Vasárnapi Új Szó, 1989. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)

1989-06-02 / 22. szám

KGST KübkéP A csehszlovák tüzelőanyag- energetikai komplexum az olyan népgazdasági ágazatok közé tartozik, amelyek aktívan bekapcso­lódnak a nemzetközi munkameg­osztásba. A napokban az ágazat külföldi kapcsolatairól Josef Skrabal mérnökkel, a Szövetségi Tüzelő­anyag- és Energiaellátási Miniszté­rium nemzetközi együttműködési vállalatot, amely a gázipar területén fog működni. A jelenlegi időszakban franciaországi és NSZK-beli partne­rekkel folytatunk tárgyalásokat kö­zös vállalatok létesítéséről, ezek el­sősorban ágazatunk ökológiai prog­ramjával függnek össze. Magyaror­szág és Kanada részvételével há­romoldalú megbeszélések vannak folyamatban a SLOWPOKE rend­szerű kis atomfűtömúvek közös gyártásának bevezetéséről, ame­lyek építésére más külföldi orszá­gokban is vállalkoznánk. • Ez év március 11-én Ostravá- ban ünnepélyesen megnyitották az ENSZ segélyprogramjai keretében működő koordinációs munkahelye­ket, amely a szénbányákban alkal­mazott számítástechnikai rendsze­rek fejlesztésével foglalkozik. Kap­hatnánk erről részletesebb tájékoz­tatást?- Reszortunk aktívan bekapcso­lódott az ENSZ programjainak a megvalósításába, főleg az Európai Gazdasági Bizottság keretei között. Képviselőink az EGB három jelentős bizottságának a munkájában vesz­nek részt, mégpedig a szénipari, a kőolaj- és a gázipari, valamint a villamosenergia-ip^ri bizottság Részvételünk a nemzetközi energetikai együttműködésben osztályának igazgatójával beszél­gettünk. • Hogyan jellemezhetné röviden a csehszlovák tüzelőanyag-energe­tikai komplexum részvételét a nem­zetközi munkamegosztásban?- Nemzetközi együttműködésünk három fő irányban valósul meg. Az egyiket a KGST-országokkal folyta­tott két- és többoldalú együttműkö­dés képezi, a másik a fejlett tőkés és a fejlődő országokkal kapcsolatos, a harmadikba pedig az ENSZ nem­zetközi szervezetei keretében vég­zett tevékenységet sorolhatjuk. • Közismert, hogy reszortjuk a KGST-országokkal folytatott együttműködésben az elsődleges energiaforrásokkal és a villamos energiával való gazdálkodásban széles körű kereskedelmi kapcsola­tokat épített ki. Ide sorolhatjuk a tá­volsági gázvezetékek építésében való részvételt is. Ezekről az össze­függésekről már sokat irtunk, ezért inkább az iránt érdeklődnék, hogy milyen mértékben bontakoznak ki az együttműködés új formái, a közvet­len kapcsolatok és a közös vállala­tok létesítése területén.- A gyártásszakosításra és a ter­melési kooperációra vonatkozó köz­vetlen kapcsolatok fejlesztéséhez új állami vállalatainknak alapvető érde­ke fűződik. Ezt bizonyítja az is, hogy amíg 1987-ben csak 5 kooperációs szerződést kötöttünk, az elmúlt év­ben már tizenöttel gyarapodott az ilyen szerződések száma. Ezek többsége a bányaipari termelés gé­pesítésével függ össze. Az együttműködés új formái közé tartoznak a közös vállalatok. A mi reszortunkban a HALDEX csehszlo­vák-magyar társaság 1987 óta mű­ködik Ostravában, ennek tevékeny­sége a meddőhányókban rejlő szén- vagyon hasznosítására irányul. Az elmúlt évben alapítottuk meg a DANCO csehszlovák-dán közös munkájában. A szénipari bizottság­ban két jelentős program megvalósí­tásában veszünk részt. Alapjában véve mindkét program munkavédel­mi jellegű, az egyik a mélyművelésű bányákban az omlásveszély elhárí­tásával kapcsolatos, a másik pedig a gépi berendezések, főleg a külszí­ni nagygépek műszaki állapotának szétszerelés nélküli ellenőrzésére vonatkozik. Mivel ezekben a progra­mokban nélkülözhetetlen szerepe van a számítástechnikának, 1986- ban a kormányközi tanácskozáso­kon javaslatot tettünk egy bányaipari számítástechnikai koordinációs köz­pont létesítésére. Mivel a szénkiter­melésben gazdag tapasztalataink vannak, az a megtiszteltetés ért minket, hogy Csehszlovákiát bízták meg a nemzetközi koordinációs köz­pont létrehozására. Az ENSZ koor­dinációs munkahelye jelenleg az Ostravai Tüzelőanyag-Energetikai Kutatóintézetben működik, s egy­aránt el van látva hazai és külföldi műszaki berendezésekkel. • Az ENSZ nemzetközi koordi­nációs munkahelyének tevékenysé­géből milyen előnyök származnak Csehszlovákia számára?- Ez a tevékenység nemzetközi és hazai szempontból egyaránt nagy jelentőségű. Olyan problémák megoldásáról van szó, amelyek mind az iparilag fejlett, mind a fejlő­dő országok bányaiparában komoly gondokat okoznak. Ebben a munká­ban ezért nemcsak azok az orszá­gok érdekeltek, amelyek az ENSZ segélyprogramjaiban részesülnek, hanem a fejlett számítástechnikai és jelzőberendezésekkel rendelkező országok is. így olyan program ke­rült Csehszlovákiába, amely az ipa­rilag fejlett tőkés országok részvéte­lével valósul meg, amelyek a szük­séges műszerekről és berendezé­sekről is gondoskodnak. A Cseh­szlovákiában létesített ENSZ nem­zetközi koordinációs központ tehát csúcsszínvonalú műszaki berende­zésekkel végezheti a munkáját, s olyan feladatokat teljesíthet, ame­lyekkel az iparilag fejlett országok legjelentősebb vállalatai foglal­koznak.' • Reszortjuk milyen más terüle­teken vesz részt az ENSZ program­jai keretében megvalósuló nemzet­közi munkamegosztásban?- Nagy igyekezetét fejtettünk ki abban az irányban, hogy részt ve­gyünk az energiatakarékos iparfej­lesztési programok területén kibon­takozó együttműködésben. Ez azzal az eredménnyel járt, hogy Cseh­szlovákiára bízták az ezzel kapcso­latos munkák koordinálását. Még ebben az évben sor kerül Prágában a koordinációs központ létrehozásá­ra, mégpedig az Energetikai Kutató- intézetben. • A csehszlovák tüzelőanyag­energetikai komplexum milyen fel­adatokat teljesít a Bécsben székelő Nemzetközi Atomenergia-ügynök­séggel folytatott együttműködés ke­retében?- Az ügynökség 31 éves fennállá­sa alatt reszortunk számos szakem­berrel vett részt az atomerőművek üzembiztonságának növelésére irá­nyuló tudományos kutatásban. El­mondhatjuk, hogy ezen a területen az együttműködés mérlege kiegyen­súlyozott, amennyit adunk, annyiban részesülünk. Az ügynökség főleg fiatal mérnökeink szakmai to­vábbképzéséről gondoskodik. Részt veszünk továbbá olyan szaktanács­kozásokon is, amelyek jelenleg az újabb atomenergetikai technológiai eljárások kifejlesztésével kapcsola­tosak, s amelyek célja a tagorszá­gok biztonságos és ökológiailag tiszta energiaellátása. Befejezésül szeretném még hoz­zátenni, hogy az említett akciók tá­volról sem merítik ki reszortunk nemzetközi kapcsolatait, hiszen részt veszünk a nem kormányjellegű nemzetközi szervezetek munkájá­ban is, amilyen például az Energeti­kai Világkonferencia, a Bányaipari Világkongresszus, a Gázipari Vi­lágunió és mások, amelyek kereté­ben más országok szakembereivel együttműködve szakágazatunk je­lentős problémáinak a megoldásán fáradozunk. DAGMAR TRUNCOVÁ Románia észak-nyugati körzeteinek energiaellátásában fontos szerepet játszik az Oradea-2 hőerőmű, melynek építése 1985-ben kezdődött, s berendezéseit a Skodaexport és a Romelektro külkeres­kedelmi vállalatok közti megállapodás alapján az Első Brnói Gépgyá-' rak szállítja. A csehszlovák szakemberek az első 60 MW-os energeti­kai blokkot 1987 novemberében helyezték üzembe, a másodikat egy évvel később, s jelenleg készítik elő a harmadik 60 MW-os blokk átadását. Jelenleg már a blokk komplex helyszíni vizsgálatait végzik, s a teljes üzembe helyezésre az ősz folyamán kerül sor. A csehszlovák-román energetikai együttműködésnek már sokéves hagyományai vannak, s a román szakemberek véleménye szerint a Csehszlovákiától vásárolt erómúvi berendezések a legmegbízha­tóbbak közé tartoznak. Csehszlovák berendezések működnek többek között Bukarest, Doice?ti, Craiova, Rovinari, Ludu? és más városok áramfejlesztő telepein. Az energetikai együttműködés 1951-ben kez­dődött, amikor a csehszlovák fél hat 20 MW-os energíablokkot szállított a Doice$ti Hőerőmű megépítéséhez. Jelenleg a Romániá­ban termelt villamos energiának mintegy 10-15 százalékát állítják elő Csehszlovákiában gyártott berendezések. Az elsődleges energiaforrások hiánya Romániában is előtérbe helyezte a nem hagyományos energiaforrások, főleg a napenergia és a geotermális energia kihasználását A napenergiát például célsze­rűen hasznosítják a gabonatermés, továbbá a gyümölcs- és zöldség­félék szárítására. Számos városban ..napkollektoros negyedek" épültek ki, ahol. a nyári háztartási melegvíz-ellátást napenergiával biztosítják. Bukarestben például csaknem 100 ezer négyzetméternyi napkollektort üzemeltetnek, s ezzel évente mintegy 6000 tonna egyezményes tüzelőanyagot takarítanak meg. Az egyik brassói kutatóintézetben különböző típusú szélerőművek kifejlesztésével is foglalkoznak, egy ilyen berendezéssel például 150 méter mélyről szivattyúzható az ivóvíz. Románia geotermális energiaforrásokban különösen gazdag ország, a hasznosítható készletek a felmérések szerint hatmilló tonna egyezményes tüzelőanyagnak felelnek meg. Egyelőre mintegy 2500 lakást, továbbá néhány középületet, üvegházat és állattenyésztési telepet fútenek termálvízzel. Nagy figyelmet fordítanak a biogáz hasznosítására is, számos biogáztelepet helyeztek már üzembe az ipari vállalatoknál és a mezőgazdasági szövetkezetekben. A romániai szaksajtó hangsúlyozza, hogy a másodlagos energia- források hasznosítására nagy súlyt kell helyezni, mert a kőolaj, a földgáz és a szén jövesztési lehetőségei nagyon korlátozottak, s az ország jelentős mértékben ezek behozatalára szorul. KOKES JÁNOS A közlekedés fejlesztése Bulgáriában sem tűr halasztást A cégrendszer is elősegítheti Triton Pacsov, a Bolgár Népköztársaság köz­lekedési minisztere a bulgáriai közlekedés jelen­legi helyzetével és távlati fejlesztésével foglalko­zott a napokban a Rabotnyicseszko gyelo napi­lap hasábjain. A közlekedés minőségi fejleszté­sének legfőbb feladatai közé sorolta az elavult, elhasználódott autóbuszok, vasúti kocsik, repü­lőgépek felújítását. Emellett a tengeri kereske­delmi flotta és a folyami hajók felújítása is lassú ütemben halad. A forgalomban levő autóbuszok 40-50 százalékát már leírták, s jelentős lemara­dás mutatkozik a vasúti közlekedés műszaki infrastruktúrájának fejlesztésében is, a forgalom automatizálásában és elektronizálásában. Na­gyobb gondot kell fordítani az utazás kulturális színvonalának javítására is, továbbá a közleke­dési biztonság és fegyelem fokozására. a minőségi színvonal javítását A miniszter rámutatott a vasúti balesetek számának növekedésére, de egyúttal azt is megállapította, hogy az új műszaki és káderügyi intézkedések már javuláshoz vezettek ezen a té­ren Mint mondotta, az egész bolgár népgazda­ságban bevezetésre kerülő cégrendszer széles lehetőségeket nyújt a közlekedés színvonalának emeléséhez. Ebben az ágazatban a specifikus szakágazati feladatról gondoskodó nagy állami cégek mellett kisebb és közepes cégek is kiala­kulnak, főleg az autóközlekedés területén, ahol adva vannak a feltételek az egészséges ver­senyszellem, a gazdasági önállóság és a kezde­ményezés fejlesztéséhez. Az autóközlekedés fejlesztéséhez a helyi önigazgatási szervek is hozzájárulnak. (kr) Fejlemények Lengyelország külkereskedelmében Az elmúlt évben a lengyel külkereskede­lem jó eredményei megállították Lengyel- ország világkereskedelemben való részvé­teli arányának eddigi csökkenését. A kivitel és a behozatal dinamikus fejlődése többek között a külgazdasági kapcsolatokban be­vezetett magasabb szintű és nem hagyo­mányos formáknak köszönhető. Elmélyül­tek a gazdálkodó szervezetek közvetlen nemzetközi kapcsolatai, s fokozódott a nemzetközi szervezetekkel folytatott együttműködés. Rugalmas módszernek bizonyult például a szabad valutákban történő elszámolás a KGST-országokkal folytatott kereskede­lemben, amely körülbelül 4 százalékos arányt ért el a teljes forgalomban. Az ilyen jellegű elszámolásokban 78 százalékos arányt ' képvisel a tüzelőanyagokkal, a nyers- és az alapanyagokkal való keres­kedelem, a többit gépek és berendezések teszik ki. A szabad valutákban való elszá­molás előnye elsősorban abból adódik, hogy egyes hiánycikkek beszerzésénél aránylag gyors eljárást tesz lehetővé, emel­lett az éves jegyzőkönyvek kereteit megha­ladó beszerzésekre is módot ad. A lengyel közgazdászok a szocialista országokkal folytatott kereskedelemben a szabad valu­tákban való elszámolás további kiszélesíté­sével számolnak, főleg a Szovjetunióval kapcsolatban. Az 1988-as évben a lengyel állampolgá­rok által megvalósított személyes külkeres­kedelmi árucsere is lényeges mértékben bővült. A nem hivatalos behozatal növeke­dését elsősorban a hiányos belkereskedel­mi áruválaszték idézte elő, a kivitel pedig a dollár magas feketepiaci árfolyamából indult ki, amely előnyös feltételeket biztosí­tott a lengyel termékek külföldi értékesíté­séhez. A lengyel textilipari termékek és egyéb fogyasztási cikkek magánkivitele fő­leg a Szovjetunióba, Magyarországra, Ro­mániába, Törökországra, Görögországba és Ausztriába irányult. A behozott termékek főleg a Távol-Keletről és Törökországból származtak, s jelentős mennyiségű sze­mélygépkocsit hoztak be az NSZK-ból. Becslések szerint 1986-ban a magánimport értéke mintegy 420 milliárd zlotyt ért el, s meghaladta a hivatalos behozatal értéké­nek 20 százalékát A feltételezések szerint ez a részarány az elmúlt évben tovább növekedett. A tavalyi év folyamán a hagyományos árucserénél dinamikusabban fejlődött a szolgáltatásokra irányuló lengyel külke­reskedelem. A szolgáltatások és a tudomá­nyos-műszaki ismeretek kivitele az 1987. évi 1,5 milliárd zlotyról 1988-ban 3 milliárd zlotyra nőtt, s ebben legnagyobb arányt képviselt az NSZK-ba irányuló export. A li- cencek kivitele a korábbi évek szintjén ma­radt, az utóbbi három évben átlagosan 10-11 lengyel licenc értékesítésére került sor. Ugyanakkor a licencek behozatala a hetvenes évek szintjéhez viszonyítva alapvető mértékben csökkent, 1987-ben tíz, tavaly pedig mindössze két licencet hoztak be. A vállalatok közvetlen együttműködése is gyors fejlődésnek indult. A vállalatok az év folyamán 400 új közvetlen-együttműködési megállapodást kötöttek, ezek 81 százaléka szovjet vállalatokkal kapcsolatos. A közvet­len kapcsolatok egyharmada az ipari terme­lésre, 16 százaléka a mezőgazdaságra és az erdőgazdálkodásra, 17 százaléka pedig tudományos-műszaki együttműködésre vo­natkozik. Lengyelország jelentős mértékben fo­kozza az együttműködését a nemzetközi szervezetekkel. Számos szerződést kötött például az UNIDO, az ENSZ iparfejlesztési szervezete közvetítésével, amelyek kereté­ben lengyel szakemberek külföldi munkák­ban vesznek részt, főleg a fejlődő országok­ban. Az ilyen formában végzett munkák értéke az 1987-től 1990-ig terjedő időszak­ban 4,8 milliárd dollárra tehető. -dp-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents