Vasárnapi Új Szó, 1989. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)
1989-05-19 / 20. szám
A kakaótermelés helyzete Kubában Az évszázad elején Kuba a tizenkét legnagyobb kakaótermelő ország közé tartozott, az utóbbi években azonban a kakaóbab termelése jelentősen visszaesett. A nemrég nyilvánosságra hozott adatok szerint az elmúlt évben csak 1970 tonna kakaóbabot takarítottak be, ami körülbelül egyharmadával kevesebb a hatvanas évek elején elért hozamnál. A termelés csökkenése az alacsony felvásárlási árak miatt már az ötvenes években elkezdődött, s legí nagyobb mértékben a hatvanas évek második felében esett vissza, amikor a munkaerő számára előnyösebb érvényesülési lehetőségek bontakoztak ki. Mintegy tíz évvel ezelőtt a kormány programot indított a kakaótermelés újbóli fellendítésére, ennek teljesítése azonban mindeddig nem hozta meg a várt eredményeket. Még két évvel ezelőtt is 3000 tonnás hozamot terveztek az 1990-es évre, s az elmúlt évben elért mennyiség ennek a kétharmadát sem éri el. A kubai kakaótermelök április folyamán Baracoi városban szakértekezletet tartottak, s megvitatták a program hiányos teljesítésének az okait. Egyetértettek abban, hogy nagyobb gondot kell fordítani az ültetvények gondozására, a trágyázásra és a növényvédelemre. Az értekezleten elfogadott ajánlások teljesítése bizonyára hozzájárul majd a kakaótermelés felújítási programjának eredményesebb végrehajtásához. (jch) Integrációs folyamatok Szlovákia Ján Ducky mérnök, az SZSZK ipari miniszterhelyettese sajtótájékoztatón számolt be arról, hogy a szlovákiai vegyipari és könnyűipari vállalatok miként kapcsolódnak be a nemzetközi szocialista munkamegosztásba, s hogyan fejlesztik az együttműködésüket a KGST-országokban működő partnervállalataikkal. Előadásának bevezető részében kiemelte, hogy a reszort jelentős árucsere-forgalmat bonyolít le a KGST-országokkal, melynek értéke 1988-ban 8,1 milliárd koronát ért el. A szocialista országokkal, elsősorban a Szovjetunióval folytatott kereskedelem hagyományos áruszerkezetének megfelelően ebben az összegben lényegesen nagyobb volt a kiviteli részarány, amely 5,7 milliárd koronát ért el, a 2,4 milliárd korona értékű behozatallal szemben. A KGST-országokkal folytatott gazdasági együttmuíködésben egyre nagyobb jelentőségűvé vált a nemzetközi gyártásszakosítás és a termelési kooperáció. Jelenleg az SZSZK Ipari Minisztériumához tartozó vállalatok 27 szakosítási és kooperációs szerződést teljesítenek, ebből a vegyiparra 17, a könnyűiparra 10 szerződés jut. Az 1988-as évben a szakosított termékek kölcsönös forgalmának az értéke körülbelül 2 milliárd koronát ért el, ezen belül a kivitel 1,3 milliárd, a behozatal pedig 0,7 milliárd koronát képviselt. A szakosított termékek forgalmazásában a vegyipar részaránya 81 százalékos. Az említett 17 szakosítási és kooperációs szerződés közül 5 sokoldalú, 12 pedig kétoldalú együttműködésre vonatkozik. Ezek közül legjelentősebb az a három kétoldalú kormányközi megállapodás, amelyeket a Szovjetunióval a kőolajipar, a petrolkémia, valamint a vegyipari adalékanyagok gyártása területén kötöttünk. Példaként megemlíthetjük a CD antioxidáns szakosított gyártásának a bevezetését. Ennek a nélkülözhetetlenül fontos műanyagipari adalékanyagnak a tömeggyártását a Szovjetunióval folytatott közös kutatási munkák alapján sikerült megvalósítani. Ezért a termékért a Szovjetunió energiaigényes technológiával gyártott vegyipari termékeket, például nitrogénműtrágyákat, metanolt, műanyagokat szállít cserébe. Csehszlovákia az Interchim nemzetközi vegyipari együttműködési szervezet keretében más KGST-országoknak is szállít ebből a szakosított termékből. A könnyűipar területén 1 sokoldalú és 9 kétoldalú szakosítási szerződés van érvényben, az utóbbiakból 7 a textil- és a ruhaiparra vonatkozik. Ezeken kívül külön kormányközi megállapodás alapján a villamosszigetelö üvegszövetekért a Szovjetunió diacetil-selymet, az NDK pedig PAN műszálakat szállít cserébe. A sokoldalú szerződés cipőipari gépek és berendezések gyártására vonatkozik, Vietnammal és Mongóliával pedig cipőfelsőrészek varrására kötöttünk kétoldalú szakosítási szerződéseket. Közvetlen kapcsolatok Az utóbbi időszakban előtérbe kerültek a közvetlen termelési és tudományos-műszaki kapcsolatok. A reszortnál jelenleg 57 közvetlen kapcsolatra vonatkozó jegyzőkönyv vagy szerződés van érvényben, ebből 19 az elmúlt év folyamán jött létre. Ezek megközelítőleg egyenlő arányban oszlanak meg a vegyipar és a könnyűipar között. A vegyipar területén a közvetlen kapcsolatok főleg a könnyüvegyipari termelésre, a müszálgyártásra, továbbá műtrágyák, gumiabroncsok, műanyagtermékek gyártására, valamint kőolaj- feldolgozásra vonatkoznak. A közvetlen termelési kapcsolatok mind a vegyipar, mind pedig a könnyűipar területén a termelési kapacitások ésszerűbb kihasználására, a termékek minőségi színvonalának emelésére, a munkatermelékenység növelésére, valamint a termelési kooperáció sokoldalú fejlesztésére irányulnak. Az eddigi felmérések szerint célszerű együttműködés bontakozhat ki a sviti Tatrasvit és a Munkácsi (Mukacsevo) Kötöipar Termelési Egyesülés, a Bánovce nad Bebravou-i Zornica és a Moszkvai Ruhaipari Egyesülés, a bratislavai Nemzetközi Nőnap Üzemek és a leningrádi S. M. Kirov Cérnakombinát, a Trenőíni Ruhaipari Üzemek és a gomelyi KOMINTERN Ruhaipari Egyesülés, a lévai (Levice) Levitex és a Kalinyini Pamutipari Művek, a bardejovi JAS vállalat és a kijevi POLIMER termelési egyesülés között. A Bratislavai Vegyipari Technológiai Kutatóintézet megállapodást írt alá az ufai VNITIG kutatóintézettel egy közös laboratórium létesítésére. Ez év január elsején a Dimitrov Vegyipari Müvek, a bratislavai Szlovák Műszaki Fejlesztési tervek az NDK vasúti hálózatában A Német Demokratikus Köztársaság vasúti hálózata naponta több mint 1,6 millió utast, s átlagosan mintegy 960 ezer tonna árut szállít. A vasúti hálózat szállítási teljesítményének további növelése érdekében az idén is jelentős beruházások valósulnak meg. Amint azt Ottó Arndt, az NDK közlekedési minisztere az ADN hírügynökségnek adott interjúban kifejtette, a legfontosabb feladatok közé a további vonalak villamosítása, a berlini metró vonalainak meghosszabbítása, valamint egyes új településeken a vasútállomások kiépítése tartozik. Csökkenteni akarják továbbá az ún. lassú szakaszok számát. A turisztikai szempontból kiemelten fontos Berlin- Stralsund vasútvonalon például már az idén 5 perccel rövidebb lesz a menetidő, mindkét irányban. Felújításra kerül a berlini külső vasúti körpálya is, amely jelenleg az NDK vasúti hálózatának legnagyobb mértékben terhelt szakaszát képezi. A tervek szerint 1990-ben a vasúti hálózat 26 százaléka lesz villamosítva. A teherszállítás teljesítményének növekedésében fontos szerepe van a konténeresítésnek. Az NDK jelenleg mintegy 32 ezer nagy befogadóképességű (maximálisan 24 tonnáig terhelhető) konténerrel rendelkezik, ezek kétharmadával a vasút gazdálkodik, 7000 az ipari vállalatok tulajdonában van, a többi pedig a tengeri kereskedelmi flottához tartozik. A forgalom lebonyolításához összesen 42 konténeres rakodóállomás áll rendelkezésre, ezek közül a két legnagyobb Berlinben, egy pedig Rostockban van. A vasút hetente mintegy 150 speciális konténeres szerelvényt indít útnak, s a konténeres szállítás az NDK területének 75 százalékra terjed ki. A nagykapacitású konténerek egyötödrészét a nemzetközi szállítási forgalomban használják, melynek 60 százalékát a KGST-országokba irányuló kivitel képezi. (S. H.) vegyiparában és könnyűiparában Főiskola Vegyipar-Technológiai Kara, valamint a moszkvai IREA institút ideiglenes nemzetközi munkacsoportot hozott létre a tiszta vegyszerek analitikus értékelésével kapcsolatos problémák megoldására. Jelenleg egy kormányközi megállapodás elökészitése is folyamatban van egy közös viszkózaselyemgyár építésére a Magyar Népköztársaság területén. Tudományos-műszaki együttműködés A KGST-országok kölcsönös gazdasági kapcsolatainak hosszú távú fejlesztésében fontos szerepe van a tudományos-műszaki haladás 2000-ig szóló komplex programjának, amely 5 kiemelt irányzatban az alapkutatástól kezdve, a fejlesztésen át, egészen a nagy sorozatú gyártás bevezetéséig számos feladatot tartalmaz. Az SZSZK Ipari Minisztériumához tartozó vállalatoknál a tudományos-műszaki együttműködés elsősorban a kutatási feladatok közös megoldására, a tudományos és műszaki ismeretek kölcsönös cseréjére, a korszerű technológiai eljárások kifejlesztésére és bevezetésére, a kölcsönösen szállított vegyipari anyagok és könnyűipari termékek minőségi színvonalának emelésére, az ipari termelés korszerűsítésére, automatizálására, mikroprocesszoros vezérlésű robotokkal és manipulátorokkal való ellátására, továbbá a licencek vásárlásában és értékesítésében való együttműködésre összpontosul. A nemzetközi tudományos-műszaki együttműködés részben sokoldalú, részben kétoldalú alapon valósul meg. A reszort vállalatai 1988-ban összesen 180 feladat teljesítésében vettek részt. A közös kutatási és fejlesztési együttműködés eredményei elsősorban a termelés mennyiségi növekedésében, a nyereség növekedésében, az energiaforrások, a nyers- és az alapanyagok takarékosabb felhasználásában, a beruházási és nem beruházási költségek csökkenésében, a kivitel növelésében, valamint az ésszerűbb munkaerő-gazdálkodásban nyilvánultak meg. A tervek egyeztetésével Az elmúlt év második felében elkezdődtek a népgazdasági tervek egyeztetésével kapcsolatos munkák, amire három szinten, kormányközi, ágazati és vállalati vonatkozásban került sor. A vállalati szintű tervegyeztetés eddigi tapasztalatai arra utalnak, hogy a 9. ötéves tervidőszak folyamán a reszorthoz tartozó vállalatok elmélyíthetik bekapcsolódásukat a KGST keretében megvalósuló nemzetközi gyártásszakosításba és termelési kooperációba. A jelenlegi időszakban a tervegyeztetési tárgyalások előterében a nyers- és az alapanyagok, valamint a késztermékek 1991-1995-ös évekre szólóan kölcsönös szállítási feladatai szerepelnek. Eddig ezekről a kérdésekről a Szovjetunióval, Bulgáriával és Lengyelországgal folytattunk tárgyalásokat, s előkészületben vannak a tárgyalások az NDK-val és f/agyarországgal. A reszort integrációs koncepciója a kilencvenes évek első felében lényegében nem változik, a gyártásszakosítás területén továbbra is a Szovjetunió 70 százalékos részarányával számolunk. A jelenlegi helyzetben viszonyítva azonban alapvetően ki kell szélesíteni a gyártmányfejlesztésre, a termékek minőségi és műszaki színvonalának emelésére irányuló együttműködést. A vegyiparban a gyártásszakosítás fejlesztését elsősorban a könnyű- vegyipari termelésre, ezen belül a műanyagipari adalékanyagok, a festékek és a növényvédelmi vegyszerek gyártására, az elektronikában, a mikroelektronikában és az optoelektronikában használt tiszta vegyszerek gyártására, továbbá a műszálak, a gumiipari termékek és a különleges minőségű műanyagok termelésére kell irányítani. A könnyűipar területén a szakosítás keretében előtérbe kell helyezni a termelés nyersanyagokkal és alapanyagokkal való ellátását, a termelési folyamatok korszerűsítését, s az együttműködés új formáinak szélesebb körű fejlesztését. (-ai) A Dacia személygépkocsik gyártása a francia Renault cég licence alapján 1968 nyarán kezdődött el a pitesti autógyárban. A Dacia gépkocsikat 1985 óta öt fokozatú sebességváltóval látják el, ami takarékosabb üzemanyag-fogyasztást tesz lehetővé. Nemrég Románia legnagyobb autógyárának korszerüsitésére 14 milliárd lejt irányoztak elő. Az itt gyártott személygépkocsik 70 százalékát a világ 40 államába exportálják, főleg Magyarországra, Görögországba, az NDK-ba. Dániába, Kanadába, Olaszországba, Hollandiába, valamint Csehszlovákiába. (A ŐSTK felvétele) A Hanoi Villamossági Müvek dolgozói a szovjet-vietnami együttműködési megállapodás keretében 160-400 kV A teljesítményű transzformátorokat, továbbá szigetelőket, kapcsolókat és egyéb villamossági hálózati berendezéseket gyártanak. A felvétel a vietnami vállalat transzformátorgyártó üzemében készült. (A CSTK felvétele) A citromfélék kivitelében Kuba a 4. helyet foglalja el a világ államai között. Az elmúlt évben Kubában összesen 537 ezer tonna citrancsot, narancsot, citromot és mandarint termeltek. A felvétel az Ifjúság Szigetén készült, ahol a szüretelök tavaly 151 ezer tonna gyümölcsöt takarítottak be, amiből 121 ezer tonna exportra került. (A ÖSTK felvétele)
