Vasárnapi Új Szó, 1989. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-27 / 4. szám

szú 1.1.27. Fegyelem, rend, törvényesség az átalakítás nélkülözhetetlen feltétele Életünk minden területén folyik az átala­kítás, amely a lenini szocializmusértelme­zés teljes megújítását jelenti. Ebben rendkí­vüli hangsúlyt kap a CSKP politikájának fő célja, az ember sokoldalú fejlődésének, anyagi és szellemi színvonala emelésének kibontakoztatása, a társadalmi igazságos­ság megvalósítása, a szociális gondosko­dás és az állampolgári jogok biztosítása. Az átalakítás folyamatában különösen nagy hangsúlyt kap az emberi tényező. A párt, az állam és a társadalom arra törekszik, hogy megszilárdítsa az ember iránti tiszteletet és bizalmat, teret nyitva így alkotó képességei és ereje kibontakoztatá­sához. Ezzel egy időben növekszik az egyén felelőssége nemcsak saját cseleke­deteivel és magatartásával szemben, ha­nem mindazzal, ami körülötte történik, egész hazája jövőjével szemben is. Az emberek politikai és erkölcsi profilja, mű­veltségük és eszmei meggyőződésük, ha­zafiasságuk és szocialista internacionaliz­musuk, a rend, a fegyelem megtartásának képessége - kulturáltságuk: mindez az áta­lakítás nélkülözhetetlen feltétele. A munkaközösségek és egyének által termelt javak, a társadalmi munka haté­konysága határozza meg szocialista vívmá­nyaink és egész gazdaságunk fejlődését. Számos munkahelyen azonban mind ez ideig nem kis mértékben mutatkozik meg a feladatok teljesítésében a felelőtlenség, a laza munkafegyelem, a közösség érdekei iránti közömbösség és a társadalom vagy a mások kárára való meggazdagodásra törekvés. Közvéleményünk joggal elvárja, hogy az állami szervek jogkörükből eredően szigorúan követeljék meg a társadalmi élet minden szakaszán a rendet és a fegyelmet; következetesen járjanak el a munkakerülők, élősködők, a szocialista tulajdon megkáro­sítói, a megvesztegethetők, a lefizethetök, és mindazok ellen, akik jogtalanul, munka nélkül akarnak meggazdagodni. Legna­gyobb felelősség e téren persze a gazdasá­gi vezetőkre hárul, mindazokra tehát, akik a dolgozók kollektíváit irányítják. Sok vezető ugyanis megalkuvó vagy passzív ezekkel a jelenségekkel, e jelensé­gek hordozóival szemben. Nem kéri szá­mon a munkafegyelmet, a következetes munkavégzést, nem von le határozott kö­vetkeztetést a szocialista tulajdon meg- dézsmálóival szemben sem. A VEZETŐK KÖTELESSÉGE Minden vezető alapvető kötelessége, hogy beosztottjait a munkafegyelem meg­tartására nevelje, és a kötelességmulasztá­sokból megfelelő következtetéseket vonjon le. Ha a munkafegyelem súlyos vagy ismé­telt megsértésére sor kerül, a szervezet vezetője vagy az általa megbízott személy köteles olyan fegyelmi vagy büntetőszank­ciót alkalmazni, amely helyesen és időben hat nemcsak az érintett dolgozóra, hanem megelőző, figyelmeztető jelleggel az egész dolgozókollektívára is. Egyes szervezetek­ben azonban még a munkafegyelem meg­sértésének kirívó eseteit sem torolják meg. Számos szervezetben nem tartják meg és nem használják ki a megszabott munka­időt. Gyakoriak a késések és az idő előtti eltávozások a munkahelyről, önkényes be­jegyzéseket vezetnek a bejárásról, a veze­tők a hiányzásokat szabadnapként utólag igazolják, kimutatható többletmunka nélkül vesznek ki szabad napokat stb. Az igazolat­lan mulasztást ledolgozott munkaidőnek ál­cázva könyvelik el, s jutalmazzák is. A gazdasági vezetők még mindig szá­mos helyen csekély figyelmet szentelnek a szocialista tulajdon igazgatásának és vé­delmének. A nyilvántartásban előforduló rendetlenség lehetővé teszi a visszaélést, lopást, a pazarlást, és megnehezíti a sze­mélyi felelősség megállapítását. Az okozott károk, hiányok megtérítésére ritkán kötelez­nek valakit, ezek általában a vállalat önkölt­ségét terhelik. Sok gazdasági szervezetben valótlan adatokat közölnek a terv- és egyéb mutatók teljesítéséről. Ilyen és hasonló mesterkedé­sekkel biztosítják különböző jutalmak és részesedések kifizetését. A fegyelmezetlenség és a jogtalan meg­gazdagodás ellen folytatott harcban még mindig nem következett be lényeges fordu­lat, mivel a vezetők és a belső ellenőrzés szervei nem teljesítik törvényben megsza­bott feladataikat. Egyes gazdasági vezetők abban a tévhitben élnek, hogy a törvények megtartásának biztosítása csupán a bűnül­döző szervek kötelessége; a negatív jelen­ségek megváltoztatását a külső ellenőrző szervektől várják: a biztonsági szervektől, az ügyészségtől és a bíróságtól. Az említett hiányosságok ellenére a gazdasági vezetők magatartásában bizonyos pozitívumok is jelentkeznek már. Erősödik bennük az a tu­dat, hogy hatáskörükben ók felelősek első­sorban a rend és a törvényesség megtartá­sáért. Az ilyen jellegű fogyatékosságok eltá­volítása alapvető feltétele annak, hogy való­ra válhasson a pártnak a szocialista társa­dalom szociális és gazdasági fejlesztése meggyorsítására irányuló igyekezete. A NAGYARÁNYÚ GAZDASÁGI BŰNÖZÉS A fent említett nem kívánt jelenségek az elmúlt években tükröződtek a bűnözésben is. Tízezer 15 évnél idősebb lakos közül 1982-1987 között évente átlagosan 200 volt a bűnelkövető. A büntetett személyek ily nagy száma ellentmond mind szocialista társadalmunk lehetőségeinek, mind pedig a bűnözés visszaszorítására tett erőfeszíté­seinknek. Míg a bűntettek egyes csoportjaiban fo­lyamatos csökkenés figyelhető meg, a bű­nözés egészét az a tény befolyásolja, hogy az elkövetett bűntettek negyven százalékát a jogtalan haszonszerzés motiválta. Az a fogyasztói szemlélet és magatartás, amely az anyagi javakat az élet alapvető értelmének tekinti, a meggazdagodásra va­ló törekvésben felszabadul minden gátlás alól. Komoly társadalmi problémát jelent a korrupció és vesztegetésekből származó illegális jövedelem. A vesztegetés elsősor­ban a szolgáltatások terén fordul elő: a ke­reskedelemben, az egészségügyben, az is­kolaügyben, a lakásgazdálkodásban, to­vábbá az állami szervekben és a szállítói­megrendelői kapcsolatokban. A megvesz­tegetés terjedésének kedvez, hogy alig koc­káztatják leleplezését. A vesztegetés titok­ban történik, s általában a vesztegetőnek sem érdeke, hogy a tettre fény derüljön. A szocialista demokráciát csak egy irányban lehet fejleszteni - a szocializmus további megszilárdításának irányában. SZILÁRD SZOCIALISTA JOGRENDET! A fegyelem és a rend megszilárdításá­nak fontos eszköze az állampolgárok jogai­nak és kötelességeinek kiegyensúlyozott érvényesítése a jogrend erősítése és a szo­cialista törvényesség megtartása. A szocialista jog az egyik legfontosabb eszköze a szocialista államnak a társada­lom osztályszempontú irányítása céltudatos érvényesítésében. A jogi előírások minden jelentősebb viszonyt szabályoznak a társa­dalomban: az állampolgároknak az állam­hoz, a különböző szervekhez és szerveze­tekhez és egymáshoz fűződő kapcsolatait. Minden törvénymódosítást társadalmunk vezető erejének, a CSKP-nak az irányvona­lával összhangban adnak ki, ezért azok kifejezik a munkásosztály vezette csehszlo­vák dolgozó nép alapvető osztályérdekeit. A szocialista jogrend biztosítja a társadalom normális működését, hat a szocialista együttélés és erkölcs elveinek megtartásá­ra, feltételeket teremt a nyilvánosság cse­lekvő részvételéhez a társadalom feladatai­nak megoldásában, lehetővé teszi azoknak a felelősségre vonását, akik nem teljesítik törvényes kötelességüket. Mindent egybe­vetve elmondhatjuk, hogy a szocialista de­mokráciának szilárd jogi alapokra van szük­sége. Minden törvénysértés deformálja a társa­dalomban élő emberek szokásos kapcsola­tát, a törvénysértő magatartása mindig el­lentétes a szocialista erkölccsel és annak törvényben való kifejeződésével. A törvényességnek az összes szervek, szervezetek és egyének által való megtar­tásának követelménye kifejezi a törvény előtti t teljes egyenlőséget. Garanciája an­nak, hogy mindenkit, aki a szocialista társa­dalom törvény biztosította jogait megsérti, felelősségre vonjanak, de annak is, hogy senkit sem korlátoznak ok nélkül törvényes jogainak érvényesítésében. A törvény kivé­tel nélkül mindenkire vonatkozik, megtartá­sa mindenkinek kötelessége. A jogrend kö­vetkezetes alkalmazása, a társadalmi rend és az állampolgárok jogainak és szabadsá­gának védelme, a szocialista törvényesség megsértése ellen folytatott harc a szocialis­ta törvényesség demokrácia legmagaszto- sabb elvei közé tartozik. A jogrendek és a szocialista törvényes­ségnek a szocialista társadalom átalakítá­sában betöltött feladatát elméletileg indo­kolta az SZKP nemrég tartott 19. konferen­ciája. Határozata ,,A szovjet társadalom demokratizálásáról és a politikai rendszer reformjáról" egyik alapvető feladatként je­lölte meg ,,...a szocialista törvényesség és jogrend megszilárdítását, hogy ki lehessen zárni a hatalommal való visszaélést, haté­kony ellenállást biztosítson a bürokratiz­mussal és a formalizmussal szemben, meg­bízható garanciát nyújtson az állampolgá­rok alkotmányba foglalt jogainak és sza­badságának védelmezésére, valarhint a tár­sadalommal és az állammal szemben fenn­álló kötelességeiknek teljesítésére." « A SZOCIALISTA JOGÁLLAM A szocialista jogállam megteremtése elő­ször szerepel a kommunista párt program- nyilatkozatában. Nincs azonban szó a jog és törvényesség feladatának kérdésében semmilyen gyökeres változásról, főleg nem állítható az, hogy a szocialista állam eddig valamiféle „jogtalanság állama" lett volna. Ami valóban új a szocialista jogállam fogal­mában, azt az állampolgár és az állam viszonyát szabályozó jogszabályokban kell keresnünk. Míg mostanáig az állam a jog eszközével megszabta az állampolgárok kötelességét és jogokat nyújtott számukra, a jövőben a jogrend szabályozni fogja az állampolgár és az állam mint két egyenran­gú jogi alany viszonyát. Amint ezt Mihail Gorbacsov mondotta: .....a jogállam fő vo­ná sai abban vannak, hogy a gyakorlatban biztosítva legyen a törvény szuverenitása. Egyetlen állami szerv, tisztségviselő, kö­zösség, párt- vagy társadalmi szervezet, egyetlen ember sem menthető föl a törvény megtartásának kötelessége alól. Ugyanúgy, ahogyan az állampolgárok felelősek össz­népi államukért, az államhatalom is felelős állampolgáraiért. Jogaikat megbízhatóan védelmeznie kell a hatalom és képviselői­nek mindenfajta önkényével szemben." A szocialista törvényesség teljes érvé­nyesítése fejlett jogrend létezését feltétele­zi, azaz, jól kidolgozott, belsőleg összehan­golt, általános érvényű jogi normák rend­szerét. A szocialista törvényhozásnak össz­hangban kell lennie a társadalmi folyama­tokkal, meg kell felelnie a társadalmi fejlő­dés objektív szükségleteinek. A jogi előírá­sok pontossága, világossága és érthetősé­ge alapvető feltétele megtartásuknak. A ha­tékony jogszabály nemcsak a jogokat és kötelességeket határozza meg, hanem szankciókat is kilátásba helyez a kötelessé­gek nem teljesítése vagy a jogsértések esetére. A közvélemény körében nagyon elterjedt az a nézet, hogy a törvénysértések ellen szigorú büntetésekkel kell védekezni. Ezek­nek a nézeteknek a képviselői általában nem tudatosítják, hogy pusztán büntetések­kel, megtorlásokkal még soha sem oldottak meg semmilyen társadalmi vagy gazdasági problémát. Egyetlen szervezett társadalom sem nélkülözheti a büntetést. Alkalmazásá­hoz azonban csak az enyhébb eszközök hatástalansága esetén szabad nyúlni, azu­tán tehát, ha nyilvánvalóvá válik, hogy ne­velő hatással nem lehet a kívánt célt elérni. Más szóval: a büntetés eszközéhez akkor kell nyúlni, ha a büntetlenül hagyás hiba lenne. A büntetőjog módosításának arra kell összpontosulnia, hogy a legsúlyosabb tet­tek elkövetőit sújtsa bírói ítélet, és lehetővé tegye a határozott eljárást a súlyos bűnel­követők és a szigorúbb eljárást különböző aszociális elemek ellen. A törvénysértések szankcionálása a szo­cialista állam legfelelőségteljesebb feladatai közé tartozik. - ' A JOGVÉDELEM SZERVEINEK SZEREPE A törvényesség megtartásában, a társa­dalom és az állampolgárok jogainak védel­mében különösen felelős szerepük van a jogvédő, a biztonsági, a bírósági és ügyészségi szerveknek. Hatékony eredmé­nyeket ezek az állami szervek akkor érhet­nek el, ha kezdeményezóen, szigorúan összhangban a törvénnyel járnak el, ha tevékenységükben nagy fokú szakképzett­séget, minden törvénysértéssel szemben kérlelhetetlenséget, állampolgári becsüle­tességet, a nép iránt pedig tiszteletet tanú­sítanak. Ezeknek a szerveknek a munkája sem mentes a hiányosságoktól, az ügyintézés­ben és az esetek tárgyalásában előfordul huzavona, felületesség, eljárásaikban for­malizmus, nem megfelelő bánásmód az emberekkel. Egyes bűncselekményeket nem sikerül földeríteni, elkövetőik kisiklanak a törvényes felelősségre vonás alól. A bűn­üldözés nem halad kellő gyorsasággal, és nem sikerül földeríteni a bűntetteket teljes egészében. A büntetőeljárás szerveinek munkájában tapasztalható hiányosságok negatívan befolyásolják állampolgáraink jogtudatát. A törvény tisztelete, megtartása fontosságának tudata, az alapvető demok­ratikus elvek realitásába vetett meggyőző­dés - például a törvény előtti egyenlőség vagy a személyi jogok és szabadság sért­hetetlensége - az állampolgárok tapaszta­lataitól függ. Épp ezért szükséges, hogy a bíróságok, az ügyészi és a biztonsági szervek következetesen tiszteletben tartsák a szocialista törvényességet, és különösen azt a követelményt, hogy minden törvény- sértést föltárnak, a tettes cselekménye el­követése után rövid időn belül bíróság elé kerül, és elnyeri méltó büntetését. A törvényesség megszilárdításának és a törvényszegések minden formája korláto­zásának fontos feltétele a társadalom jogtu­datának megerősítése, az állampolgárok cselekedeteinek a szocialista erkölcshöz igazítása. Konkrét megnyilvánulása az ilyen álláspontnak a törvényes kötelességek kö­vetkezetes teljesítése, a fegyelem, a rend megszilárdítása, a fogyatékosságokkal szemben tanúsított kérlelhetetlenség, a sa­ját nézetek mellett való kiállás bátorsága és a szocialista társadalom érdekeinek vé­delme. Az össztársadalmi érdekek tiszteletben tartását, melyeket a jogi előírások fejeznek ki, csak részben lehet jogi neveléssel, a jog alapjairól tartott előadásokkal biztosítani. Az állampolgárok többsége megtartja a jogsza­bályokat, mivel gyermekkora óta a családjá­ban, az iskolában, a munkahelyén a szocia­lista erkölcs és együttélés normái érvénye­sültek. Azonban negatív lehet a viszonyuk a törvényhez azoknak az egyéneknek is, akik ennek tartalmát nagyon pontosan elsa­játították. A társadalom kulturális színvona­lától, az állampolgárok erkölcsi érettségétől függ tehát, hogy sikerül-e a törvényesség megsértését korlátozni, és a törvénytiszte­letet természetes követelménnyé tenni. AZ EGÉSZ TÁRSADALOM ÜGYE A szocialista törvényesség megtartása, az állampolgárok jogainak és indokolt érde­keinek védelme a szocializmusban az egész társadalom ügye. Felelősekérte mind­azok a területi szervek, amelyeknek fela­data a szociális és gazdasági fejlesztés. Elsősorban a nemzeti bizottságok kötelesek a pártszervek vezetésével valamennyi szin­ten intézkedni a törvényesség megtartásá­ról és megsértése okainak eltávolításáról. Intézkedéseikhez szervezési, gazdasági, ideológiai és jogi eszközöket kell igénybe venniük, kihasználva ezeket a törvényes­ség megtartására az állami szervekben, a gazdasági szervezetekben és az állam­polgárok körében, biztosítva így a közren­det, s kielégítve a lakosság jogos igényeit. A jogvédelem szerveinek kezdeményező javaslatokat kell előterjeszteniük a nemzeti bizottságoknak a törvényesség megerősíté­sére, javasolniuk, hogy a nemzeti bizottsá­gok és szerveik tanácskozásain napirendre kerüljön a törvényesség helyzete és meg­szegésének okai. A jog és a törvényesség szerepének erősítése a szocialista társadalomban azt jelenti, hogy mindenhol, de főleg a munka­helyen törekedni kell a fegyelem megszilár­dítására, a munka- és állampolgári köteles­ségek teljesítéséért érzett felelősség foko­zására, meg kell teremteni a fegyelmezet­lenséggel, a törvénysértéssel szemben ta­núsított kérlelhetetlenség légkörét; mozgó­sítani kell a közvéleményt azoknak a támo­gatására, akik az össztársadalmi érdekeket védik; átgondolt intézkedéseket kell tenni a társadalomellenes cselekedetek megelő­zésére. A mindennapi életben érvényesíteni kell azt az elvet, hogy a törvények mindenkire egyformán vonatkoznak, és a törvény szel­lemében következetes eljárást kell indítani mindazok ellen, aki törvénysértést követtek el, tekintet nélkül pozíciójukra és helyi befo­lyásukra. JAROSLAV KRUPAUER a CSSZK legfőbb ügyésze

Next

/
Thumbnails
Contents