Vasárnapi Új Szó, 1989. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)

1989-06-02 / 22. szám

A XVIII. kongresszus előkészítésének időszakába léptünk. A párttagokkal folytatott beszélgetéseket nemsokára az évzáró taggyűlések követik. Minden szinten „készül a leltár11, hogyan valósítjuk meg a párt irányvonalát, miként teljesítjük a társadalom átalakítása érdekében elfogadott párthatározatokat.- Milyen kötelességek és feladatok hárulnak ebből adódóan az SZLKP Nyugat-szlovákiai Kerületi Ellenőrző és Revíziós Bizottságára?- A CSKP alapszabályzata feladatul adja az ellenőrzési és revíziós bizottságoknak a pártalapszabályzat és a pártélet normáinak megtartását, a párt eszmei és szervezeti egységének megszilárdítását, a határozatok ellenőrzését, a párt ellenőrző tevékenysége hatékonyságának elmélyítését. Azoknak a kommunistáknak a felelősségre vonását, akik megsértik a párt irányvonalát és szabályzatát, a párt- és az állami fegyelmet, a párterkölcsöt. Úgyszintén az észrevételek, javaslatok és panaszok megfelelő és időben történő intézésének, valamint a pártszervek gazdálkodásának ellenőrzését. Mindjárt bevezetőben hangsúlyozni kell, hogy a felsőbb fokú ellenőrzési és revíziós bizottságok nem irányítják az alacsonyabb szinten működő bizottságokat, de módszertani segítséget nyújtanak nekik és egyúttal ellenőrzik is ezeknek a megtartását.- Tisztázzunk egy fogalmat Magyarics elvtárs. Az ellenőrzés és a revízió két, egymáshoz közel álló fogalom. Az önök gyakorlatában mi a különbség a kettő között, mi az ellenőrzés és mi a revízió?- A kérdésre válaszolva vissza kell mennünk pártunk történetében a CSKP XII. kongresszusáig, elsőként a szocialista országok kommunista és munkáspártjai közül itt lett egybevonva a pártnak ez a tevékenysége, amit az alapszabályzat is rögzített. A XII. kongresszusig a CSKP-ban is úgy, mint egynéhány más testvérpártban, a párt határozatainak ellenőrzését és a fegyelmi ügyeket a párt központi vagy az alsóbb szintű választott testületéinek keretéből megválasztott fegyelmi bizottság hajtotta végre. A párt gazdálkodásának ellenőrzésére egy ellenőrző-revíziós bizottság volt választva. Ezeket a XII. kongresszusig mindig a kongresszus vagy a pártkonferencia választotta. A XII. kongresszus előtt a párton belüli vita keretében tárgyalták meg az új alapszabályzat elfogadását. Olyan döntés született, hogy a párt ellenőrzési tevékenységét (a saját határozatok teljes ellenőrzésétől a fegyelmi ügyek és a pénzügyi gazdálkodás revíziójáig) egy független szerv végzi, amelyet a kongresszus és a konferenciák fognak választani és ez a szerv a kongresszusnak és a konferenciának fog tevékenységéről beszámolni. A két kongresszus és konferencia közötti időszakban tevékenységéről jelentéssel tartozik a választott központi bizottságnak (illetve a kerületi vagy a járási bizottságnak).

A XII. kongresszustól az alapszabályzatot háromszor módosították, de ami az ellenőrzési és revíziós bizottságot illeti, feladata azóta is változatlanul így van az alap- szabályzatba foglalva.

Az eltelt időszaktól a testvérpártoknál is hasonlóan alakult a pártnak ez a tevékenysége, például a Bolgár Kommunista Pártban és az SZKP-ban is a 19. konferencia után. Éppen az elmúlt napokban járt nálunk az SZKP küldöttsége tapasztalatcserén.- Ez így világos, de mégis, mi tartozik a bizottság konkrét tevékenységi körébe?-A CSKP KB erről szóló irányelve kimondja, hogy az ellenőrzési és revíziós bizottságoknak - már említettem is részben -, három konkrét hatásköre van.

Első - az ellenőrző tevékenység. Ide tartozik a párt alapszabályzatának megtartása, azon a szinten, amelyen az ellenörzé- is revíziós bizottság tevékenykedik.

Második - a revíziós tevékenység. Ide tartozik a párt gazdasági, pénzügyi irányelveinek megtartása a pártszerveknél, -szervezeteknél a Népi Milíciánál, valamint a pártintézményeknél.

Harmadik - a fegyelmi és a tagsági ügyek. Mindenekelőtt, hogy hogyan tartják be az ide vonatkozó alapszabályzat egyes cikkelyeit, a KB irányelveit, továbbá ide tartozik a fegyelmi ügyek (pártbüntetések) felülbírálása, amelyekkel az alsóbb szervek foglalkoztak.- Az alapszabályzat értelmében - a 69. cikkely kimondja, hogy - a termelés szakaszán működő alapszervezeteknek ellenőrzési joguk van.- Igen. De ez elsősorban is az ott tevékenykedő alapszervezetre vonatkozik Mi a pártszervek által elfogadott határozatok teljesítésének ellenőrzését hajtjuk végre. Először is el kell mondanunk, hogy a párt ellenőrzési és revíziós bizottságai minden

szinten saját munkatervük alapján tevékenykednek. De vannak közös ellenőrzések, amelyeket a CSKP Ellenőrzési és Revíziós Bizottságával, illetve az SZLKP bizottságával hajt végre a kerületi ellenőrzési revíziós bizottság. A közelmúltban több ilyen közös ellenőrzést hajtottunk végre. A CSKP KB 9. ülése elfogadta az új káderprogramot, ennek a megvalósítását ellenőriztük minden járásban, átlagosan véve 20-20 szervezetben (például a komáromi (Komárno) hajógyár, a Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Járási Építövállalat, illetve a járási egészségügyi intézet szervezeteiben).

Saját tervünk alapján végzünk önálló ellenőrzéseket is. Többek között éppen most folyik a Nyitrai (Nitra) járásban a tagsági alap fejlesztését érintő ellenőrzés Az utóbbi időben erről több szó esett. Vannak olyan hangok, amelyek szerint a munkásfiatalok húzódoznak a pártba való felvételtől,

vagy hogy a felvettek közt sok a passzív párttag. Ezek a kérdések nem lehetnek számunkra közömbösek.- Miért éppen a Nyitrai járásban végzik az ellenőrzést? Ez véletlen, vagy van benne valami tudatosság?

I- Először is a mi munkánkban ezen a szakaszon nincsenek véletlenek. Hogy miért éppen Nyitrán? Úgy lehet mondani, hogy teljes mértékben jellemzi a területünket. Erős a munkásbázisa, sok a fiatal, erős a mezőgazdasága is, van főiskolája, sok intézménye és egyike a legnagyobb járási pártszervezeteknek, itt található tagságunk több mint 12 százaléka.

Ebben az esztendőben fel akarjuk mérni továbbá a legutóbbi járási pártkonferencián és a plénumokon elfogadott határozatok teljesítését is az állattenyésztés szakaszán. Nem óvatosságból, inkább taktikából nem nevezném meg a helyszínt, mert mégis ellenőrzésről van szó Tudniillik éveken keresztül határozatokat hoztak, hogy kevés a kommunista az állattenyésztésben dolgozók között, s ezért a helyzeten változtatni kell. És az egész kerületben azt tapasztaljuk, hogy nincs változás. Éppen ennek az okát akarjuk a felméréssel kideríteni.- Az elmondottakból kitűnik, hogy sok a felmérés, az ellenőrzés - de milyenek az eredmények?- A felmérés, ellenőrzés nem azért van, mert kíváncsiak vagyunk valamire, hanem azért, hogy a hibákból okulva olyan intézkedést hozzunk, ami a helyzetet lényeqesen javítja.- Van erre már valamilyen példa?- Itt példát nem kell keresni, mert minden felmérésnek az eredménye a hibák kiküszöbölése. Ésnálunkazamimunkastilusunkhoz tartozik, hogy az ellenőrzésekhez visz- szatérünk, tehát az említett tevékenységet ismételten ellenőrizzük. Például Partizán- skéban, ahol a cipőgyártás mennyiségi tervét teljesítették, de az árkategóriák szétirá- sait nem. A figyelmeztetés alapján javult a helyzet, szétírták a tervet úgy, hogy az alacsonyabb árkategóriákba besorolt cipők gyártási tervét is teljesíthessék.

Itt kell még megemlítenem, hogy konkrét intézkedéseket minden szinten a választott pártszerv, tehát a plénum, alacsonyabb szinten a pártbizottság, illetve az elnökség hozhat. Mi a jelentéseket, észrevételeket a felmérésről a pártszerv elé terjesztjük.- Eddig az ellenőrzésről beszéltünk. Magyarul a revízió ellenőrzést is jelent és

felülvizsgálatot is, de mit jelent ez az önök tevékenységében?- Már elmondtam, mi lényegében a revízió, de most néhány szót konkrétabban: A CSKP KB pénzügyi-gazdasági osztályának, az SZLKP KB pénzügyi-gazdasági osztályának és a kerületi pártbizottságnak vannak ellenőrei. Ezek rendszeres pénzügyi-gazdasági ellenőrzéseket tartanak. Mi úgy mondjuk, hogy pénzügyi okmányellenőrzést végzünk. Saját munkatervünk szerint csak az egyes szakaszokat ellenőrizzük. Mint már elmondtam, nemcsak a párt- szervekben, hanem a Népi Milíciánál és az intézményekben is.- Konkrétan melyek ezek?- Ezek a Rudé právo, a Pravda; a párt kiadóvállalatai és a CSKP Politikai Főiskolája.- Az ellenőrzésnek, revíziónak vannak konkrét tapasztalatai?- Ami a párt pénzügyi és gazdálkodási politikáját illeti, ez sem problémamentes, de ez annyira belügye a pártnak, hogy ezzel csak közvetlenül a pártszervek, az elnökség vagy a plénum foglalkoznak. De vannak olyan ügyek is, amelyek közvetlenül a párttagságot érintik. Többek között a pártilletékek fizetése. Például az elmúlt időszakban a bírósági szakértők mellékjövedelmét ellenőriztük. Száz bírósági szakértő esetében egy évre számítva, a kerületben körülbelül 200 ezer koronát tett ki a nem kiegyenlített párttagsági illeték.

Ide tartozik még a párt vagyonának a védelme is, mert azt mindenki láthatja, hogy a pártnak nagy anyagi ingatlanja van; s ennek a kihasználását figyelemmel kell kísérni, ellenőrizni kell.- A következő feladat a pártfegyelmi ügyek. Párttitok ez?-A pártnak nincsenek titkai. Mi vezető párt vagyunk, tömegpárt. Hogy csak a mi kerületünkről szóljunk, csaknem 140 ezer tagunk és tagjelöltünk van, s ez nagy tömeg. De azt is jelenti, hogy ez ennyi magánprobléma is. És alapszabályzatunk bevezető szakasza leszögezi, hogy a párttag, aki cselekedetével, tevékenységével árt a párt tekintélyének, ez ellen eljárást kell indítani.- Minden esetben?- A kérdésre nem akarok kérdéssel válaszolni, de úgy mondhatnám, minden esetben akkor, ha erről az alapszervezetnek

! tudomása van, viszont minden esetben kellene, ahányszor csak előfordul. Talán számokban: évente nekünk kb. 900 körül van a pártfegyelmi ügyünk, úgy is lehetne mondani, hogy ez elenyésző százalék a párttagság arányaihoz viszonyítva. De ha azt látjuk, hogy ennek majdnem a fele a munkásoknál fordul elő, a helyzet elgondolkodtató. Mint ahogy az is, hogy ennek majdnem az egyötöde a pártfeladatok nem teljesítéséből ered, (majdnem 190), és körülbelül ugyanennyi a törvény megsértéséért adott párt- büntetés. Az elsőként említett fegyelmi eljárás öt évre visszamenőleg, nem nagy különbséggel, azonos szinten van. Sajnos, a másodikként említett esetek az elmúlt öt évhez hasonlítva ugrásszerűen növekedtek. Ezenkívül el kell mondani, hogy nyilvántartunk majdnem 30 olyan feltételt, amelynek értelmében a párttagok ellen fegyelmi eljárás van folyamatban (garázdálkodás, alkoholizmus, rendezetlen családi élet, rossz munkaerkölcs, a pártigazolvány megrongálása). A legutóbbi rendkívül gyors csökkenést mutat, míg 1981-ben 71 esetben kellett foglalkoznunk a pártigazolvány megrongálásával, addig az elmúlt esztendőben csupán egyetlen ilyen eset fordult elő.- Milyen fokúak ezek a pártbüntetések?

’íáAjlílÁAbÉiiiÚbdilkiÉ

és az ellenőrzés

s/sssssssssssssssssssssss/sssssssssssssssssssssss/sssssssssssssssssss//

Beszélgetés föAGYARICS VINCÉVEL, a CSKP Központi Ellenőrzési és Revíziós Bizottságának tagjával, az SZLKP Nyugat-szlovákiai Kerületi Ellenőrzési és Revíziós Bizottságának elnökével- Az alapszabályzat kimondja, milyenek lehetnek. Mi főleg a pártból való kizárást kísérjük figyelemmel. Illetve a többi büntetést is olyan értelemben, hogy mi vagyunk a fellebbezésnél az a szerv, amely másodfokon dönt ezekben a kérdésekben. Számokban kifejezve: 89 személyt zártak ki a pártból, ebből 9 a párttagjelölt. Figyelemre méltó talán itt még az is, hogy 222 esetben a jelöltet nem igazolták át tagnak.- Sok ez, vagy kevés?- Soknak semmi esetre sem lehet mondani, de fontos és elgondolkodtató nemcsak a mi számunkra, hanem főleg az alapszervezetek számára, hogy kiket jelöltek, hogyan készítették fel őket. A felelősség az alapszervezetre - a jótállókra is hárul. És ami a pártbüntetéseket illeti, talán emíitésre méltó még, hogy a párt tekintélye ellen vétő párttagok 55,7 százaléka az első fokú párt- büntetést kapta.- Már emlitette, hogy önök fellebbezési ügyekben is illetékesek. Hány esetben fordultak a kerületi ellenőrzési és revíziós bizottsághoz fellebbezéssel?- Hogy konkrét legyek, az elmúlt esztendőben a pártból való kizárás ügyében heten, öten a büntetések fokozatának csökkentése vagy törlése érdekében fellebbeztek. Meg kell mondani, hogy ezek a fellebbezések majd minden esetben indokolatlanok voltak. Ami a járási ellenőrzési és revíziós bizottságokat illeti, 11 esetet kellett intéznünk, tíz esetet pozitívan (két esetben törölték a döntést a pártból való kizárásra, négy esetben alaptalanok voltak a kisebb fokú pártbüntetések).- A pártbüntetéssel járnak másfajta szankciók is?- Ezt a kérdést nagyon is vártam, s kötelességem erre választ adni. Tudniillik az alapszervezetek sokszor „egy kalap alá veszik" a kettőt, főleg abban az esetben, ha törvénysértésről van szó, s a párttag ellen bírósági eljárás van folyamatban. Ilyenkor a pártbüntetés kiszabásánál ki akarjuk várni a bírósági döntéseket. Egyszer s mindenkorra tisztázzuk: a két szabályt nem szabad összekapcsolni, és bizonyos bírósági döntések vagy folyamatok befolyása alatt hozni pártfegyelmi döntést. A párttag fegyelmiig az alapszabályzat megsértéséért felelős a párttagsági gyűlésen. Minden alkalommal a pártfegyelmi bizottság jelentése alapján lehet csak a tagot pártbüntetéssel büntetni. Alapszabályzatunk kimondja, melyek a kivételes esetek: Tehát ha a párttag ittas állapotban gépkocsit vezetett és a jogi szervek eljárást indítottak ellene, a pártfegyelmit nem azért vezetik le, mert a bünte- tökönyv paragrafusa szerint eljárás van ellene folyamatban, hanem mert magatartása nem felel meg a kommunista magatartásának. A bírósági eljárástól függetlenül kell hozni a pártfegyelmi döntést, tehát függetlenül attól, milyen büntetést ró ki a bíróság. A helyes az volna, ha a pártbüntetés a tények alapján azt venné figyelembe, a kommunista mennyiben sértette meg a párt tekintélyét.- És ezt az elvet meg is tartják?- Már említettem, hogy sajnos, nem minden esetben. Szeretném - nem tisztázni - de kiigazítani az előző számokat figyelembe véve, hogy a törvénysértések aránya az utóbbi években az összes pártfegyelminek csak a 11 százalékát teszik ki. Ami az egész kerület párttagjainak létszámához viszonyítva teljesen elenyésző százalék.- A CSKP KB Elnökségének Levele a szocialista törvényesség megtartásáról még mindig időszerű. Önök is kapnak olyan leveleket a dolgozóktól, amelyek a visszaéléseket, hiányosságokat tárják fel!- Dicsekvés nélkül mondhatom, a mi ellenőrzéseink - a kerületi és a járási bizottságok - segítségével is következetesebbé vált a munka a dolgozók leveleivel. A bejelentések kivizsgálásában rendkívül fontos a tárgyilagosság, a pártosság, s a bíráló védelme. Kerületünk járási pártbizottságai 1988-ban 1114 beadványt kaptak, ebből 226 volt névtelen. A kerületi pártbizottságra 384 panasz érkezett, ebből 145 az anonim. A mi bizottságunkhoz az elmúlt évben csak 12 ember fordult panasszal, de az idén, március végéig már húsz beadványt kaptunk. A beérkezett panaszoknak körülbelül a 41 százaléka megalapozott vagy részben megalapozott. Például az Érsekújvári (Nővé Zámky), a Komáromi, a Dunaszerdahelyi, a Bratislava-vidéki, valamint a Trnavai járásban csökkent a panaszok száma, Nyitrán viszont emelkedett. Az észrevételek, panaszok különfélék: lakáshelyzet, munkajogi kérdések, szociális ügyek. Alapjában véve azonban egyre inkább megtartják a CSKP KB irányelveit, s ez hozzájárul a lakosság elégedettségéhez a pártszervek eljárásával kapcsolatban.

H. MÉSZÁROS ERZSÉBET VILCSEK GÉZA