Vasárnapi Új Szó, 1989. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)
1989-05-12 / 19. szám
A CSKP KB XVII. kongresszusa, amely célul tűzte ki a gazdasági, szociális fejlődés meggyorsítását és a társadalom gazdasági életének átalakítását, nagy igényeket támaszt a párt szerveinek és szervezeteinek munkájával szemben. Ez a tény hangsúlyt kapott a CSKP KB legutóbbi ülésein, amelyek kiinduló alapot szolgáltatnak közép-szlovákiai kerületi pártszervezetünk irányító és politikai- szervező munkájához. Ennek sikeres megvalósítása minden munkahelyen, kerületünkben is magas fokú pártos szigort, a gazdasági, állami, valamint a Nemzeti Front társadalmi szerveitől, szervezeteitől és minden kommunistától nagyfokú felelősséget követel. A jelenlegi időszak, amelyet számos radikális változás jellemez, rendkívül megnövelte az igényeket munkánk meggyőző erejével és konkrétságával szemben. Az átalakítás és demokratizálás mindenekelőtt a párt eszmei és akcióegységét, harciasságát, a pártfegyelmet és a rendet követeli meg. Az átalakítás sikerének elsődleges feltétele a párt és apparátusának aktivizálása. Ennek érdekében egész sor intézkedést tettünk, amelyek a pártmunka új stílusának és módszereinek elsajátítására, a politikai befolyás elmélyítésére, s kerületünk gazdasági, társadalmi fejlesztésével összefüggő feladatok teljesítésére irányulnak. Az átalakítás föltételezi az egész politikai rendszer, s benne mindenekelőtt az ember cselekvőképességének tudatos fokozását. A gazdasági és társadalmi fejlődés fő hajtóereje a nép alkotó energiája. Az értékelés kritériuma ezért a társadalom érdekében végrehajtott konkrét cselekedét. Tapasztalataink teljes mértékben igazolják, hogy azok a feladatok, amelyek számunkra az átalakításból és a társadalom demokratizálásából adódnak, nem teljesíthetők a régi munkaformával és módszerekkel. Az új eljárások nem jelentik azonban mindannak az elvetését, amit eddig alkalmaztunk és ami bevált. Példáért nem kell messzire mennünk. A határozatok eddigi mechanikus átvétele az alsóbb pártszervek által, végső következményében akcióképességük csökkenéséhez vezet és gyengíti közvetlen hatásukat a dolgozók körében. Pártunk kollektív bölcsessége és történelmi tapasztalata a pártkongresszusok és a központi bizottság üléseinek határozataiban összegezödik. Ha a párt szervezeti felépítésének alsóbb szintjein ezeket a határozatokat gyakran csupán másoljuk és nem értjük meg mélységüket, nem végezzük el lebontásukat, ami nélkülözhetetlen az irányítás konkrét láncszemének munkájában, akkor mulasztást követünk el. Elkerülhetetlen, hogy a pártirányítás minden láncszemében tökéletesen ismerjék és megértsék a társadalom szükségleteit és lehetőségeit, s emellett saját specifikumaikat is. Az e téren tapasztalható hiányosságokat jelzik azok a tények, amelyeket a pártszervek és az alapszervezetek munkájában tártunk föl és az a felismerés, hogy a párt tagjai nem mindig értik a politika filozófiáját. Ennek az oka a már említett áttétel hiánya, amely a tehetetlenségből, a rutinból vagy az egyéni kényelmességből ered. A központi bizottság határozatainak nem kielégítő ismerete az oka a lebontás során hozott párthatározatok alacsony színvonalának. Kerületi pártbizottságunk feladata ebből a szempontból az, hogy megvalósítsuk saját elképzelésünket, és konkrét segítséget nyújtsunk a járási pártbizottságoknak. A kerület pártszerveit és szervezeteit úgy irányítjuk, hogy a kongresszusok és a kerületi bizottság üléseinek határozatait saját megfogalmazású, világos, reális és igényes feladattá formálják, hogy teljesítésében kellő helyet biztosítsanak az önállóságnak és a pártszervek és -szervezetek kezdeményezésének. Nem engedhető ma már meg a központi pártszervek egyes dokumentumainak szó szerinti másolása a pártépítmény alsóbb szintjein, beleértve az alapszervezeteket is. Úgy irányítjuk a pártszerveket és -szervezeteket. hogy saját elképzelést és konkrét taktikát fogalmazzanak meg a problémák megoldására. ISZÚ 3 A jelenlegi időszak megköveteli a pártszer- vektól és apparátusuktól, hogy folytonosan fokozzák az alapszervezeteknek nyújtott ellenőrző és módszertani segítségüket. Ennek érdekében fogadtuk el a CSKP XVIII. kongresszusáig terjedő időszakra tevékenységi tervünket a párt és a politikai szervező és irányító munka hatékonyságának fokozására. Ezek az intézkedések - és azt az eddig szerzett tapasztalatok is megerősítik - nem váltak dogmákká. Folyamatosan új feladatokkal egészülnek ki, amelyek a mindennapi életből adódnak. Mint példát hozhatjuk fel azt az alapelvet, hogy a politikai dolgozók munkaidejük felét közvetlenül az alapszerveteknél töltsék. A kerületi pártbizottság ezt az elvet úgy pontosította, hogy dolgozóinak havonta legalább nyolc pártakción kell részt venniük és az SZLKP járási bizottságának dolgozói jelen vannak minden pártbizottsági és alapszervezeti ülésen. Egyidejűleg feladatul kapták, hogy ezekről az akciókról havonta összefoglaló tájékoztatást készítsenek a kerületi pártbizottság számára, így járulva hozzá a pártszervek irányító és döntést hozó munkájához. Ezekkel az intézkedésekkel próbáljuk bővíteni a dolgozókkal és az alapszervezetek tisztségviselőivel fenntartott kapcsolatainkat és igyekszünk jobban megismerni az embereket és problémáikat. Hozzájárul ez a párt tekintélyének és vezető szerepének megszilárdításához. Az említett dokumentumot a választott szervek tagjaival és póttagjaival végzett munka alapelveivel egészítettük ki, hogy így fokozzuk az alsóbb szerveknek és az alapszervezeteknek nyújtott ellenőrző és módszertani segítségünket. A megvalósítással kapcsolatos tapasztalatok azt mutatják, hogy elmélyült a választott pártszervek és az apparátus megismerő tevékenysége, növekedett a részvétel az SZLKP járási szerveinek tanácskozásain, s az alapszervezetek bizottsági és tagsági ülésein. hatékonyságának fokozását az előterjesztett anyagok minőségének javításában, s a kerületi pártbizottság egyes osztályai és a járási pártbizottságok munkájának az elmélyültebb elemzésében látjuk. Ügyelünk arra, hogy a választott szerv számára előterjesztett beszámolók ne legyenek túl terjedelmesek és a határozatok, amelyek teljesítéséért a párt- apparátus felel, tartalmatlanok. Az SZLKP közép-szlovákiai kerületi bízott-. sága egyik kialakítója kíván lenni a kerületi és járási pártbizottságok munkaeredményei új típusú számítógéprendszerrel történő feldolgozásának. A közép-szlovákiai kerületi párt- bizottságnak az a kezdeményezése, hogy a pártmunkában hasznosítsa a számítástechnikát, olyan szakmai hátteret tudhat maga mögött, melyet a kerület gazdasági ereje teremtett meg. Egyebek közt itt folyik a PP 06 típusú számítógépek előállítása. A CSKP KB elképzelései szerint alapvető számítástechnikai eszközei lesznek a pártapparátusnak. A pártmunka és nevelés hatékonyságának növelésére az egyes járásokban fokozatosan létrehozzuk a pártszervezó-munka kabinetjeit és tevékenységüket ellenőrizzük. E kabinetek munkatartalmát illetően azonban írta: GAJOOéÍK mérnök, kandidátus, a CSKP KB tagja, az SZLKP Közép-szlovákiai Kerületi Bizottságának vezető titkára Hatékony munkaformának bizonyult a választott szervek tagjai által szervezett ellenőrző, módszertani felmérés, amely a felsőbb és a saját határozatok teljesítésének mélyebb megismerését szolgálta. A felmérés elsősorban a Liptovsky Mikuláá-i járási, a 2iar nad Hronom-i, a zilinai, a martini és a Banská Bystrica-i városi pártbizottság munkájára összpontosult. A CSKP KB 3. ülése határozatainak teljesítését a mezőgazdaságban dolgozó alapszervezetek munkaterületén és a 7. ülés határozatainak megvalósítását a Liptovsky Mikulás-i Járási Pártbizottságon mértük fel. Jól bevált a kerületi pártbizottság tagjainak és póttagjainak a nagyobb pártszervezetekhez való hosszabb időre szóló kiküldetése, amelynek célja, hogy metodikai segítséget nyújtsanak és általánosítsák a pártmunka új formáinak és módszereinek tapasztalatait. Tovább mélyült és erősödött a kollektív döntéshozatal a kerületi pártbizottság tagjainak és póttagjainak soraiban. Valamennyiü- ket aktívan bekapcsoljuk a pártszervek üléseinek előkészítéseibe, ez egyrészt elősegíti helyzetismeretüket, s ugyanakkor lehetővé teszi számukra, hogy avatottan kapcsolódjanak be a párt politikájának kialakításába és megvalósításába. Az utóbbi időben javul a közép-szlovákiai kerületi pártbizottság elnökségének munkája, amely a kerület fejlesztése legfontosabb koncepciójának megvalósítására irányul. A titkárság szervezési és ellenőrzési jellegű kérdéseket vitat meg. Az ülések ésszerűsítése hozzájárult a tanácskozások számának felére való csökkentéséhez, ugyanakkor az előterjesztett anyagok száma egyharmaddal lett kevesebb. A kerület legfontosabb politikai és gazdasági problémájának megoldásában alkalmazzuk a kerületi pártbizottság elnökségének kihelyezett üléseit. A múlt évben a Banská Bystrica-i és a Rimaszombati (Rimavská So- bota), ebben az évben pedig a Cadcai járásban tartottunk ilyen ülést. A jövőben évente három-négy kihelyezett ülést tervezünk. Hasonló gyakorlatot vezetett be néhány járási pártbizottság is. Fő haszna az ilyen együttes üléseknek, az egyes területek fejlődési sajátosságainak felderítése mellett, az illetékesség rövid és hosszú távú meghatározása. Nem ritkán megtörténik, hogy az alsóbb irányítási szerv a magasabbtól várja a problémák megoldását, holott a megoldás kulcsa az ő kezében van. A pártszervek tanácskozása problémákba ütközünk, amelyek összefüggnek rendeltetésük értelmezésével. Távlatilag azt mérlegeljük, hogy munkájuk tartalmát módosítjuk és összehangoljuk a párt belső életével foglalkozó újonnan létrehozott bizottságokéval. Az átalakítás igényes feladatai a társadalmi élet minden területén megkövetelik a párt vezető szerepének megszilárdítását. Tapasztalataink szerint erősítése hatékonyabb, minél tartalmasabb a pártszervek és szervezetek belső élete, minél nagyobb az akcióképességük, a kommunisták aktivitása és személyes példamutatása. Alapvető kérdésről van szó, amely összefügg a párt egységével, akcióképességével és tekintélyével. Ebből a szempontból egyre inkább előtérbe kerül a párt tagállománya fejlesztésének, a párt sorai szilárdításának és tagsága erkölcsi, esztétikai tisztaságának szükségessége. Noha az elmúlt időszakban, összhangban a CSKP KB 3. ülésének határozataival, a figyelmet a meglévő tagsági alap aktivizálására és minőségének javítására összpontosítottuk és az új tagok és tagjelöltek nevelésének javítását tartottuk szem előtt, sok elképzelésünk elmaradt a várt eredményektől. Egyes pártalapszervezetekben, sőt, járási pártbizottságoknál tovább él az irányszámok szét- írásának egészségtelen gyakorlata és a tagjelöltek felvételének kampányjellege - amelynek végső következménye az olyan fiatal munkások számának nem kívánatos növekedése, akiket törölni kellett a tagjelöltek sorából. Gyakran megfeledkeznek arról, hogy a pártba nemcsak szervezetileg kell belépni, hanem azonosulni kell ideológiájával is. Az adott helyzettel nem vagyunk elégedettek és állandóan keressük annak módját, hogy miként javíthatjuk a CSKP-ba lépő fiatalok kiválasztását. Ebbe egyre nagyobb mértékben kapcsoljuk be a SZISZ-szervezeteket és a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalmat. Példaként hozható fel a Povazská Bystrica-i járás pártbizottsága, amely e téren céltudatosan és egyénileg jár el minden tagjelölt esetében. Ezzel a kérdéssel szorosan összefügg a kádermunka, amely a sikeres átalakítás és a demokratizálás kulcsa. MárV. I. Lenin a káderek megfelelő kiválasztásában látta az új társadalmi rend építésének alapját. Azzal az alapelvvel összhangban, hogy a káderek határoznak mindenről, igyekezetünk arra összpontosul, hogy a vezető posztokon olyan dolgozók álljanak, akik az adott terület számára sokoldalúan fölkészültek és hozzáértően cselekszenek; osztályszempontból, műveltség, gyakorlat és szakmai specializáció tekintetében a követelményeknek megfelelnek, kellő erkölcsi, politikai és jellembeli tulajdonsággal rendelkeznek. Következetesen tartjuk magunkat ahhoz az alapelvhez, hogy az alternatív javaslatok feltételei és a vezetők választhatósága közepet- ' te sem vesztheti el a párt a káderek kiválasztására és elhelyezésére gyakorolt befolyását. Az állami vállalatoknál lebonyolított választásokkal kapcsolatban a kerületi bizottság apparátusának dolgozóin kívül, akik védnökséget vállaltak az egyes pártszervezetek felett, fokoztuk a kerületi bizottság aktívájának munkáját is. A kerületi pártbitzottság aktivistái a kéthetenként tartott tanácskozásokon tájékoztattak bennünket a pártszervezetek és a kommunisták eljárásáról és munkájáról a vállalatok igazgatóinak választásaival kapcsolatban. A tanácskozásokon egyeztettük elképzeléseinket a pártszervezetek további munkájának irányításáról. A funkcióba való kiválasztás során a kollektív ismeretre, a dolgozókollektívák és a Nemzeti Front társadalmi szervezeteinek álláspontjára támaszkodunk. így akarjuk elérni, hogy a kollektívák élére azok kerüljenek, akik teljes mértékben megértik a párt politikáját, s a gyakorlati életben meg is tudják valósítani: megvan a természetes tekintélyük, nem hátrálnak meg a nehézségek elől és meg tudják nyerni a dolgozókat a kitűzött feladatok megvalósításának. Ezekből az alapvető politikai szempontokból kiindulva tűztük ki a CSKP XVII. kongresszusa utáni kádermunka feladatait, amelyeket az 1991-ig terjedő időszakra kidolgozott Káderprogram tartalmaz. Ezt 1988 júniusában fogadtuk el. Ezen az ülésen egy- harmadával csökkentettük a nómenklatúrában szereplő tisztségek számát. Nyílt dokumentum ez, amelyet a konkrét feltételeknek megfelelően kiegészítünk, pontosítunk, ahogyan azt az átalakítás megkívánja. A káderek értékelésének döntő kritériuma, miként vállalnak részt a gazdasági mechanizmus átalakítása és a demokratizálás megvalósításából, az új munkastílus és -módszerek alkalmazásából, hogyan vezetik a rájuk bízott munkakollektívát. A kerületben elgondolkodunk azon is, hogyan mozgósíthatnánk a városi lakótelepek lakosságát, hogyan érhető el a városi lakosság nagyobb politikai, kulturális, társadalmi és munkaaktivitása. A városi lakótelepekkel együtt újfajta társadalompolitikai jelenség keletkezett. Lakótelepen él állampolgáraink zöme és a párttagok háromnegyed része is. A pártvezetés szempontjából, akárcsak a Nemzeti Front munkájának tekintetében, új problémák merülnek fel, amelyeknek bonyolultságát tudatosítanunk kell, mivel ezeknek a kérdéseknek a megoldásában még csak a kezdeteknél tartunk. A kerületi pártbizottság NDK-beli, erfurti kerülettel fenntartott baráti kapcsolatai révén szerzett tapasztalatai alapján igyekszik kidolgozni a városi lakótelepek lakóinak politikai, társadalmi és kulturális aktivizálásában követett eljárást. Ebben felvázolta a munka szervezeti struktúráját, tartalmi irányát, formáit, módszereit, a káder-, az anyagi és műszaki feltételek megteremtésére teendő intézkedéseket. xxx A mindennapi tapasztalatok arról győznek meg bennünket, hogy a pártélet nem érhet véget a pártbizottság, vagy a tagsági gyűlés tanácskozásának befejezésével. A kommunisták feladata pártszervezetükön kívül, a nyilvánosság előtt is fellépni a helytelen nézetek ellen, magyarázni a párt politikáját. Megvalósításának agitátorává kell válniuk. Jelenleg ezt az ellenséges, párhuzamos struktúrák aktivizálódása is megköveteli, amelyek ellen feladata harcolni minden kommunistának, ugyanúgy, mint 1948 februárja előtt és röviddel az után, a munkások politikai hatalmának győzelme és megszilárdulása érdekében. Továbbra is a párt tagjainak személyes politikai aktivitása marad a párt vezető szerepe reális elmélyítésének feltétele a társadalom átalakításának és demokratizálásának jelenlegi igényes feltételei között. A pártszervek és szervezetek igyekezetének homlokterében áll az a feladat, hogy mélyen behatoljanak a való élet bonyolultságába és ellentmondásosságába, összehangolják az egyéni és a csoportérdekeket a társadalmival; megtanulják a konfliktusok megelőzését és a keletkezettek gyors megoldását. Ez megköveteli az elavult munkaformák feladását és olyanok kialakítását, amelyek megfelelnek a gyorsítás stratégiájának, a társadalmi élet átalakításának és demokratizálásának. Elkerülhetetlen feladat marad a megtett út minden szakaszának folyamatos elemzése, mindannak megszilárdítása és fejlesztése, ami bevált és eredményeket hoz. Keresni kell a hatékonyabb módszereket a párt vezető szerepének érvényesítésében, támogatva ezzel a társadalmi élet átalakítását és dinamikus fejlődését. 9. V. 12.
