjas kifliken nőtt fel, s minded­dig semmi jel sem mutat arra, hogy azok öregkoromra ropogó­sakká válnának. Most mégis nosztalgiázok. Ennek a pillanatnyi múltba Téve­désemnek egészen prózai előz­ményei voltak. Kisiskolás fiam pénteken bejelentette, hogy hét­főn körzőt kell vinniük. A lakóne­gyedünkhöz közeli papírüzlet­ben természetesen nem volt kör­ző, már miért is lett volna, kicsire nem nézünk, a naggyal nem tö­rődünk, loholjon a kedves szülő, ha már annyira szívügye gyer­meke iskolai előmenetele.- De ha nem lesz körzőm, fekete pontot kapok, megmondta a tanító néni!- Dehogyis kapsz fekete pon­tot - vigasztaltam. - Most már nincs mit tenni, egy körző miatt nem fújjuk le a hétvégi progra­mot, holnap nagyanyádhoz uta­zunk, de hétfőn reggel azonnal megveszem a körzőt.- De rögtön az első órára kell!- Ne félj, meglesz, majd be­kopogtatok az osztályotokba és beadom. És úgy lön. Illetve nem egé­szen. Hétfőn a megszokottnál jóval hamarabb keltettem a gye­rekeket, rohanás az iskolába, óvodába, aztán a legközelebbi papírboltba. Zárva! Ja persze, ki van írva fehéren-feketén, tízkor nyit. Sebaj, van a közelben egy másik üzlet is. Újabb rohanás, újabb csalódás, az is tízkor nyit. Nyolc óra tíz perc. Most már csak azért is megnézem a követ­kező írószerboltot, de ha ott is csak tízkor nyitnak, akkor ...! Ott is. Tízkor. Fél kilenc múlt tíz perccel. Anyai ösztönöm azt súgja, Dani épp ebben a pillanat­ban kapta meg a rettegett fekete pontot. Most már nem érdemes sietni. Elengedem magam, er­nyedten baktatva nosztalgiázok. Óh egek, ó tovatűnt ifjúság! Azok a régi szép idők, amikor a honi belkereskedelem még nem vin­dikálta magának a nevelés jogát, nem büntetett kajánul iskolás gyerekeket és szülőket, hanem atyai módon gondoskodott arról, hogy már hétkor, fél nyolckor kinyissanak a papírüzletek, ahol a trehány emberpalánták és gondbélelt szülőik az utolsó pil­lanatban is megvásárolhatták azt, amire az iskolában szükség volt! Vojtek Katalin Nézőtér, színpad vagy dísz­emelvény? Szurkolók, szereplők vagy küldöttség tagjai? Megany- nyi a kérdés. (Borzi László felvétele) £ heti fotónk Háttér- Nem is tudom, hogy mit kezdenék az őseim nélkül - dől hátra kényelmesen a karosszékben a katonaságot megjárt fiú. Komótosan rágyújt egy cigarettára, majd így folytatja: - A szakiskolába úgy jutottam be, a főiskolára is ők taposták ki az utat.- Lakáshoz hogyan jutottál? - kérdezem naivan.- Az apám intézte. Először egyszobásat, aztán mikor megnősül­tem háromszobásat kaptam. Ók bútorozták be - ezt ugye mondanom sem kell.- A Favoritot nászajándékba kaptad?- Azt a nejem szülei vették. Nem akartak lemaradni az enyéimtől. De az apu intézte el, hogy két héten belül megkapjuk.- Közepén vagy a főiskolás éveknek. Nehéz lehet megélni, hisz nem dolgozol.- Ugyan! Heti ezer-ezerötszázzal dobnak meg otthonról. Az asszonyt is segítik, igaz, hogy onnan csak természetbeni támogatást kapunk.- Júliusban a tengernél nyaraltatok. Nem éppen olcsó mulatság.-Az apám intézte a szakszervezeten kereszten.- Ezek után nem is kérdem, hogy a divatos bórcuccaidat hol vásároltad.- Nem titok. Csak azt kell tudni, hogy hol, melyik áruházba érkezett áru. Ezzel a mami foglalkozik.- A szüleid nagyban kertészkednek. Segítesz nekik?- Én ilyesmivel nem foglalkozom - fújja ki unottan a füstöt.- Gyerek... ?- Na látod! Az már az én feladatom. Egyik legnagyobb könnyűipari vállalatunk igazgatója újságolja: új mintaboltot akarnak nyitni a városban. Nem az elsőt, csak a meglévő helyett egy másikat. Vonzóbbat, vásárló-csalogatóbbat. Rá is bízta a szervezést egyik főosztályvezetőjére. Teljes támoga­tást kapott, még anyagiakból sincs hiány. Közben megsúgták neki, hogy is nézzen ki az üzlet. Az árukínálat­hoz legyen sztereozene, s ne hiányozzon a fényeffektus sem. Olyan elárusítókat szedjen össze, akik legalább érettségizettek, s külsőleg is vonzóak. Ne öltöztesse őket egyforma ruhába, de mindig csinosak legyenek, negyedévenként viseletét válthatnak. Keresetük is akár hatszázzal több lehet, mint másutt. Rendszeresen tartsanak divatbe­mutatókat ... Szóval - ha már rászánták magukat - minden tekintet­ben mintabolt szülessen. Hetek, hónapok óta várnak az ötlet megvalósítására. A főosztály­vezető mindig talál valamilyen, egyébként elfogadható kifogást a las­súság magyarázatára Neki szokatlan a megbízatás, számonkéröi- nek az újszerű értékelés.- Nem váltjuk le ót, de alighanem másra kell bízni az üzlet megszervezését. Olyanra, aki nemcsak a rendeleteket, előírásokat látja mindenben, hanem a vállalkozást is. Valószínűleg fiatal lesz az új jelölt, aki megkötöttségek, sokéves beidegződések nélkül foghat hozzá, s nagyobb esélye van a sikerre - sumázza eddigi meddő próbálkozásukat a negyvenen alig túl járó igazgató. Persze, a főosztályvezető tehetetlensége megbízóit is minősíti. Kifogáspártoló bólogatásukat mindenképpen. J. MÉSZÁROS KÁROLY J Megkérdeztük | MAGDALÉNA LORENCOVÁ mérnököt, Bratislava polgár- mesterének helyettesét • Vége a turistaidénynek. Ilyenkor összegezik azokat a tapasztalatokat, amelyeket az elmúlt hónapok alatt sze­reztek. Vajon a bel- és külföldi turisták mennyire voltak eégedettek a szolgálta­tások színvonalával az idén?- Évről évre nagy megmérettetése főváro­sunknak a nyári turistaidény. Bratislavának je­lenleg 450 ezer lakosa van, s naponta körülbe­lül még 100 ezren keresik fel. A szolgáltatások színvonala aránylag jó, de természetesen akadnak olyan területek, ahol igyekezetünk ellenére is hiányosságok mutatkoznak. Ez utóbbi mondható el az elszállásolás lehetősé­geiről, amelyek főleg a fiatalokat illetően nem voltak kielégítóek. Az elmúlt évekhez képest ugyan jelentősen nőtt a férőhelyek száma, ám az olyan luxusszállodák, mint a Forum, a Devín, a Kijev vagy a Bratislava, nem a fiatalok pénz­tárcájához mértek. Több panaszt kaptunk az autókempingek túlzsúfoltságára, hiányára vonatkozóan. Való igaz, hogy a jelenleg üzemelő két kemping korszerűsítésre, illetve bővítésre szorul. Bizta­tó, hogy a következő turistaidényre elkészül a lamaői, két év múlva pedig a Sverdlova környéki autókemping. A Malomvölgyben jó ütemben folyik egy motel építése, ami a terve­zett besorolás alapján megfelel majd a fiatalok igényeinek és lehetőségeinek. Aránylag ala­csony áraival addig csak a Sputnyik szálloda várja őket, persze kapacitása korántsem felel meg az érdeklődők számának. Ennek környé­kén lehetőség adódik a sportolásra is. Ami az étkezést illeti, lényeges a javulás a elmúlt évekhez viszonyítva. A város több pontján, de főleg a turisták által látogatott belvárosban nyitottunk gyorsbüfét, talponálló­kat, illetve az egyes kiszolgálóhelyek szabad­napjait megszüntetve állandó üzemelést ren­deltünk el. De a turistáknak nem lehetett pana­szuk a Gurman, a Gasztrocentrum vagy a Kam- zík nyújtotta kínálatra és az ételárakra sem. A környező országok szolgáltatásait, árait fi­gyelembe véve elmondhatjuk, hogy nálunk aránylag olcsón és kulturáltan tölthették sza­badságukat az idelátogatók. Bratislava idegenforgalmi szempontból az elsők között van Európában. A szolgáltatások széles skálája ugyan még nem mindenben tudja kielégíteni a gyorsan növekvő igényeket, a hatalmas forgalmat, de úgy érzem, hogy nem kell szégyenkeznünk a turisták előtt. Mindezt az évről évre emelkedő látogatottság is bizonyítja. SZITÁS GABRIELLA ÚJ 9 1989.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents