Vasárnapi Új Szó, 1989. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-27 / 4. szám
KG5T Körkép Befejezés előtt a Hoa Binh vízi erőmű építése Vietnam északi részén, a Ha Són Binh tartomány hegységei között, a Fekete-fotyón épül Délkelet-Ázsia legnagyobb vízi erőműve. Az erőmű nyolc blokkja közül az elsőt ezekben a napokban helyezik üzembe. Az építkezés teljes befejezése után az erőműnek 1920 MW teljesítménye lesz, ami meghaladja a jelenleg működő vietnami erőművek összteljesítményét. A Szovjetunió segítségével épülő erőmű már eddig is bizonyította hasznosságát. Az elmúlt évben a 97,5 méter magas völgyzáró gát már az árvizeknek is gátat vetett, amelyek évszázadokon át rendszeresen pusztították a rizsültetvényeket a Fekete- és a Vörös-folyó völgyében. A Feke- te-folyó ugyanis a Vörös-folyóba ömlik, melynek torkolatánál él Vietnam 65 milliós lakosságának mintegy ötödrésze. Az erőmű víztározója 220 km hosszúságban 10 köbkilométer vizet tud felhalmozni, tehát a legnagyobb, másodpercenként mintegy 36 ezer köbméter vizet hozó áradásokat is fel tudja fogni. A gát megépítéséhez 20 millió köbméter földet, követ és betont használtak fel, tehát a vietnami Hoa Binh vízi erőmű felépítése körülbelül ugyanannyi munkát igényelt, mint az egyiptomi asszuáni gáté. Műszaki különlegességnek számít a nyolc hatalmas Francis-turbina elhelyezése, amelyhez 8 m átmérőjű alagutak vezetik a vizet a tározóból. A gátat építő 35 ezer vietnami, s mintegy 800 szovjet munkás és technikus 16 km hosszúságban olyan alaguta- kat fúrt, amelyekben még a 27 tonnás szovjet BELAZ dömperek is közlekedhettek. A föld felszíne alatt kiépített négyszintes gépház magassága 57 m, szélessége 22 m, hosszúsága 260 m. -IsFEJLESZTÉSI HITEL CSEHSZLOVÁKIÁNAK Az elmúlt év végén Karéi Hájek, a Csehszlovák Nemzeti Bank vezérigazgatója hitelmegállapodást írt alá a moszkvai Nemzetközi Beruházási Bankkal. Hazatérése után az üggyel kapcsolatban választ adott Miroslav Vltavsky- nak, a Rudé právo szerkesztőjének a kérdéseire. • Milyen konkrét fejlesztési célra szolgál a felvett hitel?- A megállapodás értelmében a Nemzeti Beruházási Bank a Skoda Plzen konszernvállalat villanymozdonygyárának a felújításához és korszerűsítéséhez folyósított hitelt. A Csehszlovák Állami Bank ennek a hitelnek a keretében fogja fedezni a szükséges technológiai eljárások és berendezések behozatali költségeit a szocialista és a nem szocialista országokból. A hitel ezért 32,4 millió transzferábilis rubelből, valamint 8,5 millió dollárnak megfelelő szabadon átváltható valutákból áll. A hitelt hét év alatt kell visszafizetni, az előirányzott építési határidőknek, s az üzembe helyezés tervezett időpontjának megfelelően. A transzferábilis rubelben nyújtott hitel kamatlába a visszafizetés rövid határidejére való tekintettel minimális, mindössze 4 százalékos. Ami a szabadon átváltható valuták kamatlábát illeti, ebben a Nemzetközi Beruházási Bank azokból a kamatlábakból indul ki, amelyek az adott időszakban a nemzetközi pénzpiacokon érvényesülnek, illetve amelyek alapján maga a bank szerzi be ezeket a hitelforrásokat. • Milyen feltételekhez van kötve a hitel folyósítása?-A Nemzetközi Beruházási Bank csak a kérelem tüzetes elbírálása, a befektetés hasznosságának pontos felmérése alapján nyújt hiteleket. A beruházási akciók kiválasztásánál szigorúan megkövetel bizonyos feltételeket, mutatókat, kritériumokat. Elsősorban annak indoklásáról van szó, hogy az adott objektum megépítése vagy rekonstrukciója milyen szerepet játszik az integrációs folyamatokban, összhangban van-e a tagországok beruházási terveivel, valamint az együttműködés hosszú távú célprogramjaiban szereplő intézkedésekkel. Figyelembe veszik azt is, hogy a beruházás kivitelezése biztosítva van-e az anyagi szállítások oldaláról, beleértve a külföldről származó behozatalt, s hogy a hitelek felhasználása és megtérítése megfelel-e a kivitelezésben előirányzott határidőknek. Ezért a hitelmegállapodás elválaszthatatlan részét képezik azok a kötelezettségek is, amelyek a beruházás gazdasági-műszaki mutatóinak megtartására, s a bank tagországaiba tervezett termékszállítások teljesítésére vonatkoznak. A bank közvetlenül a beruházónál ellenőrzi a hitel célszerű és hatékony felhasználását. • Eddig milyen mértékben használtuk ki a Nemzetközi Beruházási Bank által nyújtott hiteleket?- Csehszlovákia eddig három olyan közös beruházáshoz vett fel hiteleket, amelyek a Szovjetunió területén valósultak, illetve valósulnak meg, a csehszlovák részvétel kiadásainak fedezéséhez. Ilyen volt a Szövetség Gázvezeték, a Haladás Gázvezeték, s jelenleg ilyen beruházás a Krivoj Rog-i közös ércdúsító kombinát építése. Hazai viszonylatban négy beruházáshoz vettünk fel hiteleket, mégpedig a koprivnicai Tatra teherautógyár kibővítéséhez, a gumiipari gyorsítók, az ún. antioxidánsok gyártásának bevezetéséhez, a vágsellyei (Sala nad Váhom) Duslo vállalat vulkanizációs részlegének megépítéséhez, valamint a szerves pigmentek és festékanyagok gyártásának kiszélesítéséhez a pardubicei Synthesia vegyipari műveknél. A Nemzetközi Beruházási Bank eddig összesen 125 beruházáshoz folyósított hitelt, ezekből Csehszlovákia a közös beruházásokat nem számítva öt esetben részesült. Ez így nem nagy arány, de a hitelek összegét tekintve részvételünk 15 százalékos, ami tehát meghaladja a bank alaptőkéjéhez való 12,1 százalékos csehszlovák hozzájárulást. • A szóban forgó hitel felvétele milyen hatást gyakorol országunk devizahelyzetére, hogyan befolyásolja az eladósodás mértékét?- A Nemzetközi Beruházási Bank által átváltható valutákban folyósított hitel olyan értelemben is előnyös számunkra, hogy az említett összeg terjedelmében nem kell közvetlen hitelforrásokat keresnünk a nemzetközi devizapiacokon. A felvett hitel megtérítési kötelezettségét mindkét vonatkozásban az adott időszakra szóló népgazdasági fejlesztési tervekbe, valamint a pénzügyi tervekbe is befoglaltuk. Szó sem lehet tehát a csehszlovák gazdaság indokolatlan megterheléséről, sőt inkább arról beszélhetünk, hogy ez a hitel a pénzügyi szükségletek fedezésének célszerű formáját képezi. A skandináviai országok és a Közép-Európa közti forgalom lebonyolításában mindig nagy szerepe volt az NDK-beti sassnitzi kikötőnek. Sassnitz és a svédországi Trelleborg között vasúti kompok is közlekednek, amelyek rendkívüli mértékben lerövidítik a szállítási időt. Ez a közlekedési mód főleg Svédország számára előnyös, amely így komplett vasúti szerelvényeket tud eljuttatni Európa bármely országába. A felvételen látható sassnitzi kikötőben leggyakrabban az NDK-beli ,,Rügen“ és ,.Rostock", valamint a svéd „Trelleborg“ és ,,Götland‘‘ komphajók fordulnak meg. (A ÖSTK felvétele) Gabonatermelés a KGST-országokban A KGST-országok növénytermesztésében kiemelt helyet foglal el a gabonatermelés, melynek fejlődésében azonban nagy különbségek vannak az egyes tagországok között. Az 1981-1985-ös években elért évi átlagos hozamokhoz viszonyítva az 1986-1987-es évek átlagában Romániában 47, a Szovjetunióban 17, Lengyelországban 14,5, az NDK-ban 11, Csehszlovákiában pedig 2,5 százalékkal növekedett a termelés, Magyarországon viszont 2 százalékos csökkenés következett be. Bulgáriából nincsenek adatok, de a kedvezőtlen időjárási feltételekből arra lehet következtetni, hogy a termelés itt is csökkent. Csehszlovákiában és az NDK- ban 1986-ban egyaránt 11,5 millió tonna gabonát takarítottak be, s mindkét országban a szántóterület 55 százalékán termesztenek gabonaféléket. Csehszlovákiában azonban a búza termelése áll az első helyen, míg az NDK-ban nem nagy előnnyel az árpa vezet. A gabonafélék elért hektárhozamai nemzetközi összehasonlításban is az élvonalba tartoznak. Magyarországon a gabonafélék hektárhozama az utóbbi években némileg csökkent, de KGST-vi- szonylatban még így is a legmagasabb. Magyarországon 1987-ben a tervezett 15,6 millió tonna helyett 14 millió tonna gabonát takarítottak be, s a lemaradásban a kedvezőtlen időjárási feltételek mellett bizonyára a csökkenő termelési ráfordítások is szerepet játszottak. Lengyelországban és Romániában a termelés növelését főleg extenzív úton érték el, Lengyelországban például a gabonafélék vetésterületét az 1981-től 1987-ig terjedő időszakban 50 százalékkal növelték. Romániában azonban a hektárhozamok is jelentős mértékben növekedtek. A Szovjetunióban 1987-ben az eddigi negyedik legnagyobb termést takarították be, ami azonban több mint 20 millió tonnával elmaradt a tervezett mennyiségtől. Az utóbbi években a termés csak a nagyobb hektárhozamoknak köszönhetően növekedett, mivel 1981 óta a gabonafélék vetésterülete évente 1,5 százalékkal csökkent. Ennek ellenére a hektárhozamok még mindig itt a legalacsonyabbak, a magyarországi, romániai, csehszlovákiai és NDK-beli hektárhozamoknak a felét sem érik el.-cíA magyar kormány határozatot hozott az acélipar 2-5 év alatt végrehajtandó gyökeres átalakításáról. Ennek keretében az ország acéltermelése a jelenlegi 3,6 millió tonnáról 2,9 millió tonnára, vagyis mintegy 20 százalékkal csökken. Az acéliparban foglalkoztatott személyek számát körülbelül harmincezer fővel a felére csökkentik. Amint arról az illetékes gazdasági vezetők beszámoltak, az átalakítás programját a Nemzetközi Felújítási és Fejlesztési Bank irányelveivel összhangban a Scandiaconsult svéd konzultációs cég dolgozta ki. Ez a cég a magyar kohászat világpiaci versenyképességének biztosítását négy alapelv megtartásához kötötte. Az egyik az elavult üzemek bezárása és a korszerű berendezések fokozottabb mértékű kihasználása. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a termelést a miskolci Lenin Művekbe, valamint a Dunaújvárosi Vasműbe kell összpontosítani, s be kell zárni az ózdi kohászati üzemeket. Második lépésként növelni kell a kiváló minőségű ércek behozatalát, s a hatékonyság növelése érdekében a nyersanyag összetételében fokozni kell a hulladékvas részarányát. A magyar acélgyártás korszerűsítési programja Az acéliparban fennálló helyzet javításának további feltétele a termelési folyamatok maximális mértékű gépesítése, ami a munkaerő létszámának a csökkenésével jár, s javítja a termékek minőségi színvonalát. A negyedik alapelv az ágazat szervezeti felépítésére vonatkozik, azt feltételezi, hogy az állami vállalatok részvénytársaságokká alakuljanak át, s ebben az állami tulajdonos szerepét a pénzügyminisztérium töltse be. A magyar acélipar korszerűsítésére, vagyis a korszerű elektronikus vezérlés bevezetésére, a hulladékvasat feldolgozó berendezésekre, ércdúsító üzemegységek létesítésére, valamint a miskolci és a dunaújvárosi hengerművekben a folyamatos acélöntés bevezetésére a felmérések szerint mintegy 100 ezer dollárt kell fordítani. Az átalakítás befejezése után azonban a magyar vas- és acélipar évente mintegy 200 millió dollárt takaríthatna meg. A magyar kormány és a svéd konzultációs cég képviselői kiemelték, hogy a magyar kohászat ilyen terjedelmű átalakításának rendkívül nagy a jelentősége, de végrehajtása nagyon bonyolult feladatot jelent. Ez azonban nélkülözhetetlen feltétele annak, hogy a Nemzetközi Felújítási és Fejlesztési Bank kölcsönt folyósítson a terv megvalósításához. Amint arról a Rynki zagraniczne lap beszámolt, a lengyel kormány hasonló szolgáltatásra kérte fel a svéd konzultációs céget. -teKikötőfejlesztés Romániában Terjedelmes korszerűsítési munkálatok folynak Constantában, Románia legnagyobb tengeri kikötőjében, ahol az ország külkereskedelmi árucsere-forgalmának mintegy kétharmada halad át. Naponta körülbelül ötven hajó fordul meg a kikötőben, s csaknem százezer tonna áru kerül ki- és berakásra. A korszerűsítés végrehajtása után egy új kikötő jön létre Constanta déli körzetében, a Duna-Fekete-tenger csatorna torkolatánál. Ebben az új kikötőben már három dokkot építettek ki, amelyek 150 ezer tonnás vízkiszorítású hajókat is fogadhatnak. Folyamatban van a különböző kiegészítő létesítmények, raktárhelyiségek, csomagolási központok, konténerállomások építése, s befejezés előtt áll a Törökországhoz kapcsolódó vasúti pályaterminál kiépítése. Az árumozgatás gyorsítása céljából különböző nagy teljesítményű berendezéseket szerelnek fel, amelyek lerövidítik a hajók be- és kirakodási idejét. Az új kikötő építését a tervek szerint még ebben az ötéves tervidőszakban be kell fejezni, s ezzel a kikötő jelenlegi évi ötven millió tonnás kapacitása 170 millió tonnára növekszik. A romániai közlekedési szakemberek azzal számolnak, hogy a korszerű kikötő a Duna-Fekete- tenger csatorna jelentőségét is megnöveli, amely iránt a külföldi hajózási társaságok részéről mindeddig nem mutatkozott elég nagy érdeklődés. A korszerűsítés keretében a Constantái kikötőt új információs rendszerrel is ellátták. A Neptun információs rendszer rugalmasan ellenőrzi a vasúti pályaudvarokon és a kikötőben folyó tevékenységet. A Neptun rendszer a már korábban üzembe helyezett Sitcon rendszert egészíti ki, amely már a nyplcvanas évek kezdetétől ellenőrzi a vagonok ki- és berakását az egész országban, s ezeket a hajók érkezési és indulási idejéhez igazítva irányítja a Constantái kikötőbe. Mindez jelentős mértékben növeli az áruszállítás teljesítményét. (ŐSTK) A Constantái kikötő egyik látványossága az a hetedik tengeri fúrótorony, amelyet rövidesen rendeltetési helyére vontatnak. A Satum nevet viselő, 10 ezer tonnás tömegű berendezés a Galati Hajógyárban készült, több romániai vállalat együttműködésében. Az új fúróberendezést a tengerparttól 80 km távolságban helyezik el. , (A CSTK felvétele) ÚJS 1989.1.
