Vasárnapi Új Szó, 1989. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)

1989-06-09 / 23. szám

Ml UJStG. MESTER? Miloslav Kváccsal arról, hogyan alakult az élete Kratochvílová távoztával MILOSLAV KVÁC. Számtalanszor leírtuk ezt a nevet világcsúcsok, világbajnoki aranyak, csodálatos győzelmek kapcsán. Jarmila Kratochvílová sikereit emlegetve. Ezek a sikerek egyben az 58. életévét taposó Kvác mester sikerei voltak. Amikor a tanítvány, akit a világ egyik legjobb női futójaként ismert a nagy nyilvánosság, sorozatos sérülések után szögre akasztotta futócipőjét, irigyeik - mert ilyenek is voltak - boldogan dugták össze fejüket a hátuk mögött: „Kvác egyedül maradt. Nehezen fog találni új utódot." A sportág igazi hívei hitték, hogy a kitűnő szakember rövidesen ismét jelentkezik, valamelyik hazai bajnokkal összefüggésben újra ezt a nevet emlegetik: Miloslav Kvác. Ez az idő elérkezett. Erről és másról társalogtunk a lelátón, miközben lenn a pályán zajlottak a nyári Universiade versenyei. vb-t megjárt tizpróbás Bartakovic, s néhány tehetséges futó, köztük három lány is. • Ezek szerint mégsem pártolt át telje­sen a férfiakhoz, ahogy azt a lapok írták?- Másfél éve, amikot átvettem a csopor­tot, valóban csak fiúkkal dolgoztam. De azóta jöttek lányok is, most is jelentkezett nálam kettő. Meglátom, lehet-e velük vala­mit kezdeni. Már így is elég sokan vagyunk, tizenketten, s úgy érzem, ez elég. Egyéb­ként is át kelleti állnom, világéletemben a középtávval foglalkoztam, négyszázas és nyolcszázas világbajnokot és világrekordért neveltem, s most gátasokat. Hát nem fur­csa. .. Kezdetben szomorú voltam, szomo­rú prágai honfoglalás volt még akkor is, ha lelkem mélyen mindig tudtam, egyszer ez a nap is eljön. Talán könnyebb lett volna a váltás, ha bizonyos vagyok benne, hogy • Egyik tanítványa, Jirí Hudec épp most ért célba 20,90 mp-es egyéni csúccsal a 200 méteren (Kvác elnézést kért, s rohant a célba, hogy elsőként rázza meg védence kezét), előző nap 13,77-tel győzött speciális számában, a 110 m gáton a szám országos csúcstartója. Elégedett a mester?- Jirka nagyon gyors, jó formában van, minden jel arra vall, eredményes idénynek nézünk elébe. Remélem, nem kiabálom el, s nem jön közbe sérülés. Mindketten, ő és Aleé Höffer (a tavalyi fedettpályás Európa- bajnok - a szerző megjegyzése) európai szintű teljesítményre képesek. • Hudec és Höffer a két legjobb hazai gátas, a szám legnagyobb riválisai ugyan­azon edzőnél készülnek. Nem jelent ez fe­szültséget a munkában, nem féltékeny vagy irigy egyik a másikra? Jirí Hudec (99-es szám­mal), a 110 méteres gát­futás orszá­gos csúcs­tartója kitűnő formában van.- Ilyesmiről szó sincs. Ellenkezőleg, ket­tejük közös munkája zökkenőmentes és nagyon hasznos, együttműködésük élő pél­dája annak, hogy két különböző versenyző- típus mennyire segítheti egymást a fejlő­désben Jirka vezéregyéniség, finom lelkű, érzékeny, sebezhető, Ales heves, lobbané­kony, hamar ráun bármire. Jirka az, aki húzza őt, rábeszéli a folytatásra, a munká­ra. Gátasként is eltérőek a képességeik, Höffer technikailag kitűnő a gáton, a gyor­saságot tekintve viszont behatárolt; Hudec, mint mondtam, nagyon gyors, viszont a technikája nem tökéletes, nem eléggé laza, ezért alulról érkezik a gátra. • Gátasainkon kívül kik vannak még a csoportban?- Marincic, aki a tavalyi hazai ranglistán harmadik volt a négyszáz gáton, a junior Kihívás Egy japán fiú, Kizohura Mizogucsi érte el az atlétikai Grand Prix San José-i nyitányá­nak legjobb eredményét, hat centiméterre megközelítette Jan Éelezny világcsúcsát (87,66). Sokaknak ismeretlen a japán gere- lyes, olimpiai ezüstérmesünknek azonban nem, Sizoukában és Tokióban is találkozott vele. Tokióban Mizogucsi meg is verte. • Isíem ijesztette meg Mizogucsi? - ez volt az első kérdésünk a csehszovák világ­rekorderhez.- Nem, miért. Mindenkinek jogában áll nagyot dobni. Ez számomra csak kihívás, nekem ennél jobb eredményt kell elérnem. • Mi történt Japánban?- Sizoukában zuhogott az eső, és erő­sen befolyásolta valamennyi kísérletemet. Tokióban ideálisabbak voltak a körülmé­a fővárosban olyan típusú versenyzőkre találok, akik Jarmilával egyenlő munkabirá- súak. Egészséges szellemű, jó partit talál­tam, s ez segített átvészelni a legnehezebb időket. • Szavaiból kiviláglik, nehezen vált meg kedvenc tanítványától, Jarmila Kratochvílo- vától. Holott józanul azt is elfogadta, ennek egyszer így kell történnie. Most mégis nosz­talgiát érzek a hangjában...- Szomorúbb volt ez az elválás, mint bármikor elképzeltem. Nem is szívesen be­szélek róla, de röviden meg kell magyaráz­nom. Mély meggyőződésem ma is, hogy Jarmila folytathatta volna még a verseny­zést a szöuli olimpiáig, s abban is biztos vagyok, az ottani mezőny ismeretében, do­bogóra kerülhetett volna, sőt, még az arany­nyék, ott viszont én voltam görcsös, s a ja­pán az utolsó sorozatban túldobott, már nem volt lehetőségem a válaszra. Mögöt­tem olyanok végeztek, mind a svéd Wenn- lund és a finn Ráty, mégsem vagyok elége­dett, jobb teljesítményt vártam. • Hogyan értékelné az idénykez­detet?- Japánba azért utaztunk, hogy a kitűnő mezönyű viadalon felmérjem formámat. Úgy érzem sikerült, s nagyszerű tapaszta­latra tettem szert: nem szabad túlságosan akarni a nagy eredményt, mert ez megbé­nítja az embert. A verseny előtt rövidített nekifutásból tulajdonképpen ugyanannyit dobtam, mint később a viadalon. Ez min­dent megmagyaráz. Nem vagyok türelmet­len, nem akarom erőltetni a nagy dobást. Edzésen már nyolcvannégy méter fölött teljesítettem, tudom tehát, hogy képes va­gyok rá. Csak ki kell várni. érem megszerzését sem zárom ki. Na­gyon sokan elmondtak akkoriban minden­nek, önzéssel vádoltak, aki ahelyett, hogy engedné tisztességgel távozni a csúcsról versenyzőjét, tovább kínozza, hajtja, korát, sérüléseit, szenvedéseit kutyába sem veszi saját érdekei miatt. Nem akarom mindezt megcáfolni, mindenkinek jogában áll, hogy véleményt alkosson. Úgy hiszem, Jarmilát mindenkinél jobban ismertem, s ha nem lett volna rendben egészségileg, ha nem jött volna rendbe Achilles-ín sérülése, nem erőltetem a dolgot. Egyébként, tudja mit mondott nekem Jarmila a játékok után? Ha a szövetségből bárki felkér, hogy induljak az olimpián, ha azt mondja, szükségük van rám, pillanatig sem haboztam volna. • Ezen már nem változtatunk Lehet, hogy hagytuk elúszni a második csehszlo­' vák atlétikai aranyat, lehet, hogy megkímél­tük a nagyszerű futónőt egy megalázó vere­ségtől. Már soha nem tudjuk meg, mi történt volna. Hogyan él manapság Jarmila, mit csinál?- Azf, amit világéletében nagyon akart: gyerekeket edz. Az atlétika alapjaira tanítja őket. A gyerkőcök imádják, s természete­sen valamennyien szeretnék követni példá­ját. Lehet, hogy sikerül is. Van egy nagyon tehetséges kislánya, korcsoportjában tavaly harmadik volt az országos bajnokságon. • Jarmila távoztával nemcsak a női atlétikában keletkezett pótolhatatlan űr, ha­nem az egész hazai sportágban. Valahogy az ő nemzedékük, Sugár, Fibingerová, Sil- havá és a többiek utódjait hiába próbáljuk felfedezni az országban folyó versenyeken, nyomuk sincs. Ez pedig több mint elszomo­rító, hiszen a hazai atlétika helyzete most sem rózsás, de mi lesz néhány év múlva?-A kérdés bonyolult, a stagnáció több okra vezethető vissza. Az egyik legkomo­lyabb, hogy nem működik, vagy legalább is nem úgy működik, ahogy kellene, az élsport rendszere. Az edzésmunka szétforgácsoló- dik, véleményem szerint maga Prága telje­sen alkalmatlan a komoly munkára, egyik helyen edzünk, másikon erősítünk, harma­dikon végezzük az erőfelújítást, aztán a ver­senyzők zöme rohan a főiskolára, s hadd ne folytassam. Így nem lehet dolgozni él­sportszinten. Nemrégiben egy hétig Tatán edzötáboroztunk, rendkívül keményen dol­goztunk, de nyugodt körülmények között, külső zavaró momentumoktól mentesen. Visszaérkezve, teljes edzésből mégis nagy­szerű teljesítményt nyújtottak a gyerekek, egy heti itthoniét után ismét gyengébb volt az eredmény. De hadd térjek vissza a lé­nyegre. Abban az időben, amikor Jarmila, Bugár és a többiek a csúcson voltak, jóváte­hetetlen hibát vétett a szakvezetés: a na­gyokkal együtt minden külföldi edzőtáboro­zásra négy-öt fiatalt kellett volna kiküldenie, hogy azok lássák, hogyan dolgoznak. A másik hiba, hogy az élsport mellett mi megfeledkezünk a versenysportról, a tö­megbázisról, nincs átkötés az iskolák, a fal­vak és az élsportszintú atlétika között. To­vábbi probléma, hogy más sportokkal szemben - például jégkorong, labdarúgás, tenisz - az atlétika anyagi fedezete még mindig túl alacsony. Végezetül pedig: ren­geteg szakmailag jól képzett edzőnk van, csak az a baj, közülük sokan nem képesek ezt a tudást átadni a fiataloknak. A gyerekek játékosak, de tisztességtudóak, csak tudni kell velük bánni. Ha egy tréner nem tud, óriási kárt okoz, jóvátehetetlen bűnt követ el. Az oldalt írta: URBÁN KLÁRA (A felvételeket Nagy László, Hablk Csaba és Eugen VojtISek készítette) Szerény kilátások Május vége hagyományosan a nyári atlétikai idény kezdetét jelenti. Az első csúcsrendez­vény rendszerint a gyaloglóké; a Világ Kupa, avagy Lugano Trophy. Az eseménynek Bareélo- na adott otthont, s a Jozef Pribilinecet először nélkülöző csehszlovák válogatott a 20 km-es távon a 6. helyen végzett, egyet javított a tavalyi helyezésén. Juraj Benőik elégedett lehetett fiai­nak teljesítményével, hiszen maga mondta még a budapesti fedettpályás világbajnokságon, hogy az olimpia utáni esztendőben az a legfon­tosabb, kipihenjék a kemény felkészülés fára­dalmait, ezért az előző éveknél kevesebb edzésmennyiséget végeznek. A barcelonai esemény rámutatott, a rövidebb távon továbbra is a világ élvonalába tartoznak a csehszlovák gyaloglók, főként Román Mrázek, a maratonin viszont nincs utódja Szikora Pálnak. A Brúnó Zauliról elnevezett Európa Kupa döntője az egyik idei csúcs a felnőtteknél (a junioroknál a varazsdini Európa-bajnokság). Az A-finálét augusztus 5-6-án az angliai Gate- sheadben bonyolítják le, méghozzá számunkra egy nem túl kellemes újítással, a sorozat történe­tében először két együttes is búcsúzik a legjob­bak sorából, s a leginkább veszélyeztetettek között van a hullámvölgybe jutott csehszlovák férfi és női csapat is. A gatesheadi szereplés alapján állítják össze a szeptember 8-10-én Barcelonában rendezendő Világ Kupán földré­szünket képviselő válogatottat, amelynek veze­tésével csehszlovák szakembert, Rudolf Duse- ket, az Európai Atlétikai Szövetség alelnökét bízta meg a testület. Csehszlovákiát az elmúlt években több atléta is képviselte, az idén csak egynek lehet reális esélye, hogy magára öltse az ,,E" betűs mezt, a gerelyhajító Jan Ze- leznynek. Riasztó a helyzet a legtöbb versenyszámban. Odajutottunk, hogy ujjonganánk, ha a kiesést jelentő utolsó két hely helyett bármelyik másikat megszereznénk. A női atlétika teljesen mély­pontra jutott, néhány számban, így Silhavá távoztával a diszkoszvetésben, továbbá a ge­relyhajításban vagy a távolugrásban - nincs is a válogatott szintet megütő versenyző. A továb­biakban is csak egy-egy akad, mögöttük vi­szont óriási úr tátong. A szakvezetés szivsza- kadva várja Táőa Slaninová visszatérését, Sedláková vagy Murková és a többiek formaja­vulását, ami némileg enyhítene az áldatlan helyzeten. Valamivel optimistábbak a férficsapat veze­tői, s ezt elsősorban az ügyességi számok néhány kiemelkedő egyéniségére alapozzák. A gátas Hudec és Höffer lehet a legbiztosabb pontszerző az ÉK-döntőben, s jó dolog, Hudec a sima 100 és 200 m-en is nagyszerű, így esetleg ezekben a számokban is beugorhat. Zeleznyröl már szóltunk, kívüle sokat várunk a hármasugró Mikulástól, aki távolban is jó eredményt ért el tavaly, a magasugró Ruffínitöl s természetesen diszkoszvetőinktől, Bugártól és Valenttól. A dobók központi edzője elmond­ta, mindketten túldobták már a 63 métert, ami idénykezdetkor több mint biztató. A versenyeket nemcsak az ügyességi szá­mok döntik el, sokkal inkább a futók, közülük pedig nagyon hiányzik a klasszis versenyző. Kérdés, hogy a fiatalok képesek-e teljesítmény­javításra, a női mezőnyben pedig az egyetlen remény Slaninová, Sedláková és Strnadová visszatérése lehet. Hogy tőlük mit remélhetünk, arra a június 14-i bratislavai Pravda - Télevízia - Slovnaft viadala talán már választ ad... VASÁRNAPI KIADÁS Index 48097 Kiadja Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága. Főszerkesztő: Kiss József. Főszerkesztő-helyettes: Csető János és Szilvássy József. Szerkesztőség: 819 15 Bratislava, Martanoviőova 25., 8. emelet. Telefon: központ 210/9, főszerkesztő: 532-20 és 210/4456, főszerkesztő-helyettesek: 210/4454 és 210/4453, szerkesztőségi titkárság: 550-18. vasárnapi kiadás: 673 70. sportrovat: 505-29 és 506-39, gazdasági ügyek 210/4425 és /4426. Távíró: 092308. Adminisztráció: Pravda Kiadóvállalat. 819 02 Bratislava. Martanoviőova 25. telefon: 586-07. Fényszedéssel készül a Pravda, az SZLKP Nyomdaipari Vállalata 02-es üzemében 815 80 Bratislava. Martanoviőova 21. Hirdetési iroda magánszemélyeknek: 819 18 Bratislava. Jiráskova5., telefon: 335-090, 335-091. Hirdetési iroda közületeknek: 819 18 Bratislava. Martanoviőova 25.17. emelet, telefon: 210/3659 és 551-83' Havi előfizetési dij - a vasárnapi kiadással együtt - 14.70 korona. A vasárnapi kiadás előfizetési díja negyedévre 13.- korona. Terjeszti a Postai Hírlapszolgálat, előfizetéseket elfogad minden posta és kézbesítő. Külföldi megrendelések: PNS, Üstredná expedicia a dovoz tlaőe. 813 81 Bratislava, Gottwaldovo námestie 6. Aki az idény elején világcsúcsot ígért: Jan ielezny Milán Mikulástól a tavalyi jó szereplés után folytatást is várnak

Next

/
Thumbnails
Contents