Vasárnapi Új Szó, 1989. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)
1989-04-14 / 15. szám
Az IKARUS 543 AVI A a 22 személyt szállító minibusz csehszlovák-ma(A szerző felvétele) A jelenlegi időszakban a nemzetközi munkamegosztást el sem lehetne képzelni az együttműködés új, progresszív formái nélkül. Ezek közé tartozik a gyártásszakosításból kiinduló termelési kooperáció is, amely lehetővé teszi a gyártmányfejlesztéshez szükséges eszközök, kutatási és termelési kapacitások összpontosítását. A szocialista országok az utóbbi évek folyamán jelentős kooperációs szerződéseket kötöttek a különböző nagyságú autóbuszok gyártása területén, a minibuszoktól kezdve egészen a kényelmes utazást biztosító távolsági autóbuszokig. Az együttműködés iránt ebben az irányban főleg az keltette fel a figyelmet, hogy egyre bonyolultabbá vált a közlekedés mind az országutakon, mind pedig a nagyvárosok utcáin, ezért a turisták és más utasok előnyben részesítik a tömegközlekedési eszközöket a személygépkocsikkal szemben. Ezáltal megkímélik magukat a gépkocsi vezetésével járó idegfeszültségektől, egyúttal azonban nagyobb kényelmet is elvárnak a tömegközlekedési eszközöktől, gyors és biztonságos szolgáltatásra tartanak igényt. Ezeknek a követelményeknek csak úgy lehet eleget tenni, ha az autóbuszok magas műszaki és gazdasági színvonalon készülnek, ha széles piacuk van, s ha gyártásuknál kihasználják a kooperációban rejlő előnyöket. A minibuszok, valamint a prágai AVIA vállalatnál gyártott közepes nagyságú teherautók és különböző rendeltetésű haszonjárművek esetében 1986-ban kezdődött a kooperációs együttműködés a jugoszláviai TAZ (Tvomica autobusa Zagreb) autóbuszgyárral. Erre az együttműködésre a Motokov Praha és a jugoszláviai Centar Merkúr külkereskedelmi vállalatok részvételével került sor. gyár kooperációban készül főleg korrózióvédelmi jelentősége van. Az oldalfalak egyes elemeit 1 mm vastagságú acéllemezből préselik ki. Az ajtókat alumíniumlemezből, a kocsiszekrény homlokzati és hátsó részét üvegszálerósítésú poliészterből készítik. Az ablakok 4 mm vastagságú biztonsági üvegből készülnek, elöl ragasztott, oldalt és hátul edzett üveget használnak fel. A vezető ülése vertikálisan és horizontálisan is állítható, s rugózását is szabályozni lehet a vezető testsúlyának megfelelően. A négyhengeres, 3596 köbcentiméteres, Neretva nevet viselő AVIA motor percenkénti 3000-es fordulatszámnál 61 kW teljesítményű. Sebességváltója Praga 5 P 20 jelzésű, öt fokozatú. Az autóbusz jó rugózását négy spirálrugó biztosítja, amelyek hidraulikus lökhárítókhoz csatlakoztatva működnek. A kooperációs szerződés szerint a minibuszokat kétféle kivitelezésben fogják gyártani. A Standard változat 15 utas, a Lux változat 14 utas szállítására lesz alkalmas. A Lux változatot a megrendelő kívánsága szerint pneumatikus rugózással, valamint Webasto rendszerű légkondicionáló berendezéssel is ellátják. A kísérleti gyártás már tavaly elkezdődött, az idei terv 150 minibusz gyártását irányozza elő. A jugoszláviai TAZ autógyárban azonban nemcsak minibuszokat, hanem távolsági autóbuszokat is gyártanak. A csehszlovák termelőkkel kötött kooperációs szerződés szerint az egyik legújabb típusú kocsit, a luxus kivitelezésű 1426 V-T-R autóbuszt Jablonec nad Ni- sou-i LIAZ motorral akarják ellátni. Az M 640 F jelzésű csehszlovák motor percenkénti 2000 fordulatsén kívül Skandináviába, az Egyesült Államokba, Kanadába, Kínába, Görögországba, valamint egyes fejlődő országokba is eljutnak. Ezek a körülmények a kooperáló partnereknek is jó értékesítési lehetőségeket biztosítanak. Az AVIA ebben az esetben is a minibuszok gyártásában működik együtt az IKARUS vállalattal. Az AVIA szállítja az A 31.1 N jelzésű alvázat, valamint a 712.18 jelzésű motort, a magyar fél pedig a kocsiszekrényt készíti, ugyancsak kétféle kivitelezésben, Standard változatban 23 utas, Lux változatban 19 utas számára. A jelenlegi időszakban olyan irányú vizsgálatok is folynak, hogy miként lehetne kihasználni a 186 és a 212 kW teljesítményű ML 637-es és ML 640-es LIAZ motorokat az IKARUS távolsági és városi autóbuszainak a meghajtására, beleértve a csuklós autóbuszokat is. A LIAZ motorok alkalmazása ugyanis magasabb fokú szakosítást tenne lehetővé a Rába motorok gyártásánál. Az AVIA A 31.1 jelzésű alvázát, valamint a 61 kW teljesítményű 712.18 típusú motorokat a Bolgár Népköztársaságban is felhasználják 20 személy szállítására alkalmas minibuszok kooperációs gyártásához. A Csavdar LC 51 - Avia jelzésű minibuszokból évente körülbelül 300 darab készül. Ezek a gépkocsik 2020 kg-os hasznos teherrel óránként 86 kilométeres sebességet tudnak elérni. A csehszlovák motorok és alvázak iránti érdeklődésben egyaránt fontos szerepet játszik a csehszlovák gépipari termelés hagyományosan jó színvonala iránti bizalom, valamint az a sikeres szereplés is, amit gyártmányaink a külföldi versenyeken, főleg a Párizs-Dakar relin, valamint a Hungaro-Ring versenypályán nyújtottak. Az AVIA motorok esetében a minibuszok kooperációs gyártásánál való felhasználásukra kedvezően hat a rendszeres gyártmányfejlesztés is, amely a Renault- Saviem francia cégtől vásárolt li- cencből indul ki, s a takarékosabb üzemanyag-fogyasztásra, valamint a városi közlekedésben érvényesülő szigorú ökológiai követelmények megtartására irányul. Jlftí ŐMÍD Az AVIA és a LIAZ szívesen látott partnerek a szocialista országok autóiparában Közvetlen kapcsolatok Szlovákia vegyi és könnyűiparában A külgazdasági kapcsolatok átalakítása keretében előtérbe kerülnek a gazdasági együttműködés új formái, elsősorban a közvetlen kapcsolatok. Az utóbbi 2-3 év alatt az SZSZK Ipari Minisztériumához tartozó szervezetek is számos közvetlen kapcsolatba léptek a többi KGST-ország, elsősorban legfontosabb külkereskedelmi partnerünk, a Szovjetunió gazdálkodó szervezeteivel. E kapcsolatok elsősorban arra irányultak, hogy rugalmasabbá tegyék az együttműködést, elősegítsék a kutatási és fejlesztési kapacitások jobb kihasználását, mérsékeljék a termelés anyag- és energiaszükségletét, s növeljék a termékek világpiaci versenyképességét. Eleinte elég élénk érdeklődés nyilvánult meg a közvetlen kapcsolatok iránt, habár az együttműködő feleket eltérő szempontok vezérelték. A szovjet szervezetek elsősorban azt várják a közvetlen kapcsolatoktól, hogy a csehszlovák partnerektől korszerű berendezéseket, technológiai eljárásokat, magas műszaki színvonalú termékeket szerezhetnek be, aránylag kedvező árfeltételek mellett. A csehszlovák szervezetek érdeke a termeléshez szükséges nyers- és alapanyagok beszerzéséhez fűződik, továbbá ahhoz is, hogy bizonyos munkaerő- és energiaigényes technológiai folyamatokat a szovjet partner vállaljon magára. Az együttműködő felek eddigi tapasztalatai azt bizonyítják, hogy az egyeztetett, közös eljárás nagyon eredményes lehet, ha az említett érdekeket sikerül megfelelő összhangba hozni. Előfordulnak azonban olyan esetek is, amelyeknél az együttműködés tárgya és tartalma nincs megfelelő összhangban az egyes országok érdekeivel. Ez gyakran különböző megoldásra váró problémákból is következik, többek között a közvetlen kapcsolatok nem kielégítő jogi elrendezéséből, a partnerek lehetőségeinek elégtelen ismeretéből, az árak kérdésében fennálló ellentétekből, illetve a csehszlovák és a szovjet árszínvonal közti különbségekből, a vámügyi kérdések megoldatlanságából stb. Emellett a szovjet partnerek nem mindig rendelkeznek a jóváhagyott dokumentumokban feltételezett lehetőségekkel és jogokkal, s nincsenek felhatalmazva külkereskedelmi tevékenység folytatására. Az említett problémák ellenére a SZSZK Iparügyi Minisztériumához tartozó szervezetek intenzíven törekednek a gazdasági és tudományos- műszaki együttműködés elmélyítésére. Az elmúlt év végéig 53 megállapodást kötöttek a közvetlen kapcsolatokról, ebből 22 a vegyipar, 27 a könnyűipar területére vonatkozik, négy megállapodást pedig a minisztérium által közvetlenül irányított szervezetek kötöttek. A vegyipar területén az egyik első megállapodást a Púchovi Május 1. Gumigyár 1986-ban kötötte a jaroszlavlí Szinnyij Zavoddal, s az együttműködés eredményeként bevezetett új technológiai eljárások évente másfél millió koronás hasznot hoznak a púchovi vállalatnak a gumiabroncsok gyártásában. Egy másik, 1987-ben kötött megállapodás szerint a Chemko Strázske vállalat a Prievidzai Petrolkémiai Kutatóintézettel együttműködve műszaki segítséget nyújt a Gubahimi Vegyi Műveknek a penfaeritritol gyártásához, amiért a szovjet vállalat 3-5 millió rubel értékben metilalkoholt szállít. Az elmúlt évben kötött megállapodások közül a jelentősebbek közé tartozik a Nyitrai (Nitra) Műanyagipari Kutatóintézet közvetlen kapcsolata a moszkvai Plasztomasszi tudományos-termelési egyesüléssel a kompozit alapanyagok kutatásában és előállításában. A textil- és a ruhaiparban a Cérnagyártási Technológiai Kutatóintézet a NIITP Leningrád textilipari kutatóintézettel kötött együttműködési megállapodást egy robotizált csévélő és csomagoló komplexum kifejlesztésére. Ez a kooperáció 11 millió koronával csökkentette a beruházási költségeket. A tudományos-műszaki fejlesztés területén a sviti Tatrasvit állami vállalat és a lódzi COBR-PD TRICOMED vállalat kölcsönös tapasztalatcseréje főleg a nem szocialista országokból származó behozatali szükségletek csökkentésére irányul. Az elmúlt év óta a Liptovsky MikuláS-i Bőripari Művek is közvetlen kapcsolatokat fejlesztenek az Ungvári (Uzsgorod) Mezőgazdasági Igazgatósággal, ahonnan főleg szúcsipari nyersanyagokat szereznek be, s ezzel szemben műszaki segítséget nyújtanak egy bőrfeldolgozó és szúcsipari kombinát megépítéséhez. Ugyanez a csehszlovák vállalat egy lódzi bőripari kutatóintézettel is együttműködik a hulladékmentes bőripari technológiai folyamatok kifejlesztésében. Az említett eseteken kívül a jelenlegi időszakban további 24 megállapodás aláírását készítik elő az SZSZK Ipariügyi Minisztériumához tartozó szervezetek, ebből 13 a vegyipar, 11 pedig a könnyűipar területére vonatkozik. Ez is azt bizonyítja, hogy a közvetien kapcsolatok növekvő szerepet fognak játszani a termelési kooperáció fejlesztésében és ezzel a kölcsönös kereskedelmi forgalom növelésében is. Áz említett akadályok felszámolására azonban nagyobb figyelmet kell fordítani mind a központi és az ágazati szervek, mind pedig közvetlenül a vállalatok részéről. Az SZSZK Iparügyi Minisztériuma például olyan intézkedéseket javasolt, amelyek kiiktatják a közvetítő szervezeteket a közvetlen kapcsolatok keretében megvalósuló anyagszállításoknál, továbbá lehetővé teszik az olyan háromoldalú együttműködést,- amelynél az egyik partner nem szocialista ország szervezete, s főleg technológiai berendezéseket gyárt, illetve ezek szállításával vesz részt a kooperációban. Ilyen esetekben meg kell oldani a szabad devizákban való kölcsönös elszámolás kérdését is. A minisztérium egyik javaslata szerint a közvetlen kapcsolatokban résztvevő vállalatokat automatikusan fel kellene ruházni külkereskedelmi joggal, a szerződés keretébe tartozó forgalom területén, s ehhez nem kellene külön folyamodni az illetékes szervek jóváhagyásáért. (S. H.) A csehszlovák-jugoszláv kooperáció, minibuszok és hasonló felépítésű mentőautók gyártására irányul. Az AVIA nemrég bevezetett termékújdonságaival, új típusú alvázával, valamint az A 21.1 -es motorral vesz részt az együttműködésben, a jugoszláviai TAZ gyár pedig a kocsiszekrények gyártásáról gondoskodik. A jugoszláv félnek ugyanis gazdag tapasztalatai vannak már ezen a téren. Ezekre olyan cégekkel folytatott együttműködésben tett szert, amilyen például a Da- imler-Benz, a Magirus, a DAF, a Steyer-Puch vagy a Cummins, s ebben a szakágazatban a nemzetközi csúcsszínvonalba tartozik. A kivitelezés magas műszaki színvonala a szóban forgó minibuszok és mentőautók gyártásánál is megmutatkozik. A karosszériát nagyméretű üvegablakokkal látják el, a minibusz mindkét oldalán elektropneumatikus kezelésű bejárati ajtók lesznek, a mentőautó hátsó oldalát pedig egy kétszámyas ajtó fogja képezni. A kocsiszekrényt C02 védőgázas közegben hegesztik össze, aminek számnál 212 kW teljesítményű. A tervek szerint ezt az autóbuszt is kétféle változatban fogják gyártani, az alaptípus 54 utas szállítására lesz alkalmas, a másikban pedig büfé és WC is lesz, de tízzel kevesebb a férőhelyek száma. A csomagok elhelyezésére 10 m3-es csomagteret alakítanak ki, egyrészt az első és a hátsó híd közötti teljes távolságban, másrészt pedig a hátsó híd mögött, a kocsi mindkét oldalán. A csehszlovák AVIA és LIAZ autógyárak további jelentős külföldi partnere a magyarországi IKARUS autóbuszgyár. E vállalat gyártmányai, különösen a csuklós autóbuszok, a világ számos országában ismertek. Az IKARUS sorrendben az ötödik legnagyobb autóbuszgyártó cég a világon, de a 11-17 méter hosszúságú autóbuszok gyártásában a második helyet foglalja el. Az idén körülbelül 12 600 autóbusz gyártását tervezik, s ezeknek mintegy 80 százalékát szocialista országokba szállítják. A magyar autóbuszok a hazai szükségletek fedezéA moszkvai NAMI Autóipari Központi Tudományos Kutató- Intézet dolgozói együttműködnek a nagy franciaországi, olaszországi, egyesült államokbeli, NSZK- beli, lengyel- országi és csehszlovákiai autógyárakkal a motorok és a technológiai gépsorok fejlesztésében is. A kocsi- szekrényeket fejlesztő részlegen mára XXI. század könnyű személy- gépkocsiját készítik elő. (A ŐSTK - felvétel)
