Vasárnapi Új Szó, 1989. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)
1989-05-05 / 18. szám
ÚJ szú 17 1989. V. 5. TUDOMÁNY TECHNIKA 'SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSs TEXAS GYŐZÖTT, DE MEGÉPÜL-E A SZUPERGYORSÍTÓ? A FORTRAN tömör, matematikai jelöléseket használó nyelv, amely nem kívánja meg a programozótól a számítógép belső jellemzőinek beható ismeretét. Leggyakrabban a kisszámítógépeken használatos, a modern programozás szempontjából azonban több hátránya is van. A Fortrant az IBM 1956-ban fejlesztette ki, azzal a szándékkal, hogy olyan programozási nyelvet állítson elő, amelyet elsősorban a tudományok művelői, tudósok, matematikusok, mérnökök tudnak használni. Elnevezése a FORmula TRANsIation- ból (képletfordításból) ered, jelezve a matematikával való kapcsolatát. A COBOL ügyviteli feladatok programozására alkalmas. 1960- ban keletkezett A COBOL nyelvben megirt program pontosan meghatározott, könnyen megjegyezhető, természetes szavakból tevődik össze. Angol mondatokból épül fel, s nem műszaki beállítottságúak is megérthetik. Aránylag könnyen használható és dokumentálható, ami azt jelenti, hogy egy programozó.a teljes programot látja, további dokumentumok nélkül is meg tudja érteni a program logikai felépítését. Nagymennyiségű adathalmazok egyszerű kezelésére alkalmas, nem olyan tömör, mint a Fortran. A BASIC olyan egyszerű nyelv, melynek segítségével a programozás alapelvei könnyen elsajátíthatók. Egyszerűségének s hatékony alkalmazhatóságának köszönhetően népszerű nyelvvé vált, különösen az időosztásos rendszer termináljainak használatához. A BASIC köny- nyen tanulható szókészletével és korlátozott be/kimeneti lehetőségeivel ideálisan illik az időosztásos rendszerekbe. Az 1960-ban kifejlesztett ALGOL algoritmusok publikálására, programozási alapok elsajátítására, tudományos-műszaki számításokra, tömeges adatfeldolgozásra alkalmas. Korábban nagyon elterjedt, nemzetközi programozási nyelv volt. Rugalmasabb és érthetőbb mint a Fortran, jól olvasható. A PL/1 nyelvet egyformán jól lehet mind a tudományos, mind az üzleti életben használni. 1964-ben fejlesztették ki. A COBOL és a FORTRAN legjobb tulajdonságait tartalmazza, s olyan további adottságokkal is rendelkezik, amelyek segítségével a megnövekedett 3. generációs lehetöségéket is ki lehet használni. A nyelv alapvető építőelemei a procedúrák, amelyek az ismétlődő instrukciók blokkjait jelentik. A LISP nem numerikus adatokkal való műveletek elvégzésére alkalmas. Első változatát 1960-ban fejlesztették ki. Kiválóan álkalmas mondatok, matematikai képletek, játékpozíciók, logikai kifejezések ábrázolására. Emellett matematikai bizonyításokra, információk kikeresésére, algebrai szimbólumokkal való műveletekre, képfelismerésre, nyelvi analízisre, heurisztikus programozásra is használják. Ebből kifolyólag a mesterséges intelligencia alapvető programozási nyelveként terjedt el. A PROLOG eddig nem nagyon terjedt el, de jelentősége egyre nő, mivel a japánok ezt a nyelvet választották a 5. generációs számítógépek kezeléséhez. Jól olvasható, tömör, áttekinthető programozási nyelv. Deklaratív jellege van, a felhasználó azt adja meg, hogy MIT kell megoldani, nem pedig azt, HOGYAN kell eljárni. A PASCAL a programozás tanításának egyik legjobban bevált eszköze. Lehetővé teszi a rendszerprogramozást. Nagyon sokféle adattípussal tud dolgozni. A PASCAL hatékonyságának, tömörségének és biztonságos használatának köszönhetően a személyi számítógépek világában rendkívül népszerűvé vált. Főleg TURBO változatai miatt nagyon közkedvelt, mert a programkészítéshez teljes hátteret biztosít. Könnyen elsajátítható. Az ADA különleges problémák megoldására alkalmas szupernyelv. Hasonlít a PASCAL-hoz, az Egyesült Államokban fejlesztették ki, s terjesztését az Egyesült Államok nemzetvédelmi minisztériuma engedélyezi. Az összes korábban kifejlesztett programnyelvek alapvető vonásait tartalmazza. A C nyelv maximális mértékben megfelel a rendszerprogramozásnak. A magas szintű nyelvekben használatos utasításokat tartalmazza. Egyéb nyelvek: APL, PILOT, FORTH, SIMULA, SIMSCRIPT, CO- MIT, SNOBOL, AXLE, RPG, SMALLTALK, GPSS, CSL, MAD, JOVIAL, AUTOCODER, NEAT, QUIKTRAN, XPOP. A MAGAS SZINTŰ PROGRAMOZÁSI NYELVEK ELŐNYEI Minthogy a magas színtű nyelvek gyakran tízszer tömörebbek, mint az assembly nyelv, a munkák elvégzéséhez viszonylag kis számú programozócsoport is elegendő, így az adminisztratív munkák is csökkenthetők. Amennyiben egy adott programozási munkát végző csoportban a.nö- vekvö feladatok újabb személyek bevonását teszik szükségessé, úgy ezek betanítási ideje csökken, az újonnan bekapcsolódó programozók hamarább lesznek képesek hasznos munkát végezni. Számukra a programok és a modulok kódjai is áttekinthetőbbek és érthetőbbek. A programhibák kezelésekor a hangsúly a formáról a tartalomra helyeződik át. A magas szintű nyelvek kevésbé érzékenyek a hard- ware-sajátosságokra, mint a gépi kódú nyelvek. Használatuk arra kényszeríti a programozókat, hogy ,,tervezzenek“, ahelyett, hogy a „bitekkel játszadozzanak". Kis programrészletből kiindulva, egy jó gépi kódú programozó hatékonyabb kódot tud előállítani. De ha több millió szóból álló rendszert vizsgálunk, akkor a hatékonyság már nemcsak a gépi kód minőségére vonatkozik, hanem az áttekinthetőségre is. A gépi kódban programozóknak ritkán van idejük programjaik optimalizálására. A PROGRAMOZÁSI NYELVEK JELENLEGI HELYZETE CSEHSZLOVÁKIÁBAN Előfordulásuk gyakoriságát illetően a felsorolt nyelvek nagyban eltérnek egymástól. A leghozzáférhe- tőbb, s emellett a leginkább elmarasztalt nyelv a BASIC. A legkevésbé hozzáférhető, de a legperspekti- vikusabb az ADA programozási nyelv. A BASIC nyelvvel már az alapiskolás gyerekek is megismerkedhetnek, az ADA-ról viszont csak a legjelentősebb szaktanfolyamokon lehet hallani valamit. A többi nyelv e két határeset között foglal helyet. Úgy tűnik, hogy a több éve tartó „Fortran ellenes" kampány az idősebb programozó generáció körében e nyelv korlátozott felhasználásához vezet. Külön csoportot alkotnak az „igazi programozók", akik assemblerben fejlesztik programjaikat. Csak nehezen lehet őket meggyőzni arról, hogy több ezer soros programrendszerek elkészítése és karbantartása assemblerben nem hatékony. Az újabb programozó generáció a PASCAL valamelyik változatát használja, pedig e nyelv hatékonysága és érthetősége csak átlagosnak minősíthető. A C nyelv hatékonysága az assemblerhez, népszerűsége pedig a BASIC-hez áll közel. A C fordítóprogramjai nálunk is fokozatosan hozzáférhetőkké válnak. Tekintsük át a célszerű, magas szintű programozási nyelvek három típusát különböző kritériumok szerinti sorrendben:- hozzáférhetőség: 1. Pascal, 2. C, 3. ADA- elsajátíthatóság: 1. Pascal, 2. C, ADA- a programok olvashatósága: 1. ADA, 2. Pascal, 3. C- a programok átvitele: 1. ADA, 2. C, 3. Pascal- a programozás hatékonysága: 1. ADA, 2. Pascal, 3. C- a programok hatékonysága: 1. C, 2. Pascal, 3. ADA- karbantarthatóság: 1. ADA, 2. Pascal, 3. C Csehszlovákiában a programozási nyelvek fejlesztése az „Egységes alapprogram-felszerelés" cimú állami feladattal függ össze. A „Fordítóprogramok" részfeladat ADA, Pascal, és Fortran fordítóprogramok kifejlesztését irányozza elő, UNIX operációs rendszerben, az SM 52/11, SM 52/12, az EC 1027 és a PP 06 számitógépeken. A texasiak örömujjongással fogadták az Egyesült Államok Energiaügyi Minisztériumának azt a bejelentését, hogy a világ legnagyobb részecskegyorsítója Texas államban, Daliástól mintegy 25 mérföldnyi távolságban épül fel. Eredetileg hat állam versengett e rendkívüli beruházás elnyeréséért, melynek tervezetét még Reagan kormányzata hagyta jóvá. Az új részecskegyorsító gyűrűjének hossza 53 mérföld lesz (1 mérföld = 1609,33 méter), akkora területet vesz körül, amelyen New York nagyobb része is elférhetne. Ez a szupravezetős szupergyorsító 40 trillió elektronvoltra (40 TeV-ra) növeli a protonok ütközési energiáját, ami hússzorosa a világ jelenleg működő legnagyobb gyorsítójában, a batáviai „Tevatron" gyorsítóban elért energiának. Lehetséges, hogy a kilencvenes évek közepéig további gyorsítók is megjelennek, amelyek felülmúlják majd a Tevatron teljesítményét. A Szovjetunióban például jelenleg egy 3 TeV-os gyorsító épül, a CERN (Nukleáris Kutatási Európai Központja) pedig Svájcban egy 18 TeV- os gyorsító építését tervezi. Ezek a gyorsítók azonban még mindig gyengéknek bizonyulhatnak Hyggs titokzatos bozónjainak kimutatásához. A feltételezett bozónok létezésének bizonyítása rendkívüli jelentőségű lenne az elemi részecskék kutatásával foglalkozó tudomány számára, hiszen új elméletek kialakítását alapozná meg az anyag keletkezésével és a természeti erők működésével kapcsolatban. Nem fér hozzá kétség, hogy a szupergyorsitó megépítése számos gazdasági előnnyel járna Texas állam számára. Az energiaügyi minisztérium a legközelebbi nyolc évben 8 milliárd dollárt akar fordítani az építésére, s megépülése után mintegy 2500 tudományos és műszaki dolgozóra lesz szükség az üzemeltetéséhez. Ezen kívül évente mintegy 500 vendégtudós vesz majd részt a kutatási munkákban, s az egész mű évi költségvetését 270 millió dollárra tervezik. Nem csoda, hogy 1987 áprilisában az ország 25 állama nyilatkozott úgy, hogy szívesen együttműködne a terv kivitelezésében, s a minisztérium még abban az évben hétre korlátozta a számításba vehető államok számát. Te- xason kívül még Arizona, Colorado, Illinois, Michigan, Észak-Carolina és Tennessee tartozott ezek közé. A pályázó államok számának csökkenésével együtt a terv megvalósításával kapcsolatos politikai harc is kiéleződött. Az energiaügyi minisztérium az 1989-es évre 363 millió dollárt kért a kongresszustól a műszaki tervek kidolgozására, amely azonban 1988 nyarán többszöri tárgyalás után csak 100 milliót hagyott jóvá a tervezési munkák folytatására, s egyúttal azt is kikötötte, hogy az építkezés egy éven belül nem kezdődhet el. Ez a halasztás az új kormány számára lehetővé tette, hogy a maga részéről is elbírálja a tervezetet. Azzal számolnak, hogy Bush elnök nem fog változtatni az energiaügyi minisztérium által előterjesztett költségvetési tervezeten, de nincs kizárva, hogy a kongresszus az éf kezés újbóli elhalasztása, eseti a terv befagyasztása mellett f dönteni. A kongresszus egyes te jai, köztük neves fizikusok úgy vél hogy a szupergyorsító építési ke ségei más, ugyancsak jelentős fi kai kutatásoktól vonnának el nélk lözhetetlenül fontos pénzügyi eszi zöket, valamint szakemberek Egyes fizikusok kétségbe vonj a magfizikai kutatásnak tulajdonít elsőbbséget is, azzal érvelve, ho az itt elért eredmények nem adhi nak választ olyan kérdésekre, arr lyek a magasabb szintű rendszere például a baktériumok müködésév függnek össze. Emellett azonban más problém is felmerültek. Gondot jelent péld; a szupravezető mágnesek egyelt még bizonytalan összegű beszerz si költsége. A szupergyorsítób a részecskenyalábok pályáján stabilizálásához körülbelül 10 ez szupravezető mágnesre lesz szí. ség, s egy ilyen mágnes elóállítá jelenleg 100 ezer dollárba kerül., első kísérleti példányok azonb, nem bizonyultak elég megfelelő nek, s a szakemberek vélemén szerint további tökéletesítésük mi jelentős mértékben növelni fogja előállítási költségeket. A kongresszus most egyébként a költségvetési hiány mérséklésé törekszik, s ebben a tekintető a szupergyorsító építése más jele tős kutatási programok, például űrkutatás konkurenseként lép f Emellett a szupergyorsító építését és üzemeltetéséből csak egy állat nak lenne közvetlen gyakorlati has na, míg a többi kutatási irány; fejlesztése az összes állam közvi len érdekeit szolgálja. Az energi ügyi minisztérium ezért más orsz gokkal is szeretné megosztani a t( heket, bevonva őket a kutatási pre ramba. Elsősorban Kanadár Nagy-Britanniáról és Japánról v szó, ezek az országok azonb; csak akkor lennének hajlandók biz nyos kötelezettségek vállalására, az Egyesült Államokban befejezi nyer az ügy rendezése. Az eredménytelenül pályázó áll mok arra is magyarázatot kérne hogy miért éppen Texas javára te tént a választás. Az energiaügyi n nisztérium ezt azzal indokolja me hogy itt állnak rendelkezésre a le megfelelőbb geológiai feltételek, v lamint a kivitelezéshez szükség helyi források, a szükséges energi ellátási rendszer, az egyetemi sza oktatási intézmények, valamint ipari kapacitások. Valószínűleg sem mellékes körülmény, hogy dz állam saját forrásaiból 1 milliá dollárt ajánlott fel a kivitelezés fed zésére, tehát lényegesen több mint bármelyik más pályázó i lám. (Scientific Americé Sevilla távközlés beruházásai Sevillában a három év múl megnyíló világkiállításon a résztv vök és a látogatók a XXI. száz; távközlési eszközeit vehetik igényi - mondotta Luis Solana, a Telefoi ca elnöke. A spanyol állami távb szélő vállalat vezetője újságírók éli körvonalazta az Expo ’92 kapcs; megvalósuló andalúziai telefoni; lesztési programot. A világkiállítási a nemzetközi normáknak megfele integrált digitális rendszer teszi ma lehetővé a helyi és a külföldi telefo beszélgetéseket. A Telefonica társaság hivatali alvállalkozóként ötmilliárd peseta é tékű beruházást valósít meg. A ki; litás területén a telefonvállalat, a \ deotelefonokat, a telexeket és ; egyéb adatátviteli berendezések már 1991-ben üzembe helyezi Minden eshetőségre felkészül' 40 ezer vonalas tartalék felefonkö pont is létesül. Sevillában is rövid sen áttérnek a hét számjegyű hív; számrendszerre. Teljesen átépíi a város és egész Andalúzia távkö lési rendszerét. Sokak vélemén; szerint a lendületes út- és vasútép tési program mellett a távközié beruházásokkal Andalúzia évszáz dós lemaradását pótolják. (Ml IZSÓF BÉLA Moszkvában is igazolták a magfúziót Március végén járta be a hír a világot, hogy Martin Fleischmann német származású brit elektrokó- mikus, a southamptoni egyetem professzora, valamint egykori tanítványa, az amerikai Utah állam egyetemén dolgozó Stanley Pons vegyész . szobahőmérsékleten magfúziót értek el: laboratóriumi üvegedényben, elektródák segítségével deutériumatomokat egyesítettek, miközben hélium, trícium és hő keletkezett. A deutériumot tartalmazó vízbe palládiumból készült elektródákat merítettek, s közülük a negatív töltésúek kristály- rácsa fogadta be a deutériumatomokat, amelyek a fémrács „szorításában" egyesültek. Amint arról a Szocialisztyi- cseszkaja indusztrija szovjet lap beszámolt, a szobahőmérsékletű magfúziót a Moszkvai Állami Egyetem tudósai is megismételték, jóllehet R. Kuzminnak, B. Svitkinnek és E. Szaharovnak csak a napi sajtóból voltak információi az ügyről. A nehézvizet tartalmazó üvegedénybe palládiumból és titánból készült elektródákat merítettek. Az egyik elektródán deutérium, a másikon oxigén vált ki, tehát szokványos elektrolízis ment végbe. De hát hol van itt akkor magfúzió?- Az elektrolízis folyamán keletkező deutériumatomok, amelyek a hidrogén izotópjai, valamilyen különleges hatás következtében egyesülnek - magyarázza R. Kuz- min. - E jelenség oka egyelőre még rejtély. Csak feltételezéseink vannak, ezeket még felül kell vizsgálni. Ismeretes, hogy a palládiumnak csodálatos képessége van, a hidrogént vagy a deutériumot szinte szivacsként szívja magába. A magfúzióhoz pedig mire van szükség? Arra, hogy az atommagok minél közelebb kerüljenek egymáshoz. Lehetséges, hogy az elektród nagy erővel szívja magába a deutériumatomokat, s ezek olyan szorosan halmozódnak fel a palládium kristályrácsában, hogy a magfúzió bekövetkezhet. Ez a jelenség alapjában véve megfelel elméleti elképzeléseinknek, amelyek szerint szobahőmérsékletű szintézist úgy érhetünk el, ha deutériumokat tartalmazó kristályokat deutériumokkal bombázunk. Ennél a folyamatnál is energia szabadul fel. Ami az energia felszabadulását illeti, amerikai kollégáink kijelentették, hogy egy watt felhasználásával négy watthoz jutottak, ilyen mértékben melegedett fel a víz. Mi a neutronok mennyiségét mértük, amelyek a magfúzió bizonyításának megbízható tanúi. Ezek meny- nyisége csaknem ötszörösére növekedett a kísérletben. A tudósok ma még óvatosak az előrejelzésekben. Majd az idő mutatja meg, hogy hol és milyen módon lehet kihasználni a szobahőmérsékletű magfúziót. A Moszkvai Állami Egyetemen mindenesetre tovább folytatják ebben az irányban a kísérleteket. (-ai) Ismerkedjünk a programozási nyelvekkel