Vasárnapi Új Szó, 1989. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)

1989-06-16 / 24. szám

Vasárnap 1989. június 18. A NAP kel - Kelet-Szlová- kia: 04.38, nyugszik 20.42, Közép-Szlovákia: 04.45, nyugszik 20.49, Nyugat-Szlovákia: 04.51, nyugszik 20.55 órakor. A HOLD kei - Kelet-Szlová- l$ia: 20.37, nyugszik 03.13, Közép-Szlovákia: 20.44, nyugszik 03.20, Nyugat-Szlovákia: 20.50, nyugszik 03.26 órakor. Névnapjukon szeretettel köszöntjük ARNOLD, LEVENTE -VRATISLAV nevű kedves olvasóinkat • 1889-ben született Per KROGH norvég festő és szob­rász (f1965). AZ ÚJ SZÓ JÖVŐ HETI VASÁRNAPI SZÁMÁNAK TARTALMÁBÓL A KÁDEREK, A PÁRT­DEMOKRÁCIA ÉS AZ ÁTALAKÍTÁS Irta: Ján Fedorco, a tudományok kandidátusa „KELL-E IDE SZISZ- *SZERVEZET“? AVAGY SOK BÁBA KÖZön ELVÉSZ A GYERMEK Szitás Gabriella riportja VERSENYKEPES MEZŐGAZDASÁGOT Gazdag József beszélgetése Lőrinc Gyulával, az SZLKP Rozsnyói (Roznava) Járási Bizottságának titkárával SOK A GOND A HIÁNYCIKKEK KÖRÜL Deák Teréz írása KÍGYÓ Fekete Marian jegyzete DHRUVA, HŰSÉG Vimala Devi indiai írónő két elbeszélése MERRE TOVÁBB, ÓVÓNŐKÉPZÉS? Dusza István riportsorozatának első része NATO-DILEMMÁK Malinák István cikke „Hagyományápolás?" A napokban országszerte sok végzős középiskolás életében emlékezetes eseményként zaj­lott le az alma matertől vett bú­csú - a ballagás. Ez az élmény mély nyomot hagy a „vén diá­kok" életében. A minap, amint fővárosunk utcáit róttam, több osztállyal, diákcsoporttal talál­koztam, akik búcsúztak diákéve­ik városától, az ismert utcáktól, terektől, énekszóval, muzsikával vonultak végig a városon. Őket nézve a járókelők leálltak a jár­dákon, néhányan nosztalgiku­san emlékeztek vissza régi diák­éveikre. A diákcsapat legvégén egy diáklány nagy kalapot tartott a kezében, és régi filmből vett mozdulattal közelített az ácsorgó járókelők felé. Nem akartam hin­ni a szememnek. A diáklány a já­rókelőktől alamizsnát gyűjtött. Úgy látszik, nemcsak engem le­pett meg az eset, hanem a meg­szólított többi járókelőt is. Néhá­nyan zavarukban dobtak a ka­lapba egy ötöst vagy tízest, de legtöbben elmentek mellettük. Tőlem nem kért, pedig nem áll­tam távol tőlük. Ugyanis kíváncsi természetemnél fogva megkér­deztem volna tőlük, hogy mire fordítják majd az összegyűjtött pénzt. Elgondolkodtan az eseten. Apáink még emlékeznek azokra az időkre, amikor félkezü, vagy vak koldusok tartották így kalap­jukat. Azóta sokat változott a vi­lág: mindenki meg tud élni társa­dalmunkban, senki sincs rákény­szerülve a koldulásra. * Ezek a diákok, akik még szü­leik pénzéből élnek, öltözködnek és szórakoznak, bizonyára nem szenvednek hiányt anyagiakban, képesek a legújabb divathóbor­tokat is követni. Ezért felfogha­tatlan számomra az ilyen „ha­gyományápolás". CSALA SÁNDOR Az olvasó kérdezi. Boros János, Nemesócsa (Zemianska Olca): „ Községünkben most vezetik be a földgázt. Sajnos, a mi ut­cánkig még nem jutottak el a munkálatok, ám a szomszé­dom már két télen át fűtött gáz­zal. Ő ugyanis a kerten át vezet­te be a földgázt. Én is kérvé­nyeztem az ilyen megoldást, ám a komáromi (Komárno) gázmü­vekben kérésemet elutasították. Azzal az indokkal, hogy ezt nem engedélyezhetik. Csak azt nem értem, miért. Hiszen a környé­ken nem egy példa van rá. S en­gedélynek is kellett lennie, mert a fogyasztók gázórát is kaptak a gázmüvektől. “ Ján Králik, a Nyugat-szlová­kiai Gázmüvek komáromi üzem­részlegének vezetője: Nemesócsán 1984-ben kezd­tük el a gázművesítést. Az elmúlt öt év alatt hozzávetőleg 10 kilo­méteren vezettük be a gázt a ter­vezett 15-ból. Jelenlegi szabály­zóink értelmében évente mind­össze fél kilométerrel lehet bőví­teni a vezeték hosszát egyes térségekben. így az említett köz­ségben csak a 11. ötéves terv­időszakban végzünk a tervezett gázmüvesítésseh Ami a meglévő vezetékekre való rákapcsolást illeti, az a gáz­müvek anyagi és műszaki lehe­tőségeitől függ, s a műszaki és a jogi előírások megtartásával a jóváhagyott terv alapján törté­nik. Indokolt esetekben-a lakás­építés, szociális esetek stb. - el lehet tekinteni attól a szabálytól, hogy a gázbekötés az utcából történjék. Nemesócsán eddig csak egy esetben engedélyez­tük, hogy a kerten át vezessék be a gázt. Ám ez csak ideiglenes megoldás. A kérdezőnek azt_ ajánljuk, hogy kérvényezze a ki­vételes gázbekötést a helyi nem­zeti bizottságon, amely elbírálja a kérés megalapozottságát.-gyor Felnőtté avatás Az érettségi vizsgák idején történt. A szülői munkaközösség az iskola egyik tantermében bü­fét nyitott, hogy a vizsgák közötti szünetben a diákok és a tanárok, ha megéheztek, megszomjaz­tak, ott falatozhassanak s pihen­jenek. Természetesen az önkén­tes felszolgálók szerepét az anyukák vállalták. Az utolsó vizsganapon azon­ban bejött az egyik apa is, mert kíváncsi volt fia vizsgájának az eredményére. Türelmetlenül sé­tált fel s alá. össze is súgtak a felszolgáló édesanyák, hogy jobban izgul, mint a fia. Végre megérkezett a fiú. Fá­radt mosollyal, de csillogó tekin­tettel nézett körül és bejelen­tette:- Ez is sikerült! Nagyot rikkantott örömében az apa. Nyomban elővett a tás­kájából egy palack bort, öntött belőle magának és a fiának, majd túláradó örömében borral, cigarettával kínálta a fiát.- Felnőtté avatlak, fiam - mondta. - Ezentúl a jelenlé­temben is ihatsz bort, meg rá is gyújthatsz... Tessék, most én kínállak...! Meglepődött a fiú.- Köszönöm, apu - válaszolta tétován -, én eddig se cigaret­, táztam, titokban se... És mert az apa csak nyújtotta feléje a tárcát, kínálta a cigaret­tát, hozzáfűzte még:- Ezentúl se fogok. Előbb az egyik édesanya, majd a többi is tapsolni kezdett. Okkal, hiszen nem a bor meg a cigaretta tette a fiút felnőtté. HAJDÚ ANDRÁS CfiQth&űifíltl ...belül rozsdás Híre ment a városban és a környező falvakban, hogy rövidesen külföldi küldöttség látogat ide. Igaz, talán mondani sem kellett volna, hiszen a nagy sürgés-forgás alapján mindenki kitalálhatta: nem mindennapi események vannak készülőben. A főutcán minden kaput, kerítést zöldre mázoltak. A kisüzem­ben alig dolgoztak, ehelyett késő éjszakáig takarítottak. A vá­roska utcáin naponta kétszer is végigpöfögött az utakat tisztító masina. A művelődési ház előtt gyéren nőtt a fú, nosza kiszántották, s hoztak szépen zöldellö gyeptéglákat a város széli lakótelepről. Az út mentén szanálásra ítélt ház málladozott. Két nap alatt fehérre meszelték. Megjött a delegáció, végigsuhant az utcákon, betértek a kis­üzembe, aztán továbbhajtottak. A helybéli lakosok pedig össze­néztek. Mert a főutcán sok kapu kívül zöld volt, belül pedig rozsdás. Mert a kisüzemet napokon belül újra ellepte a por. Mert a kisvárosban megint csak hetente, vagy akkor sem látják az utcákat tisztító masinát. Mert a lakótelep társadalmi munkában létesített zöldöveze­tének közepén azóta is fekete földsáv éktelenkedik. Mert a fehérre meszelt házat rövidesen lebontották. S az emberek elgondolkodnak. Természetes, hogy ha vendég áll a házhoz, hát kicsinosítjuk a lakóhelyünket. Ám azért az mégsem helyénvaló, ha egyesek ama híres-hirhedt Potemkin kései utódaiként a látszatot mutogatják és nem a valóságot. Ha elegánsan a szőnyeg alá söprik a szemetet. Ezért aztán a lakosok már kimondják azt, amit sejtenek. Talán nemcsak a külföldieknek kozmetikázzák a valóságot. Az ilyen szem­fényvesztő tisztségviselők különböző jelentésekben, falugyűléseken is hajlamosak lehetnek legkülönbözőbb szépítgetésekre, mellébeszé­lésekre. Meditálásaik végén nyilvánvaló következtetésre jutnak. Bizony, jó lenne, ha a kapuk, a kerítések, utcáink és a munkahelyeink mindig ragyognának a tisztaságtól, ha köztereink gondozottak lennenek. Ha. . - sokáig sorolhatnák jogos óhajaikat. Ez az állapot korántsem elképzelhetetlen. Ehhez azonban sürgő­sen nagytakarítást kellene végezni. Nem is az utcán, hanem a fejek­ben. Gondolkodásmódunkban, erkölcsi értékrendünkben. És főleg, a féli Igazságok, látszateredmények mögött megbúvó hivatalokban. (szilvássy) H Megkérdeztük Q dr. LADISLAV SLOBODÁT, a Szlovák Kereskedelmi Felügye­lőség bratislavai igazgatóját, mi­lyen tapasztalatokat szereztek ellenőrző tevékenységük során az első negyedévben?- Figyelmünket elsősorban az eladás becsü­letességére, tehát az előírt árak megtartására, illetve, a kereskedelmi egységek higiéniájára összpontosítottuk. Az első negyedévben az előző év hasonló időszakához viszonyítva 118 ellenőrzéssel többet végeztünk, s ez sajnos azt is eredményezte, hogy az árdrágítások számá­nak kimutatásakor szintén magasabb adatot kaptunk mint az elmúlt évben. Tavaly egy-egy ellenőrző bevásárlásnál átlagosan 1,50 koronát tett ki a drágítás, az idei első negyedévben 1,40 koronát. Nagyon kedvezőtlen tapasztalataink vannak. a nemzeti bizottságok engedélyei alapján szol­gáltató tevékenységet végző lakosokkal. Az ö esetükben a vásárlókra átlagosan 5,10 koro­na árdrágítás esett. Elsősorban a virág és a korai zöldség árát szabják meg a megenge­dettnél jóval magasabban. De úgy látszik tehe­tik, mert a piacokon kelendő az áru, s a fo­gyasztók kifizetik a kért összeget. A higiéniával kapcsolatban elmondhatom, hogy azt nemcsak mi ellenőrizzük, de észrevé­teleink szerint több egységben, főképpen a hű­tőszekrényekben tárolt élelmiszerekkel kapcso­latban voltak kifogásaik munkatársainknak. A lakossági panaszok közül - melyeket szin­tén kivizsgálunk - a legtöbbet a városközpont­ban lévő Gastrocentrumra kaptuk. A 11 panasz közül csupán kettő bizonyult megalapozatlan­nak. Az eladás, illetve az ételek minőségére, valamint a grillcsirke árdrágítására vonatkoz­tak. Az üzemeltető Javorina állami vállalat ve­zetőivel minél előbb meg kell tárgyalni ezt a tűrhetetlen helyzetet. A felügyelőség munkatársainak tevékenysé­gét a lakosság azzal könnyíthetné meg, hogy gyakrabban venné igénybe a panaszkönyvet, mivel a bejegyzések alapján a fogyatékosságok feltárása egyszerűbb és célravezetőbb volna. Úgy gondolom, nemcsak nekünk, hanem ma­guknak a vásárlóknak is többet kellene tenniük a fogyasztói érdekvédelem terén. n T

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents