Új Szó, 1989. december (42. évfolyam, 283-307. szám)
1989-12-12 / 292. szám, kedd
SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Kedd, 1989. december 12. * • Ára 50 fillér • XLII. évfolyam, 292. szám Mit kezdjünk a (szólás)szabadsággal? Az elmúlt hét végén a politikai reform csodálatosan meggyorsult folyamata túljutott azon a ponton, ahol már egy új minőség kezdetéről lehet beszélni. De vajon mi következik ezután, milyen új mechanizmusok bontakoznak ki politikai, társadalmi és gazdasági életünk szervezésében? A mozgalmas november végi, december elejei napok során bizonyára sokakban kialakultak már bizonyos egyéni elképzelések, főleg a demokratikus politikai intézményrendszer fokozatos kialakítását és majdani működését illetően. Ez sem lesz egyszerű dolog, de ennél is bonyolultabb az a kérdés, hogy a gazdaság területén miként térünk át a zsákutcába jutott központi irányítási rendszerről az erőforrásokat optimális irányokban hasznosító és fejlesztő, s az egyének és csoportok szabadabb önrealizálásához is tág teret nyújtó modern piacgazdaságra. Először ugyanis azt kell tisztázni, hogy milyen paraméterei legyenek a közmegegyezésre építhető szocialista piacgazdaságnak, mert a kialakítás hogyanjának a kérdéseire csak akkor kereshetünk választ, amikor az előirányzott cél fő vonásaiban már kirajzolódott. Emellett azt is figyelembe kell venni, hogy az elmúlt napok hazai eseményei után Csehszlovákia élvonalba kerül a közép-kelet-euró- pai térségben a piacgazdasághoz vezető társadalmi-gazdasági reformok útjainak és módszereinek a kimunkálásában. Ez azt jelenti, hogy már nem elégedhetünk meg mások tapasztalatainak tanulmányozásával, hanem sürgősen meg kell fogalmazni az eddigi történelmi út és a jelenlegi helyzet részletes elemzéséből eredő saját koncepciónkat. Ehhez egy további körülményt is hozzátehetünk, mégpedig azt, hogy bármennyire is elmaradt termelésünk és gazdaságunk színvonala a modern piacgazdálkodást folytató országokétól, a KGST-országok közösségében - az NDK sajátos helyzetétől eltekintve - relatíve még mindig a legjobb adottságokkal rendelkezünk a direktív irányítási rendszer felszámolásához, s ezen az alapon a nemzetközi gazdasági életbe való dinamikus bekapcsolódáshoz. Az sem mellékes dolog, hogy az utóbbi években kidolgozott új gazdasági mechanizmus koncepciójának vannak olyan időtálló alapelvei, amelyekre a továbbiakban is támaszkodni lehet. Ide sorolhatjuk elsősorban a vállalati önállóság, az önigazgatás és az önfinanszírozás fogalmát. Igaz ugyan, hogy ezek a fogalmak ma még többnyire csak az óhajok és elképzelések szintjén léteznek, s gyakorlati érvényesítésükhöz még hosszú út vezet, alapjában véve mégis irányadók, ami a jelenlegi bonyolult helyzetben sokat jelent. Ugyanakkor az is nyilvánvaló, hogy az új gazdasági mechanizmus egész koncepcióját felül kell vizsgálni, a valódi piacgazdálkodás követelményeihez igazítani, ami azt jelenti, hogy menet közben lényegbevágó módosításokra lesz szükség. Ma már világosan látjuk, hogy az 1987 óta formálódó új gazdasági mechanizmus a monopolisztikus egypártrendszer feltételei között gyakorlatilag nem valósulhatott meg, illetve az adott politikai rendszer feltételeihez igazodva egy felülről lefelé diktált új központi szabályozási rendszerré deformálódott. Ez a koncepció, nem tette lehetővé az alulról jövő kezdeményezések kibontakozását. Most a nemzeti közmegegyezést képviselő, új kormányok tevékenységében olyan intézkedésekre kell helyezni a súlyt, amelyek teret nyitnak a piaci mechanizmus alulról megvalósuló építéséhez, a szükséges pénzügyi, ár- és bérreformok gyors bevezetéséhez, figyelembe véve az esetleges negatív következmények - infláció, átmeneti munkanélküliség - elhárításának, illetve minimalizálásának a követelményét. Minden jel arra mutat, hogy a szabad véleménynyilvánítás keretében az említett kérdésekkel kapcsolatban az egyéni nézetek sokszínű skálája alakulhat ki, s ezek ütköztetésében, a viták szervezésében, az észrevételek és javaslatok összefoglalásában rendkívül fontos szerephez jutnak a tömegtájékoztató eszközök, elsősorban a gondolatokat tartósabban őrző sajtótermékek. A több szem többet lát elvének demokratikus gyakorlati érvényesítése alapvető mértékben elősegítheti az optimális megoldások keresését, s fontos szerepet játszhat a döntési folyamatok előkészítésében. Bizonyára sokan hozzászólnak majd a gazdaság szerkezeti átalakításával összefüggő kérdésekhez, s konkrét javaslatok hangzanak el a csehszlovák népgazdaságnak a nemzetközi munkamegosztásban való hatékonyabb részvételét illetően. Meg kell vitatni továbbá a vállalati közösségek nyereség- és vagyonérdekeltségének a problémáit, a megtermelt nemzeti jövedelem felhasználásának, illetve újraelosztásának a kérdéseit, s a piaci mechanizmus minél gyorsabb bevezetésének különböző szervezeti, pénzügyi, jogi és egyéb feltételeit. Ezt a széles körű társadalmi vitát egyrészt a gazdaságpolitikát formáló központi szervek munkájának támogatására, másrészt pedig a gazdasági ügyekben való társadalmi tájékozottság növelésére, az egyéni kezdeményezések serkentésére, a bátor vállalati döntések indoklására és alátámasztására kell irányítani. Az utóbbi feladattal kapcsolatban szükségszerűen felmerül a kérdés, hogy mit tehet a csehszlovákiai magyar nemzetiségi sajtó ebben a vonatkozásban. Nem vitás, hogy nemzetiségi sajtónk jelenlegi szerkezeti összetétele nincs összhangban az utóbbi hetek folyamán bekövetkezett változásokkal, s ezért nem is tud eleget tenni a vele szemben támasztott társadalmi elvárásoknak. Az elmozdulás azonban nagyon bonyolult dolog, számos intézményi, pénzügyi, anyagi-műszaki és egyéb, főleg személyi problémával függ össze. Bizonyára az lenne a legcélszerűbb, ha az érdekelt szervek, szervezetek és szerkesztőségek vezető képviselői összeülnének és kidolgoznának egy átfogó javaslatot nemzetiségi sajtónk megfelelő szerkezeti átalakítására. Annál is inkább, mert olyan esztendő küszöbén állunk, amelyben az önfinanszírozás elvei a tömegtájékoztatás területén is elmélyülnek. Az esedékessé vált átrendezéssel kapcsolatban okvetlenül meg kell említeni, hogy soha nem volt olyan nagy szükség egy magyar nyelven megjelenő társadalmigazdasági hetilapra, mint éppen az előttünk álló időszakban, bár tudjuk, hogy ez a gondolat többször is felmerült az elmúlt évtizedek folyamán. MAKRAI MIKLÓS Beiktatás (CSTK) - Prágában tegnap beiktatták tisztségükbe a szövetségi kormány új tagjait. Valtr Komárek első miniszterelnök-helyettes Oldrich Bursky miniszterelnök-helyettest, szövetségi mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztert, Vladimír Dlouhy miniszterelnök-helyettest, az Állami Tervbizottság elnökét, Václav Klaus pénzügyminisztert és Frantiéek Pinc tüzelőanyag- és energiagazdálkodási minisztert, Ján Carnogursky első szövetségi mi- niszterelnök-helyettes Jirí Dienstbier külügyminisztert és Petr Miller munka- és szociális ügyi minisztert, Frantiáek Podlena közlekedési és távközlési miniszter pedig Róbert Martinko tárca nélküli minisztert iktatta be tisztségébe. Ma összeül a Szövetségi Gyűlés (ŐSTK) - Ülést tartott tegnap Prágában a Szövetségi Gyűlés Elnöksége. Tekintettel arra, hogy a legfelsőbb csehszlovák törvényhozó testület eddigi elnöke lemondott tisztségéről, a testület a Szövetségi Gyűlés új elnökének megválasztására ma 17 órára összehívta a Népi Kamarának és a Nemzetek Kamarájának együttes ülését. A tanácskozás napirendjén további időszerű politikai és törvényhozási kérdések is szerepelnek. Kifejezték támogatásukat (CSTK) - Bratislava-szerte tegnap délben néhány percre megszólaltak a gyárszirénák, a templomharangok és a járműtülkök, csilingeltek a villamosok, szirénáztak a mentőautók és a tűzoltóautók. A lakosság így fejezte ki egyetértését a társadalmunkban végbement eddigi változásokkal és az új szövetségi kormány összetételével. A város központjában a tömeg kulcscsomókat csörgetett. Bár sokan kimentek az utcára, hogy támogatásukról biztosítsák a demokratizálódási folyamatot, a városi tömegközlekedési eszközök menetrend szerint indultak. Az ötperces ünneplést követően a diákok egymás kezét fogva hosz- szú élő láncot alkottak, mely a barátságot és a kölcsönös megértést szimbolizálta. Népi képviselők második kongresszusa (CSTK) - Moszkvában ma megkezdődik a népi képviselők második kongresszusa. Tegnapra, a jelentős eseményt megelőző napra az inter- regionális képviselőcsoport - öt tagja javaslatára - országos sztrájkot hirdetett, követelve az SZKP vezető szerepének törlését a szovjet alkotmányból. A csoport radikális képviselői vasárnap végül is elfogadtak egy kompromisszumos határozatot, amely mindenki számára lehetővé teszi az önálló politikai eljárást, s ennek fejében elvetették a sztrájkfelhívást. A képviselőkongresszustól nem sztrájkkal, hanem nagygyülé- (Folytatás a 2. oldalon) Új platformon Tájékoztató az SZLKP sajtóközpontjában Lehull a szógesdrót... (Pavel Neubauer felvétele - ŐSTK) Bontják a vasfüggönyt... (CSTK) - A szövetségi kormány döntése - amely szerint a Csehszlovákia és Ausztria közötti államhatár kijelölt szakaszain, mégpedig ott, ahol ezt az idegenforgalom bővítése megköveteli, az elengedhetetlen védelmi szükségletek megőrzése mellett megszüntetik a műszaki határzárat - értelmében tegnap Déi-Csehországban, Dévényújfalu (Devínska Nová Vés), Oroszvár (Rusovce), valamint Dél-Morvaországban is megkezdődött az akadályok eltávolítása. Amint azt Antonín Svoboda ha- szú szakaszon. A betoncölöpök kitárőr ezredes a Csehszlovák Sajtóiroda munkatársának elmondta, a döntés a Dél-csehországi kerületben megközelítőleg 30 kilométeres szakaszt érint. A határzár eltávolításában a határőrség műszaki egységei buldózereket, darukat, tehergépkocsikat és huzalgöngyölítő gépeket használ. A hideg idő ellenére az év végéig elkészülnek a munkával. Tegnap a határőrség bratislavai alakulatainak katonái is hozzáláttak a kijelölt helyeken a műszaki határzár felszedéséhez. Mintegy hatva- nan dolgoznak a Dévényújfalu és Oroszvár közötti 31 kilométer hoszdöntésében és a szögesdrót eltávolításában gépek segítenek nekik. A Csehszlovákia és Ausztria közötti műszaki határzárt 1953-ban építették. Az öt dél-morvaországi határátkelőhely közelében is megkezdődött tegnap reggel a vasfüggöny eltávolítása. Emil Loupanec határőr őrnagy a Csehszlovák Sajtóiroda munkatársának adott interjújában elmondta, hogy a műszaki határzár megszüntetése már tervben volt, azonban a november 17-e után lezajlott politikai események meggyorsították a terv valóra váltását. A Csemadok a kozmegegyezest keresi Rudolf Schusterrel, az SZNT elnökével tárgyaltak (Munkatársunktól) - A Csemadok Központi Bizottsága levélben fordult a Nyilvánosság az Erőszak Ellen mozgalomhoz, amelyben az országos koordinációs bizottságot tájékoztatták a rendkívüli központi bizottsági ülésen született határozatokról és állásfoglalásokról. A levelet dr. Szabó Rezső, a Csemadok KB társelnöke adta át Ján Budajnak. és a Nyilvánosság az Erőszak Ellen mozgalom ügyvivőjét tájékoztatta a Szlovák Nemzeti Tanács elnökségével folytatott tárgyalásaikról. Az információt meghallgatva Ján Budaj a polgárjogi mozgalom nevében támogatásáról biztosította a legfelsőbb szlovákiai törvényhozó testülettel folytatott tárgyalásaikat. Megbízta Szigeti Lászlót, hogy a Nyilvánosság az Erőszak Ellen képviselőjeként, dr. Szabó Rezsővel és Bárdos Gaborral, a Csemadok KB titkárával együtt tárgyaljanak az SZNT elnökével a csehszlovákiai magyarságot érintő kérdésekről. Rudolf Schuster, az SZNT elnöke örömmel fogadta a nemzeti kisebbségeket érintő közös platform kialakítását, amelyet az SZNT elnöksége messzemenőkig respektálni fog saját intézkedései során. További hír a Csemadok KB-ről: tegnap tanácskoztak a Magyar Diákszövetség ügyvivőivel. A tárgyalások nyomán megegyezés született arról, hogy az MDSZ a Csemadok Május 1. téri székházában kap otthont. (d-n) (CSTK) - Az SZLKP akcióbizottságának eddigi munkájáról tájékoztatták tegnap az újságírókat az SZLKP bratislavai sajtóközpontjában. A bizottság képviselői elmondták, hogy folyik a párt akcióprogramjának gyökeres átdolgozása. A közeli napokban teszik közzé az akcióbizottság platformját. A dokumentum elemzi, hogy milyen okok vezettek a mostani válsághoz, továbbá felöleli az SZLKP-nak a rendkívüli kongresszusra való előkészületeivel összefüggő kérdéseket, illetve a párt jövőbeli politikájáról alkotott elképzeléseket. Nyilvánosságra hozzák az SZLKP akcióprogramjának javaslatát is. Ezt a tervek szerint az SZLKP rendkívüli kongresszusán hagyják jóvá. Az akcióprogram meghatározza, hogy az SZLKP a pártmunka milyen módszereit, formáit fogja alkalmazni a pluralizmus megteremtése érdekében, s milyen tevékenységet fog kifejteni a rendkívüli és a következő, rendes kongresz- szusig terjedő időszakban. Az akcióbizottság foglalkozik az alapszabály vagy alapelvek javaslatával is, amelyről képviselői ma tanácskoznak Karéi Urbánekkel, a CSKP KB főtitkárával. A testület képviselői biztosították az újságírókat, hogy teljesen új platform, nem pedig a párt előző vezetősége által követett elvek alapján dolgoznak. Síkraszállnak az abszolút pártdemokrácia és az olyan mozgalom kibontakoztatásához szükséges feltételek megteremtése mellett, amely becsületes, erkölcsi elveken fog alapulni. A párt megtisztítására s a válságból kivezető utak keresésére törekednek.
