Vasárnapi Új Szó, 1989. július-december (22. évfolyam, 27-52. szám)
1989-08-11 / 32. szám
A Pravda szerkesztőségének v/uva/z ■ Nálunk a pluralizmus az utóbbi időben nagyon gyakori fogalommá vált. Ennek ellenére lényegét helytelenül értelmezik. Megvannak ennek az objektív okai, hiszen még nemrégiben is a burzsoá politikai rendszerrel kapcsolták össze. A pluralizmusnak a szocialista társadalomban betöltött szerepéről a Pravda kerékasztalánál Ján Kamenicky, az SZLKP KB munkatársa, PhDr. Peter Kulaäik docens, a bratislavai Komensky Egyetem Marxista -Leninista Intézete tudományos kommunizmus osztályának vezetője, RSDr. Olga Marhu- iiková, az SZSZK Nemzeti Frontja Központi Bizottságának titkára, JUDr. Stanislav Matousek, DrSc. a Komensky Egyetem Jogtudományi Karának professzora, Bozena Sabrsulo- vá kandidátus, a bratislavai Szlovák Statisztikai Hivatal Közvéleménykutató Intézetének igazgatója. PhDr Peter Semanőík docens, a CSKP Bratislavai Politikai Főiskolájának oktatója, a Pravda szerkesztői: Teodor Hudeőek és Martin Krno folytattak eszmecserét. A beszélgetés rövidített formáját közöljük. • A CSKP KB 10. ülésének beszámolója megállapította: „A politikai pluralizmus társadalmunkban a szocialista demokrácián alapszik, amely eltérően a burzsoá demokráciától kizárja a szociális megkülönböztetés minden formáját. Az ember jogait nemcsak kinyilatkoztatja, hanem szociális és gazdasági téren biztosítja is. Semmiképpen sem jelenti ez azt, hogy társadalmunkban a demokrácia önmagát valósítja meg. A kulturális, politikai fejlődés az állampolgári, de főleg a jogtudat formálásának eredménye ez, és mindenekelőtt a politikai hatalom tökéletesítésének, hogy a társadalom a maga minden tagoltságában - szociális, profesz- szionális, nemzetiségi, és generációs - egészségesen fejlődő élő szervezetet alkosson, állandóan megújuló egységgel.“ A múlt év decemberében elhangzott egyértelmű szavak ellenére a szocialista társadalomban továbbra is gyanakodva tekintettek a pluralizmusra. Tulajdonképpen hogyan magyarázzák ezt a fogalmat nálunk az emberek? B. Sabráulová: Közvetlenül a pluralizmus érdemi részét nem vizsgáltuk. A közvéleménykutatásban az utóbbi időben a szocialista demokrácia elmélyítésével kapcsolatban fordul elő. Azt mondhatjuk, hogy a pluralizmusról a nézetek széles skálája alakult ki. Illusztrálhatom ezt néhány állampolgár feleletének szó szerinti idézésével. ,,Nálunk akkor lesz demokrácia, amikor politikai pluralizmus lesz“ (30-39 éves férfi, alkalmazott), „be kell vezetni a pluralizmust“ (18-24 éves nő, munkás), „ki kell alakítani a többpártrendszert“ (25-29 éves férfi, munkás). Voltak azonban olyan nézetek is, amelyeket összefoglalóan egy 40-50 éves munkás szavaival fejezhetnénk ki tömören: „Nálunk elég demokrácia van, becsületesen kell dolgozni és nem csak beszélni a munkáról! Aztán majd valamennyiünknek jobb lesz.“ P. Kulaáík: A pluralizmusról kialakított különböző nézetek, amelyekkel nálunk találkozunk, abból adódnak, hogy a marxista társadalomtudományok mind ez ideig ezt a fogalmat nem tisztázták. Az a széles körű vita, amely az utóbbi időben a szocialista országokban kibontakozott, azt mutatja, hogy lényegéről, tartalmáról és formájáról többféle nézet alakult ki. A szerzők többsége megegyezik abban, hogy a szocialista pluralizmus esetében lényegében a formák kérdéséről van szó, amelyeknél a gazdasági, politikai és ideológiai élet sokszínű szerkezetének kell az alkotmányos rend keretein belül tükröződnie a politikai rendszerben. A pluralizmusnak ilyen értelmezése^ gyakorlatban manapság a társadalmi fejlődés gyakorlatában elsősorban versengés, konkurálás, az irányítás bürokratikus, adminisztratív felszámolásának kérdése. Egyidejűleg a politikai élet mechanizmusának kereséséről és érvényesítéséről is szó van, amely az eddiginél hatékonyabban járulna hozzá az egyének és a társadalmi csoportok érdekeinek tiszteletben tartásához, és a politikai rendszer talaján ezeket az érdekeket integrálná. J. Kamenicky: A mi politikai rendszerünk megfelel ezeknek a követelményeknek. A Nemzeti Front egyike a politikai rendszer érvényre juttatása platformjának, ugyanakkor a gyakorlat azt igazolja, hogy kommunista pártunk merít a dolgozók javaslataiból, elképzeléseiből, sok kérdésben tanácskozik a többi politikai párttal és a társadalmi szervezetekkel. így volt ez több jelentős törvény jóváhagyásánál, amelyet nyilvános vita előzött meg. A párt elemezni fogja állampolgáraink nézeteit, és tudományos ismeretek alapján kidolgozza az állami politikának és a társadalom fejlesztésének további irányait. O. Marhuliková: A szocialista demokrácia további fejlesztésének elkerülhetetlensége sok új követelményt támaszt a Nemzeti Front és szervezeteinek működésével szemben, ezek jelenleg a CSKP vezetésével széles körű népi alapját alkotják politikai rendszerünknek. A politikai pártoknak, társadalmi és érdekvédelmi szervezeteknek a társadalom irányításában és közügyek intézésében, illetve nyilvános ellenőrzésében való részvételéről, a Nemzeti Front politikai és közéleti szerepének fokozásáról van szó, melyről a CSKP KB 1987 márciusában tartott 7,jjlése hozott határozatot, hogy ennek alapján a kommunisták, közösen a többi politikai párttal, társadalmi és érdekvédelmi szervezettel, minden szinten keressék és megtalálják az emberek szükséglete kielégítésének optimális útját. P. Semanőík: A pluralizmus fogalma jelenleg gyakran jelenik meg a sajtóban, politikai beszédekben és társadalomtudományi tanulmányokban. Különböző interpretációival találkozhatunk, amelyek gyakran ellentmondásosak, egymást kölcsönösen kizárják még az egyes szocialista országokban keletkezett marxista elméletekben is. A pluralizmus fogalmának használatában bizonyos divat jelentkezik, mintha az új demokratikus gondolkodás tünete volna, anélkül azonban, hogy tartalma világos lenne. Interpretálásában elhallgatják a szocializmus és a kapitalizmus eltérő szociális, gazdasági és politikai lényegét, amely meghatározza a pluralizmus fogalmának tartalmát. • Milyen különbség van a pluralizmusnak és küldetésének értelmezésében a burzsoá ideológiában és a szocialista társadalom fejlesztésének koncepciójában? P. Kulasik: A nem marxista elméletben a pluralizmus fogalmát differenciáltan használják. Állampolgáraink közt is léteznek olyan illúziók, hogy csak az a politikai rendszer demokratikus, amelyben több politikai párt működik. A szocializmus és a politikai pluralizmus között nincs ellentmondás. A pluralizmusnak mint objektív társadalmi állapotnak a lényege univerzális. A szocialista és a burzsoá pluralizmus különbsége mindenekelőtt a politikai játék eltérő szabályaiban, szertartásaiban és a politikai folyamatok mechanizmusában van. A szocializmus feltételei között nem az ún. konfrontációs pluralizmusról, különböző erőknek a politikai hatalomért folytatott küzdelméről van szó, hanem az érdekek egyesítéséről és integrálásáról, a rendszer identitásának és sokféleségének megőrzéséről. S. Matousek: Burzsoá értelmezése a pluralizmusnak általában helyes, de leegyszerűsített elképzelésen alapszik. E szerint a társadalom belsőleg tagolt egységes egész, amely a társadalmi csoportok és érdekcsoportok sokféleségén (pluralitásán) épül föl. Azok az érdekek és célok, amelyeket ezek az érdekcsoportok követnek, a burzsoá elmélet és ideológia szerint, formális szempontból viszonylag függetlenek és egyenértékűek, az ún. procedurális megegyezés alapján, politikai érvényre juttatásuknak azonos lehetőségei vannak. A burzsoá felfogás hangsúlyozza, hogy nem lehet szó egy osztály vagy csoport érdekének túlsúlyáról. Egyáltalán nem gondol arra, hogy a burzsoá társadalmi rendszer keletkezésétől kezdve mindig két antagonisz- tikus osztályra tagolódott - burzsoáziára és proletariátusra -, amelyek érdekeik kifejezésében sohasem voltak és ma sem egyenrangúak. Jelenleg a burzsoá ideológia azon az állásponton van, hogy a pluralista társadalomban a politika nem lehet a tömegek ügye, hanem csupán bizonyos csoportoké, amelyek ezeket a tömegeket képviselik, vagyis a politikai elité. P. Semanőík: A burzsoá demokráciában és az osztályszempontból antagonisztikus társadalomban a pluralizmus viszonylag demokratikus elem. Lehetővé teszi, bár korlátozott mértékben, a különböző demokratikus erők és a dolgozók egy része akaratának kinyilvánítását és harc folytatását érdekeiért. Maradi azonban funkcióinak kihasználásában, amikor a burzsoázia a demokratikus- és kommunista mozgalom ellen fordítja és használja ki, választások alkalmával pedig a dolgozók ámítására és félrevezetésére. Hasonló módon él vele vissza a burzsoá gazdasági és politikai érdekek érvényre juttatásában. Reakciósnak tekinthető az a törekvés is, amikor ezt az idegen elemet próbálják bekényszeri- teni a szocialista organizmusba. B. Sabráulová: Nézetem szerint a szocialista pluralizmus értelmezésében lényeges, hogy kifejezze a lakosság különböző csoportjainak és egyéneinek reálisan tagolt érdekeit, ami demokratikus eszmecserében és a szocializmus átalakításának és tökéletesítésének problematikájáról ütköztetett elképzelésekben nyilvánul meg. A szocialista pluralizmusnak dús lombú fának kellene lennie, mely hazai földben gyökerezik. • Elmondható tehát, hogy a szocialista pluralizmus nem óél, hanem csupán bizonyos eszköze a szocialista demokrácia elmélyítésének. Ez a gondolat hivatalosan nálunk először a CSKP KB 7. ülésén hangzott el. Miért nem használtuk hosszú éveken keresztül a szocialista pluralizmus fogalmát? Sőt, inkább elvetettük? P. Kulasik: Azt gondolom, ennek egyik oka a társadalmunk fejlődéséről kialakított leegyszerűsített elképzelés, amelyet a 70-es és 80-as évek fordulóján az elméletben érvényre juttattak. Bizonyos formában tükröződik ez a fejlett szocialista társadalom koncepciójában, amely a társadalom osztálystruktúrája fejlődésének szempontjából a gyors ho- mogenizáció folyamatát feltételezte. Végső sorban olyan tézis is napvilágra került, hogy már az új formáció első fázisában bekövetkezik az osztályok megszűnése. A gazdaságtanban elterjedt a „gyors közeledésének“ elmélete, amely az egyes tulajdonformák közeledését föltételezte, az össznépi (állami) tulajdon elsődlegességével a többi tulajdon- formákkal szemben. S. Matousek: A szocialista pluralizmus a marxista-leninista értelmezése és intézményes kifejeződése a szocialista politikai rendszerben mindenkor azon alapszik, hogy a szocialista társadalom is szociális szempontból differenciált, így tehát sokféle érdek és szükséglet létezik, melyek azonban nem antagonisztikusak. Az egész társadalom érdekében demokratikus módon ki kell fejeződniük, össze kell hangolódniuk. A szocialista pluralizmus marxista-leninista értelmezése azonban, eltérően a burzsoától, nyíltan a munkásosztály érdekeinek elsődlegességéből és integráló feladataiból indul ki. A munkásosztály ugyanis a társadalom legnépesebb rétege volt és marad, közvetlen kapcsolatban van a leghaladóbb termelési móddal, és érdekelt a szocialista társadalom minden alapvető változásának kibontakoztatásában. Semmi esetre sem jelenti ez a szövetkezeti parasztság és a többi társadalmi csoport érdekeinek ignorálását és tagadását. A szocialista társadalom fejlesztése lehetetlen a folyamatos demokratikus párbeszéd nélkül, mely felszínre hozza az osztályok, szociális csoportok, dolgozókollektívák, nemzetek, nemzetiségek és állampolgárok különböző demokratikus érdekeit. A szocialista államhatalomnak és rendszernek ki kell fejeznie nemcsak a munkásosztály érdekeit, hanem ezzel összhangban szükséges biztosítania és egyesítenie a szocialista társadalom szerkezete többi összetevőinek érdekeit is. Végső soron a demokratikus centralizmusból adódik ez, amely a szocialista állam felépítésének alapvető elve volt és marad. A múltban azonban egyoldalú hangsúlyt kapott ebben az elvben a centrális a demokratikus rovására, és egyértelműen túlsúlyba jutott az adminisztratív direktív irányítás. Sok ember hozzászokott ehhez a torzuláshoz, politikailag passzívvá vált. A termelőeszközök szocialista társadalmi tulajdona betöltötte szerepét a szocialista pluralizmus viszonylatában, a dolgozóknak a termelőeszközök valódi társ- tulajdonosaikká kell válniuk. P. Semanőík: Egyik oka a pluralizmus preferálásának a szocialista demokrácia fejlesztésében a jelenlegi helyzetben abból adódik, hogy főleg az elmúlt években bizonyos mértékig lebecsülték az embernek és a dolgozónak mint a társadalomirányítás szubjektumának a szerepét. Bár szóban hirdették a nép részvételének bővítését és elmélyítését az állam irányításában, gyakorlatban ezek a kijelentések nem valósultak meg a szükséges szinten. A pluralizmus elvét ma azért állítják előtérbe, hogy ráirányítsák a figyelmet a szocialista demokrácia említett torzulásaira, az egyének és csoportok érdekeire, hogy lehetővé váljon minden becsületes ember részvétele társadalmunk szociális, gazdasági fejlesztése programjának kialakításában, megvalósításában és ellenőrzésében. • Mind ez ideig a pluralizmusról mint az érdekek és nézetek sokféleségéről beszéltünk. A társadalmi organizmus egyik jegye a differenciáltság. Ezen belül azonban bizonyos egység létezik. A társadalmi mozgás jelenleg a társadalmi célok differenciáltságában és általánosságában valósul meg. Milyen feltételek között lehet a szocialista pluralizmus a szocialista társadalomban a dinamizálás tényezője és milyen körülmények között vezethet dezintegrálásához? P. Kulaáík: Társadalmunk életében a pluralizmus elismerését bizonyos mértékig feltételezi az, mennyire vagyunk képesek megszabadulni a további fejlődés konfliktusmentességének elképzelésétől. A pluralizmus elfogadása nem jelenti csupán az érdekek és nézetek sokféleségének elismerését, hanem azok elismerését is, akik ezeket kifejezik. A társadalomfejlődés nem haladhat a „monolit“ egyetértés elérésének irányába, tiszteletben kell tartania a csoportérdekeket is. A múltban találkozhattunk azzal, hogy amit „össztársadalminak" tartottak, azok a valóságban reszortérdekek vagy végső soron egy szűk csoport érdekei voltak. Az össztársadalmi érdek tulajdonképpen a csoportérdekek szintézise. Ezek különböző formákban találkozhatnak, amellett nem zárhatók ki a konfliktusaik sem. Az állampolgároknak a politikai életben való részvételének olyan intézményes feltételeinek kialakítását és olyan politi(Folytatás a 4. oldalon) Stanislav Matousek Peter Semanőík (Fotó: Pravda) 989. Vili. 11. Ján Kamenicky Peter Kulasik Ol’ga Marhulíková Bozena Sabréulová
