Vasárnapi Új Szó, 1989. július-december (22. évfolyam, 27-52. szám)

1989-09-01 / 35. szám

Peter Horfiák élete legjobb teljesítmé­nyét nyújtotta az Ennertbad uszodában. Főleg a Magyarország elleni találkozón (9:8) kápráztatta el a szakembereket. Úgy hírlik, Olaszországba készül... kapus, két ízben az ellenfélhez dobta a lab­dát. Azt hiszem, a 11:7 és a 11:8 nem rossz eredmény. Elvégre az NSZK Európa-bajnok lett, Olaszország pedig bronzérmes. • Majd jött a három győzelem. Valóban bíztál a magyarok elleni sikerben?- Ószintén megmondom, nem. Azért, mert attól tartottam, a játékosok a mérkőzés ked­vező alakulásakor megijednek a győzelem lehetőségétől. Csak Polácik heccelte klubtár­sait: „Figyeljetek, baj lesz!“ A Vasas egykori centerét megmosolyogták. Egy órával később még hozzátette: „En mondtam, nem hittetek nekem“. kapcsolatot tartottam a magyar pólóedzőkkel. Sokat tanultam tőlük, most is figyelemmel kísérem munkájukat. Különben utoljára 1954- ben találkoztunk a magyar válogatottal hiva­talos mérkőzésen. Bonnig 28 vereség volt a mérlegünk... • A görögökkel és a helyosztón a hollan­dokkal már könnyűszerrel elbánt a gárda.-A már említett szenzációs győzelem meghozta a fiúk étvágyát. Vidor Borsig példá­ul a hollandok ellen félpályáról ejtett az elmé­lázó kapus fölött a felső sarokba. Az egész csapat átlagon felülit nyújtott. Feltétlenül ki kell emelnem Kulát, Vidumanskyt, Borsigot, aki a hét mérkőzésen mindössze egy (!) percet töltött a kispadon, továbbá Bundschu- hot, Hornákot, Polácikot. Rájuk nyugodtan építhettem. • Állítólag ketten külföldi ajánlatot kaptak... WiI-MiIiIHIWIÍMiiI' i meg a problémákat“ Beszelgetes STOFFAN RUDOLFFAL, a csehszlovák vízilabda-válogatott vezető edzőjével Bonnban a 19. úszó és vízilabda Európa-bajnokságon (augusztus 13-20.) minden idők legjobb ered­ményét érte el a csehszlovák póló­válogatott. Hét nap alatt hét (!) mér­kőzést játszott, négy alkalommal győztesen hagyta el az Ennertbad uszodát, háromszor pedig veresé­get szenvedett, és az igen előkelő hetedik helyen végzett. Ez azt jelen­ti, hogy selejtező nélkül biztosította részvételét az 1991-es athéni konti­nensviadalon. A szabályok szerint az első kilenc helyezett - NSZK, Jugoszlávia, Olaszország, Szovjet­unió, Románia, Spanyolország, Csehszlovákia, Hollandia, Magyar- ország - és a rendező Görögország már a következő felvonásra gondol­hat... Stoffan Rudolf vezető edzővel közvetlenül a hazautazást követően beszélgettünk. • A meglehetősen gyenge Duna Kupa- szereplés után milyen gondolatok foglalkoz­tattak?- Köztudott, hogy az idegenlégiósok, Kula, Vidumansky és Polácik csapnivalóan játszot­tak a piest'anyi Eva-uszodában. Lett ám ebből mindenféle szóbeszéd. Természetesen sze­mélyemet is érték támadások. Mind a három profival külön-külön elbeszélgettem. Megí­gérték, mindent megtesznek a sikerért, elvég­re az ő érdekük is, hogy minél jobban szere­peljünk. Szavukat megtartották, valamennyi­en a medencében hagyták a szívüket. „Vidu“ ezúttal is bizonyította, milyen nagy játékos, valódi csapatkapitány. • Mit csinált az együttes az Eb- megelőző egyhetes kassai (Kosice) edzőtáborozás alatt?- Úsztunk és gyakoroltunk. Délelőtt egy órán át az emberelőnyös helyzeteket próbál­gattuk, délután jó két órát kétkapuztunk. Kitű­nő edzöpartnerünk volt a szovjet bajnokság élcsapata, a Lokomotív Harkov. Olyannyira komolyan vették a meccseket, hogy egy té­ves bírói ítélet után majdnem megúszott Jak- kerson játékvezető. Ez alatt az egy hét alatt sok mindenre választ kaptam. Ez nemcsak a játékosokra értendő... • Mindjárt a nyitányon, az év mérkőzésén a lengyelekkel kellett játszani. Nem voltál ideges?- Az ellenfél sokkal jobban izgult, az igazat megvallva, mi sem voltunk nyugodtak. Egye­dül a két idei vereség nyugtalanított. Az első perceket követően éreztem, ez a mérkőzés a mi forgatókönyvünk szerint alakul. Az első szünetben Vidumansky megjegyezte: „nem azért jöttünk ide, hogy kikapjunk a lengyelek­től“. A 9:6-os győzelem önbizalmat adott a fiúknak. • Milyen taktikával leptétek meg a régi nagy riválist?- Egyszerre két centert is beküldőm a víz­be, s ráadásul mindketten balkezesek és kétméteresek. Dühöngött is a lengyel edző, mert játékosai nem tudták semlegesíteni a két gólzsákot. Ezután egyre többet beszéltek a szakemberek a Polácik-Horöák duóról. A görögök ellen újra ezt a taktikát válasz­tottam. • A spanyolokra alaposan ráijesztett a csehszlovák válogatott...- Inkább úgy mondanám: ránk ijesztett az osztrák Schmudermayer játékvezető. Cente­reinket ütötték-verték, gyömöszölték, mindezt kiállítás nélkül tehették. A másik oldalon ha csak hozzáértünk a spanyol játékoshoz, em­berhátrányba kerültünk. Ilyen bíráskodást utoljára Novákyban láttam, amikor az UK-t megverették 13:12-re. Most 10:9 lett. Ha ezt a meccset megnyerjük! • Ezt még két vereség követte...-Tudtuk, az NSZK-t nem győzhetjük le, annak ellenére, hogy kikaptak a spanyoloktól. Ekkor már biztos volt a továbbjutásunk. Az olaszok elleni találkozót hibáinknak köszön­hetően vesztettük el. Polácik négyméterest hibázott, a különben nagyszerűen védő Kula • Amikor a csapat legjobbját a 6. percben cserével végleg kiállították, minden veszni látszott...- Amiért a jugoszláv Klarics Polácikot diszkvalifikálta, Sz egyszerűen képtelenség: a vízből kijövet lábbal erősebben megérintet­te a bírói pódiumot. Sokkal durvább dolgokért nem bűnhődtek a játékosok. Az olaszok pél­dául szinte hajtóvadászatot indítottak a bolgár Lakov bíró ellen, aki nem szimpatizált velük a jugoszlávokkal vívott összecsapásukon. Itt még a sima kiállítás is elmaradt. • Mit szólt Kásás Zoltán a 9:8-hoz?- Nagyon sportszerűen hozzám jött és gratulált, beismerte: ezen a délelőttön mi voltunk a jobbak. Vereség ide, vereség oda, barátságunk nem romlott el. Mindig is jó Stoffan Rudolfnak egy év alatt sok mindenben volt része, de a szigoráról és következetességéről híres pólóedző a nehéz pillanatokban is úrrá tudott lenni a helyzeten. Végül olyan csapatot hozott össze, amely a bonni Európa-bajnoksá­gon várakozáson felül szerepelt (Eugen Vojtísek felvételei)- Igen, az olaszok felkeresték Hornákot és Bundschuhot, Poláőik olaszországi szerződé­sét már korábban nyélbeütötték. Nekik attrak­tív pólósok kellenek, akiknek gyilkos erejű a lövésük és a kapu előtt nem lehet őket a „vízbe taposni“. A már említett hat játékos bárhol a világon megállná a helyét. S ha még jobb feltételeik lesznek, mint nálunk, akkor... Amíg idehaza nem változik a helyzet, nem lesz jóval nagyobb a támogatás, addig a leg­jobbaknak jót tesz a külföldi szerződés, nem is szabad ez elé akadályt gördíteni. • Igaz-e, hogy téged is felkerestek külföldi menedzserek?- Igen, de ez más lapra tartozik. Egyelőre még az UK edzője vagyok, s decemberig a válogatotthoz köt a szerződésem. Komo­lyan senkivel sem tárgyaltam, majd meg­látjuk... • Az utóbbi években annyit ütött-vert sportágat minden baljós előjelek ellenére si­került az európai élvonalba vezényelni. Mi ennek a titka?- Minden siker a munkában rejlik. Sokan a bukásomat várták, több váratlan, övön aluli ütést is kaptam, örülök, hogy nekem lett igazam. Ilyen feltételek és „segítség“ mellett aligha csinálom majd tovább. • Mi az ami az utóbbi időben a legjobban elszomorított?- Szembe kell néznünk az igazsággal: az Eb-siker semmit sem old meg. Ismét kezdőd­nek a hétköznapok, rendet kellene tenni már saját házunk táján. Le a kalappal Vladislav Pravda előtt, ö az úszó szövetség első olyan elnöke, aki komolyan veszi a pólót. Korábban szóba sem álltak velünk. • Még egy kérdés erejéig térjünk vissza az Európa-bajnoksághoz. Milyen volt a hangulat a csapatban a hetedik hely kiharcolása után?- Kitűnő, az úszók is gratuláltak, jól meg­voltunk velük. De amikor hazajöttünk, min­denki nagyot csalódott: éjjel fél egykor érkez­tünk Prágába, és négy órát kellett elhagyatva várni a hajnali vonatra, össze is vesztem az illetékesekkel, a szervezésnél ilyen dolgokra illene odafigyelni. Még szerencse, hogy hete­dikek lettünk, ez vigasztalt mindannyiunkat. Már megszoktuk, hogy odahaza semmibe se vesznek. Bonnban viszont lépten-nyomon ró­lunk beszéltek... DANIEL MACHEK többet várt a hattagú úszóválogatottól Két felvillanás és semmi más! A szöuli nyári olimpia után tíz hónapig egy rangosabb úszóversenyt sem rendez­tek. A meglepően hosszú szünet alatt keve­set hallattak magukról a kontinens legjobb­jai, tehát látszólag nyugalom uralkodott a medencékben. Bonnban aztán, egy-két kivételtől eltekintve (Gross, Sirch, Hörner) rajtköre állt az európai élvonal. Hat napon át 28 ország úszója küzdött a 32 éremkollek­cióért. Az eredmények ismertek; sokféle értékelés, kommentár látott napvilágot. A szakemberek véleménye megegyezik ab­ban, hogy a vártnál sokkal jobb eredmények születtek. Ezt bizonyítja a két-két Európa- és világrekord, valamint a világcsúcs-beállí­tás. De vajon hogyan szerepeltek a cseh­szlovák úszók a bonni kontinensviadalon? Daniel Machek vezető edző objektív értékelése sok mindent elárul: ,.Koránt­sem nyújtottuk azt, amit elvártam...“ Igen, a válogatott ÚL szakvezetője mindenkitől egyéni csúcs körüli időt remélt. Nos, csupán ketten, Radek Beinhauer és Marek Ranis teljesítette a kitűzött célt: a nyolcas döntőbe jutást. Az előbbi a 200 m-es mellúszásban országos csúccsal negyedik lett, az utóbbi pedig 200 háton a hetedik helyen ért célba. Ez volt minden, a két felvillanást nem követ­te újabb. Radek Beinhauernek volt miért mo­solyognia a 19. úszó Európa-bajnok­ságon. (Nagy László felvétele) Pedig Ondrej Bureától a 200 pillangón A-döntőt vártak, annál is inkább, mert az idei európai ranglista ötödik helyén állt. Ó azonban csak fürdött, s a B-fináléba se jutott. Legjobban edzője, Zdenék Skála dühöngött, ő már a júniusi brnói országos bajnokságon alaposan megbírálta véden­cét: „Ilyen időt még én is úszók..." Petr Kladiva szintén csalódást okozott, újra be­bizonyosodott: formahanyatlása tartós. Száz gyorson senki sem várt tőle csodát ám a legrövidebb sprintszámban legalább a nyolc közé jutást. Ebből sem lett semmi, olyannyira, hogy a B-döntőben is csak az utolsó helyen végzett. Felvetődik a kérdés; kudarc-e Európában tizenhatodiknak lenni 50 gyorson? Ha azt'vesszük, hogy a Cseh­szlovák Úszó Szövetség az Eb-re csak olyanokat nevezett, akiknek volt esélyük a fináléba jutásra, akkor a válasz egyértel­mű: igen! Alexander Marcek már évek óta nem tud bizonyítani nemzetközi medencében. Bonnban sem sikerült neki, valljukbe őszin­tén, Bureshoz és Kladivához hasonlóan neki sem volt rá esélye. Egyszerűen azért, mert az edzéseken sem nyújta azt, amit évekkel ezelőtt. Váratlanul megtorpant, egyesek szerint megelégelte a kemény tré­ningeket. Magda Spíchalová ugyan nem ért el világraszóló eredményeket, de ő legalább küzdött, lelkesedésből jelesre vizsgázott. Helyesen döntött a szakvezetés, amikor rászavazott. Két évvel ezelőtt Strasbourgban mind­össze Bures jutott az A-döntőbe (200 vegyes), ahol a hatodik helyen végzett. A csehszlovák úszók szöuli (le) szereplése, majd a hosszas huzavona, vita után 1989 január közepén Daniel Machek vette át a válogatott irányítását. Nyomban munká­hoz is látott, magasra emelte a mércét. Még a közepesre sikeredett brnói nyári ob-t követően is derűlátó maradt. Bonnban azonban ő is rájött: megalapozatlanok vol­tak a kitűzött célok. Beinhauer és Ranis eredményei viszont biztatóak. Érdemes ve­lük foglalkozni, a világbajnokságig és az olimpiáig sokat javulhatnak. Ök ketten és Magda Spíchalová még egészen biztosan hallatnak magukról. A gyengébb triónak alaposan el kell gondolkodnia azon hogyan tovább?... Az oldalt írta: ZSIGÁRDI LÁSZLÓ Kiadja Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága. Főszerkesztő: Kiss József. Főszerkesztő-helyettes: Csető János és Szilvássy József. Szerkesztőség: 819 15 Bratislava, Martanoviőova 25., 8. emelet. Telefon: központ 210/9, főszerkesztő: 532-20 és 210/4456, főszerkesztő-helyettesek: 210/4454 és 210/4453, szerkesztőségi titkárság: 550-18, vasárnapi kiadás: 673 70, sportrovat: 505-29 és 506-39, gazdasági ügyek: 210/4425 és /4426. Távíró: 092308. Adminisztráció: Pravda Kiadóvállalat, 819 02 Bratislava, Martanoviőova 25, telefon: 586-07. Fényszedéssel készül a Pravda, az SZLKP Nyomdaipari Vállalata 02-es üzemében 815 80 Bratislava, , Martanoviőova 21. Hirdetési iroda magánszemélyeknek: 819 18 Bratislava, Jiráskova 5., telefon: 335-090, 335-091. Hirdetési iroda közületeknek: 819 18 Bratislava, Martanoviőova 25, 17. emelet, telefon: 210/3659 és 551-83. VASÁRNAPI KIADÁS Havi előfizetési díj - a vasárnapi kiadással együtt - 14,70 korona. A vasárnapi kiadás előfizetési díja negyedévre 13,- korona. Terjeszti a Postai Hírlapszolgálat, előfizetéseket elfogad minden posta és kézbesítő. Külföldi Index 48097 megrendelések: PNS, Ústredná expedícia a dovoz tlaőe, 813 81 Bratislava, Gottwaldovo námestie 6.

Next

/
Thumbnails
Contents