Vasárnapi Új Szó, 1989. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)

1989-06-02 / 22. szám

L CITROEN ACTIVA : A *3$Í9M Bemutatjuk A Citroen gyár már a Forma 1 versenyben is kipróbálta saját fejlesztésű hidropneu- matikus rugózási rendszerét, jóllehet ott még egy mechanikus irányí­tás vezényelte a rendszert. Az Activában már elektronikus vezérlés működik. A komputer beállítja a rugózás merevségét, amelyet aztán egy előre betáplált program megváltoztat a pillanatnyi útviszonyok szerint. A rendszer előre választott magasságban tartja a kocsi karosszériáját az úttest felett, de működhet automata rezsimben is, ellenőrzött adatok alapján. Az érzékelők figyelik a kocsi sebességét, a kerekek helyzetét, a kocsi billenését stb. A sebességgel növekszik a rugózás merevsége, és a kocsi magasságát a légellenállás minimalizálására állítja be a rendszer, meggátolja a kocsi „kidőlését" kanyarban. Nyugalmi állapotban a kocsi 40 milliméterrel emelkedik, így könnyebbé válik a ki- és beszállás. Ez a stabilizációs rendszer meggátolja a kocsi felborulását a kanyarban, függetlenül attól, milyen a kocsi sebessége és mekkora a kanyar rádiusza. Mind a négy meghajtott kereket blokkolás- és átcsúszásgátló berendezéssel látták el. A négy kormányozott kerék elfordulását külön-külön független hidromotor végzi. A sebesség nagyságától, a volán elforditásától a komputer mind a négy kereket egymástól függetlenül kormányozza. A téglalap alakú volán csak 60 fokos szögben fordul el, a volán és a kormányzó hidromotorok között elektromos kapcsolat van. Az elektronika meghibásodása esetén, a vezérlés önműködően hidraulikusra kapcsol. A kocsi meghajtóegysége hathengeres, háromezer köbcentiméter lökettérfogatú benzinmotor, amely az első tengely előtt van elhe­lyezve. A 2x OHC vezérlésű, üzemanyag-befecskendezésű motor teljesítménye 162 kW (220 LE). A kocsi aerodinamikus együtthatója 0,25. A légellenállás optimalizálását egy hátsó, elektronikusan vezé­relt szpoiler végzi. A kis fényszórók hatásfoka nagyon magas. Az első és hátsó lökhárítóba nyolc érzékelőt szereltek, amelyek 1,4 méteren belül jeleznek minden akadályt. Ezeknek főleg beparkolásnál lehet hasznát venni. A két-két széles ajtó középoszlop nélkül nyílik, ami megkönnyíti a ki- és beszállást. Az üléseket kívánság szerint villany- motor állítja be. A vezető ülését memóriaegységgel látták el, amely az előzetes program szerint állítja bo. A műszerfal három egységből áll. A kocsi sebességét és a motor fordulatának számát a szélvédő bal alsó sarkára szerelt holografikus tükörről lehet leolvasni. A többi adatot a műszerfalon egy vonalba elhelyezett digitális kijelző mutatja. A két első ülés közötti konzolon egy folyékony kristály képernyő van, amelyen tájékozódni lehet a kerekek állásáról, az ajtók nyitásáról, a lökhárítókba elhelyezett szenzorok adatairól. A kocsi teljesitményéröl (csúcssebesség, gyorsulás) és az üzem­anyag-fogyasztásról nem állnak rendelkezésre adatok. Szóltunk már a párizsi autó-vi­lágkiállításról, az ott bemutatott meseautókról. Ezek már lénye­gében az évezred fordulója utáni gépkocsikat vetí­tik előre. A Mé- gane-ról írtunk is ismertetőt. Most egy másik kísérle­ti kocsit mutatunk be, a Citroén Ac- tivát. A kocsin újdon­ság (elsősorban) a három, kompu­terrel vezérelt hid- ropneumatikus rendszer: a rugó­zás, a fék- és a kormányberen­dezés. Többszelepes hengerfejek A belső égésű motor működése azon alapul, hogy a munkatérbe - a hengerbe - ciklikusan friss gáz­töltetet juttatunk, az elégve munkát végez, majd távozik a hengerből, új töltetnek adva át a helyét. A gáz be- és kivezetésére nyílások szolgál­nak, amelyeket a megfelelő pillanat­ban nyitni, illetve zárni kell. Ez a fel­adat akár egyetlen szelep nélkül is megoldható, miként a dugattyúve- zérlésú kétütemű motorokon látjuk. A négyüteműeken azonban szivó- és kipufogószelepre van szükség, amelyeket a vezérmü mozgat. Könnyű belátni, hogy az áramló gáz útjában álló szeleptányér tete­mes ellenállást kelt. Az ellenállás, mint tudjuk, a sebesség négyzetével arányos, és a szívó-, valamint kipu­fogócsatornában a gázoszlop se­bessége több száz kilométer órán­ként. Ez az ellenállás több szem­pontból is káros. Mindenekelőtt azért, mert a motor hasznos teljesít­ményéből vesz el energiát. Nem kevésbé fontos az sem, hogy köz­vetve is redukálja a teljesítményt azáltal, hogy rontja a gázcserét, csökkenti a motor töltését. A lefelé mozgó dugattyú bizonyos mértékű depressziót kelt, és ezáltal szívja be a friss töltést, de a bejutó mennyisé­get az ellenállás korlátozza és to­vábbi romlást okoz a hengerben ma­radt elégett gáz, amely viszont a ki­pufogószelep ellenállása miatt nem tudott távozni. Ezek ismeretében érthetővé válik, hogy miért töreksze­nek annyira a tervezők a gázcsere javítására. Az egyik lehetőség a szelepátmérők növelése. E téren azonban hamarosan korlátokba üt­közünk: csak a hengerfurat mérté­kéig lehet terjeszkedni, és szilárdsá­gi okokból a két szelep között kell valamennyi anyagot hagyni. A mai motorokon rendszerint már nem le­het ily módon javulást elérni. A má­sik módszer a szelepnyitás fokozá­sa, mert ezáltal is nagyobb lesz az átömló keresztmetszet. Itt nincsenek geometriai korlátok, legfeljebb egy kis kimunkálást kell készíteni a du­gattyúfenéken, hogy a szelep bele hírek! A japán tudósok olyan lézersze­met szerkesztettek, melynek segít­ségével lángokon vagy akár sűrű füstön is át lehet látni. Tűzoltóknak és mentóosztagoknak szánták, de vannak olyan elképzelések, hogy az autóiparban is használható lesz. Gépkocsiba szerelve csökkentené a balesetveszélyt ködben és rossz látási viszonyoknál. Tokio fontos forgalmi vonalait elektronikus berendezések ellen­őrzik. Észlelőjük képes leolvasni és elraktározni az összes arra ha­ladó autó forgalmi rendszámát. Egy központi komputer összeha­sonlítja a befutott rendszámokat a lopott kocsik rendszámával, vagy akár a rendőrség által for­galmi kihágásért keresett autók rendszámával. A berendezés azonnal jelzi a rendőrségnek hol bukkant fel a keresett kocsi. A prostéjovi Kovozávody az első üzem, amely megkezdte a tetőcso­magtartó gyártását a Favoritra. Mi­vel a csomagtartóra különöleges fel­erősítő szerkezetet kellett szerelni, más típusra nem használható. Ára 350 Kcs. A közeljövőben megkezdik a sítalpak hordozójának gyártását is. A Szovjetunióban 1989. június 1-től felemelik a közúti szabályok megsértéséért kiszabott bírság összegét. A helyszíni bírságolás legmagasabb összege eddig öt rubel volt, most ezt tíz rubelre emelik. Az ittas vezetőnek akár 200 rubelt is ki lehet majd szabni büntetésül, de bevezetik a jogo­sítvány három évre történő bevo­nását is. Az NSZK-ban a nehéz tehergép­kocsik számára bevezetik a közúti használati díj fizetését. Ez az intéz­kedés főleg a külföldiek ellen irányul, mivel a hazai járműveknél a fizett- séggel arányban csökkentik az adót. ne verjen. A motorteljesítmény ily módon történő javítása mégis na­gyon rögös útnak számít, mert a na­gyobb nyitás nagyobb szelepgyor­sulásokkal jár, és a magasabb for- dulatszám-régiókban már igen erős szeleprugókra van szükség ahhoz, hogy a vezérmű pontosan kövesse a bütyökprofilt, ne keletkezzen a szerkezetet szétveréssel fenyege­tő „lebegés". Az erős szeleprugók mellékhatásként növelik a súrlódási veszteségeket és ezáltal felemésztik a létrejött nyereség egy részét. Álta­lában azt mondhatjuk, hogy minél na­gyobb a szelepnyitás, annál kevés­bé fordulatszámtúrő a vezérmű. hol­ott a két jellemző egyesítésére lenne szükség. Ennyi bevezető után világossá válik a többszelepes motorok elő­nye. Vegyük az összehasonlítás alapjául az immár klasszikus négy- szelepest, tehát azt, amelyiknek hengerenként két szívó- és két kipu­fogószelepe van. Ha a furaton belül rendelkezésre álló helyet teljesen kihasználjuk, akkor négy kis szelep jóval nagyobb területet ad, mint két nagy. Már pusztán emiatt is növek­szik a motor töltése, de ez még nem minden. Megfelelő szabad kereszt- metszet eléréséhez a négy szelepet kisebb mértékben kell megnyitni, mérsékelni lehet a szelepemelést. Ez viszont azt jelenti, hogy ugyano­lyan teherbíró képességű szerkezeti anyagokat használva gyorsabban lehet elérni a teljes nyitást - a vezér­lési diagram nyitási idejéből több az, ami a legszabadabb áramlást adja. összhatásként tehát jelentős mér­tékben csökken az áramlási ellenál­lás, javul a motor gázcseréje, követ­kezésképpen az egész fordulat- szám-tartományban növekszik a forgatónyomáték és nagyobb lesz az elérhető teljesítmény is. A vesz­teségek mérséklődése a hatásfokra gyakorol kedvező hatást, aminek köszönhetően viszont mérséklődik az üzemanyag-fogyasztás. Ez utóbbi alakulásában más is szerepet játszik, mégpedig a kedve­zőbb égéstér-kialakítás. A mostaná­ban általános, lapos, lencse alakú égéstér egymáshoz képest kis szö­get bezáró szelepekkel a sűrítés során jó turbulenciát ad és ezzel hozzájárul az üzemanyag csep­pecskék tökéletesebb elpárolgásá­hoz. így kevesebb benzin marad elégetlenül, kihasználatlanul, köze­lebb lehet menni az elméleti (sztö- chiometrikus) keverési arányhoz és a szegényebb keverék révén kisebb lesz a fogyasztás.Ugyanebben az irányban hat, hogy az égéstér köze­pén elhelyezett gyújtógyertya (két- szelepes motorban a gyertya szük­ségképpen féloldalasán áll) szabá­lyosan lezajló égésfolyamatot ad a lehető legrövidebb égési útvona­lakkal, gyors lángfrontterjedéssel. Ez a légszennyezésre is kedvező hatással van. Végső soron tehát minden műszaki szempont a négy- szelepes motor mellett szól. Vannak azonban gazdasági meg­fontolások is: magától értetődik, hogy a bonyolultabb hengerfejönt­vény, az igényesebb kialakítást! szí­vó- és kipufogócsonk, a több alkat­részt tartalmazó vezérmű gyártása és karbantartása jóval többe kerül és ezt a fogyasztáscsökkenés sem képes ellensúlyozni. A fogyasztás- csökkenést egyébként is relatíve kell érteni, tehát úgy, hogy az elért telje­sítményhez képest kisebb, mint két- szelepes konstrukcióval lenne, de a teljesítménypotenciál kihasználá­sakor összességében mégis meg­növekszik egy egyszerű motorhoz viszonyítva. KARLOVITZ KRISTÓF Renault hengerfejcsalád négyhengeres soros és hathengeres V moto­rok részére, hengerenként három illetve négy szeleppel, atmoszférikus vagy turbó kivitelben gg' V< Ctgjfl llff J B^ B B B ...a nappali fény intenzitása 20 000 és 50 000 lux között mozog, sőt erős napsütésnél elérheti akár a 100 000 luxot is? Ezzel szemben az éjjeli mesterséges megvilágítás intenzitása mindössze 10-20 lux. A sötét, nem kivilágított utakon a vezető csak a saját fényforrására van utalva. Tulajdon­képpen a fényszóróival kialakított „fényalagútban" vezet, amelyet az éjszaka sötétsége vesz körül. A következmény: a látómező beszűkülése, a kisebb térhatás, a színek elmosódása, a részletek elmosódása a távolság nehezebb felmérése. Ilyen körülmények között nehezebb megállapítani a fékezéshez szükséges távolságot. Ezért sötétben gyakran ún. veszélyes zónában vezetünk, ami azt jelenti, hogy rövidebb szakaszt vagyunk képesek belátni, mint amennyi a fékezési távolság. Nem véletlen, hogy az éjszaka történt forgalmi balesetek száma a nappaliak háromszorosa. A gyalogosok és kerékpárosok ruhája a sötétben elnyeli a fényt. A veszélyes zónán túl már nem látjuk őket. Például egy sötét ruhába öltözött embert 26 méter távolságból, de még akin világos ruha van, azt is csak 28 méterre vagyunk képesek észlelni. E számok alapján megállapíthatjuk, hogy 40 km/ó sebes­ségnél még féktávolságon kívül regisztráljuk a gyalogost vagy a megvi- lágítatlan kerékpárt. A sebesség növekedésével ennek valószínűsége csök­ken és 70 km/ó sebességnél már minden körülmény között a veszélyes zónába kerülnek. A gázolás veszélyét növeli az is, hogy sötétben nem érzik a gyalogosok annyira veszélyeztetve magukat, mint nappal. Általában túlbecsülik a köze­ledő gépkocsi fényének erejét. Kísérletet tettek a gyalogosokkal. Egy álló, bekapcsolt fényszórójú kocsival mentek szembe, és az volt a feladatuk, hogy jelöljék meg azt a helyet, amikor azt gondolják, a gépkocsi vezetőjét már látja őket. A megjelölt távolság 150-180 méter között mozgott, pedig a gépkocsi fényszóróinak hatósugara mindössze 100 méter volt. Tompított fényeknél, amikor a megvilágított távolság 30 méter volt, a jelzéseket a kísérleti alanyok 60-80 méter távolságban rakták le. ... ha lakott területen, sötét utcában, éjjel nem hajt gyorsabban mint 40 km/ó, minimális a gázolás veszélye? -ru­ÚJSZÚ 16 1989. VI. 2.

Next

/
Thumbnails
Contents