Vasárnapi Új Szó, 1989. július-december (22. évfolyam, 27-52. szám)
1989-08-04 / 31. szám
A kertes házak dísze lehet Az állatbarátok által kedvtelésből tartott-tenyésztett díszfácán szép- I sége vetekszik a legdrágább egzotikus madarakéval. Ráadásul a fácán 1 igénytelenebb is, mint a gyakran előnyben részesített díszmadarak. A madárkedvelők többnyire az aranyfácánt választják. Tetszetős, ■ karcsú alakja, ékes tollruhája van, a kakasok fejét aranysárga bóbita * díszíti, narancssárga gallérjuk pedig kékesfekete csíkokkal szegélyezett. I A gyakran 80 cm hosszú faroktollak barnásán pettyezettek. Kedvelt az . aranysárga változat, melynél a tollazat nagyobb hányada jellegzetesen | aranysárga színű. A tojó kevésbé díszes, testét sötétbarnával tarkázott, ■ világosbarna toll fedi, faroktollai rövidek. A tojó egyéves, a kakas kétéves ■ korában válik ivaréretté, az utóbbi ekkor ölti fel díszes tollruháját. Hasonló testfelépítésű a gyémántfácán. Itt a kakas farokktollai akár az • 1 méteres hosszúságot is elérhetik, ami speciális igényeket támaszt I a madárház méreteivel, az ülörudak elhelyezésével szemben. Társainál lényegesen nagyobb az ezüstfácán, viszont ennek a tolla- . zata szerényebb. Figyelmet érdemel, hogy a kakasok között gyakran | akadnak meglehetősen agresszív egyedek, amelyek még az emberre ■ nézve is veszélyesek lehetnek. Fölöttébb erős és éles csőrükkel a ruhán I keresztül is komoly sebeket ejthetnek, a madárházban élő, más fajokhoz I tartozó madarakat pedig akár meg is ölhetik. Ezzel szemben a tojók nyugodt természetűek, más madáralkatúakkal együtt tarthatók. Az ezüst- | fácán tenyésztésének nagy előnye, hogy ez a változat kellőképpen ■ háziasodott, így bátran kiengedhető az udvarra, nem kóborol el. Igen tetszetős a királyfácán, tenyésztését azonban csak kellő tapasz- | tálatokkal rendelkezőknek ajánlhatjuk. Ennek még a gyémántfácánnál is ■ nagyobb a helyigénye, tekintve, hogy faroktollainak hossza olykor I a 2 métert is eléri. Testét fehér-feketével tarkázott, aranybarna tollazat I fedi, nyakát fehér „örv“ ékesíti. A fülesfácánok közül a kék színváltozatot tartják leggyakrabban. I Égszínkék, leheletfinom és dús tollazata a struccéhoz hasonlít. Jellegze- I tessége a fejen kétoldalt hátrafelé nyúló, fehér ún. fültől). Díszmadárként gyakran tenyésztenek a ház körül közönséges mezei I fácánokat. Ha kiskorától az ember közelében nevelik, jól megszelídül és I alapjában véve elfogadja a rabságot. Nem tartozik ugyan a legdíszesebb ' fácánok közé, viszont kedvességével és ragaszkodásával mindenképpen | kiérdemli az állatbarátok szeretetét. Mint a fácánéknál szokás, a tojó • tollruhája egyszerű, de a kakas előkelő. Faroktollai a kortól függően I 40-60 cm hosszúak. A kakasok tavasszal, nyár elején a kora reggeli I órákban hallatják a hangjukat. Rabságban is könnyen szaporítható, csak 1 a nyugodt környezetet kell megteremteni a párzáshoz és költéshez. Mint a fentiekben is utaltunk rá, a díszfácánok általában nagy életteret ■ kívánnak. Egy-egy párnak legalább 6 négyzetméter alapterületet kell ' biztosítani a madárházban. Ne feledjük: bármilyen szép maga a madár, I csak akkor mutat igazán szépen, ha megfelelő környezetbe kerül. Ezért igyekezzünk élethűen berendezni a madárházat. Ha egy mód van rá, | legyen benne élő fa vagy cserje, melyeknek a gyökérzetét védeni kell ■ a madarak kártételétől. Az udvaron felállított madárház gyepesítésével • kísérletezni sem érdemes, viszont a madárház közelében célszerű I füvesíteni egy darabka földet, hogy időnként „kicsaphassuk“ legelni, . bogarászni kedvenceinket. A madarak előtt mindig legyen elegendő folyami homok, a szálláshely- I nek az a szeglete pedig, ahol a karvastagságú ülörudakat vagy ágakat . elhelyeztük, nemcsak felülről, de három oldalról is zárt legyen, hogy I a madarak elbújhassanak az időjárás viszontagságai elöl. A madárház | vagy kifutó talaját a legnagyobb melegekben sem célszerű fellocsolni, 1 rjiert a kakasok besározzák a faroktollaikat. Egyébként a toll fényességét, | szépségét olajos magvak mértékletes etetésével növelhetjük. A fácánok friss zöldet, magféleségeket fogyasztanak. Szeretik a salá- * tát, gyermekláncfüvet, elfogadják a különféle takarmánynövényeket, de I olykor célszerű egy-egy dús növényzetű gyeptéglát is elhelyezni _ a madárházban (főleg akkor, ha nincs mód a kifutós legeltetésre). I A magok közül a kukoricától a kölesig bármit elfogadnak, nem válogató- ■ sak. A madárház talaját mintegy 20 cm mélységig évente ki kell 1 cserélni. BALÁZS FERENC I A Szlovákiai Állattenyésztők Szövetségének tagjai körében újabban nagy közkedveltségnek örvend a terra- risztika. Egyre többen tartanak- tenyésztenek kedvtelésből gyíkokat, békákat. Nekik szeretnénk ötletet adni a nélkülözhetetlen természetes eleség gyűjtéséhez. Nyáron több ötletes módszer segítheti a rovargyűjtést. Talán a legcélravezetőbb, ha közönséges lepkehálóval „átfésülik“ a kaszálatlan réteket, a sűrű növényzettel borított erdő- és útszé- leket, árokpartokat, esetleg töltésoldalakat. Ezeken a helyeken tucatjával kerülhetnek a hálóba lepkék, pókok, bogarak stb. Tapasztalt kertbarátok megfigyelték, hogy enyhe rázogatással sok rovar eltávolítható a gyümölcs- és díszfákról. Ez a megfigyelés adta az ötletet, hogy nyitott esernyőt akaszthatunk a fa egy-egy ágára, s így sok élő táplálékot gyűjthetünk kedvenceinknek. A következő módszer szintén a kertbarátok tapasztalataiból fakad. Romlott húst, mézes bort, esetleg sört tartalmazó üvegpoharat, bádogdobozt süllyesztünk a talajba. A rovarcsapda főleg az esti és az éjszakai órákban „működik“ jól. Olyany- nyira, hogy nem csupán a kedvtelésből tartott gyíkok és békák ellátásában, de a növényeinket károsító állati kártevők állományának vegyszerek használata nélküli gyérítésében is a segítségünkre lehet, hasonlóképpen, mint a fáról lerázott rovarok feletetése vagy megsemmisítése. (ol) Ragadozópoloskák az almáskertben A hazánkban élő mintegy nyolcszáz poloskafaj között az ember számára nemcsak kellemetlenek, hanem hasznos segítőtársak is szép számmal akadnak. Ilyenek például a ragadozópoloskák, amelyek az almásokban használatos rovarölő szerekre nagyon érzékenyek. Megfelelő védekezési renddel azonban kímélhetjük őket és beépíthetjük tevékenységüket a biológiai növény- védelembe. Levéltetű-csemege A leghasznosabb ragadozópoloska fajok (a Deraeocoris ruber, a Hu- macerus apterus, az Atractotomus mali, a Phytocoris fajok és a Pilo- phorus perplexus) tojás alakban telelnek az almafákon, és kitavaszodáskor jelennek meg az első stádiumú lárvák. Az imágó alakban telelő Ori- us minutus és Anthocoris fajok a nyár folyamán települnek az alma- ültevénybe. A felsorolt fajok több családba tartoznak, ezért imágóik és lárváik külleme is igen különböző. Testméretük 2-3 mm-től egészen 10 mm-ig terjedhet. Az almafákon élő ragadozópoloskák kevés kivételtől eltekintve polifá- gok.azaz sokféle ízeltlábú állatot elfogyaszthatnak. Ennek ellenére egyes prédacsoportokat előnyben részesítenek, azokat szívesebben fogyasztják. A legnagyobb testű ragadozók, mint a Himacerus apterus és a Deraeocoris ruber tavasszal és nyár elején főleg különféle hernyókkal táplálkoznak, de megfigyeltek bim- bólikasztólárvát fogyasztó Deraeocoris lárvát is. Ezek a poloskalárvák fejlődésük során 11-25 hernyót pusztítanak el. A hernyóhullám lefutása után beérik a levéltetvekkel, sőt a Deraeocoris ruber lárváit sokféle évelő lágyszárú és más tetves növényen is megtalálhatjuk. A Himacerus lárvák inkább fásszárúakon fordulnak elő. Levéltetűből a hernyók sokszorosát tehetik ártalmatlanná. A le- véltetü-fogyasztók közé tartozik az Atractotomus mali, a Pilophorus perplexus és az Orius minutus is. Az Atractotomus mali a mi körülményeink között kizárólag a levéltetűre specializálta magát (lárváinak szaporodása, fejlődése szorosan követi a levéltetűhullámot). Esetenként igen nagy számban található az összesodort levéltetves hajtásokban. Az Orius-fajok az almafákon főleg a levéltetűt fogyasztják. Az összesodort levéltetves hajtásokban tartózkodnak a legszívesebben. Testméretük az almán élő ragadozópoloskák közül a legkisebb, ezért fogyasztásuk is kevesebb, az imágóké átlagosan napi egy levéltetű. Az Anthocoris-fajokat leginkább levélbolha-fogyasztóként tartják számon. Az almafákon kívül a fásszárú növényeken is megtalálhatók. Célszerű növényvédelmet A tojásalakban telelő fajok nyáron indulnak útnak (migrálnak). Ekkor repülhetnek be az erdőből, a fásligetes területekről a gyümölcsösbe, ahol lerakják tojásaikat. Az imágó alakban telelő fajok erdősávokban, erdőkben, ligetekben telelnek és a kitavaszodástól kezdve egyes fajok egész évben fölkereshetik az almáskerteket. Polifág táplálkozásúak és a leg- különbözö növényeken megtalálhatók, ezért az almaültetvény környezetének a változatossága elősegíti megtelepedésüket. Sem a gyümölcsöst, sem a kertet és környezetét ne tartsuk sterilen. Legyenek mindig virágzó növényeink, mert egyes fajok imágói - főleg tavasszal - szívesen látogatják ezeket. Ilyen helyeken egyéb ragadozófajok is szívesen megtelepednek. Angliában és Hollandiában az almásokban éger, nyár és fűz fasorokat ültetnek, hogy az Anthocoris- fajok megtelepedjenek és áttelepüljenek az almára. Sajnos, a ragadozópoloska fajok érzékenyek a rovarölő szerekre. Ezért szorítsuk a minimálisra a permetezések számát, keressük a helyes arányt a kártevők még elviselhető mennyisége és a permetezések száma között. (Kesző) „Zöldorvosságok“ a kertben A kertbarátok kora tavasztól késő őszig nagy gonddal ápolják növényeiket, szedik és fogyasztják a sokféle zöldséget és gyümölcsöt, de csak kevesen tudják, hogy növényeik közül több gyógyszereket helyettesítő „zöldorvosságot“ kínál. Nem életmentő gyógyszerek ezek, viszont gyógyító és kozmetikai hatásuk figyelmet érdemlő. Igen, a kozmetikai is, amit azért tartok fontosnak hangsúlyozni, mert a nők általában fantasztikus összegeket képesek szépítőszerekre költeni, viszont eszükbe sem jut, hogy a kertjükben termő növények, vagy azok termése gyakran megfelelőbb például arcpakolásra, mint a szintetikus készítmények. Figyelmükbe ajánlom a szamócát, ribiszkét, szőlőt, paradicsomot, uborkát és körömvirágot. Ezek kisajtolt nedvét tejszínnel keverve hasznosíthatják. Kertünk növényei közül mindenekelőtt az uborka érdemel több figyelmet. Értékes vitaminokat, ásványi sókat, szerves savakat, cukrokat, kevés klorofill festékanyagot, valamint egyéb anyagokat tartalmaz, amelyek serkentőleg hatnak szervezetünk működésére. Ezért üdítő például az elfogyasztott uborkasaláta. A felsorolt anyagok a vért is tisztítják. Az uborka inkább kozmetikai alapanyagként értékes, de gyógyha- tása is van. Elsősorban arcápolásra használható. A nyers uborkaszeleteket 20 percig hagyjuk az arcunkon, vagy éjszakára készítsünk belőle pakolást. Az uborkalé általános börtisztításra alkalmas. Télen ritkán kapható - és igencsak drága! - az uborka, ezért tartalékolhatunk is uborkáiét. Jó apróra reszelt uborkát tiszta szeszben 10 napig áztassunk, naponta egyszer felrázva, majd a leszűrt kivonatot akár két évig tárolhatjuk. Alapelv, hogy 10 dkg uborkára 100 gramm szeszt számítunk, de elég arra ügyelni, hogy a szesz ellepje a reszelt uborkát. További hasznos növényünk a paprika. Kellemes ízéért, nagy C-vitamin-tartalmáért sokan kedvelik. Gyógyászati szempontból a hosszúkás, csípős változatok az értékesek. Pirosra kell érlelni, így a leghatásosabb. A paprikában sok kálium van, ezért főleg akkor tehet jó szolgálatot, ha a fokozott vízveszteség (hasmenés, erős izzadás) következtében a szervezetünk sok káliumot veszít (ez okozza a gyengeségérzetet). A paprika fogyasztása javítja az emésztést, serkenti a gyomorsav- képzést. Akinek sok a gyomorsava, gyomorfekélytől, magas vérnyomástól szenved vagy fokozottan érzékeny a csípős paprikára, óvatosabban és kevesebbet fogyasszon belőle. Egyébként minden gyógynövényre érvényes, hogy óvatosan és szakértelemmel kell bánni velük. A paradicsom sokak kedvelt zöldségféléje. Nagyobb mennyiségű Ä-, B- és C-vitamint tartalmaz, de található benne vas, valamint egyéb ásványi és szerves só is. Nyersen fogyasztva a leghatásosabb, mert például a C-vitamin jelentős hányada főzés közben tönkre megy. Elsősorban a vérszegénységben szenvedőknek ajánljuk. Ha rendszeresen nagyobb adagban fogyasztják, gyógyszerek használata nélkül is rendbehozhatják a vérképüket, megerősödnek, megszűnik az alacsony vérnyomásuk. Szeletekre vágva, vagy a levét kisajtolva pakolásra is használhatjuk a paradicsomot, mindenekelőtt a bőr gombás megbetegedései ellen (például a nyáron gyakori fehér foltok eltávolítására). Jó tudni, hogy a paradicsom rendszeres és nagyobb mennyiség- Den történő fogyasztása esetén emésztési problémák jelentkezhetnek. Ennek elejét vehetjük, ha fogyasztás előtt meghámozzuk a bogyókat. Dr. NAGY GÉZA E lőfordul, s nem ritkán, hogy a nyúltartó a ketrec padozatára teszi a zöldtakarmányt, a szénát, ősszel a répát, lapos tányérra a szemestakarmányt. Sokan használják etetőként a félliteres befőttesüveget, amelyből a nyúl alig képes takarmányát felvenni, hiszen nem fér bele a feje, csak az orra. Nem jó ez így. A padozatra helyezett szálastakarÉsa takarékosság? mányt a nyúl hamar letapossa, levizeli, a lapos edényből a szemestakarmányt kiszórja, A nyúlnak föltétlenül a ketrec belsejében, kívül az ajtajára vagy a végére fölerósí- tett szénazsebból - rácsból - kell kapnia a szálastakarmányt. Egyszintes ketrec rácsos tetejére is rakható a zöldtakarmány és a széna. A szemest olyan vályúba kell adagolni, amelybe belefeküdni, abban zavartalanul kaparni, válogatni nem tud. Az abraketetőt félig, kétharmadig, nem pedig púpozot- tan kell megtölteni. A vályú akkor jó, ha drót- vagy lécrács van fölötte, ez osztja kisebb részekre. Hosszú favályút is berácsozhatunk egyetlen szál dróttal. A vályú fölött végighúzódó léc is megakadályozhatja a takarmány kikaparását. Ügyes emberek saját ketreceikhez igazított etetőket készítenek házilag. A szénarácsot néhány szál drótból vagy furnérlemezből bárki könnyen elkészítheti. A nyalósót vagy drótra akasztva, vagy kis ládikába téve tartsuk a nyulak előtt. Sz. F. Karózzuk a paradicsomot Tapasztalatok bizonyítják, hogy a karó nélkül nevelt, földre boruló paradicsombokrok kevesebb termést hoznak, és minőségük is gyengébb, mint a karózottaknak. Darabos, jól színezódő bogyókat akkor remélhetünk ugyanis, ha a hónaljhajtásokat rendre kitörjük, tehát csupán néhány szárat nevelünk. Ennek köszönhetően a tápanyag nem használódik a sűrüsítő, a virágot nem hozó hajtásokra, a termőágak pedig megfelelő megvilágítást kapnak. A túl sűrű lombozat egyébként is kedvez a betegségeknek, köny- nyebben megindul a rothadás is. Mindez amellett szól, hogy idejében végezzük el a karózást, az időszerű kötözéseket, a hónaljzásokat. A vele járó költség és munka kamatosán megtérül. ÖTLETSAROK így könnyebb Festett már valaha léckerítést? Igen? Akkor bizonyára tapasztalta, milyen fárasztó és kényelmetlen dolog jórákon át kézben szorongatni a festékkel teli edényt. Készítse el az ábrán látható, igen egyszerű, de fölöttébb hasznos segédeszközt. Meglátja, sokkal könnyebben megy majd a festés. A keze mindenesetre nem fog görcsbe merevedni. Nincs véletlenül egy hasonló, másoknak is ajánlható ötlete? (kár) Kétszeresen Hasznos