Vasárnapi Új Szó, 1989. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-13 / 2. szám

I .13. Optimizmussal lépték át a „küszöböt" • Kihasználták a felkészülésre adott időt • Aki többet és jobban dolgozik, többet is érdemel • Azonos feltéte­lek - eltérő eredmények? • A szolgáltatásoktól is függ... Amikor beléptünk az irodába, az igazga­tó éppen telefonált. Emelt hangon magya­rázta:- Mondtam, hogy szó sem lehet róla. Mi nem áruljuk az istállótrágyát! Dühösen csapta le a kagylót.- Megint egy kertészkedő. Erőszakosko­dik, hogy adjunk el neki egy kocsi trágyát. Egy kilót sem adunk. Milyen gazda az, aki eladja az istállótrágyát? Arról nem is be­szélve, hogy a földjeink egyébként is hu­muszban szegények, a termőképesség nö­veléséhez szükséges tőzegből pedig kevés van. Nem lehet örökké kizárólag a műtrá­gyákra alapozni. Sőt. Az elkövetkezőkben, a gazdaságosabb termelés érdekében, csökkentenünk kell a felhasznált műtrágyát, és növelni az istállótrágya mennyiségét. A szokatlan bevezető után Dusán Veng­rín mérnök, a Nagykürtösi (Vel'ky Krtís) Állami Gazdaság igazgatója a múlt évi eredményekről beszélt. A gabonatermesz­téssel kezdte, s nem véletlenül. Ugyanis a több mint 1300 hektáros termőterületről egy hektár átlagában 5,3 tonna szemter­mést takarítottak be, ami helyi viszonylat­ban új rekordnak számít. Az állattenyésztési ágazat teljesítette termelési és értékesítési feladatait, de ez önmagában nem elég az elégedettséghez. Elsősorban a tejtermelés­ben kellene meggyorsítani a fejlődést, hisz megint az egy évvel korábbi 3500 literes szint közelében végeztek. Az önelszámolás is segített- Gazdaságunk ezúttal 96 millió korona értékű összteljesítményre volt képes - mondotta az igazgató. - Ez hozzávetőle­gesen 10 millióval haladja meg az öt évvel ezelőtti színvonalat. A nyereség? Tavaly 6 millió koronát könyvelhettünk el, vagyis 2 millióval többet, mint öt évvel korábban. Dusán Vengrín mérnök a gazdaság to­vábbi eredményeiről és gondjairól szintén avatottan beszélt. Nem csoda, hisz nyolc éve dolgozik a 4800 hektáros gazdaság­ban, s ebből az utóbbi két évben - annak ellenére, hogy még csak 32 éves - termelé­si igazgatóhelyettes volt. Július végén titkos szavazással őt választották meg igazgató­nak a 600 dolgozót foglalkoztató, immár állami vállalatként működő gazdaságban. öt éve tértek át a belüzemi önelszámolás alapelveinek érvényesítésére, azóta a bri- gádrendszerü munkaszervezés és javadal­mazás alapján értékelik az elvégzett mun­kát. Éppen ez segített a gazdaságnak a talpraállásban. Itt kell elmondani, hogy a fiatal szakember a titkos választások alkalmával mindössze néhány szavazattal kapott többet, mint a régi igazgató. Ez is jelzi, hogy az ,,elöd“ jó munkát végzett, s élvezte a dolgozók bizalmát. A választást követően többen nyíltan kimondták, helyte­lennek tartják, hogy egy jó szakembert néhány hónappal a nyugdíj előtt egyszerű­en „félreálltának". Nem is így történt, hisz a volt igazgató a nyugdíjkorhatár eléréséig megkapja a régi fizetését, tehát nem szár­mazik anyagi hátránya abból, hogy néhány hónappal korábban állítottak perspektív ká­dert a helyére. Igaza van Pavol Pékárnak, a járási párt- bizottság titkárának, amikor azt hangsú­lyozza, nem lehet egyetlen kézlegyintéssel eldobni egy elvtársat, aki hosszú éveken át becsületes munkát végzett. Értékelni kell, hogy tulajdonképpen az új igazgatót is ő ta­nította meg a munkatársaival szembeni igé­nyességre. Arra, hogy soha és semmilyen feltételek között ne nézze el a hanyagságot, s mindig gondja legyen arra, hogy mindenki csak a jól végzett munkáért kapjon fizetést. A kollektíva is beleszólhat Ezt az alapelvet a Nagykürtösi Állami Gazdaságban azóta is következetesen ér­vényesítik, amióta Vengrín mérnök foglalta el az igazgatói széket. A fiatal szakember is azt a nézetet vallja, nem elég csak beszélni a nyíltságról, hanem az alapelveket a min­dennapi gyakorlatban is érvényesíteni kell. Például úgy, hogy a dolgozókollektíva tag­jai, tehát maguk a traktorosok, gépjavítók, etetők, állatgondozók stb. is véleményt mondhassanak arról, hogy a közvetlen ve­zetőik, a gazdasági udvarok vezetői, az agronómusok vagy más gazdasági tiszt­ségviselők helyesen értékelték-e az elvég­zett munkát, igazságosan osztották-e el a bért és a jutalmakat. Volt egy eset, amikor a javítóműhely vezetője a kollektíva előtt javaslatot tett az egyik gépjavító prémiumjának 200 koroná­val történő csökkentésére, mondván, kifo­gásolja az elvégzett munka minőségét. A kollektíva tagjai más véleményen voltak, és ezt nyíltan ki is mondták. Rámutattak, hogy igazságtalannak tartják a javaslatot. Azzal érveltek, hogy ők jobban tudják, ki mennyit érdemel, hisz a műhely vezetője legfeljebb egyszer-kétszer találkozik a dol­gozókkal, ők viszont nap mint nap ellenőriz­hetik egymás teljesítményét. Végered­mény? Az említett gépjavító végül 200 koro­nával több prémiumot kapott, mint néhány munkatársa.- A technikusok és más gazdasági dol­gozók közül többnek nem tetszettek ezek a módszerek - folytatta az igazgató. - Azzal érveltek, hogy ilyesmi aláássa a vezető dolgozók tekintélyét. Egyesek kerekperec megkérdezték, ezután a dolgozók is bele­szólhatnak a döntésekbe? Olyasmire is volt példa, hogy a vezető indokolatlanul nagy prémiumot javasolt valakinek, de a munka­helyi szocialista brigád vezetője, a műhely­tanács tagja, s maguk a kollektíva tagjai is felszólaltak ellene. így sikerült elérnünk, hogy egy idő óta mindenki a munkájának megfelelően kapja a prémiumot. Ez így helyes, aki többet vállal a közös feladatok­ból és jobb munkát végez, annak többet is kell keresnie. Aki hanyag, vagy kihúzza magát a közös tennivalók alól, annak fize­téskor is tudtára kell adni, hogy elégedetle­nek vagyunk a munkájával. Eddig mindösz- sze öten kifogásolták az érdem szerinti javadalmazást, illetve azt, hogy a jutalom nagyságának meghatározásába a kollektí­va is beleszólhat. El is ment tőlünk dolgozni mindegyikük, s hogy őszinte legyek, nem hiányoznak. Most a tetteken a sor A múlt év júliusa óta a Nagykürtösi Állami Gazdaság szintén állami vállalatként tevé­kenykedik. Vagyis úgy kell gazdálkodnia, hogy képes legyen az önfinanszírozásra. Az állami támogatás nem lesz magától értetődő, mint eddig. A vállalat dolgozói így sem félnek a holnaptól. A gazdaságban több mint húsz mérnök, s valamennyi rész­legen elegendő öntudatos, munkaszerető ember dolgzik, így az igazgató is optimiz­mussal tekint a jövőbe.- Dolgozóink többsége megértette, már nem elég csupán beszélni a nagyobb köve­telményekről és feladatokról. Mi a vezető­ségben azon vagyunk, hogy egyre kedve­zőbb feltételeket teremtsünk a mindennapi munkához. És itt nem csupán a munkahelyi feltételekre gondolok. A dolgozók tanácsá­nak legközelebbi ülésén megvitatjuk a javí­tóműhelyek ellátottságának javítására ki­dolgozott javaslatot. Úgy gondoljuk, az e célra tervezett 350 ezer koronát megtold- hatnánk még 100 ezerrel, hogy a korszerű­sítésen kívül a szociális ellátottság javításá­ra is jusson a pénzből. A jövő feladataival összefüggésben az állattenyésztés is szóba került. Az igazgató elismerte, jelentős tartalékaik vannak a ter­melékenység növelésében. Elsősorban a tehenészetben, ahol nagy különbségek tapasztalhatók nemcsak a kifejt tej mennyi­ségében, de a minőségben is. Nem hajlan­dók tovább eltúrni, hogy az egyik istállóban a kifejt tejnek a 80 százalékát, a másikban csupán a 42 százalékát tudják az első minőségi osztályban értékesíteni. Az igaz­gató meggyőződéssel vallja, hogy a brigád­rendszerű munkaszervezés és javadalma­zás alapelveinek következetes érvényesíté­sével ezt a problémát is sikerül megoldani­uk. Viszont az évek óta ismétlődő alkatrész- hiány kérdésében tehetetlenek, hisz vala­mennyi alkatrész felújítására nem vállalkoz­hatnak. Meg aztán nincsenek is felkészülve ilyen feladatra.- Két gépkocsival járjuk az országot, hogy biztosítsuk gépeink üzemképességét. Tavaly kilenc hónap alatt több mint 50 ezer kilométert futottak, és az utóbbi három hó­napban is többet voltak úton, mint otthon. Ha ez továbbra is így megy, még gondjaink lehetnek az önfinanszírozással - hangsú­lyozta végezetül Dusán Vengrín mérnök, a Nagykürtösi Állami Gazdaság igazgató­ja. BÁTORI JÁNOS K özép-Európa egyik legnagyobb tartósí­tóipari vállalatánál, az érsekújvári (Nő­vé Zámky) Novofruct állami vállalatnál a múlt évi terv 36 ezer tonna különféle tartósított félkész- és végtermék előállítását irányozta elő, összesen 538 millió korona értékben. A konzervgyáriak ezúttal sem voltak irigylésre méltó helyzetben, hisz az időjárás nem ked­vezett a gyümölcstermesztőknek, s így időn­ként bizony szűkében voltak az alap­anyagnak. A lehetőségek keretein belül, be­hozatallal igyekeztek pótolni a hiányt. Más jellegű gondból-problémából sem volt hiány. Az év folyamán gyakran akadozott a csomagolóanyaggal való ellátás. Főleg a zöldborsó tartósításánál használatos, kilo­grammos konzervdobozokból volt kevés. A múlt évi gyengébb almatermés nem csupán a folyamatos üzemelésben okozott gondot, de a bébiétel-készítési terv teljesítését is veszélyeztette. Minderről Száraz Péter mérnökkel, a válla­lat termelési részlegének vezetőjével beszél­gettünk. Elmondta, hogy az év végén már folyamatosan kapták az almát, így a bébiételt gyártó részlegen három műszakban folyt a termelés, és december 23-án teljesítették évi feladataikat, összesen 3 400 tonna bébi­ételt tudtak felkínálni a kereskedelemnek, tehát ebből a keresett gyermekínyencségból nem lehet hiány a piacon. És a választék bővítésére is gondoltak. Két éve kezdték meg a mézzel ízesített karottapüré készítését, melyből tavaly több mint 200 tonna került palackokba. További újdonság a szamócával és pirosribiszkével ízesített almapüré. Ebből 500 tonnát készítettek. S megfelelő alap­anyagkészlet birtokában, ismét jelentkeztek málnaízú almapürével is, amely korábban nagy közkedveltségnek örvendett a kisgyer­mekes családok körében. A szörpkészítö részlegen ősszel még javá­ban dolgoztak a szerelők. Átalakították, kijaví­tották a berendezést, így ismét kezdetét ve­hette a termelés. Az itt készült rostos szörpö­ket különféle tejipari specialitások ízesítésére használják. A Novofruct tavaly ismét eleget tett a tejipar megrendeléseinek. A bébiételt készítő részlegen személyesen is meggyőződhettünk arról, hogy a vállalatnál komolyan veszik a tervfegyelmet, s minden lehetőséget kihasználnak a fogyasztói igé­nyek teljes kielégítésére. Ottjártunkkor is tel­jes kapacitással üzemelt a párafelhóbe bur­kolózó palackozó, amely percenként három­százat töltött meg a gyermekek által is jól ismert, speciális bébiételes poharakból. A fejlesztési részlegen Katarina Jancuéko- vával és Zuzana Zradul'ovával találkoztunk, akik Helena Jancárová vezetésével új gyártá­si receptúrák összeállításán dolgoztak. El­mondták, hogy évi átlagban 16 millió korona értékben gyárt a vállalat különféle újdonságo­kat, specialitásokat. Tavaly például a cukor­betegek részére hoztak forgalomba Dia cse­resznye- és barackkompótot, összesen 50-50 tonna mennyiségben. A fogyasztók érdeklődéssel fogadták a különféle ízesítőket Az érsekújvári Novofruct konzervipari állami vállalat december 23-án teljesítet­te múlt évi termelési feladatait is. A legnagyobb keletje talán a vadhúsokhoz ajánlott burgundi ínyencségnek volt. A sterili­zált vegyes savanyúságok csoportjából emlí­tést érdemelnek az Orion és Meteor néven kapható különlegességek. Közös jellemzőjük, hogy karfiolból tartalmaznak legtöbbet. A téli hónapokban, a disznótorok idején nagy a kereslet a pikáns fúszerkeverékek iránt. A kedvelt csabai kolbász házi elkészíté­séhez ezúttal 100 tonnát juttattak a boltokba ebből a keverékből, természetesen kiskeres­kedelmi csomagolásban. Amikor elbúcsúztunk, Száraz Pál mérnök megkérdezte, szeretnénk-e gyorsan hozzá­jutni egy Favorithoz. Merthogy tudna segíteni. Aztán gyorsan hozzátette, hogy természete­sen nem a hazai autóipar keresett újdonságá­ra, hanem az azonos néven náluk gyártott, tízóraihak ajánlott konzervre gondolt. Sertés­húsból, kápia paprikából és gombából készül, a legkeresettebb termékeik egyike. Mivel a csehországi partnereik is kedvelték, tavaly összesen 700 tonnányit készítettek belőle. Idei terveikről csak annyit sikerült megtud­nunk, hogy növelik a termelést, és a választék további bővítését is tervbe vették. Persze, hogy az elképzelésekből mit tudnak megvaló­sítani, az mindenekelőtt attól függ, megkap- ják-e a partnereiktől a szükséges alapanya­gokat. Kiss Árpád A különféle ízesítéssel készülő bébiétel a vállalat legkeresettebb termékei közé tartozik. Tavaly összesen 3400 tonna készült belőle. (A szerző felvételei)

Next

/
Thumbnails
Contents