Új Szó, 1989. december (42. évfolyam, 283-307. szám)
1989-12-09 / 290. szám, szombat
L ondon egyik negyedéből, Chelsea-ből kitiltották a kerti törpéket. A szófogadó kis emberkék megigazították csúcsos piros sapkájukat, megragadták lámpácskájukat, és felfelé görbülő klumpájukon ki- klaffogtak a városból. Pedig senkinek sem ártottak. Nem haraptak meg postásokat, nem taposták össze a virágágyásokat, nem piszkí- tottak be köztéri szobrokat. Azzal s hogy milyen alaposan sikerült elijeszteniük az arra tévedőket, mutatja, hogy később gnómoknak nevezték őket, ami ma sem hangzik kellemesen. A reneszánsz jelentős orvos alakjának, Paracelsusnak a világképében már csábosabb társaságba kerültek. A svájci természettudós a főbb elemek szellemeit rendszerbe sorolta: a levegőben a kecses szilfek, a vizekben a még kecsesebb nimfák, s a földben a kecsesnek talán kevésbé nevezhető törpék uralkodtak. Aztán egyre szelídebbek lettek, s a múlt századra őket is utolérte az ipari termelés. Az osztrák és német fazekasműhelyek csak úgy ontották a törpehadakat, s ezek hamarosan partra szálltak Angliában is. Letelepítésükben élen járt egy bizonyos Sir Charles Isham, akiről azt jegyezték fel a krónikák, hogy spiritiszta volt és vegetáriánus, Ne bántsd a törpét! vádolták őket, hogy sértik a közízlést. Az persze sehogyan sem fért apró fejecskéjükbe, hogy hupikék társaik miért maradhatnak. Vagy azok a szőrös manók, akik a filmvászonról és a tévéképernyőről ijesztgetik a gyerekeket. Hiszen ez faji megkülönböztetés, mondhatnák teljes joggal, és ha lenne egy kis osztályharcos öntudatuk, hozzátehetnék: Világ törpéi, egyesüljetek! Mivel a szocialista törpéknek is igen rossz a sajtójuk. Kispolgári csökevény - mondták rájuk sokáig (ami egy törpének talán nem is olyan nagy sértés), s a giccs birodalmába utasították őket. Pedig ha a törpék mesélni tudnának, elmondhatnák, sok birodalomban megfordultak már hosz- szú történelmünk során. Igen, már a régi görögök is. A mai törpék ősei először a görög mitológiában bukkantak fel, helyesebben le, mivel az alvilágban tanyáztak, s akkoriban jobb volt őket elkerülni. Germán leszármazottaik sem voltak sokkal barátságosabbak. A természetfeletti erővel bíró kis emberek kincseket őriztek a föld mélyében, és ő irta az angol irodalomtörténet legpocsékabb verseit. Sir Charles apai ágon baroneti címet örökölt (ami nagyjából a magyar kisbárónak felel meg), talán ez is arra predesztinálta, hogy a törpék bárója legyen. A közélettől megcsömörlött Sir Charles ugyanis visszavonult nort- hamptonshire-i birtokára, és felépítette a maga álombirodalmát. Hatalmas sziklakertjében kristálybarlangokat, kanyonokat, vizesárkokat épített, törpefákat ültetett, s mindezt benépesítette kedvenc figuráival. A mini bányában csákányos törpék szorgoskodtak, igaz, a szomszéd tárnában néhány renitens sztrájkba lépett. Sir Charles mentségére legyen mondva, annyira spiritiszta volt, hogy azt hitte, törpéi élnek, s gyakran társalgóit velük. Századunkban, ha innen-onnan kitiltják is őket, érzelgős mesefilmekben és viccekben tovább élnek. Meg a pszichoanalízisben. A lélek vájárainak ugyanis feltűnt, hogy női törpék nem léteznek. De ha valaki szépnek tartja őket, nyugodtan rakja törpéit a kertjébe. (Rakéta) A bebalzsamozás titka — államtitok Nyilatkozik a szovjet szakértő Moszkvában a Kreml falánál „profilaktikus munkálatok“ végzése miatt november 10-én bezárták a mauzóleumot, s újra csak január 15-én nyitják ki. Mire kell ez a kéthónapos szünet? A moszkvai Pravda napilap Szergej Gyedov akadémikustól, enzimológiai szakértőtől kér választ erre a kérdésre. A tudós elmondta, a bebalzsamozott test biztonságos, hosszú távú megőrzése érdekében műszerek sokasága méri állandóan a mauzóleumon belüli hőmérsékletet, a páratartalmat... E műszerek felülvizsgálatát végzik el mintegy másfél-kétévenként, mikor is elemzik, értékelik a test állapotát. A bebalzsamozásról, annak technológiájáról és természetesen az azt ellenőrző eljárásokról azonban egy szót sem árult el: mindez államtitok. (Itt érdemes megjegyezni, hogy a Szovjetunió elsőként találta meg újra ezt az antik módszert. Hozzá fordulnak szaktanácsért más országok szakemberei is. így történt például 1969-ben, Ho Si Minh halálakor, s erről van szó most Angolában, ahol Agostino Neto volt államfő mauzóleumát építik.) Szergej Gyedov egyébként az az ember, aki már majdnem 40 éve, 1950 óta egyedül felelős a test megóvásáért. Gyedov volt különben az, akit 1953. március 5-én Sztálin halálának a napján azonnal a halotthoz rendeltek, azonban - mint most arra fény derült - a be- balzsamozással kapcsolatos szakértői tanácskozások már napokkal korábban, a súlyos betegség alatt megkezdődtek. Természetesen, teljes titoktartás közepette, hiszen azokban az időkben akárcsak gondolni is veszélyes volt arra, hogy az „istenség" esetleg meghalhat. A tudós elmondta még, hogy 1924-ben, Lenin halálakor nem előre tervezetten fogtak neki a mauzóleum felállításának. Egyszerűen nem akart vége szakadni a hatalmas ország minden részéből a halottól elbúcsúzni érkező tömegnek. Először hetekre, majd hónapokra igyekeztek biztosítani a bebalzsamozott test épen maradását, majd - mint Gyedov mondta - ,,megértették, hogy nem foszthatják meg attól az embereket, hogy kegyeletüket leróják“. így vették semmibe Lenin végakaratát, melyben épp attól, félt, hogy bálványt csinálnak belőle. A mauzóleumot felépítették. Nőkről - nemcsak nőknek. Talán ennyi is elég lenne bevezetőként az alábbi hírcsokorhoz. • November 20-án ünnepelte 115. születésnapját a világ legöregebb embere, aki a rekordok könyve, a Guinnes szerint a floridai Pala- takában élő Carrie White. Köszöntésére közel 700-an gyűltek össze a világ minden részéről, s az idős asszony még Bush elnöktől is kapott üdvözlő táviratot. Szemtanúk szerint White asszony az ünnepség alatt szinte végig szunyókált, de azért nagyon örült a népes gyülekezetnek. Három szeletet evett a hatalmas születésnapi tortából, amelyet azonban - a tavalyi 114-gyel szemben - ezúttal már csak egy gyertya díszített. Ennek oka: már tavaly is óriási munkával járt a rengeteg gyertya meggyújtása... • Bette Davis, a harmincas évek világhírű amerikai filmszínésznője, aki október végén huqyt el, végrendeletében kitagadta leányát a többmilliós örökségből. A végrendelethez csatolt levél tartalmazta az anya indokait. Bette Davis, aki idős korára rákapott az ivásra, nem tudta megbocsátani lányának, hogy könyvet írt róla, amelyben alkoholistának, zsarnoknak, gyűlölködönek nevezte őt. Barbara Hyman, a kisemmizett lány a halott mama bosszúja ellen az illetékes hagyatéki bíróságnál fellebbezett. • Az anglikán egyház nagy szavazattöbbséggel úgy határozott: lehetővé teszi, hogy a jövőben nők is papok lehessenek, egyházi tisztséget tölthessenek be. Az erre vonatkozó törvényjavaslat kidolgozásában az anglikán egyház vezetősége is részt vesz. Nagy-Britanniában ugyanis a parlament jóváhagyására van szükség, mivel az anglikán hivatalos állami vallás, az egyház nincs elválasztva az államtól. Bár a can- terburyi és a yorki érsek támogatja a gondolatot, valószínű, hogy a parlamenti vita azért nem lesz sima. • Még egy hír Angliából: új oldaláról lángolt fel a vita arról, hogy milyen gépkocsivezetők a nők. Nem arról van szó, hogy a balesetek előidézésében lényeges különbség lenne a férfi és a női gépkocsivezető között, sőt: a tétovázásnak mondott női óvatosság sokban a szép nem javára billenti e téren a mérleg nyelvét. Inkább arról van szó, hogy ma a vezetéshez bizonyos technikai ismeret is szükséges és a Gallup Intézet felmérése szerint e tekintetben - legalábbis egyelőre - a gyengébb nem alulmaradni látszik. A felmérés szerint a megkérdezett angoi női gépkocsivezetők fele nem tud kereket cserélni vagy új akkumulátort behelyezni, még kevesebben képesek olajszűrőt vagy hibás lámpát cserélni. Ennek következtében sok gépkocsiszerelő lekezelően bánik női ügyfeleivel. Az ipar sem gyárt olyan szerszámokat, amelyekkel tekintetbe vennék, hogy kerékcsere esetén a nőknek - mivel általában gyengébb fizikumúak - sokkal nehezebb a dolguk, mint a férfiaknak. • Nemrég egy lisszaboni kórházban egy hatgyermekes családanya 7,6 kilós, 55 cm hosszú óriásbébinek adott életet. Nagy volt a meglepetés, mivel az anya terhesség alatt nem járt orvoshoz, nem számítottak a bébi érkezésére. A „kicsikét" természetesen császármetszéssel segítették világra. • Végül egy újabb bizonyíték arra, hogy a nők nem vénülnek: Egy 76 éves tuniszi hölgy csempészbandát szervezett, amely főleg művészi tárgyakat vitt ki az országból. IJ. érzés ma, ezekben a na- pokban, magyarnak lenni Csehszlovákiában. Jó magyarnak lenni... Nem volt jó sokáig, talán sohasem volt jó. A lengedező piros, fehér, kék szín nem sokat mondott nekünk, a zászlóra felesküdő magyar ajkú kiskatonák nem érezték a szív melegét, a himnusz nem dobogtatta Felszabadultam meg a szívüket. Voltak, mert lettek, mert itt születtek; ez volt az otthonuk. Évtizedeken át folyt a harc a nemzetiségi jogokért. Vajmi kevés sikerrel, még kevesebb eredménnyel. Ha a hatalom képviselői imitt-amott engedtek is valamicskét, ugyanannyit levontak másutt. És ismét és újra... Úgy tűnt: mindig kitalálnak valamit, hogy bomlasszák - nem egy esetben, hogy csak bosszantsák - a kisebbségi erőket. így történt ez az iskolákkal, a falunevekkel, az intézményrendszer leépítésével, a kétnyelvűség mellőzésével, a személy- és keresztnevek használatával, a Csemadok lemtésével, vagy pedig a mindig ébren tartott közigazgatási átszervezési manőverekkel. Mintha a dunai vízerőművet is direkt a mi bosszantásunkra találták volna ki. Legnehezebb volt magyarnak lenni Csehszlovákiában az utóbbi két- három évben. A tudathasadás már- már elképesztő méreteket öltött ..Magyarország rossz útra lépett, ne kövessétek! “ - hangzott még nemrégiben is az intés minden fórumon, s azokon a kisebb-nagyobb összejöveteleken. ahol színtiszta magyarok voltak jelen. - Határoljuk el magunkat a magyaroktól! - hangzott a felhívás számtalanszor. Féltünk és pusmogtunk. Hát hogy határoljam el magam? Ne olvassak magyar lapot, amikor éltető elemem, ne nézzem a pesti tévét, vagy ne olvassak magyar könyvet? Hogy legyek magyar író? Hogy írjak le egy sort is magyarságom tudata nélkül? Hogy legyek ember... Kivel tartsak, kit kövessek? Hová legyek? Válasz nem érkezett, csak éreztük, hogy a hazugság tovább tart. Nehéz volt a súly, fulladoztunk... Eqymást martuk, mint a fuldokló a víz alatt. Romlott az ember. S egyszerre... 1989. november 17. Fontosak a dátumok, egyre fontosabbak lesznek. Jó ma magyarnak lenni Csehszlovákiában. A piros, fehér, kék szín kokárdává alakul, és a szívünk fölött hordjuk. Semmi erőszak. Soha, soha és annyiszor és olyan hévvel nem énekeltük a csehszlovák himnuszt, mint mostanában. Talán soha nem énekeltem a csehszlovák himnuszt az elmúlt harminc év alatt. Ha rám kényszerítette a korrumpált közösség, csukva maradt a szám. Ez a görcsös bezárkózás 1989. november 23-án (mely az én ünnepem lesz) a pozsonyi (Bratisiava) Szlovák Nemzeti Felkelés terén engedett szorításából, s bár a félelemmel elegyes mormo- gás csupán két nappal később ugyanezen a téren vált hangos szóvá, éreztem, valami megváltozott bennem. Felszabadultam. Hinni kezdtem abban, hogy nem győznek le. És énekeltem... Énekeltem a himnuszt, a csehszlovák himnuszt, és éreztem, hogy a szivemig éli. Folyt a könnyem, mint másoknak... A szabadságot éltettük. Még sohasem éltettem a szabadságot, pedig már elmúltam negyvenéves. Nem tudom, milyen az. És milyen lesz. Csak azt látom, hogy sokszínű, elfér benne a szivárvány minden . színe... MÉSZÁROS KÁRÓL Y m KÖSZÖNTŐ ■ 60. születésnapja alkalmából szívünk teljes szeretetével köszöntjük a drága, jó édesanyát, anyóst és nagymamát, özv. Celleng Margitot Ipolybalogon (Balog nad Ipl'om). E szép ünnep alkalmából szívből gratulálunk, jó egészséget, örömökben gazdag, nyugodt, boldog, hosszú életet kívánunk. Fiai: Józsi, Gyuszi, Pityu, menyei: Ibi- ko, Marika, Évike, unokái: Józsika, Pétiké, Gyuszika, Mónika, Pityuka. Ú-3357 ■ December 9-én ünnepli 60. születésnapját Varga Mária Gabcíkovóban. E szép ünnep alkalmából szívből gratulál, erőt, egészséget kíván: férje, két lánya, négy fia, veje, három menye és hét unokája. Ú-3405 ■ Szívünk teljes szeretetével köszöntjük a drága szülőket, nagyszülőket és déd- szülőket, Oláh Gusztávot és nejét, Oláh Borbálát Rimaszombatban (Rim. Sobota), akik december 9-én, ill. szeptember 17- én töltötték be 60. életévüket. E szép ünnepek alkalmából sok-sok boldogságot és hosszan tartó, örömteli életet kívánunk. Lányaik, fiaik, vejeik, menyeik, unokáik és dédunokáik. Ú-3701 ■ 1989. december 9-én ünnepli 50. születésnapját a drága, jó édesanya és nagymama, özv. Szakai Lászlóné Szilicén (Silica). E szép ünnep alkalmából szívből köszöntik és hosszan tartó, boldog életet kívánnak: fia: Laci, menye: Évike, lánya: Rózsika, veje: Vili és három unokája: Robika, Zsoltika és a kis Csilla. Ú-3835 • Az idő múlik, de a fájdalom örökre megmarad. Fájdalommal és szeretettel emlékezünk halálának évfordulóján férjemre, szerető édesapánkra és nagyapánkra, Kiss Lászlóra (Gömörpanyit - Gém. Panica). Akik ismerték és szerették, szenteljenek emlékének egy néma pillanatot e számunkra oly szomorú évfordulón. Felesége, két lánya, két veje, hat unokája. Ú-3206 ■ A mélységes gyász, az örökké tartó, szívet tépő fájdalom és a bánat megmarad, mert nagyon hiányzik szeretett gyermekünk, testvér, / ifj. Fandák István (Gömörpanyit - Gém. Panica), aki 1988. december 9-én, 13. életévében, búcsúszó nélkül, tragikus hirtelenséggel hunyt el. Akik ismerték és szerették, még őrzik szívükben emlékét, gondoljanak rá szeretettel és szenteljenek emlékének egy néma pillanatot ezen az első évfordulón. Drága emlékét szeretettel őrzi: megtört szívű édesanyja, édesapja, testvérei: Ildikó, Csabika, Attila, Erzsi- Ú-3575 ■ Fájó szívvel, könnyes szemmel emlékezünk a nagyon hiányzó, szeretett, drága, jó édesanyára, anyósra, nagymamára, özv. Pasztorek Mihályné Gogola Teréziára - Imel'), akit a halál 1988. december 9-én, 56 éves korában ragadott ki szerettei köréből Akik ismerték, szerették, emlékezzenek rá ezen a szomorú, első évfordulón. Emlékét, jóságát, szeretetét míg élünk, őrizzük. Szerető három lánya, vejei és unokái. Ú-3745 ■ 1989. december 10-én szeretettel emlékezünk a drága férjre, apára, nagyapára, dédapára, Ferenczi Zoltánra (Csallóközaranyos - Zlatná na Ostrove), halálának első évfordulóján. Akik tisztelték és szerették, szenteljenek emlékének egy néma pillanatot. A gyászoló család. Ú-3802 (Imely ÚJ SZÚ 6 1989. XII. 9.
