Új Szó, 1989. december (42. évfolyam, 283-307. szám)

1989-12-14 / 294. szám, csütörtök

Közlemény a CSKP KB Elnökségének ■ ■ ■ * v | üléséről (Folytatás az 1. oldalról) Ezt követően a CSKP KB Elnöksége ugyancsak hatályon kívül helyezte a politikai, közéleti, gazdasági, tudományos, kulturális és egyéb tevékenységért adományozott kitüntetések odaítélésére vonat­kozó elveket, amelyeket augusztus 18-án hagyott jóvá. A tagságnak a járási pártkonferenciákon is elhangzott követelésével összhangban az elnökség tagjai nyílt vitát folytattak a CSKP szervei apparátusának további csökkentésével összefüggő kérdésekről. Elv­ben egyetértettek abban, hogy ez olyan elengedhetetlen lépés, amely a társadalmi realitásokból, valamint abból adódik, hogy a kommunista pártnak fokoznia kell akcióképességét az új feltételek között. Azonban azt is hangsúlyozták, hogy törvényi védelmet kell élvezniük azoknak a dolgozóknak, akik a létszámcsökkentés keretében távoznak eddigi munkahelyükről. Síkraszálltak diszkriminációjuk minden formája ellen s egyúttal amellett, hogy képeségeiket kamatoztathassák a gazdasági és társadalmi szféra más területein. A CSKP KB Elnöksége ezután áttekintette, milyen intézkedéseket tett eddig az a bizottság, amely a párttisztségekkel való súlyos visszaélése­ket vizsgálja ki. A bizottság létrehozásáról a testület december 7-i ülésén döntött. A CSKP Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottságának tagjaiból álló testület azonnal megkezdte tevékenységét. Igyekszik előmozdítani az ingatlaneladások következetes ellenőrzését, főleg az elkobzott javakat illetően. Felülvizsgálja azokat a kérdéseket, amelyek a párt némely vezetői tisztségük betöltése idején való vagyonszerzésével függenek össze. Az új tények alapján vizsgálatot rendelt el a Babinsky-ügyben, valamint hasonló visszaélésekre utaló figyelmeztetések és panaszok esetében is. A vizsgálatok eredményeiről rendszeresen tájékoztatni fogja a CSKP KB Elnökségét. A tisztséggel való visszaélés esetén szigorú intézkedéseket fog javasolni. A testület jóváhagyólag tudomásul vette az előterjesztett tájékozta­tót, s javasolta Josef Trmalának, a CSKP KERB elnökének: kérje fel a legfőbb ügyészséget, hogy tegye meg a szükséges lépéseket. Nem támogatják az elszakadást Ki kicsoda? Adatok az elnökjelöltekről (CSTK) - Azon személyiségek között, akiket manapság a legtöbben javasolnak a köztársasági elnöki tisztségre, van (abécésorrendben) Ladislav Adamec, Cestmír Císar, Alexander Dubcek és Václav Havel. Az alábbiak­ban kivonatosan ismertetjük életrajzukat: (Munkatársunktól) - A Nyilvános­ság az Erőszak Ellen elhatárolja ma­gát minden olyan igyekezettől, amely Szlovákia elszakadására irá­nyul a csehszlovák államszövetség­ből. Ján Budaj, a szervezet koordi­nációs bizottságának tagja a tegnapi sajtótájékoztatón a továbbiakban beszélt a Nemzeti Front és a polgári kezdeményezés közti viszonyról. Hangsúlyozta, hogy a koordinációs bizottság egyoldalúnak és valótlan­nak tart minden olyan nyilatkozatot, amely a Nemzeti Frontba tömörülő bármelyik tömegszervezet és a Nyil­vánosság az Erőszak Ellen közti (Folytatás az 1. oldalról) valamint a Büntető per-rendtartás jogszabály-módosításának javasla­tát. Eredetileg egyebek közt növelni kívántak egyes büntetéseket, azon­ban a legutóbbi hetek eseményei­nek hatására a kormány, még Ladis­lav Adamec vezetése alatt, olyan módosításokat terjesztett elő, ame­lyekkel minden politikai csoportosu­lás egyetért. A módosítási javaslat értelmében kimaradnak pl. a val­lásszabadságot korlátozó rendelke­zések. Megváltozik az ország terüle­tének elhagyásával, illetve a terüle­tére való behatolással kapcsolatos jogszabály is. Ezentúl csak az ál­lamhatárok erőszakkal vagy fenye­getéssel kikényszerített átlépése mi­nősül bűncselekménynek. Az új jog­szabály semmisnek nyilvánítja azt a februárban hozott rendelkezést, amely növelte a tüntetéseken való részvételért kiszabható büntetést. Ján Őarnogursky a továbbiakban ki­fejtette álláspontját más büntetőjogi rendelkezésekről is. A CSKP vezető szerepéről szóló alkotmánycikkely megszüntetésével meg kell változ­tatni a köztársaság elleni bűncselek­ményről szóló rendelkezés eddigi értelmezését, s meg kell határozni a büntetőjogi felelősséget a politikai állásfoglalások miatti bármilyen megkülönböztetésért. A bizottsági előadók, Eduard Vicék és Lubomír Fanta is javasol­ták a törvénymódosítás jóváhagyá­sát. A vitában Ludék Kapitola fel­hívta a figyelmet az emberi jogok megsértésének hazai példáira, így a vallásgyakorlás akadályaira, az el- nemzetietlenítés eseteire. A Cseh­szlovák Néppárt parlamenti klubja nevében felszólaló Bohumil Servus a Népi Milícia megszüntetésével kapcsolatban javasolta, hogy előbb alkossanak törvényt a politikai pár­tokról, amely megtiltaná a pártoknak fegyveres testületek létrehozását. Ján Risko ugyancsak támogatta a törvénymódosítási javaslatokat. A további felszólalók, Vlastimil Ba- rus és Stanislav Haná a halálbün­tetés esetleges eltörlésével kapcso­latos kérdésekről fejtették ki vélemé­nyüket. Az előterjesztett törvénymódosí­tási javaslatokat a miniszterelnök­helyettes válaszai után a képviselők jóváhagyták. kapcsolatfelvételről, illetve tárgyalá­sokról szól. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy magánemberként ne lehetne bárki támogatója, illetve aktivistája a mozgalomnak. Ezek után Zuzana Mistríková, a felsőoktatási intézmények koordi­nációs sztrájkbizottságának szóvi­vője válaszolt Milán Őic tegnapi fel­hívására, hogy a diákok térjenek vissza az iskolapadokba. A szóvivő hangsúlyozta a sztrájk folytatásáról, illetve befejezéséről csütörtökön dönt az országos sztrájkbizottság Prágában. (gágyor) A továbbiakban a Szövetségi Gyűlés megvitatta a jövedelemadó­ról, a bankokról és takarékpénztá­rokról szóló törvény, valamint a devi­zatörvény kormányjavaslatát. Mind­három tervezetet Václav Klaus pénzügyminiszter indokolta meg. A képviselők a három kormányja­vaslatot jóváhagyták. Ezután Petr Miller munka- és szociális ügyi miniszter megindokol­ta azt a törvényjavaslatot, amely módosítja és kiegészíti a bányászok külön bérpótlékáról 1987-ben elfo­gadott törvényt. A Szövetségi Gyű­lés ezt a tervezetet is jóváhagyta. Stanislav Kuklár, a Szövetségi Gyűlés elnöke a továbbiakban kö­zölte a résztvevőkkel, hogy egy kép­viselőcsoport előterjesztette annak az alkotmánytörvénynek a javasla­tát, amely módosítja a csehszlovák államszövetségről szóló törvényt, s lehetővé teszi, hogy népszavazás­sal válasszák meg az új köztársasá­gi elnököt. - A törvénytervezetet továbbítom a két kamara elnökségé­hez, a szövetségi kormányhoz, illet­ve a Cseh és a Szlovák Nemzeti Tanácshoz, hogy foglaljon állást ve­le kapcsolatban - mondotta a parla­ment elnöke. Továbbá arról is tájé­koztatott, hogy néppárti képviselők­től javaslatot kapott, amely az alkot­mányban végrehajtandó módosítá­sokra is vonatkozik. A Szövetségi Gyűlés képviselői ezt követően még tanácskoztak a köztársasági elnök megválasztásának módjáról, majd röviddel 17 óra előtt véget ért együt­tes ülésük. A parlament tanácskozásának befejezése után Stanislav Kukrál ve­zetésével ülést tartott a Szövetségi Gyűlés Elnöksége. A csehszlovák államszövetségről szóló alkotmány­törvény 58. cikkelyének 6. bekezdé­se értelmében Milán Cic akadémi­kust kinevezte a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság miniszterelnök­helyettesévé. Ezt követően a testület kihirdette a Népi Kamarának és a Nemzetek Kamarájának tegnapi tanácskozá­sán jóváhagyott törvényeket, továb­bá Blanka Hykovát, a Nemzetek Kamarájának képviselőjét hitelesítő­jévé választotta, Frantiáek Stafát, a Népi Kamara képviselőjét pedig megerősítette ebbéli tisztségé­ben. (sm) Beiktatás (ÖSTK) - A Szlovák Szocialista Köztár­saság kormányának új tagjai tegnap át­vették az egyes tárcák irányítását. Ladis­lav Kosta igazságügyi minisztert Milán Őic miniszterelnök, Michal Kovác pénz-, ár- és bérügyi, Ján Ducky ipari minisztert Jozef Márkus első miniszterelnök-he­lyettes, Iván Steis fejlesztési- és építő­ipari, Iván Vesely erdőgazdasági, vízgaz­dálkodási és faipari, valamint Mária Kola- ríková tárca nélküli minisztert - akit átme­netileg a Szlovák Népi Ellenőrzési Bizott­ság irányításával bíztak meg - Vladimír Lexa első miniszterelnök-helyettes, a Szlovák Terv- és Tudományos-Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke, Matej Rol- ko kereskedelmi és idegenforgalmi, Mi­roslav Belansky mezőgazdasági és élel­mezésügyi minisztert Varga Sándor mi- niszterelnök-helyettes, Ladislav Kovác oktatási, ifjúsági és testnevelési, Ladislav Chudík kulturális minisztert pedig Vladi­mír Ondrus miniszterelnök-helyettes ik­tatta be tisztségébe. A hívők elleni rendőri fellépés újabb részletei (ŐSTK) - Pozsonyban (Bratislava) teg­nap megtartotta második ülését az SZNT képviselőiből álló azon bizottság, amely felügyel a hívők tömeggyűlésével szem­beni 1988. március 25-i rendőri beavatko­zás kivizsgálására. Őtefan Mikula, a Nemzetbiztonsági Testület pozsonyi és nyugat-szlovákiai kerületi parancsnoka magára vállalta a teljes felelősséget a közbiztonsági szer­vek beavatkozásáért. Pavol Kis, az SZSZK legfőbb ügyésze az esettel kapcsolatban újonnan felmerült körülményekről szólva megállapította, hogy a tüntetés megtartásáról a törvény­nyel összhangban tettek bejelentést, de előzőleg nem rendeztek néhány szerve­zési kérdést, például nem biztosítottak rendfenntartó vagy egészségügyi szolgá­latot. Utalt arra, hogy noha a nemzeti bizott­ságnak a tüntetés betiltásáról hozott dön­tését, illetve a közrend fenntartására vo­natkozó kérelmét csak március 21-én juttatták el a Nemzetbiztonsági Testület Pozsonyi és Nyugat-szlovákiai Kerületi Parancsnokságához, Őtefan Mikula már március 14-én levélben kérte az akkori belügyminisztert, Vratislav Vajnart, hogy a tüntetés megakadályozására rendkívüli közbiztonsági helyzetet hirdessen. A bel­ügyminisztertől egy nappal később érke­zett az egyetértő válasz. Ezt követően Pavol Kis azt is közölte, hogy milyen vallomást tett Ladislav Du- duc, aki akkor a Közbiztonsági Testület városi parancsnoka volt. Vallomásából kitűnik, hogy az akció megakadályozásá­ra teendő intézkedések tervét már márci­us 16-án kidolgozta, s javasolta: tegyék lehetetlenné, hogy az emberek a Hviez­doslav térre jussanak. A tömeggyűlés idején a Carlton Szálló második emeletén rendezte be főhadiszállását. Innen irányí­totta a rendőri akciót, s állandó kapcsolat­ban volt felettesével, Stefan Mikulával, aki a szálloda negyedik emeletéről Gejza Slapka, Miroslav Vélek, Ladislav Sá- dovsky és Őtefan Lazar társaságában figyelte a történéseket. A beavatkozásra való utasítást akkor kapta, miután közöl­ték vele, hogy megtámadtak egy rendőrt, és az emberek nem akartak távozni. A Legfőbb Ügyészségnek mind ez ide­ig nem sikerült azonosítania azt a sze­mélyt, aki felszólította a hívőket, hogy oszoljanak, és közölte velük, hogy a tö­meggyűlést nem engedélyezték. A nem­zeti bizottság dolgozói a kihallgatáson nem tudták megmondani, hogy ki volt ez a személy és azt állították, hogy a nemze­ti bizottság részéről nem volt jelen senki a tömeggyűlésen. Tehát továbbra is meg­válaszolatlan marad a kérdés, hogy kinek a felkérésére avatkozott be a Nemzetbiz­tonsági Testület. Annak megítélése, hogy fellépése a helyzethez mért volt-e, Pavol Kis szavai értelmében a katonai ügyészség hatáskö­rébe tartozik. A vizsgálat megállapította, hogy március 25-én a rendőrök 13 sze­méllyel szemben alkalmaztak erőszakot. (CSTK) - A Csehszlovák Néphadsereg katonáinak többsége is aktivizálódik, s katonai fórumok létrehozásával fejezi ki a jelenlegi helyzettel kapcsolatos elége­detlenségét. A politikai pártok tagjaiból, pártonkívüliekből és az állampolgári kez­deményezések képviselőiből, sorkato­nákból, tisztekből és az alakulatoknál te­vékenykedő polgári alkalmazottakból álló katonai fórumok támogatják a diákok és a Polgári Fórum követeléseit egyaránt. Nemrég nyílt levelet intéztek a nem­zetvédelmi miniszterhez. Ebben egyebek között kérik, hogy azonnal szüntessék meg a hadsereg politikai struktúráit, és korlátozzák a bürokratikus káder- és poli­tikai munkát. Azt is követelik, hogy már ebben a kiképzési időszakban rövidítsék le a tényleges katonai szolgálatot. Továb­bá javasolják, hogy mielőbb dolgozzák ki az egyetemisták és főiskolások katonai szolgálatára vonatkozó új elveket. Kérik, LADISLAV ADAMEC 1926. szeptem­ber 10-én született Frenstát pod Radhos- témben. 1945 és 1960 között számos műszaki-gazdasági funkciót látott el, köz­tük Frenstát pod Radhostém-ben a Morva Villamosipari Müvek igazgatójáét. Két évig dolgozott az Észak-morvaországi Kerületi Nemzeti Bizottságon, majd 1963 és 1969 között a CSKP KB osztályvezető­je volt. 1969-től 1986 júniusáig a cseh kormány elnökhelyettesének, 1987 már­ciusáig pedig első elnökhelyettesének tisztségét töltötte be. 1987-ben nevezték ki a CSSZK miniszterelnökévé és a szö­vetségi kormány elnökhelyettesévé. 1988 októberétől lemondásáig a szövetségi kormány elnöke volt. Ladislav Adamec 1946 óta tagja a CSKP-nak, 1966 óta pedig a CSKP Központi Bizottságának. 1987 márciusá­ban választották meg a CSKP KB Elnök­ségének tagjává, elnökségi tagságáról nemrég mondott le. ŐESTMÍR CÍSAR 1920 január2-án szü­letett Hostomice nad Bílinov-ban. Közép­iskolai tanulmányait a dijoni egyetemen fejezte be. 1939 és 1945 között kereske­delmi és biztosítótársasági hivatalnok volt, s munkája mellett folytatta tanulmá­nyait a prágai Károly Egyetem Bölcsé­szettudományi Karán. A felsőoktatási in­tézmények bezárása miatt tanulmányait csak 1948-ban fejezhette be. 1946 és 1957 között különféle párttisztségeket töltött be Prágában és Plzenben. Ezt követően a Rudé právo főszerkesztő-helyettese, 1961 -ben pedig a Nová mysl című folyóirat főszerkesztője lett. 1963-ban a CSKP KB titkára volt. 1963 és 1965 között az oktatási és kulturális tárcát irányította, majd 1968-ig hazánk romániai nagyköve­te volt. 1968 márciusa és augusztusa között a CSKP KB titkárának, 1968 júliu­sától pedig a CSNT elnökének tisztségét töltötte be. 1969 januárjában választották meg a Szövetségi Gyűlés Elnökségének tagjává. 1970-ben megfosztották minden tiszt­ségétől, és kizárták a kommunista párt­ból. 1982-ben történt nyugdíjba vonulásá­ig műemlékgondozóként, később ren­dészként, majd telefonkezelőként dolgo­zott. ALEXANDER DUBÓEK 1921 no­vember 27-én született Uhrovecben. Géplakatosnak tanult, és 1949-ig mun­kásszakmákban dolgozott. Ezután az SZLKP Trenőíni Járási Bizottságának tit­kára, majd később vezető titkára lett. A további években az SZLKP Központi Bizottságában és a Szlovák Nemzeti Frontban töltött be tisztségeket. 1952 és 1955 között a pozsonyi (Bratislava) Ko­mensky Egyetem Jogtudományi Karán folytatott tanulmányokat. 1953-tól az SZLKP Közép-szlovákiai Kerületi Bizott­ságának vezető titkára volt. 1955 és 1958 Emil Dufala az SZFSZ KB új elnöke (CSTK) - Véget ért tegnap az Olomo­uci járásban levő Bohuiiovicében a Szö­vetkezeti Földművesek Szövetsége Köz­ponti Bizottságának kétnapos ülése. A tanácskozáson testületileg lemon­dott a szervezet központi bizottságának elnöksége. Titkos szavazással új 21 tagú elnökséget választottak; tízen a CSKP tagjai, a többiek pártonkívüliek, illetve más politikai pártok tagjai. A szervezet új elnökét két jelölt közül választották. A résztvevők 68,8 százaléka szavazott Emil Dufalára, a Vágsellyei (áal'a, Ga­lántai - Galanta - járás) Egységes Föld- műves-szövetkezet elnökére, aki a CSKP tagja. hogy szüntessék meg a pozsonyi (Brati­slava) Katonai Politikai Akadémiát. A katonai fórumok képviselői síkra- szállnak a néphadseregben uralkodó vi­szonyok egészségesebbé tétele mellett. Szorgalmazzák, hogy mondjanak le a kompromittálódott, és tehetségtelen pa­rancsnokok, és helyükre fiatal, erkölcsi szempontból szilárd katonák kerüljenek. A követelések teljesítésének ellenőr­zése érdekében kérik, hogy átmenetileg létesítsenek főellenőri funkciót. Ezt olyan pártonkívüli tisztnek kellene betöltenie, aki tagja volna a nemzetvédelmi miniszter kollégiumának. Azt szeretnék, ha szaba­don, demokratikus elveken alapulva to­vábbi katonai fórumok is létrejönnének a Csehszlovák Néphadseregben. A Csehszlovák Sajtóiroda a fenti infor­mációkat a Polgári Fórum koordinációs központjától kapta. között az SZKP KB Moszkvai Pártfőisko­láján tanult. 1958-ban megválasztották az SZLKP Nyugat-szlovákiai Kerületi Bizott­ságának vezető titkárává. Ezt a tisztséget 1960-ig töltötte be, ekkor a CSKP KB titkára lett, majd később az SZLKP KB titkára. 1963-tól volt az SZLKP KB első titkára. Ezt a tisztséget 1968 januárjáig látta el, amikor a CSKP KB első titkárává választották meg. Számos további fontos tisztséget is betöltött, egyebek között az Államvédelmi Tanács és a Szövetségi Gyűlés elnökéét. 1969 végén hazánk tö­rökországi nagykövetévé nevezték ki. Diplomataként 1970-ig tevékenykedett. Az 1985-ben történt nyugdíjba vonulásáig a pozsonyi Nyugat-szlovákiai Állami Er­dőgazdaság alkalmazottja volt. Alexander Dubcek 1939-ben lépett be Csehszlovákia Kommunista Pártjába. 1970-ben előbb felfüggesztették tagsá­gát, majd kizárták a pártból. VÁCLAV HAVEL 1936. október 5-én született Prágában. Vegyészlaboránsnak tanult. 1955-ig dolgozott ebben a szak­mában. Esti gimnáziumot végzett, majd megkezdte tanulmányait a Cseh Műszaki Főiskola Közgazdaság-tudományi Karán. Tényleges katonai szolgálatát letöltve az ABC Színházhoz került. 1961-től a Na zábradlí színház dramaturgja, rendező- asszisztense és házi szerzője volt. 1967- ben végzett a Prágai Művészeti Akadé­mia Színházi Karán. 1968-ban részt vett az Elkötelezett Pártonkívüliek Klubjának létrehozásában, és a Független írók Klub­jának elnöke volt. 1969-ben betiltották tevékenységét. A Charta ‘77 alapító tagja és egyik első szóvivője, a csehszlovák Helsinki-bizottság és a Pen Club tagja. A Polgári Fórum egyik kiemelkedő sze­mélyisége. Václav Havel számos külföldön is nagyra értékelt színdarabot és könyvet írt. xxx A Szövetségi Statisztikai Hivatal Közvélemény-kutató Intézete ked­den felmérést végzett a köztársasá- gielnök-választással kapcsolatban. Munkatársai 292, különböző kor- és szociális csoportba tartozó nőt és férfit kérdeztek meg. Több mint négy­ötödük szerint az új köztársasági elnököt népszavazással kellene megválasztani. Arra a kérdésre, kit javasolnak az elnöki székbe, az állampolgárok leggyakrabban Václav Havelt, utá­na Ladislav Adamecet, a harmadik helyen pedig Öestmír Císart és Alexander Dubceket említették. El­vétve tűnt fel más jelöltek neve, köztük Marián Calfáé, Véra Cás- lavskáé, Milán Öicé, Frantiáek Öu- báé, Jirí Dienstbieré, Zdenék Dienstbieré, Ladislav Chudíké, Valtr Komáreké, Bohuslav Kuce- ráé, Zdenék Mlynáfé és Karéi Urbá- neké. Befejezte tevékenységét a Pacem in terris szlovákiai szervezete (CSTK) - A katolikus papokat tömörítő Pacem in terris szlovákiai szervezetének titkársága közli a katolikus hívőkkel, hogy a Pacem in terris szlovákiai szervezete december 7-én hivatalosan befejezte te­vékenységét. Erről az időpontról a Pacem in terris csehszlovákiai szervezete mun­kájának befejezése kapcsán született döntés. Képviselők lemondása (ÖSTK) - A Szövetségi Gyűléshez a két kamara tegnapi együttes ülése ide­jén számos kérdés érkezett az állampol­gároktól. Az iránt érdeklődtek, hogy né­melyik képviselő miért nem mondott már le. Amint a sajtó korábban közölte, a kép­viselői mandátum azzal a nappal szűnik meg, amikor az illető kamara elnöksége megvitatja a lemondást. A déli szünetben tanácskozást tartott a Nemzetek Kamarájának Elnöksége, s elfogadta Josef Rimán, Viliam Salgo- vic és Jindrich Záhradník lemondását. A Szövetségi Gyűlés tanácskozását követően ült össze a Népi Kamara Elnök­sége és Josef Bartoncík elnökletével Milos Jakes, Miroslav Stépán, Ladislav Stejskal, Václav Rabas és Zbynék Zal- man lemondását tárgyalta meg. A parla­menti képviselőkről szóló törvény 9. pa­ragrafusának 2. bekezdése szerint képvi­selői mandátumuk tegnap megszűnt. Ami Lubomir Őtrougal lemondását illeti, azt csak a Csehszlovák Sajtóiroda révén tette közzé. A demokratikus jogállam megteremtésének útján Fórumok alakulnak a Csehszlovák Néphadseregben ÚJ SZÚ 2 1989. XII. 14.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents