Vasárnapi Új Szó, 1989. július-december (22. évfolyam, 27-52. szám)
1989-09-15 / 37. szám
A versenyképesség feltétele az együttműködés A Kovosvit Sezimovo Ústí állami vállalat, a csehszlovák-kínai barátság üzeme sokoldalúan fejleszti nemzetközi kapcsolatait A világszerte ismert MAS védjegyű precíziós szerszámgépeket gyártó Kovosvit Sezimovo Ústi vállalat az idén ünnepli alapításának 50. évfordulóját. Az eltelt fél évszázad alatt a Hotoubkovban, Písekben és Dobfisban működő üzemeivel együtt a gépipari vállalat termelése a szerszámgépek széles választékára terjedt ki. Jelenleg főleg radiális fúrógépeket, félautomata esztergákat, ro- botizált megmunkáló berendezéseket gyártanak. A vállalat termelési értéke az elmúlt évben 964 millió koronát ért el, ennek több mint a felét külföldön értékesítették, a szocialista országokban 437 millió korona, a nem szocialista országokban pedig 103 millió korona értékben. A Kovosvit a MAS védjegyű szerszámgépekből fennállása óta több mint 80 ezer darabot exportált a világ 70 országába. Az ötvenes évek végén az olyan csehszlovák vállalatok közé tartozott, amelyek elsőkként nyújtottak segítséget a kínai népgazdaság fejlesztéséhez. A Kovosvit együttműködésével létesített Senjangi Szerszámgépgyárban máig is a csehszlovák koncepció szerint gyártják a radiális fúrógépeket. A körben forgatható radiális fúrógépek az egész világon megalapozták a vállalat hírnevét, s a licenc eladása alapján Indiában, Jugoszláviában, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban, valamint Iránban is elkezdődött a gyártásuk. Európában elsőkként vezették be ezeknél a gépeknél a fordulatszám, az előtolási sebesség és a fúrási mélység előzetes beállítását. E fúrógépek innovált sorozata ma is a nemzetközi csúcsszínvonalhoz tartozik. A SAB 32,40 és 50 automata esztergacsalád szintén a csúcsszínvonalú termékek közé sorolható, működését az MMS 800-as modulrendszerű mikroszámítógép vezérli. Az elektronikus vezérlést ma már az SPT16 NC és az SPT 32 NC programozható félautomata esztergáknál A vállalat főbejáratánál látható kínai felirat hagyományos kapcsolatokra utal (A szerző felvétele) is bevezették, amelyek az SP másoló félautomatákból lettek kifejlesztve. Ezek mellett további újdonságot jelent az SPU félautomata esztergák új nemzedéke, amelyekkel a fúró- és marómúveletek egyszerre két tokmánnyal végezhetők. Az esztergagépek fejlesztésében a legmagasabb színvonalat azonban az MCSY megmunkáló központtal érték el, amelyen egyszerre két oldalról végezhető a munkadarab forgácsoló és nem forgácsoló megmunkálása. A fúrógépeknél jelenleg a koordináta rendszerű, számjegyvezérlésü fúrógépek képviselik a csúcsszínvonalat. Az idei bmói nemzetközi gépipari vásáron bemutatott WXH 100-as fúrógép, amely automatikus szerszám- cseréló berendezéssel és lézeres precíziós mérőrendszerrel van ellátva, világviszonylatban is versenyképes termék. Új termelési szakágazatként fejlődik a vállalatoknál a robotizált technológiai gyártóegységek, valamint az MCSY megmunkáló központokból és az SPT programozható félautomata esztergákból álló rugalmas gyártó- rendszerek gyártása. Ezek alkalmazását először saját üzemükben vezették be, tapasztalatszerzés céljából, s a kedvező eredmények alapján Tyniáte nad Orlicében az Elitex vállalatnál is üzembe helyeztek egy hasonló gyártórendszert, melynek vezérlését számítástechnikai programmal is ellátták. A Kovosvit Sezimovo Ústí vállalat a TST Géptechnikai Művek termelési-gazdasági egység élenjáró szervezetei közé tartozott. Ez év július elsejétől önálló állami vállalatként működik, ami egyrészt nagyobb teret nyújt a vállalkozást ioz, ám ugyanakkor az eredményekért viselt felelősséget is növeli. A termelés magas színvonalát csak úgy tarthatják meg, ha teljes mértékben kihasználják a hazai és a külföldi együttműködés progresszív formáit, beleértve a gyártásszakosítás és a termelési kooperáció fejlesztését, a licencekkel való kereskedelmet, valamint a közös vállalkozást. Ezekben az irányokban a vállalatnak bizonyos tapasztalatai már vannak, amelyek jó alapul szolgálhatnak a kooperációs kapcsolatok elmélyítéséhez. A félautomata esztergák egyes típusainak fejlesztésében az NSZK-beli Weiler céggel, a spanyolországi Danobat céggel működnek együtt, s kapcsolataik vannak a Leningrádi Szerszámgyépgyártó Egyesüléssel, továbbá a szverdlovszki Alapajev Gépgyárral a több műveletet végző fémforgácsoló megmunkáló központok fejlesztésében. A robotizált gyártóegységek és a számjegyvezérlésü szerszámgépek fejlesztésében hasznos együttműködés bontakozott ki a jugosláviai Novy Sad- ban működő Pobeda vállalattal, valamint a moszkvai Krasznij Proletár Gépgyárral. A nemzetközi kapcsolatok keretében a vállalat dolgozói internacionalista szocialista munkaversenyre kötöttek megállapodást a gomeli S. M. Kirov Szerszámgépgyárral az 1987-1990-es évekre, melynek eredményeit évente kétszer értékelik. A verseny elsősorban az optimális gazdasági eredmények elérésére irányul. A Kovosvit korszerű termékei a nyugati országokban is felkeltik az érdeklődést a termelési együttműködés iránt. Ez legutóbb a 7. hannoveri nemzetközi gépipari vásáron is megnyilvánult, ahol a vállalat a Heidenhain vezérlőrendszerrel ellátott VXD 100 NC koordináta fúrógéppel, a Weiler céggel kooperációban gyártott, Siemens elektronikával működő SPU 40 CNC félautomata esztergával, ugyanennek a gépnek az NS 730 Nuris csehszlovák vezérlőrendszerrel ellátott változatával, valamint azA20BésazA40D sorozatokhoz tartozó automata esztergákkal szerepelt. JIRÍ SMÍD A vasúti szállításoknak kiemelkedő szerepe van az NDK közlekedési rendszerében. A vasúti hálózat sűrűségét tekintve az NDK Belgium után a második helyet foglalja el Európában. A teherszállításnak csaknem nyolcvan százalékát a vasút bonyolítja le, ami évente csaknem 1 milliárd tonnát tesz ki. A felvétel a Lipcsei kerületben működő Delitschi Vasúti Vagonjavító üzemben készült. (A ÖSTK felvétele) Részvényes cégek Bulgáriában A Bolgár Népköztársaság minisztertanácsa a szocialista tulajdonnal való hatékonyabb gazdálkodás céljából határozatot hozott az állami és a kommunális vállalatok részvényes cégekké való átalakításáról. A bolgár sajtó szerint az új részvényes cégek továbbra is a gazdasági és tervezési minisztérium, a kommunális cégek esetében pedig az illetékes helyi népi tanácsok hatáskörébe fognak tartozni. A részvényes cégek alaptőkéjének egy meghatározott részét más cégek is megvásárolhatják. Ez a forma olyan esetekben előnyös, amikor a vállalatoknak több forrásra van szüksége a részvényeseknek a cég gazdasági tevékenységében való közvetlen részvétele nélkül, vagy amikor a részvényesek mint megrendelők érdekeltek az adott cég gazdasági tevékenységében. A gazdasági tevékenységbe külföldi részvényesek is bekapcsolódhatnak. A cég részvényeiből a vállalat dolgozói is vásárolhatnak, ami elmélyíti a közvetlen érdekeltségüket a gazdasági tevékenységben. Úgy tervezik, hogy az alkalmazottak személyi részvényeinek az értéke 10 ezer leváig terjedhet. A munkaviszony megszűnése esetében a cég a részvényeket visszavásárolja és újból eladja. A népgazdasági szempontból különösen fontos ágazatokban a részvényeknek legalább 51 százaléka állami tulajdonban marad. Az állami részvényeket a gazdasági és tervezési minisztérium az Állami Beruházási Alap közvetítésével kezeli, ahová a cégek az állami részvények nyereséghányadát átutalják. A részvényekkel és más értékpapírokkal folytatott kereskedelmet a minisztertanács rendeletéi szabályozzák. (S. H.) Szeptemberben már termel az Elteco A Zilinában létesített Elteco csehszlovák-francia egyesülés már az ötödik az elektrotechnikai ipar területén külföldi töke bevonásával működő vállalatok sorában. Az új vegyesvállalat szeptember elsejétől kezdve áramforrásokat fog gyártani a számítástechnika, az automatizálás és a kibernetika számára, eleinte többnyire csak kivitelre, később azonban a hazai és a KGST-országokból érkező megrendeléseknek is eleget tesznek. A Elteco egyesülést a 2ilinai Számítástechnikai Kutatóintézet, valamint a francia K. Serras S/A cég létesítette, minimálisan 10 évig tartó időszakra. Tevékenységének fő területét az áramforrá- si rendszerek, a teszterek, a számítás- technikai és programozási modulok ipari gyártása, ezek kutatása és fejlesztése, valamint értékesítése képezi. Már az idén elkezdik az 500-600 wattos, UPS rendszerű áramforrások gyártását. Erre az évre, illetve az év négy utolsó hónapjára tízmillió korona értékű termelést terveznek, s azzal számolnak, hogy 1990-ben az évi termelési érték eléri a 40 millió koronát. (S. H.) A gazdasági kibontakozás útjai Vietn Amikor Dél-Vietnam felszabadítása után a Lam Son vállalat tulajdonosa külföldre emigrált, a termelés jelentősen visszaesett, s a vállalat adósságai nagymértékben megnövekedtek. A lakkozott iparművészeti dísztárgyakat és bútorokat gyártó vállalatot 1978-ban az mentette meg a teljes csődtől, hogy az állam kifizette az adósságait, s ennek fejében vagyonának mintegy 50 százaléka állami tulajdonba került. Jelenleg a vegyes szektorú Lam Son vállalat egész Vietnam egyik legsikeresebben gazdálkodó szervezete, s fontos szerepet folt be az ország hagyományos exportjának felújításában. A vállalat termékei közé elsősorban faanyagok lakkozásával készített képek, vázák, székek, asztalok és szekrények tartoznak. Egy-egy termék előállítása mintegy három hónapig tart, miközben 14 természetes lakkréteget és különböző adalékokat visznek fel a faanyagok felületére. A különböző metszetek készítésével, színezékek alkalmazásával, gyöngy- s tojáshéjberakással, fényezéssel előállított tárgyak különleges iparművészeti értékeket képviselnek, s a termékek 95 százalékát Franciaországba, az NSZK-ba, az Egyesült Államokba, Kanadába, Japánba, Szingapúrba és más országokba exportálják. Az elmúlt évben a mindössze 250 személyt foglalkoztató vállalat kereskedelmi forgalma elérte az egymilliárd dongot. Az idén ezt négyszeresére akarják növelni, amit arra építenek, hogy az értékesítés javuló feltételei lehetővé teszik a termelés bővítését. A vállalat vezetősége abban bízik, hogy rövidesen megkapják az önálló külkereskedelmi tevékenységre jogosító felhatalmazást, s még az idén két-két üzletet nyitnak Thaiföldén és az NSZK-ban. Mindez a Lam Son vállalat termékeinek egyre nagyobb versenyképességét bizonyítja a hasonló jellegű kínai és japán termékekkel szemben. Amint azt Nguyen Dang Ouang, a Ho Si Minh-városban működő vállalat igazgatója a csehszlovák sajtóiroda tudósítójának elmondta, a sikerek forrása elsősorban a vezetőség menedzseri hozzáállásában, valamint a dolgozók minőségi munkára irányuló anyagi érdekeltségében rejlik. Az idei havi áuagbér harmadrésznyi arányban növekedve 200 ezer dongot ér el, ami ötszöröse az országos átlagnak. A dolgozók betegség idejére megkapják az átlagos keresetüket, s féléves szülési szabadság idejére a keresetük 70 százalékát, emellett különböző prémiumokban és jutalmakban is részesülnek. A dolgozók szociális ellátottsága országos viszonylatban egyedülálló. A vietnami gazdasági vezetés a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szakértőivel együtt olyan reformcsomagot dolgoz ki, amelytől azt remélik, hogy új hiteleket kaphatnak gazdaságuk korszerűsítésére - mondotta a napokban Nguyen Cong Hai, a Vietnami Állami Bank külkereskedelmi osztályának helyettes vezetője. A tervezett megállapodás rendezi majd az IMF-fel szemben fennálló 135 millió doláros tartozás ügyét, s tartalmazni fogja az IMF javaslatait az infláció csökkentésére, az állami támogatás megszüntetésére, valamint az export ösztönzésére. A vietnami bankvezető elmondta: „Ha sikerül megállapodni a Nemzetközi Valutaalappal, akkor tartozásaink kétharmadát annak segítségével, egyharmadát pedig a saját erőnkből vissza tudjuk fizetni, s így újabb hitelekhez juthatunk." Az elhangzott tájékoztatás szerint a vietnami gazdasági vezetés már eddig is sokat megvalósított az előirányzott gazdasági reformokból. A vietnami nemzeti valuta, a dong hivatalos árfolyama például, amely egy évvel ezelőtt a feketepiaci árfolyam nyolcadrósze volt, jelenleg annyi, mint az „utcai" árfolyam, vagyis 1 dollár 4300 dongot ér. Erősen csökkentették továbbá a nem hatékonyan működő vállalatoknak nyújtott állami támogatást, s szigorúan korlátozták a pénzkibocsátás ütemét. Jelentősen emelték a betéti kamatokat: az idén áprilisban a három hónapra lekötött betétek kamatait 12 százalékra növelték, ezt azonban az infláció csökkentését követően június elsején 9 százalékra mérsékelték. Ennek ellenére továbbra is az infláció az egyik legnagyobb probléma. Az utóbbi hónapokban sikerült ugyan a havi drágulást 10 százalék alá mérsékelni, az IMF azonban azt szeretné, ha 1990 júniusára mindössze havi 1 százalékos lenne a fogyasztói árszínvonal növekedése. A vietnami illetékesek szerint azonban nemigen sikerülhet 2-3 százalék alá szorítani ezt a mutatót. Ami a kereskedelmi mérleg hiányát és a valutatartalékokat illeti, vietnami hivatalos adatok szerint a keményvalutában lebonyolított export 15-20 százalékkal elmarad az importtól, a valutatartalékok pedig körülbelül egyheti import fedezésére elegendőek. Az IMF-fel közösen kidolgozott elképzelés egyik eleme az, hogy a valutatartalékok ötheti importot tudjanak fedezni. Az eddig megvalósított reformintézkedések tovább szaporították a munkanélküliek számát, ami már egyébként is magas a hadseregben végrehajtott létszámcsökkentés miatt, valamint azért, mert évente 1 millióan kerülnek ki az iskolákból. Ezért a kormány elsősorban a munkaigényes iparágazatot akarja fejleszteni, s egyben lehetőséget kíván teremteni a vietnamiaknak külföldi munkavégzésre. (ÓSTK-MTI)
