Vasárnapi Új Szó, 1989. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)
1989-05-26 / 21. szám
mwm r u r m u r w r ■ ír HfQiA minACAnhAvi vnamfQvserA ie ixivaio minobegijeri, iiívgVuidsrci ib A Banská Byslrica-i Városi Nemzeti Bizottság új épületének földszinti folyosóján kifüggesztve már több mint száz nevet és lakcímet hirdet az érvényes engedéllyel rendelkező egyéni szolgáltatók listája. A legtöbben vállalati, üzemi vagy intézményi főállásukat megtartva, a szabad idejükben vállalják különféle lakossági megrendelések teljesítését. Férfi és női szabók, lakásfestök, villanyszerelők, kőművesek, vízvezeték-, központifűtés-szerelők, rádiók, televíziók, lemezjátszók, magnetofonok, vi- deokészülékek javítói, személyi számítógépek programozói, asztalosok, teherfuvarozók, fényképészek, parkettázók és más mesterek kínálják szakértelmüket, ügyességüket, szorgalmukat az érdeklődőknek. Amint azt a járási újságban rendszeresített szolgáltatói apróhirdetésekből is megtudható, valamennyien rövid határidős kifogástalan munkavégzést ígérnek többéves szakmai gyakorlatuk alapján.-Az egyéni szolgáltatásvégzés néhány évvel ezelőtti hivatalos engedélyezését követően főleg a menő szakmák mesterei körében pezsdült meg a vállalkozói kedv - összegezi az eddigi tapasztalatokat La- dislav Ploth mérnök, a vnb kereskedelmi, idegenforgalmi és helyi gazdálkodási szakosztályvezetője., - Alig negyedéven belül már tizenöt-húsz otthon is dolgozó szabó, hétvégekre ajánlkozó kőműves, házhoz jövő tv-szerelö, lakatos és vízcsapjavitó közül választhatták ki városunk lakosai a legjobbnak vélt, engedéllyel dolgozó szakembert. Ugyanezeket a munkákat természetesen a helyi Bystrican szolgáltatóipari vállalatnál vagy szakszövetkezeteknél is ki-ki megrendelhette magának. Éppen ezért a későbbi kérvények elbírálásánál már előnyben részesültek az olyan tevékenységek művelői, akik hiányzó vagy ritka, de igényelt szolgáltatások munkaidőn kívüli, esetleg főfoglalkozásban való elkezdését, bővítését vállalták. Mivel a kerület székhelyén szükséges valamennyi szolgáltató tevékenységre nem volt elég helyi jelentkező, szívesen vettük a másutt lakó szakemberek megjelenését is a városban. Tavaly tavasszal így került Banská Bystricába a nyitrai (Nitra) illetőségű 57 éves Jakub Dániel esernyő, mindenféle háztartási darálógép-javító és köszörűsmester. Mozgóműhelyét előbb a városközpont legforgalmasabb terén, majd a sásovái lakótelepen nyitotta ki.- Kezdettől fogva olyan sok a munkám, hogy reggel héttől este nyolcig dolgozok - mutatja a lakókocsi polcainak egy részét is elfoglaló, nemrég átvett esernyőket, darálókat, kitompult élű kések és ollók halmazát. - Mielőtt idejöttem, helyben senki sem javította az esernyőket. A Bystriőan vállalat egyik boltjában csak begyűjtötték, majd időJakub Dánielt precíz munkájáról ismerik a lakótelepiek rőt időre egy brnói szakszövetkezethez továbbították a különféle meghibásodások miatt használhatatlanná vált darabokat. Mint megtudtam, két-három hónapig is eltartott, amíg visszakapta esernyőjét a tulajdonos. Ráadásul a közvetítési díj és a szállítási költség eléggé megemelte a javítások árát. Mivel a hosszú várakozási idő alatt senki sem lehetett biztos abban, hogy valahol nem zúdul nyakába a zápor, másik esernyőt kényszerültek vásárolni maguknak az itteniek. Jakub Dániel mindig a lehető legrövidebb határidőre vállalja el a munkát. Az apróbb hibákat megvárásra javítja, de a komplett nyélcsere, a feszítöágak pótlása és az új huzat felvarrása sem tart tovább egy-két óránál. Másnapig csakis a későn hozott és a pepecselést követelő javítanivaló marad nála.-A közel negyven év alatt összegyűlt szakmai tapasztalatokra építve elvállalhatom az összes hazai és külföldi gyártmány- típus javítását - büszkélkedik egy keveset a mester az éppen befejezett, tíz centiméteres nagyságúra összehajtogatható, Japánban készült női esernyő kipróbálásakor. - Magam vagyok az anyagbeszerző is. A pótalkatrészeket leggyakrabban a Rempo vállalat prostéjovi boltjában vásárolom, ahol igen jó az ellátás. Ha esetleg még ott sem kapható ez vagy az a darab, a Szlovákia más városaiban dolgozó kollégák szoktak kisegíteni. Mivel kevesen vagyunk, mindannyian jól ismerjük egymást. Egyikük- másikuk éppen nálam tanulta a szakmát, amikor Nyitrán szolgáltató szövetkezetei alakított a rokkantak szövetsége. Az esernyők javításán vagy különböző mértékű felújításán kívül Jakub Dániel műhelyében gyakori kérés a háztartási darálók reperálása, valamint a konyhakések, márkás borotvapengék, minden nagyságú szabászai, kertészeti, manikűr- és juhnyíró ollók újraélezése, de már szikéket is hoztak hozzá a kórház sebészetéről.- A köszörüléssel is elégedettek a megrendelők?-A számomra állandóan presztízskérdést jelent a precíz munkavégzés. Ha nem így dolgoznék, hamar szedhetném a sátorfámat. Például egy jó minőségű acélból készült szabászati ollónak a köszörülést követő egy évig meg kell hogy maradjon az éle. A mai vágóeszközöket viszont már sajnos silányabb nyersanyagból gyártják, ami a gyorsabb kopáson kívül rövidíti az újraélezések közötti időtartamot is. A város másik részén, a Foncorda lakótelepen ugyancsak tavaly óta hasonló szolgáltatásokat végez egy zvoleni fiatalember is, aki Robur típusú gépkocsiját rendezte be műhelynek.-Arra alapoztam az elgondolásomat, hogy messze van egymástól a két legnagyobb Banská Bystrica-i lakótelep - indokolja a hely kiválasztásával kapcsolatos döntését Július Horváth. - Ebben a városrészben mintegy harmincezer ember él. A nagy többségük sokáig hiányolta, hogy sem a helyi szolgáltató ipari vállalat, sem a szakszövetkezetek nem foglalkoztak az általam is kínált tevékenységekkel. Ezért Jakub Dániel mellett, aki egyébként az apósom, én is megtaláltam a számításomat A múlt héten például kereken négyszáz esernyőt javítottam meg. Ezekerrkívül szintén elég sok vágószerszám köszörülésére és két régebbi típusú varrógép javítására volt megrendelésem. Az iparengedéllyel rendelkező egyéni szolgáltatók tiszta bevételük után forgalmi adót fizetnek a nemzeti bizottságnak. Volt olyan hónap, amelynek végén Július Horváth kétezer koronát számolt le a postai pénzesutalvány mellé. Ez az összeg a többi adófizető pénzével és az állami költségvetésből származó egyéb anyagi eszközökkel együtt közhasznú célokat szolgál Banská Bystricában, ahol a lakosságnak nyújtott szolgáltatások bővítését és azok színvonalának emelését fontos feladatnak tekintik a városi nemzeti bizottság dolgozói. LALO KÁROLY M ég hogy fénymásológép! Micsoda flanc. Hát mire jó ez? - töprengett egy kisvárosi vállalat dolgozója az új berendezés láttán. - Fénymásol? Pillanatokon belül másolatot készít egy már megírt szövegről? Ügyes. Ám papírnak bőségében vagyunk már most is. Azaz... Papírnak? Hát abból a kellemesen zizegő fajtából éppen nem. Olyat is tudna fénymásolni? És vajon hogy fest az égszínkék ezresbankó fekete-fehér változatban? Ezt a próbát ugye nem lehet elszalasztani. Legalább a hónap végén is láthatok majd ezrest." Fizetésnap volt. Kiemelte hát a borítékból az égszínkék ezrest és letesztelte a fénymásológépet. Az eredmény nem volt túlságosan meggyőző, no de a hónap végén gyönyörködni benne, álmodozni fölötte - megteszi. És hazavitte az ezresek képeit. . Gyönyörködött az ezresek képe fölött az anyagi szükségleteit tekintve is serdülő fia. Szépek persze, így fekete-fehér egyhangúságukban is, de mennyivel szebbek lennének az égszínkék árnyalat túltengésében, állapította meg szomorúan, majd a szépséghibákat elkendőzte a fejlett esztétikai érzékének megfelelő égszínkék.színárnyalatokkal és ment bevásárolni. Az olvasó persze már kitalálta a történet folytatását; a fiú a saját műalkotásaival fizetett. Szinte hihetetlen, de tény, hogy az égszínkékre kendőzött képecskéket két helyen is törvényes fizetőeszközként fogadták el tőle. Kisvárosi eseményről lévén szó, a fénymásológép tudását tesztelő apa és a szépséghibák iránt ellenséges érzületű fia a hónap végét már vizsgálati fogságban töltötték. Talán szórakoztató, de mindenképpen roppantul ostoba története ez kettőnek a tavaly kézrekerített 12 hamis ezerkoronás közül. Azon pedig igazán nem csodálkozhatunk, hogy az ilyen ostobaságot büntetés követi, hiszen minden állam védi a bankjegyeit a hamisítással szemben. Állítólag már az első papírpénzre - melyet idestova 7 évszázada Hung Wu kínai császár bocsátott ki - felrótták, hogy a hamisítót szigorú büntetés sújtja. Országunk területén az első papírpénz hamisítási esetet jóval azelőtt jegyezték fel, hogy az országban általánossá vált volna a bankjegyek használata. Egy gömöri nemesúr, Lányi Pál bányatulajdonos a nemesi címerét ábrázoló pecsétgyűrűjével papírdarabkákat bélyegezett felül, s az alkalmazottai munkabérét ezekkel fizette ki, hogy ne kelljen pazarolnia ezüstpénzkészletét. A saját boltjaiban el is fogadták ezt a fizetőeszközt, ám kitört a botrány, amikor az alkalmazottak az állami adót is címeres papírdarabokkal akarták befizetni. Lányi ellen hamispénzteremtés vádjával eljárás indult, de mivel ez a „papírpénz" csupán a természetbeni bérfizetés eszköze volt - a saját boltjaiban átváltották élelmiszerre és iparcikkekre - a vád alól sikerült kibújnia. örök versenyben önmagába véve persze a büntetőjog sohasem volt elégséges arra, hogy gátat szabjon a társadalomellenes cselekményeknek, akár a pénzhamisításnak is. Az első bankjegyeket még hagyományos könyvnyomtatási technikával készítették, s a pénzhamisítónak - ha ismerte a nyomdászat rejtelmeit - nem volt igazán nehéz dolga, s ezért a papírpénzt sem akarta mindenki fizetőeszközként elfogadni (bár kezdetben nem is volt köteles erre). Később jelent meg a bankjegyeken a nehezebben utánozható aprólékos ornamentika, a finom rajz, a vízjel, ám a fényképészet elterjedése újabb lehetőséget nyújtott a hamisítónak. Ezt követte a többszínű mélynyomás, a különleges papír és az ún. nedves technológia alkalmazása, de a másik oldalon a sokszorosító és fénymásológépek elterjedése is. A pénznyomdák válaszlépése a papírpénzen keresztülhúzott fém- vagy műszál, amely rendkívül nehezen utánozható ismertetőjel. Ennek ellenére tavaly pánikba estek a bankok. A japán Canon vállalat egy új lézeres fénymásológépet mutatott be, amely „rendkívül hiteles" másolatokat tud készíteni a bankjegyekről. A pénznyomdák azonban már rendelkeznek a védelem újabb módszerével - a bankjegyre nyomtatott hologram technikájával (a hologram térhatású, esetleg „mozgó" kép). Más kérdés azonban az, hogy az egyszerű honpolgár mennyire ismeri, mennyire vizsgálgatja a bankjegyeket, megtudja-e különböztetni a hamisat a valóditól - persze itt csupán a hazai bankjegyekre gondolhatunk, hiszen a külföldi pénznem vásárlása magánszemélyektől, mint ismeretes, csak akkor nem büntetendő, ha az éppen hivatalos árfolyamon vásárolnánk meg, s 15 napon belül felajánlanánk megvételre az állami banknak. Ezért aztán nyilván nem kell feltétlenül tudnunk, milyen különleges ismertetőjellel rendelkezik mondjuk a nyugatnémet százmárkás. Igaz, „bankáraink" szerint nem ismerjük saját bankjegyeinket sem.- Nem lehet rossz pénz az, amelyet hamisítanak - tartja a bizonyítást soha nem nyert, apriori igaznak elfogadott népi bölcsességeink egyike (s egy másik azt. mindegy, milyen a pénz, csak legyen). Ebből a szempontból végül is elégedettek lehetnénk, az ötszázasokat, de még az ötkoronásokat is hamisítják. És nem lehet megfeledkezni a pénzhamisításnak egy, a déli határ mentén elterjedt különlegesen kezdetleges, s talán éppen ezért olyan sikeres változatáról. A magyar turistáknak egy cigánycsoport tagjai koronaként lengyel zlotyt adnak el. Az esetek többségében persze beválik az a számításuk, hogy az illegálisan pénzt váltó turista nem fut a rendőrségre feljelentést tenni. Inkább hagyja veszni a pénzét, semhogy kitegye magát a devizabűncselekmény tárgyában indított büntetőeljárás veszélyének. I 19Í Július Horváth műhelyében sem porosodnak a javításra szoruló esernyők Ha csak lehet, megvárásra dolgozik a sok mindenhez értő mester (A szerző felvételei)
