Vasárnapi Új Szó, 1989. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-27 / 4. szám
szú a .1.27. A TÁMRENDSZEREK FAANYAGVÉDELME Már télen előkészíthetjük az oszlopokat és karókat A korszerű szőlő- vagy gyümölcsültetvény támrendszere nem olcsó, tehát sem a nagyüzem, sem a kistermelő számára nem lehet közömbös, hogy 15 vagy 25 év alatt használódik-e el. A támrendszer faanyagainak védelme azért is igen fontos, mert a gombakárosítás okozta kis súlycsökkenés jelentős szilárdságcsökkenéssel jár. Az 1-5 százalékos súlycsökkenést hozzávetőlegesen 10-15 százalékos - esetleg meg nagyoDb méretű - szilárdságcsökkenés követi A farontó gombák korhasztása nyomán különösen az ütö-hajlító szilárdság csökken gyorsan és nagymértékben. Az öntözés terjedelmével a faanyagvédelem még nagyobb jelentőségű. A támrendszer létesítésére a legtöbb helyen a kiváló tulajdonságú akácfát használják. Ez minden védelem nélkül is igen tartós, mert a fa gesztsejtjei tömörek és dihidro-rodinalint tartalmaznak, amely a farontó gombák számára mérgéző. Az akác háncs- és szíjácsrésze laza szövetállományú és természetes tartósító anyag nincs bennük. A farontó gombák ezért elsősorban itt támadják az akácfát. A kéregtelenített és légszáraz akácfa 15-25 évig is tartós. Életnedves és kérges állapotú akácfát nem szabad támrendszer építéséhez felhasználni! A szőlő- és gyümölcsültetvény terhelését, a súly- és szélnyomás igénybevételeit 80 mm legkisebb laptávolságú „fűrészelt akácoszlop" is képes tartósan elviselni. De csak a száraz állapotban fűrészelt, mert a nedvesen megmunkált akácfa minden esetben ívesen meggörbül. FELÜLETI SZENESÍTÉS Ősi eljárás az akácfa támoszlopok felületének védelme szenesítéssel, égetéssel. Ezzel a farontó gombák megtelepedésére alkalmas külső szíjácsrészt távolítjuk el. Az égetéssel megszüntetjük a korábbi, főleg tárolás során keletkezett előzetes fertőzési gócokat. Az összefüggő elszenesített réteg, mint steril közeg a farontó gombák megtelepedését, a fa anyagába történő behatolását időlegesen gátolja. Csak légszáraz állapotú akácfát célszerű égetéssel kezelni. Az életnedves akác ugyanis jól ég, de a keletkezett szénréteg repedezett lesz, így a farontó gombák az egészséges farészhez juthatnak és ott megtelepedhetnek. A légszáraz akácfán a képződött szénréteg nem repedezett. Az égetés körkörös legyen, és 2-3 mm-nél mélyebben ne hatoljon a fa anyagába. A minél jobb tartósítás érdekében a felület szenesítésének hatását, egyéb, a tartósítást javító eljárással kell kiegészíteni. Erre alkalmas a meleg-hideg kezelés, annál is inkább, mert szenesítéskor a fa anyagát fölmelegítettük. MELEG-HIDEG KEZELÉS • A termő ribiszkebokor metszés előtt és után A fekete gyümölcsű ribiszkefajtáknál a bokrot mintegy tizenöt különböző korú ág, hajtás képezi A termőre fordult ágak nem hosszú életűek, egy-két termés után általában elszáradnak. Az alakító metszéskor az a feladatunk, hogy megfelelő számú különböző kom hajtásokból alakítsuk ki a bokrot. Hogy hány hajtásra alapozunk, az elsősorban attól függ, milyen térállásban telepítettünk. Minél sűrűbb a telepítés, annál kevesebb hajtással dolgozhatunk, és megfordítva. Aki metszöollót fog, soha ne tévessze szem elöl, hogy a feketeribiszke inkább a fiatal hajtáson terem. Ebből következik, hogy a kiöregedett, letermett hajtásokat új vesz- szőkkel kell pótolni. A bokrok terebélyesek, szellósek, legyenek, tehát mindig külső rügyre szükséges metszeni. A bokrot ne engedjük besúrú- södni, s szakszerű metszéssel szabályozzuk a terméshozamot. Telepítéskor a hajtásokat 3—4 fejlett rügyre kell bekurtítani. A bokor kialakítása négy-öt évig tart. A helyesen alakított bokor legfeljebb három különböző korú oldalágból áll. A vázágakat negyedével-felével bekurtítjuk, így serkentjük őket oldalágak nevelésére. A többi hajtást tulajdonképpen csak akkor kell visszavágni, ha nem érnek be, esetleg megsérülnek. Ha már kialakítottuk a bokrot, a következő években csupán a kiöregedett, gyengén növekedő, illetve elszáradt ágakat kell eltávolíta- nunk. A házikertekben többnyire magányos bokorként, esetleg az út vagy kerítés mentén sorba ültetve nevelik a ribiszkét. Aki szakít a hagyománynyal és ültetvényt létesít, lehetőleg 2,5-3x1,25 méteres kötésben telepítsen. A piros vagy fehér gyümölcsű ribiszkék ágainak élettartama lényegesen hosszabb, körülbelül 7-8 év. Ezzel természetesen összefügg a bokor élettartama és termőképessége is. Tehát a metszéskor csupán annyi fiatal hajtást kell meghagyni, amennyi kiöregedett letermett ágat kivágunk. A meghagyott fiatal hajtásokat bekurtítjuk, vagyis levágjuk a fejletlen rügyeket tartalmazó hajtásvégeket. Viszont az oldalhajtásokat nem bántjuk, mert ha visszavágjuk őket, kevesebb lesz a termés. Ha észrevesszük, hogy a bokor a szokásosnál kevesebb új hajtást nevel és a meglévő ágak évi hajtásnövekedése nem éri el a tizenöt centimétert, a vastagabb ágrészekig visszametszéseket végzünk. Az egresfajták általában sűrű bokrot nevelnek. Egy-egy ág ötnyolc évig is megtartja jó termőképességét. Telepítéskor a tövet 2-4 szemre kell visszavágni. A rügyekből fakadó hajtások közül a legerősebbeket hagyjuk meg (maximum ötöt), gondosan ügyelve azok arányos elhelyezkedésére. A termő bokrok éves metszése a vesszők számának igény szerinti módosításából, a sérült, rosszul fejlődő vagy beteg (lísztharmat) hajtások eltávolításából áll. A bokrot sűrítő, befelé törő hajtásokat tőből kell kivágni, az éretlen vesszőket pedig meg kell kurtítani. Ifjító metszést akkor alkalmazunk, ha észrevesszük, hogy a bokor egyre kevesebb és rövidebb új hajtást nevel, s a meglévő ágak hajtásnövekedése is csökken. A málna tulajdonképpen bokrot nevelő bogyós. A gyökérhajtásokkal szaporodó növény kétéves időtartama alatt növekszik és fejlődik, illetve terem. A nálunk termelt fajták többsége jól bokrosodik (szaporodik), két évvel a telepítés után terem. A legtöbb termórészt a hajtások optimális magasságában elhelyezkedő rügyek fejlesztenek. Legnagyobb termésre az ötödik-hatodik évben számíthatunk. A málna metszése nem igényel nagyobb szakértelmet. A telepítés utáni metszés abból áll, hogy a hajtásokat a föld felszínétől számított A bogyósok metszése Lényege, hogy ha a fölmelegített fát hidegebb tartósító folyadékba merítjük, a külső légköri nyomás hatására az azonnal a fa szöveteibe hatol. Az égetés utáni tartósításra a kátrány alapanyagú védöszerek alkalmasak. Közvetlenül égetés után, még a fa meleg állapotában az égetett felületet a 40-50 fokra előmelegített kátrányos védőanyagban legalább 2 óráig hütjük. A támoszlopokat vagy támkarókat a fölhasználás előtt legalább 4-6 hétig tároljuk. Ez alatt a védöszer jól beszívódik a fa szöveteibe és a növényre káros anyagolc elpárolognak. ÁZTATÁSOS TARTÓSÍTÁS Az ismertetett eljárásoknál egyszerűbb az anyag áztatásos kezelése. A hideg, áztatásos faanyagvédelemre alkalmas faanyagvédő szerek jól védik a fát a gombák és a rovarok ellen. A kéregtelenített és légszáraz rönk- vagy fűrészelt anyagot *• oszlopot vagy karót - 4 óráig kell áztatni. Az áztatási hossz legalább 0,3 m-rel nagyobb legyen, mint a földbe kerülő rész. Támoszlopnál 1,3 méter, támkarónál 0,6 méter. A faanyagot áztatás után 24 óráig szárítani kell, majd száradás után ismét 2 óráig áztatjuk. A kétszer kezelt faanyag teljes száradás után 5-6 nap múlva beépíthető. (H-zs) • Az egres metszése ültetés előtt és a telepítést követő évben Miért nem virágzik? A karácsonyi kaktuszt (Zygocactus truncatus) nevelő virágkedvelök körében gyakori vitatéma ez a probléma. Ezért talán érdemes röviden összefoglalni a főbb tudnivalókat. A növény csak akkor borul virágba karácsony tájára, ha nyáron tápoldatos öntözéssel elegendő tápanyagot juttattak a földjébe, s egyébként is rendszeresen locsolták. A vizet és a tápanyagokat október végén, november elején meg kell vonni, vagyis néhány hétig koplaltatni-szomjaztatni kell a a növényt. Az egyébként vízigényes növényt persze ilyenkor is locsolni kell, de csak annyi vizet kaphat, hogy ki ne száradjon a földlabda. A szomjaztatás- koplaltatás célja, hogy siettessük a hajtások beérését, amelyeken novemberben így megjelennek az első bimbókezdemények. Ettől kezdve ismét rendszeresíthető a kiadós öntözés és tápoldatozás. A karácsonyi kaktuszt 15-18 fokos hőmérsékleten kell teleltetni. Legjobb ha egész évben ilyen környezetben tartjuk, mert a helyváltoztatást - a sokak által praktizált, rendszeres forgatást - nem túri. A gyakran áthelyezett, megforgatott növények olykor nem csupán a bimbóikat, de még a levelüket is elhullatják. (sd) Barkácsolóknak Szétszedhető virágállvány A virágállvány elkészítéséhez gyalult léc és pozdorjalemez szükséges. A pozdorjalemezből elörajzo- lás után fűrészeljük ki a négy állványoldalt, valamint a két lábat. Utána a darabok mindkét oldalát borítsuk be rétegelt vagy farostlemezzel, így szilárdabbak lesznek és jobban is festhetök. Az oldalakra szegeljünk vagy csavarozzunk léceket, amelyek segítségével beállíthatjuk a megfelelő polcmagasságokat. Természetesen a lécek száma és a közöttük lévő távolság mindkét oldalon egyforma legyen. Az állvány magassága 110 cm, szélessége 92 cm. A legfelső „emelet" szélesebb az alsó kettőnél, ugyanakkor az tartja össze az állványt. Az alsó polcok végeibe M 8-as anyacsavarokat építsünk be. így összeállításkor az anyák megszorításával rögzíthetjük a polcokat a kívánt magasságban. Végül az állványt csiszolás után fessük tetszés szerinti színűre. -as Röviden • Fontos a konyhasó. A kutya szervezetének élótömeg-kilogrammonként 0,37 gramm konyhasóra van szüksége. Ez annyit jelent, hogy például egy 20 kilós kutya naponta 7,4 gramm sót igényel. A húsból, zabpehelyból és valamilyen főzelékféléből álló napi adag (1 kg) viszont csupán 1,5 gramm sót tartalmaz. Ha a különbséget nem pótoljuk, a kutyát kínzó szomjúság gyötri. Mivel több folyadékot vesz fel az állat, még a szükségesnél kisebb sómennyiség is kilúgozódik a szervezetéből. • A kombinált műtrágyát az őszi talajmunkák idején célszerű kijuttatni a szőlőbe, esetleg a szerves trágyákkal egyszerre. Igaz, hogy a nitrogént rendszerint tavasszal javasolják adagolni, csakhogy a kombinált műtrágyát a talajban lassan mozgó trágyaféleségnek kell tekinteni. Ha ősszel nem dolgoztuk be a talajba, nyitásig bármikor pótolhatjuk a mulasztást. • Székrekedés madaraknál. A helytelen étrend, a túl kemény magvak székrekedést okozhatnak a díszmadaraknál. Kedvenceink ilyenkor felborzolt tollal kuporognak az ülöfán, s elöre-hátra billegve, szemmel láthatólag kínlódva igyekeznek megszabadulni a kemény széklettől. Ha a kloaka-tájék langyos étolajjal való bedörzsölése nem segít, akkor pipettával néhány csepp ricinus- vagy paraffinolajat kell beadni a madárnak, s az ivóvizébe tegyünk B-vitamin-készítményt. Jó tudni, hogy a zöldségfélék, valamint a gyümölcs - főleg az alma - szintén megkönnyíti az emésztést. harmadik-ötödik rügyre visszavágjuk. A következő években könyörtelenül el kell távolítani a letermett, illetve elszáradt vesszőket. A szakszerűen alakított bokorban tíz-húsz hajtás lehet. Ritkításkor előbb a letermett vesszőket kell kivágni, utána a fejletleneket, az éretleneket, végül a fölös számúakat. A házikertben málnát telepítőknek a 2,50 x 0,50 - 0,60 méteres térállást javasoljuk. VLAGYIMIR TRUBAŐ mérnök, a tudományok kandidátusa Árnyas sziklakertek ékessége A Haberlea rhodopensis hazája a bulgáriai Rhodope hegység és Görögország északi része. Tóállású, fűrészes szélű, fordított tojás vagy lándzsa alakú levelei mutatós rozettában állnak. Többé-kevésbé bókoló, tölcséres harang alakú, két- ajkú, halványlila virágai mintegy 2,5 cm nagyságúak, májusban emyóvi- rágzatban nyílnak az apró tökocsá- nyok csúcsán. A Virginalis fajta virágai fehérek, sárgás torokfoltokkal. Az egész növényke mindössze 10-15 cm magas. Árnyas sziklakertbe, szárazon rakott falak fugáiba telepítsük, szélvédett északi fekvésbe, mindig erősen lejtő felületre. Vízszintes ültetésben, teraszokon könnyen rothad, vagy az élelmesebb társak elnyomják. Olyan szűk szurdokban is megél, ahol sohasem éri napsütés. Vízigénye közepes. Jó szerkezetű, tózeges, humuszos, némi vályogot is tartalmazó talaj a legkedvezőbb számára. Kifejezetten mészigényes, ennek hiányában gyengén virágzik és rövid életű. Ezért talajához célszerű mészkötörmeléket, jobb híján öreg faltörmeléket keverni. A Haberlea elsősorban az apró szépségeket is megbecsülő, igényes kertbarátoknak ajánlható, akik különlegesebb növények nevelésével is szívesen foglalkoznak. Jó kezekben hosszú életű, szívós évelő. Az évek során tömött kolóniákat képez, sót mohás felületeken magról is újul. (Keszö) <1 1 4 J
